Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-24 / 70. szám
if CJ Világ proletárjai, egyesüljetek MAGyAH, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8ACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 70. SZÄM ,4rn 60 filler 1963. MARC. 24, VASÁRNAP Segítség a mezőgazdaságnak A Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz terven felül 200 melegágyi keretet készít a tsz-eknek. A vállalat telepén Sári-Szabó Sándor bognár brigádja már szállításra készíti elő az elkészült kereteket. Megteltek a raktárak az AGROKER műtrágyát és gyomirtószert tárolótelepén. A különböző szerekből 17 millió forint értékű várja a vásárlókat. Az országgyűlés torvés költségvetési bizottságának ülése Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága szombaton tartotta alakuló ülését. Az ülésen a terv- és költség- vetési bizottság elnökévé Friss l itvánt, titkárává dr. Dabrónaki. Gyulát választották meg. A bizottságot dr. Tímár Má- 4' is pénzügyminiszter tájékozatta m 1963. évi állami költségvetés tervezetéről. A vitában felszólalt Bondor József, dr. Dabrónaki Gyula, dr. Erdei Ferenc, Friss István, Inokai János, dr. Pesta László, dr. Pong- rácz Kálmán. A bizottság a költségvetés tervezetét elfogadta és az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlja. Megkezdték a burgonya vetését Megyeszerte folyik a telepítés a szövetkezeti gazdaságokban Az elmúlt hét során, az időjárás enyhülésével a mezőgazdasági munka is teljes lendülettel folyt szövetkezeti és állami gazdaságaink földjein. A hét közepén beállott borús, csapadékos idő csak a kötött talajú járásokban fékezte a munkát, a homoki területen alig csökkentette az iramot. A bajai járás közös gazdaságaiban a hét elején valamennyi gép a földeken szántott, vetett. Ám, az eső megállásra késztette őket, holott majdnem 23 ezer holdon kell tavaszi szántást végeznünk. Ezt a munkát csak a kettős és nyújtott műszak alkalmazásával lehet időben elvégezni. A feketeföldű járások tsz-ei többnyire a fejtrágyázással is késlekednek. A bajai járásban 70, a dunavecsei járásban pedig csak 50 százalékos mértékben — 14 ezer holdon — végezték el a munkát. Az utóbbiban jelentős akadályt képeznek a jórészt már visszavonult belvizek, utánuk azonban a talaj állapota még jó néhány napig nem teszi lehetővé, hogy gépi munkát végezhessenek rajta. Mindamellett a járás homoki területű gazdaságaiban jól halad a munka, Kunadacson és Szabadszálláson 20 holdon elvetették a borsót. A szőlő nyitását csaknem teljesen elvégezték, s a dunavecsei Űj Élet Tsz-ben hozzáfogtak a metszéséhez is. A dusnoki Munkás-Paraszt Szövetség Tsz-ben az idén 200 holdon fűszerpaprikát, s 30 holdon szárazföldi kertészetet létesítenek, és az ehhez szükséges 4000 négyzetméter területen a melegágyakat teljesen előkészítették. A jövő héten vetik a paprikamagot. A munka torlódásának csökkentése végett a hat traktor után kapcsolható vetőgépen kívül 15 lóvontatású gépet is „sorompóba állítottak”. Megyeszerte nagy munka folyik a szőlőkben, gyümölcsösökben. A fatisztogatás befejezés előtt áll, de sok gazdaságban megkezdték a permetezést is, főleg a kecskeméti járásban. Izsákon és Helvécián metszik a szőlőt, a lajosmizsei Sállá; Tsz-ben a szőlősorok közé hordják a műtrágyát. De jól haladnak a szántással is, a szövetkezetben két saját és két gépállomási traktor forgatja a földet. A jövő héten megkezdik a borsó vetését. Ugyanakkor a járás legtöbb közös gazdaságában telepítenek. A lakiteleki Szikra Tsz-ben 60, a tiszakécskei Béke Tsz-ben 80 fő végzi ezt a munkát. A járásban eddig mintegy 120 holddal gyarapodott az új ültetvények területe. ■ A jakabszállási Népfront Tszcs tegnapelőtt befejezte a 20 hold szőlő telepítését. A kiskunfélegyházi Vörös Csil- 1 lag Tsz-ben mintegy 200 gazda dolgozott a hét utolsó munkanapján is. Tíz erőgép haladt a földeken, szántottak, de vetették a zabot, a borsót és a takarmánykeveréket is. Hétfőre befejezik a 60 hold gyümölcsös, s a jövő hónap első napjaiban a 100 hold szőlő telepítését is. Már kikeltek a káposzta palántái a császártöltési Felszabadulás Tsz melegágyi kertészetében. Hat saját géppel szántanak, naponta 25 holdat forgatnak meg. A jövő héten vetik a burgonyát, amelynek válogatását jórészt elvégezték. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban már nagy területen földbe kerültek a burgonya vetőgumói. A jánoshalmi tsz-ek közös, a tavaszra tervezett 200 hold telepítéséből a jövő héten 100 holdon befejezik a munkát. A hét tsz-nek összesen 300 gazdája vesz részt a nagy munkában. A járás területén 20 lánctalpas egyengeti és forgatja a talajt, nagy részük Jánoshalmán és Balotaszálláson. Az utóbbi község tsz-ei is közösen telepítik a szőlőt. Nyolc traktor szánt a kisszállási Petőfi Tsz tábláin. A Kiskunhalasi Gépállomás gépállományának nagy része — 35 traktor — szintén munkában van. MEGSOKSZOROZOTT ERŐ A tanácsválasztásokat megelőző jelölő gyűléseken az elhangzott észrevételek és javaslatok közül több mint hétezer — az összes felszólalások 46 százaléka — a községfejlesztés különböző problémáira vonatkozott. Jól mutatja ez azt a hatalmas érdeklődést, amely a lakosság minden rétegében megnyilvánul lakóhelyük, környezetük fejlődése iránt. Mindez természetes következménye az elmúlt évek során a községfejlesztésben is elért eredményeknek, amelyek újabb és újabb igényt is teremtettek. — Mondhatni: „megnőtt az étvágy” a kulturáltabb élet lehetőségei és eszközei iránt, s ahol egyszer megízlelték az ebből fakadó előnyöket, szinte maguktól születtek újabb kívánságok. Ennek tudható be, hogy négy év alatt villamosítottak a megyében 21 községet, s több mint 500 kilométer villanyhálózatot hoztak létre. Elkészült 1 millió 700 ezer négyzetméter járda és út, üzembe helyeztek 51 törpevíz- művet, s 200 kilométernél hosz- szabb vízhálózatot. A községfejlesztés és állami beruházás eszközeiből egymilliárd forintot meghaladó összeget fordítottak az említett feladatok elvégzésére. Az említett jelölő gyűlési felszólalások — rengeteg javaslat és észrevétel, számtalan felajánlás és a megnyilvánuló segítőkészség — mind arra utaltak, hogy a lakosság reálisnak, kivitelezhetőnek tartja az óhajok többségét, s bízik benne, hogy érdemes szót emelni érdekükben. Teljesületlen ígéretek, csalódást okozó, meg nem valósuló tervek nem adtak volna bátorítást az imponálóan nagyszámú felszólalásra. Az idei községfejlesztési terv megvalósítása újabb lépéssel visz bennünket előre a megkezdett úton. Társul ehhez az az erő is, amely a lakosság segíteni akarásában megnyilvánul. Szinte hihetetlen nagymérvű az emelkedés e területen: míg 1958- ban mindössze 2 millió 239 forint volt a társadalmi munka értéke a megyében, a múlt évben csaknem elérte ennek tízszeresét és összesen 20 millió 794 ezer forintot tett ki. A rendelkezésre álló anyagi eszközök megnövelését jelenti ez, s vetekszik egy-egy városunk egész évi költségvetésének összegével. Az elmúlt évben lezajlott községfejlesztési aktívaülések — amelyek számot adtak minden járás és községeik, valamint a városok eredményeiről __ a nagyszerű kezdeményezések egész sorát tárták fel. Rávilágítottak a még meglevő hiányosságokra is: a szervezés hibáira, az elaprózottság veszélyére, a tömegkapcsolat fogyatékosságaira. összességében azonban azt mutatták meg, hogy a községfejlesztési alapok a társadalmi munkában rejlő megsokszorozott erővel még gazdaságosabban használhatók fel és még több létesítmény elkészítésére adnak lehetőséget. Használjuk ki ezt az önként kínálkozó erőforrást ez évi terveink végrehajtásához is, s most a kedvezőbb időjárás beköszöntésével lássunk hozzá a gyakorlati tennivalókhoz. Kötelez erre a jelölő gyűléseken elhangzott sok javaslat, s az örvendetes tettre készség. Álljanak az élére ennek a munkának a helyi tanácsok, legyenek tevékeny serkentői, irányítói a tanácstagok és aktivisták. Közös összefogással teremtsük meg a községfejlesztési tervek teljesítésének egyik elengedhetetlen feltételét: nyerjük meg e tervek valóra- váltásához a lakosság aktív támogatását. X. B.
