Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
Hét óra múlt. Munkába siető emberekkel zsúfolt a busz, s az utasok bosszankodva méregetik a garabókkal „körülbástyázott” három, szemmel láthatóan a piac ra igyekvő nénikét. Az egyik — mit sem törődve a zord pillantásokkal — lehajol, s a sápadt rozmaring almák közötti rejtekhelyből előkotorja agyonkoptatott kis pénztárcáját; a zsebébe süllyeszti. Azután folytatja az előbb megkezdett beszélgetést szomszédjaival: — Az almából lassan kifogyunk, de szerencsére már tojnak a tyúkok, fgy csurran-csep- pen addig is egy kis pénz, amíg a kertből kerül árulni való... Zötyög a busz a hepehupás úton, s ők a maguk módján, komótosan eldiskurálnak a késői kitavaszodásról, a tanyaszomszédról. .. Közben egy városi lakásból talán éppen most indul bevásárló kőrútjára a háziasszony... A gyerekek tegnap fáradtságról panaszkodtak, jó lenne valami friss főzelékféle, hiszen a kamrából kifogyott már az utolsó befőttes üveg tartalma is... Ám főzelékféle még a piacon sincs! Pedig mennyi vevő lenne itt! Feketéllik az egész piac a hét végi bevásárlásra indult emberáradattól, de a felhozatal — néhány árufélét kivéve — még az ilyenkor szokásosnál is szegényesebb. A piackezelőség — éppúgy mint a vásárlók — elégedetlen a napi mérleggel: a 70 kilónyi csirkével, 25 kiló spenóttal, 170 kiló fejes káposztával, 12 mázsányi gyökérrel, egy mázsánál alig több karalábéval. Egyedül almából és tojásból volt jobb a felhozatal. Az előbbiből 50 mázsát, az utóbbiból hatezer darabot kínáltak eladásra. Persze, a „repertoár” kissé bővebb volt az itt felsoroltnál, de nem PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős klrdó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dH 1 hónapra 12 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065 tartalmazott semmi tavaszi újdonságot. .. Dél közeledtével lecsöndesül a csaknem sikertelenül ostromlott piactér. A legszükségesebb zöldségfélével, almával, burgonyával régen hazaszállingóztak már az ebéd- és vacsorafőzés gondját nehezen megoldani tudó háziasszonyok, s készülődnek haza a piaci árusok is, rendezgetve megmaradt kis portékájukat. Szegődjünk nyomukba, s nézzünk szét, mi várható a legközelebbi piaci napokra... A Nagykőrösi út mentén még majdnem néptelen a határ. A szinte tenyérnyi kis bolgárkerRandevú a piacon j tészetek ablaktalan melegágyaikkal mintha téli álmukat alud- nák... Ki tudja, felébrednek-e egyáltalán, hiszen legtöbbjük gazdája már a tsz-ben szorgoskodik. De ott aztán nem 300— 400 palántával. Kókai B. János bácsi, a kecskeméti Béke Termelőszövetkezet kertésze feleségével és kislányával hármasban összesen 350 ezer karalábé-, saláta-, pap— Anyuka mindig szokott vin- Íme hát együtt a háztáji ál- ni. Ilyenkor tojást, később csir- lomány — melynek jó része még két, meg a tyúkokat is oda ne- az év első felében a kecskeméti véljük... Hogy mennyi lesz — piacra vándorol, reméljük, sok- azt pontosan ő tudná megmon- sok társával együtt... dani... — mondja Eszter, de a * beszélgetésbe csakhamar közbe- Miklós Imrével, a kecskeméti avatkozik a „vacsoráját” köve- piacon tsz-közi zöldség-gyümölcs telő öt kis süldő. S míg Eszter elárusító pavilonnal rendelkező Kókai bácsi salátái pár bét múlva indulnak „hódító” útjukra. beszalad a házba, hogy enni városföldi Dózsa Tsz üzemgaz- hozzon nekik, Imrus is rejtélye- dászával a városban hoz össze a sen eltűnik, majd a kis kamrá- szerencsés véletlen. Tőle is meg- ból két anyányi nyuszijával, leg- kérdezzük, milyen meglepetése- főbb büszkeségeivel bújik elő, két tartogat a közeljövőben vá- hogy azok se maradjanak ki a sárlói számára a kecskeméti el- váratlan riportból... árusító stand. Vörösmartiék nagy gonddal nevelt háztáji aprójószágaira nem lesz nehéz vevőt találni. — Három héten belül jelentkezünk nagyobb mennyiségű zöldhagymával, fejes salátával. A társszövetkezetek ugyanis egyedül hagymából mintegy 200 hold termését tervezik zömmel a kecskeméti piacra küldeni, de rövidesen az új retek is a piacra kerül... A zöldborsót a napokban kezdjük vetni. Ezt az idén „lépcsőzetesen” termeljük, ami azt jelenti, hogy körülbelül tíz naponként újabb és újabb területek termése lép be az ellátásba. .. No, de azt hiszem: addig elfogyasztunk néhány üveg konzerv- borsót, mert a tél jóvoltából ugyancsak késik a tavasz a kecskeméti piacról. Természetesen, ez azért mit sem von le a készülődés láttán érzett bizakodásból! Eszik Éva — Pásztor Zoltán EMBERI tragédiákat takarnak azok a sokatmondó számok, amelyek a balesetek alakulásáról tájékoztatnak. Pedig hányszor, de hányszor leírtuk, hogy a vigyázatlanság, a felületesség, a figyelmetlenség, a meggondolatlanság, s főleg az iszákosság milyen sok emberéletet követel, illetve tesz nyomorékká egy életre. Most újra elmondjuk: jobban vigyázzunk életünkre, testi épségünkre! Bár az állami és gazdasági szervek sokoldalú intézkedései következtében a korábbi évekhez képest 1962-ben egyes szakmákban kevesebb munkástért baleset, mint azt megelőzően — ez a fejlődés viszonylagos. Pillantsunk a statisztika számaira: az építőiparban 24, az élelmiszeriparban 27, a vasiparban 16, a közlekedésben — különösen autóbuszforgalomban 49, az állami mezőgazdasági nagyüzemekben a balesetek száma 7 százalékkal csökkent 1 jfil-hez viszonyítva. Ugyanakkor a helyiiparban 4, a kereskedelemben 1, a vasútnál 33. a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben pedig 9 százalékkal több embert ért baleset, mint az előző esztendőben. Még kedvezőtlenebbnek kell tekintenünk a helyzetet, ha figyelembe vesz- szük, hányán vesztették életüket. Az állami mezőgazdaságban — gépállomás, állami gazdaság — 57, a termelőszövetkezetekben pedig 31 százalékkal nőtt a halálos balesetek száma. Az okok között az első helyen a túlzott italfogyasztás áll. Amikor tehát papírra vetjük ezeket a sorokat, szólunk azokhoz a vendéglátóipari dolgozókhoz is, akik csak a tervet, a bevételt, a hasznot látják, s elfelejtik, hogy amikor járművet vezető embereknek szeszesitalt szolgálnak ki, tudatosan családi tragédiákat készítenek elő. És hogy az idén minél kevesebb legyen a baleset, minél kevesebb családot látogasson meg a szomorúság, mindenkinek, veze- tőnek és beosztottaknak egyaránt segítenie kell a balesetek megelőzésében. V. K. Háromszázezer forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont rikapalántát nevelget. Bizony nem kis gonddal, mert a hosz- szúra nyúlt tél, az ő számításait is keresztezte. — De azért négy hét múlva lesz ám friss karalábé, meg három hét múlva olyan 8—12 dele ás fejes saláta is — vigasztal- gat bennünket, pedig jómaga is csalódott, mert áprilisra már paprikát szeretett volna szállítani az üvegházból... • A Szolnoki út mentén, Nyár- lőrinc és Kecskemét között egy takaros kis tanya a következő „állomás”. Hívás nélkül mentünk — azaz a tanya körül kaparászó, s messzire virító ugyancsak népes fehér aprójószág csalogatott közelebb — nem csoda hát, ha éppen nem találtuk otthon a ház asszonyát: özv. Vörösmarti Imrénét. A két kis gazda: Imrus és a gimnazista Eszter igazít útba: — Édesanya kint dolgozik a szövetkezetben... ö csak későn jön haza a munkából... — És meg tudnátok-e mondani, hogy innen a ház körül kerül-e valami rövidesen a piacra?, A bűnös baráti kapcsolat még akkor alakult ki Forgács Tivadar kiskunfélegyházi (Móra tér 7.) és Márta Ferenc, ugyancsak kiskunfélegyházi (Héderi A. u. 1.) lakosok között, amikor 1957-ben egyikük főkönyvelőként, másikuk boltvezetőként működött a pálmonostori fölművesszövetkezetben. Később, 1961 elején Forgács Tivadar a Kiskunfélegyháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez került főkönyvelőnek, s röviddel utána ugyanott lett a szövetkezet igazgatósági elnöke Márta Ferenc. A baráti szálak tovább erősödtek és szaporodtak a közösen elkövetett bűncselekmények is. Sőt tovább erősödött a korábban Pálmonos- torán kiépített többi baráti szál is. Pozsár János, Fazekas István, Gémes István és Gémes Istvánné, Kosa Jánosné pálmo- nostari, Kiss Bálint, Herédi Illés kiskunfélegyházi, Meggyesi Imre tömörkényi boltvezetőkkel és Kapus József kiskunfélegyházi tablórevizorral a meglevő „kapcsolat” még nagyobb teret biztosított a visszaélésekre. Forgács Tivadar a felsorolt társaival együtt leltárakat hamisított, s a mutatkozó hiányokat és többleteket eltüntették. Tudtával a boltosok több számlával nem terhelték be magukat, s az így, valamint az álló eszközök fiktív jóváírásával nyert többletet a bolti pénztárakból „kigyűjtötték” és azon megosztoztak. Bűncselekményt követett el Forgács Tivadar oly módon is, hogy meghamisította a tejszövetkezet elszámolásait és a mutatkozó különbözetet a kifizetésnél elsikkasztotta. Gondjaira bízták a Kiskunfélegyházi Vörös Meteor Sportkör vagyonát, s az ellátmányokkal nem tudott elszámolni. Éhhez hasonló visszaéléseinek egész sorát lehetne említeni még. Nem szalasztotta el a kínálkozó „alkalmat” társa, Márta Ferenc sem, aki például Pozsár János és Gémes István boltvezetőkkel magasabb áron értékesítette a szenet, s az így szerzett többlet közös zsákmányuk lett. A különböző bűncselekmények, csalás, sikkasztás, okirathamisítás stb. útján Forgács Tivadar és társai mintegy 300 ezer forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont. Az okozott kár egy része a bűnjelek lefoglalása útján megtérült, másrészét a terheltek vagyonára' elrendelt zárlattal biztosították. Ügyüket a megyei rendőrfőkapitányság vádemelési javaslattal átadta a kiskunfélegyházi városi és járási ügyészségnek.
