Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-29 / 74. szám
V)Tág proletárjai, egyesüljelek) El LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 14. SZÄM Ara 69 fiilér 1983. MARC. 29, PÉNTEK Tanácsi vezetők tanfolyama Solton a Kali-majori üdülőben múlt hétfőtől e hét szombatjáig kéthetes tanfolyamon vesznek részt megyénk községeinek először választott tanácsi vb vezetői. A tanfolyam résztvevői részére tegnap a vezetés módszertani kérdéseiről Csupity István, a jánoshalmi községi tanács vb elnöke tartott előadást, s az ezt követő délutáni konzultáción részt vett dr. Dallos Ferenc, a Miniszter- tanács tanácsszervek osztályának vezetője. Dallos elvtárs a konzultáció során elhangzott felszólalásában a vb vezetők előtt álló tanácsi feladatokról, és az ügyintézés módjairól szólott. A konzultáció a tanfolyam egy másik vendégének: dr. Varga Jenőnek, a megyei tanács vb elnökének felszólalásával ért véget. Hétezer-kétszáz hold Ai ültetvénnyel gyarapodnak állami gazdaságaink ✓ Érdekes adatok az éves tervekből Megyénk 12 állami gazdaságának idei terveiben zömmel a terméshozamok — főként a szőlő- és a gyümölcstermés-eredmények — növelése szerepel. Több éves átlag alapján például szőlőből 30 mázsa átlagtermésre számítanak, almából pedig 91, kajszibarackból 42 kilogramm a termőfa egységenkénti előirányzat. E két gyümölcsféle az állami gazdaságok termő gyümölcsöseinek a háromnegyed részét képezi, s döntő jelentőségűek az exportálás szempontjából. A termelési terveknek megfelelően az állami gazdaságok megyei igazgatósága az idén 542 vagon alma, 168 vagon kajszi, ÉPÜLETLAKATOSOK 185 vagon étkezési szőlő és közel 110 ezer hektoliter bor — lehetőség szerint valamennyinek külföldi piacon történő — értékesítését tervezi. Mindezt a korszerű eljárások, a gyümölcsösökben például a hosszúcsapos és a szálvesszős művelési mód széles körű alkalmazása, általában a műtrágya nagyobb mennyiségű felhasználása teszik lehetővé, s az, hogy a tavalyinál csaknem ezer holddal nagyobb területen, összesen 2600 holdon öntözik a szőlőt és a gyümölcsfákat. Egyébként már lendületes iramban folyik valamennyi gazdaságban a szőlő és a gyümölcsös telepítése. Az idén 7200 holddal gyarapodnak az új ültetvények. Szép eredményeket ígér a szántóföldi növénytermesztés is. Búzát — teljes mértékben nagyhozamú fajtákból — 15 ezer holdon vetettek az ősszel. Tizennyolc mázsa körüli átlagtermésre számítanak állami gazdaságaink. Kukoricát az idén kevés híján 12 ezer holdon termesztenek, s e területnek több mint a kétharmad részén vegyszeres gyomirtást alkalmaznak. A gazdaságok több mint 2500 holdon hibridvetőmag nyerése céljából is termesztenek kukoricát. Az állami gazdaságok traktorainak száma az idén majdnem ezerre növekszik. Figyelemre méltó, hogy számos régi típusú gépet kiselejteznek, s ezek helyébe újakat kapnak megyénk állami mezőgazdasági nagyüzemei. A gépállománynak tehát nemcsak számszerű, de minőségi növekedéséről is beszélhetünk. Ebben az évben a fejlődésnek már arra a fokára jutnak el az állami gazdaságok, hogy — egykét ipari növény kivételével — a növénytermesztés minden munkafolyamatát gépesítsék. Néhány példát említve: a vetőmag mechanizált tisztítása (gabonaféléknél a kombájnszérűn), a szőlőfeldolgozás teljes korszerűsítése (13 horizontális fekvőprést kapnak az idén), s az, hogy az anyagmozgatásnál az emberi munkaerő csak az irányításban kap szerepet, mind olyan tényező. amely a hozamok növekedését. s a ráfordítások csökkenését eredményezi. Említésre méltó az is. hogy az idén összesen 10 ezer hold terményeit öntözik, amely terület 2000 holddal nagyobb a tavalyinál. Az a körülmény, hogy a szántóföldi öntözés jelentős része a takarmánynövények termesztését segíti, biztos alapja az ál-, latállomány mennyiségi és minőségi'fejlesztésének. Ennek jegyében készítették el a terveket, amelyek egy tehén évi tejhozamát 3400 literben, az egy hold szántóegységre jutó évi hústermelés mennyiségét pedig 132 kilóban jelölik meg. A gazdaságok az idén — a többi között — 21 millió liter tejet, csaknem 118 ezer mázsa húst és 5 millió tojást értékesítenek. A gazdaságok idei tiszta bevétele — a tavalyi 96 millióval szemben — csaknem 116 millió forint összegben szerepel az ösz- szesített tervben. Ennek elérését az elmondottakon kívül segíti az is, hogy 300 szocialista brigád dolgozik megyénk állami gazdaságaiban. H. D. Másfél millió forint iskolaépítésre A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat szocialista címért küzdő dolgozóinak műhelyvezetői: Dávid Ödön üzemvezető, Tóth István és Szabó Mihály művezetők, a gyár alapító tagjai kiszámították, hogy a hét végére teljesítik március havi (3 millió 409 ezer forint) tervüket. Az automata vonalhegesztovel Csáki Róbert egy óra alatt any- nyit termel, mint régebben egy munkás nyolc óra alatt. A gép segítségével gyorsabban készülnek az ország nagy építkezéseihez, hőerőműveihez a különböző méretű vasszerkezetek. A Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésén megvitatta az ez évi községfejlesztési tervfeladatokat. A terv fő célkitűzése a kommunális és kulturális igények kielégítését célzó létesítmények megvalósítása. Kultúrházak és mozik építésére 2 500 000 forintot, orvosi rendelő és lakás, egészségház építésére 640 000 forintot irányoznak elő. Több mint másfél millió forintot fordítanak az iskolák bővítésére, felújítására. Tovább javul a községek ivó- vízellátása, a törpevízművek létesítésével,.. Kicsit jobban Igen időszerű erről beszélni, ennek fontosságára emlékeztetni. Ugyanis a nagy hideg okozta termelési kiesés pótlása mindenkitől, az egyszerű segédmunkástól az igazgatóig megköveteli, hogy mindig egy kicsit jobban dolgozzon. Munkásaink termelési tapasztalata az elmúlt évben tovább gyarapodott. Mérnökeink, technikusaink nagyot léptek előre a modern technika, technológia megismerésében. Ezzel együtt azonban nőttek a feladatok is. A Kecskeméti Konzervgyár dolgozóinak 45, az Épületlakatosipari Vállalat munkásainak 55, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnak pedig majdnem 80 mjllióval többet kell termelni, mint 1962- ben. Hasonló a helyzet a megye többi gyáraiban és üzemeiben. A megnövekedett feladatokat úgy kell megoldani, hogy közben emelkedjék az egy főre eső terhnelés meny- nyisége, csökkenjen a gyártmányok előállítási költsége. Nem megerőltető tevékenységről, hanem inkább körültekintő, felelősséget vállaló munkáról van szó. S ez utóbbival több helyütt hadilábon állunk. Egyik nagyüzemünkben például egyes osztályvezetők, védve kényelmességüket, igyekeznek a bonyolult kérdésekben fedezni magukat, ahelyett hogy az erre fecsérelt időt operatív munkával, a dolgok elintézésével töltenék. Másutt idegenkednek az új termelési eljárások bevezetésétől. Van olyan üzemünk is, ahol egyesek csak a nehézségeket hajtogatják, s mindezért a felsőbb szerveket hibáztatják. Kétségtelen előfordul, hogy egyes tervmutatók megállapítása ellenkezik a reális valósággal. De csak erre hivatkozni és semmit sem tenni, enyhén szólva felelőtlenség. Az ilyen felfogásból fakadó szemléletmód aztán tovább gyűrűzik. Következménye: tervlemaradás, idegeskedés, kapkodás stb. Ott cselekszenek jól, ahol mindezt megelőzik, azaz mindig egy kicsit jobban dolgoznak, s a munka izzó kohójában a nehézségek legyőzése közepette felnőnek a feladatokhoz. Ezt a kicsit — ami bizony időnként erőfeszítéssel jár — mindenkinek meg kell adni, legyen az segédmunkás, autóvezető, üljön íróasztal mellett, vagy százak, ezrek munkáját irányítsa. Csak összefogással és helytállással tudjuk a termelésben meglevő kiesést pótolni, teljesíteni az 1963. évi tervet. Száz tábla feldarabolt vaslemezt hajlítanak a kívánt méretre a leszabó műhelyben látható olasz Marianni típusú gépen Barta József kiváló dolgozó és Szalal István lakatosok. Ez azt jelenti, hogy napi normájukat 10—15 százalékkal szárnyalják tűk
