Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-23 / 69. szám
1963. március 23, szombat «. oldal ÚJÍTÓK ÉS SZERELŐK Asszonyok a kertészetben Serényen dolgoznak az asszonyok a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet melegágyi telepének előkészítésén. Tizennégy főből álló munkacsapatuknak a fenti képen látható csoportja a gyepkockák közé veti a fehér paprika magját. E zöldségféle magja 25 melegágyba kerül. Kissé távolabb azonban a hal melegágyban már kikelt és szépen zöldell a paradicsom A közös gazdaság az idén 110 holdon termeszt különböző zöldségféléket, a többi között borsfüvet és majoránnát is. Az asszonyok másik csoportja a melegágyak befedése végett fürgén szövi a nádtakarókat. Naponta mintegy 120 méter hosz- szuságú takarót készítenek l Újabb szakmák nyílnak meg a lányok elit! Hosszan elterpeszkedő épület a Kunfehértói Állami Gazdaság gépjavító műhelye. Egy híján húsz szerelő dolgozik itt az ösz- szezsúfolt traktorok között, a munkapadok mellett, motordu- ruzsolásbam, csattogó zsivajban. bizony, kinőttük már. ezt a mihelyt — jegyzi meg az irodában Szlovencsák Miklós, _ a műhely főmérnöke. — De azért rövidesen munkába állhat a 38 erősép. És kijavítottuk a munkagépeket is. Az utóbbiak között számos olvan masina van, amit a szakemberek útmutatásai alapján itt alkottak meg a szerelők. Létrehozásuk körülményeiről a műhelyben kapunk bővebb tájékoztatást. ■ k Orom volt látni, •• Az újítómozgalom nem régi keletű dolog a gazdaságban. Sziwel-lélekkel részt vesznek benne a műhely szerelői, közöttük a hét éve itt dolgozó Mészáros Antal is. Harmincöt év körüli, erős testalkatú férfi. __ A szőlőművelő tárcsa és ku ltivátor megszerkesztésében vettem részt — mondja. —Nem volt könnyű. Ketten, egy idősebb szerelővel, Kiss Balázs bácsival jó néhányszor összedugtuk a fejünket, főleg, amikor a kultivátor és a kapák beállításának feladatát kellett megoldani. Többször kimentünk megnézni az új telepítésű, széles sorközű szőlőt, hiszen ilyet akkor láttunk mi is először. Kettős könyvelés A megy« tanács vb mező- gazdasági osztálya évek óta gondot fordít arra, hogy szövetkezeti gazdaságainkban a kettős könyvelést alkalmazzák. A megy« tanács és a járási tanácsok számviteli szakemberei még 1958-ban tapasztalatszerzés végett ellátogattak néhány, e tekintetben úttörő tiszántúli közös gazdaságba — köztük a puszta- bánrévi Sallai Termelőszövetkezetbe —, amelyekben akkoriban kísérletképpen könyvelték kettősen a gazdálkodás eredményeit. A tapasztaltak alapján hozzáfogtak megfelelő könyvelőgárda nevelése lehetőségének a megteremtéséhez. Azóta a különböző megyei és országos bentlakásos, valamint levelező tanfolyamokon a szövetkezeti könyvelők százait képezték ki. Ez a folyamat jelenleg is tart, s öt, illetve kilenc levelező tanfolyamon számosán készülnek a mérlegképes és a képesített könyvelői vizsga letételére. A gondoskodás, valamint a szorgalmas tanulás meghozta eredményét. Amíg 1958-ban — kísérletképpen — megyénkben csak két, a kővetkező évben már 49, 1960-ban 172, tavalyelőtt és az elmúlt évben pedig már valamennyi termel őszövetkezet- ben kettős könyvelést alkalmaztak. s ennek alapján zárták a gazdasági évet. Érdemes megemlíteni, hogy megyénk több termelőszövetkezeti csoportjában is kettős könyveléssel rögzítik a gazdálkodás eredményeit. Ami a szövetkezeti könyvelők nemek szerinti megoszlását illeti: a főkönyvelőknek mintegy a 40. a beosztottakénak pedig a 70 százaléka nő. Egyébként a kettős könyvelésnek volt mindenütt köszönhető, hogy legutóbb is a zárszámadással — a korábbi évektől eltérően — mindenütt idejében elkészültek. E könyvelési mód alkalmazása lehetővé teszi a gazdálkodás eredményességének ,.menet közben” történő megalapítását, a közös vagyon védelmét .szolgáló ellenőrzést, a pontosabb jövedelemelosztást, s a. főágazati jövedelemszámítást ott is, ahol az önköltségszámítást még nem tudják alkalmazni. T. I. Munkaidőn kívül konstruálták az új gépet. S bizony, — amint mondja — öröm volt látni, hogy bevált. Mészáros Antalnak azóta is van mit tennie: újfajta szőlőkiemelő, mélyítő, valamint takaró és nyitó ekét szerkeszt. Már megkapta a munkaérdemrendet és a kiváló dolgozó jelvényét is. — Mit csinál most? — Mint a többiek, én is gépeket javítok — válaszolja. Ez most a legfontosabb. Nemsokára azonban megint kell egy újabb géptípus, s annak megalkotásánál is szükség lesz rám. Geológia és alommotor Az ötvenhat éves Szekszárdy Antal is kiváló szerelője a műhelynek. Még csak három éve dolgozik itt, de neve már fogalom Kunfehértón. Eredeti foglalkozása géplakatos. Mindenféle motorhoz, géphez ért, amit a mezőgazdaságban valaha is foglalkoztattak, de kitanulta a kútfúrói mesterséget is. Az utóbbi gyakorlásával hasznos szolgálatot tett a gazdaságnak: eddig már húsz csőkutat fúrt. — Valamikor geológiát tanultam — emlékezik szelíd mosollyal —, s így nagyjából ismerem a föld rétegeződéseit. Ennek köszönhetem, hogy vizet tudok „fakasztani” a futóhomokon. Sok újítás fűződik a nevéhez. A trágyalé szállítása céljából szerkesztett például egy vákuum-szivattyút, amely lehetővé teszi, hogy szétlocsolódás esetén a lé ne érintkezzék a gép alkatrészeivel. Mészáros Antallal együtt a gazdaság fatelepén egy ventillátor-rendszert Az első gépkocsi nyeremény- betétkönyv-sorsolást másfél éve, 1961. augusztusában tartotta az Országos Takarékpénztár. Azóta hét sorsoláson összesen 452 betétkönyvtulajdonos nyert személygépkocsit. A nyertesek közül néhányan azonban „elhanyagolták” szerencséjüket. Két Skoda-Octávia, két Moszkvics, egy Zastava és egy Wartburg kocsiért még nem jelentkeztek, köztük az egyikért 1961. november óta. Valamennyi gazdátlan épített, amely minden gép alól elszippantja az egészségre ártalmas fűrészport. Szekszárdy Antal eredményei ellenére sem sorolható a megelégedett emberek közé. — A mostani gépek, bár egyre tökéletesednek, még mindig csak egy kis részét hasznosítják az üzemanyag energiájának — vallja. — Ezért már az atomerő felhasználásának lehetőségeit tanulmányozom. Még szeretném megérni a jövő — atommal működő — motorjának a széles körű alkalmazását. Sokat tanulhatnak Több fiatal szerelő is dolgozik a műhelyben. Mégpedig lelkesen, hiszen nagyon sokat tanulhatnak az idősebb, nagy tapasztalattal rendelkező társaiktól. Közéjük tartozik az alig húszéves, két éve itt dolgozó Péntek László is. Szegeden végezte az iparitanuló-iskolát. — Én is dolgoztam a széles sorközű szőlő permetezésére alkalmas gép megszerkesztésén — mondja. — Ez számomra azért volt érdekes, mert épp legelső tevékenységem volt itt Kunfehértón. Azóta gépeket javítok, s legszívesebben a motorszerelést végzem. Közben a főmérnök megjegyzi: — Régebben úgy tartották, hogy a gépszerelői szakmát csak több évtizedes gyakorlat után lehet jól elsajátítani. Péntek László ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Kétség nem fér hozzá, a szerelőgárda méltó a mezőgazda- sági termelésben élenjáró gazdasághoz. Hatvani Dániel autót Budapesten váltott betétkönyvre sorsolták ki. A jelentkezési határidő ugyan már mindegyik kocsinál lejárt, de a hat nyertes igényjogosult- sága továbbra is fennáll. Érdemes tehát megnézni még most is az eddigi nyereményjegyzékeket. A gépkocsi nyereménybetétkönyvek legközelebbi húzását május 15-én rendezi az OTP, s ezen a január 31-ig váltott betétkönyvek vesznek részt. Országszerte 6100 ipari tanulót szerződtettek az idén a kisipari szövetkezetek. Az új tanévben vidéken négyezer-négyszáz elsőosztályos szövetkezeti ipari tanuló kezd majd megismerkedni szakmájával. Az OKISZ vezetősége most úgy határozott, hogy az eddiginél is nagyobb teret engednek a lányoknak és néhány szakmát ■ csak nekik tartanak fenn. Beszélni könnyebb... Nincs olyan újság, rádióműsor, amelyben ne esnék szó az emberségről. „Ki az emberek közé!”, „Ismerjük meg a dolgozók problémáit!” — hangoztatjuk szóban, írásban helyesen, s igyekszünk is gyakorlattá váltani a jelszót. Az emberség dolgával néha már el is galoppí- rozzuk magunkat. Tudniillik beszédben és írásban egyoldalúságba esünk időnként. Cikkek seregében mutatunk rá, értekezletek során mondjuk el lelkesen, mennyire meghallgatják ma már a bíráló szót; mindent jegyzőkönyvbe vesznek, amit merészen ostoroznak a dolgozók: nem do- rongálják le a munkást azért, mert meg merte mondani véleményét mondjuk a műszaki osztály mulasztásairól. Hasonlóképpen örömmel számolunk be a javaslatok hosszú soráról, melyek egy-egy termelési tanácskozáson, vagy akár jelölő gyűlésen elhangzottak. Írunk, szólunk róla, hogy mindezek ösz- szesen, tehát a bátor kritikai szellem, a dolgozók alkotókedvének kibontakozása, emberibb hangnem az egymás közötti kapcsolatokban — mutatói az új munkastílusnak, a jó politikai légkörnek. Ez vitathatatlanul így is van. Egyre jobban, az emberség jellemzi mostani életünket. örömünkben és megelégedésünkben azonban nem egyszer megfeledkezünk annak megvizsgálásáról, mennyi a tett a szavak mögött? Hogyan valósulnak meg a javaslatok, követi-e megfelelő ütemben a bírálatokat a hibák megszüntetése vagy kijavítása? Példákat mondjunk? A kiskunhalasi III. kerület gyári munkásasz- szonyai szóvá tették: a gyámegyedben rossz az élelmiszerüzletek nyitvatartási ideje. Ha műszak végén vásárolnának, már csak zárt ajtókat találnak. Ugyanígy vannak nyáron a zöldség-, gyümölcsvásárlással. Mire munkájuk után, bent a városban hozzájutnak, már csak a sílányát kapjak. A panaszt tolmá,-LML.JLlim,.U_ csoltuk a Szövetkezetek Megyei Központjához, ahol ígéretet kaptunk hogy változtatni fognak a kiskunhalasi gyárne- gyedi üzletek nyitvatar- tásán. Eddig a panasz nem jutott tudomásukra. Ha egy kicsit éberebb lenne e téren is egy-egy kereskedelmi szerv, nem hisszük, hogy a sajtónak kellene felhívni ilyenre a figyelmet. Miklós József nyugdíjas kecskeméti munkás. Széchenyiváros 36. szám alatt lakik. De az új villanegyedben más házak is a 36. számot viselik, és sem Miklósék, sem szomszédaik nem tudják megmondani, milyen utcában laknak. — Múlt év őszén szóba jöttek a Sió, Badacsony. Balaton, Tihany utcanevek, de a konkrét utcáknak még nincs konkrét — nevük. Megkérdeztük a városi tanács illetékes osztályát, s ott azt a felvilágosítást adták, hogy már megvan a határozat, melyik utcának mi lesz a neve, s az év első felében kint lesznek az utcatáblák is... Nem lehetett volna ezt egy kicsit gyorsabban is intézni? A kecskeméti AKÖVnél azzal elégítették ki az egyik, jogosan türelmetlenkedő ügyfelet, amikor végre kiutalt tüzelőjének hazaszállítását sürgette, hogy ha a TÜ- ZÉP-nél két hetet tudott várni a tüzelőjére, kivárhatja náluk is az egy hetet, míg elszállítják. Amikor Kecskemét lakossága példás összefogással, társadalmi munkával segített az igényjogosultság megállapításában, és sikerült a kiutalásokat elvégezni, az AKÖV egyes vezetői zokon vették, amiért a Petőfi Népe glosszaírója az emberségre hívta fel figyelmüket. Egyes emberek gondjai voltak ezek, de nagyon téved, aki jelentéktelen gondoknak tekinti őket. Egyes emberek problémáiból tevődnek össze olyan átfogó kérdések, mint a tüzelővagy lakáskérdés. Amikor az AKÖV-tisztviselő kezében egy utalvány vár elintézésre, vagy midőn a városi műszaki osztályhoz kérvény fut be beázott lakás felülvizsgálata ügyében — minden irományban azt kell meglátni, hogy annak az állampolgárnak most az a legnagyobb ....If go ndja. Ha azon nem igyekszünk minél készségesebben, tőlünk telhetőén érdemben segíteni, hiába beszélünk neki nagy létesítményeinkről, a perspektíváról—, mert őt az az egy gond nyugtalanítja. Ha súlyos tehertétel is a kecskeméti leromlott lakások nagy száma; ha meg is magyarázzuk — és a lakosság is jórészt tájékozott ebben —, hogy több évtizedes mulasztások következményeit kell ma megoldanunk; hogy Kecskeméten nagy a talajvíz romboló hatása, hiszen jelentős részben csatornázatlan a város; — mégis tegyék köny- nyebbé, elviselhetőbbé ezt a gondot a hivatalok azzal, hogy a szokásos iratkezelési módokon, hosszadalmas iktatóuta- kon — módosítsanak most. Adjanak mielőbb barátságos, érdemi választ egy-egy kérvényre. Ha egy-egy osztály feD adatkörének az egyénf bejelentések, panaszok máskor csak kis részét képezik, — gondolianato arra ez osztályok vezetői, beosztottai, hogy most ezeknek a kérelmeknek mielőbbi elintézése az emberséges, (h i} „Elhanyagolt“ nyeremények — hat személyautónak nincs gazdája
