Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-21 / 67. szám
Háromszáz traktor, s több száz lovaslogat szánt Megyénk nagyüzemi gazdaságaiban már majdnem mindenütt befejezték az őszi kalászosok fej trágyázását. A fokozódó felmelegedés hatására szépen sarjadnak a gabonavetéseit. Tsz-einkben hozzáfogtak a magágy készítéshez és a vetéshez. A homokosabb és partosabb részeken 300 traktor forgatja a talajt, a süppedősebb területeken pedig több száz lovasfogat szánt. Hogy megfelelő mélységben és gyorsan végezhessék el a munkát, helyenként három lóval húzatnak egy ekét Kiskunfélegyháza környékén már vetik a tavasziakat, s a gabonán kívül mintegy 350 holdon a hónapos retek földbebúj- tatását is megkezdték. Világ orolA»«r|a'r egyesülhetek! %ím A MAG-VAR. SZOC'AUISTA MVWKÄSPÄRT BÄCS-KISKATIM WIB&VEI LAPJA xvin. évfolyam, 61. szám Ara 60 fillér 1963. MÁRC. 21, CSÜTÖRTÖK Magasra emeljük a zászlót, amely alatt 1919-ben elődeink küzdöttek Megyénk homokos területein 237 lánctalpas traktor forgatja, egyengeti az új nagyüzemi szóló- és gyümölcsöstelepítések alá a talajt. Hogy idejében elkészüljenek e nagy munkával, a legtöbb helyütt már két műszakban dolgoznak az erőgépek. Az idei — nagyrészt az őszi — telepítésekhez összesen 13 ezer holdon kell előkészíteni a területeket. A gépállomásokra rövidesen újabb 30 lánctalpas traktor érkezik a homoki táj ^átformálásához”. Harmadfokú készültség a Tisza mentén A Tisza megyénket érintő szakaszán — Alpár és Lakitelek határában — a jég levonulása után színültig telt a folyó medre, de szerencsére a víz- szint keddről szerdára csak néhány centiméteres emelkedést mutatott. Lakitelek határában teljesen megtelt a Tisza holtága is. A folyó ez ideig még csak az Alpár határában levő beesői részen árasztott el árterületéből 600—700 holdnyit. de még a nyári gátat sem érte el. A Tisza alpári szakaszán elrendelt harmadfokú készültség keretében folynak a további védekezés előkészületei. Szakemberek vizsgálják, ellenőrzik a nyári gátakat, s különösen az ár által tavaly átvágott szakaszokon gondoskodnak megerősítéséről. E munkában, s a védekezéshez szükséges faanyagok, s a mintegy négyezer homokzsák megtöltésében és gátakra való kiszállításában naponta 120—. 130 alpári, újfalusi, bokrosi, lakiteleki. kécskei és tiszaugi lakos nyújt segítséget a szakembereknek. Megemlékezem a Magyar Tanácsköztársaság évfordulóján Tegnap Kecskeméten meleg ünnepi emlékesttel adóztak a Magyar Tanácsköztársaság évfordulójának. Az emlékesten — amelyet az MSZMP és a Hazafias Népfront városi bizottsága, valamint a városi tanács végrehajtó bizottsága rendezett — zsúfolásig megtelt a Bányai Júlia Gimnázium díszterme, s az ünneplő közönség első soraiban ott láttuk a munkásmozgalom kecskeméti veteránjait Miután az elnökség — melynek tagja volt Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, dr. Szalóki László, a megyei rendőrkapitányság vezetője, Reile Géza, a városi tanács vb elnöke, Tóth László, a városi népfrontbizottság elnöke, Rózsa János, a munkásmozgalom régi harcosa — elfoglalta helyét, Imre Gábor megnyitó szavai után dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Dr. Varga Jenő beszéde Arra a napra emlékezünk — kezdte ünnepi beszédét dr. Varga Jenő —, amellyel 44 évvel ezelőtt megkezdődött a Magyar Tanácsköztársaság 133 napos, történelmileg rövid, de népünk történetében kiemelkedő korszaka. Az a korszak, amikor a magyar nép — elsőnek követve Oroszország népének példáját — megvalósította az első magyar proletárdiktatúrát, megszüntette a tőkés és földesúri kizsákmányolást, köztulajdonba vette a termelőeszközöket, s a történelemben először használta fel a hatalom eszközeit a magyar dolgozók jólétének, szociális gondozásának, kultúrájának megteremtésére. A proletárdiktatúra győzelmét Magyarországon lehetővé tevő tényezők elemzése után azokról az országos vívmányokról szólt, amelyeket a Magyar Tanácsköztársaság ért el fennállásának 133 napja alatt, fegyveres harc, élethalál küzdelem közepette. — Magyarországon 1919 március 21-e és augusztus 1-e között — folytatta — egy egész nép megtanulta új módon látni az életet, egy egész nép tanult a maga lábán járni és saját sorsát önmaga irányítani. Így volt ez megyénkben is. Hogy milyen volt a helyzet Kecskeméten, annak jellemzésére hadd idézzek Tóth László elvtársunk, jelenlegi nyugalmazott tanácselnökhelyettes, az akkori parlament tagja 1919. május 1-én mondott beszédéből: „Nem volt mértéke és határa az emberi erő kizsákmányolásának. Férfiak és asszonyok, aggok és gyermekek szűk, piszkos, zajos helyiségekben, kora reggeltől, késő estig a legelemibb szükségletek kielégítése nélkül kevés bérért áldozták fel emberségüket, minden testi és lelki erejüket a gyárnak. De a föld is örökös robotot, verejtékes munkát követelt hitvány hatosokért. Ilyen keserves megpróbáltatások forradalmasították a proletárok lelkét, megacélozták erejüket és egyetlen elszánt lendület következtében romokban hevert a kizsákmányoló és vérre szomjazó régi társadalmi rend.” A hatalomátvétel a tömegek segítségével, lelkesedésével naTraktorok zúgása tölti be az ébredő határt az egész megyében. A tiszaüjfalui Alkot- nrinv Tsz-ben is megkezdték a tavaszi szántást. Jusztin József, Kozma Sándor és Vigov Gergely' korai borsó alá forgatják a földet. (Pásztor Zoltán felvétele.) pok alatt megtörtént. Államosították a bankokat, szesz-, gyufa-, konzervgyárat, köztulajdonba vették a színháza, és a mozikat. Gondoskodott a direktórium a háború sújtotta, legnagyobb szükséget látott családok azonnali megsegítéséről. Országosan példamutató intézkedéssel hatályon kívül helyezték a régi cselédtörvényt, a cselédek fizetésé, felemelték, heti háromszori kimenőt biztosítottak a számukre és kötelezően előírták milyen ellátásban és elhelyezésben kell őket részesíteni... A továbbiakban fáradhatatlan munkásságukat méltatva emlékezett meg dr. Varga Jenő a kecskeméti direktórium vezeti, alakjáról, Budai Dezső jogakadémiai, helyettes igazgatóról, 1919 hőseiről, az ellenforradalom mártírjairól, meleg szavakkal köszöntötte a munkásmozgalom veteránjait, akik ma is köztünl élnek, és egy negyedszázados barbár fasiszta uralom alatt is megőrizték a szocializmus, a humanizmus és az egész emberisét) nagy ügye iránti hűségüket. Majd a II. világháború szörnyű megpróbáltatására emlékeztetett. Arra a világméretű harcra, amelynek során elpusztult a hitleri birodalom és vele bukott hűséges csatlósa, a fehérterrorista Ho-rthy-Magyarország. — Nehéz lenne felsorolni — és nem illik a megemlékezés keretei közé — a megtett út és a változások főbb állomásait. De nem tekinthető túlzásnak, ha azt mondjuk, hogy, mind jobban valóra váltjuk 1919 örökségét és egymásután valósítjuk meg azokat az elképzeléseket, melyeket népünk legjobbjai már 1919-ben maguk elé tűztek. A Tanácsköztársaság 133 napja olyan forradalmi iskola volt, melyből az egész nemzetközi munkásosztály tanult, s amely bevilágította az utat a Horthy-fasizmus sötét évtizedeiben. Ez adott erőt a dolgozó népnek a megpróbáltatások elviselésére, s erőt a továbbiakban az újjáépítés, az új haza építése feladatainak megoldásában. Büszkén folytatjuk elődeink munkáját, magasra emeljük azt a zászlót, mely alatt 1919-ben elődeink küzdöttek a külső és belső ellenség ellen abban a szilárd meggyőződésben, hogy a népek testvéri együttműködése, a szocializmus világméretű győzelme meghozza az emberiség számára a boldog, békés, kiteljesedett életet. Éljen a Magyar Tanácsköztársaság dicső emléke! — fejezte be megemlékező beszédét dr. Varga Jenő elvtárs. Varga Jenő elvtárs ünnepi megemlékezését megható pillanatok követték. Az I. szí Kecskeméti Általános Iskola 98 legifjabb diákja vonult a terembe — ünnepi kisdobosává tásra. Miután a kis úttörők piros szegfűkkel köszöntötték veteránjainkat, sor került a fogadalomtételre, majd Tóth László szólt a felavatott kisdobosokhoz. Az ünnep-' est az Internacionálé régi harcokra emlékeztető, s buzdító dallamával ért véget, MŰSZAKIAK ! Zablahoczki Pál az egyik legjobb művezető. Azzal érdemel e ki az általános tiszteletet és megbecsülést, hogy műhelyében legnagyobb a rend. a fegvelpm. Náluk pontosan betartják a technológiai utasításokat, ennek tudható be, hogy jó eredményeik állandóak. Politikailag is rendszeresen képezi magát, most végzett 5 hónapos Dártiskolát. Kerekes Emil öntödei művezetőről úgy vélekedett igazgatója, hogy talpraesett fiatalember. Az öntöde élég kényes munkahely, s amikor ő élére került, bizony voltak mulasztások, kívánnivalók. Lelkes mozgékonyságával, szakértelmével megszerezte munkatársai bizalmát és velük együttműködve tette eredményessé az öntöde termelését. Rendeczki János fiatal vegyészmérnök. Fő tevékenységi területe a laboratóriumban a kutatás, kísérletezés. Olcsó és ami szintén fontos szempont — hazai zománcpúder előállításán fáradozik. Ha törekvését siker koronázza, jelentős importanyag-megtakarításnak lesz a megvalósítója ebben az iparágban. Munkáját bizalom kíséri. Mindhárman a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységénél dolgoznak.
