Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

1 <*6a1 1963. március 20, szerda n Ln A P T Á R 1963. március 20, szerda, Névnap: Hubert. Napkelte: 5 óra 18 perc. Napnyugta: 17 óra 56 perc. ”1 J — ÜZEM KÖZBEN tanulmányozzák a gé­pesített metszést a Hel­véciái Állami Gazda­ságban. A traktorra szerelt sűrített levegő­vel működő metszöolló üzemeltetésénél a mun­kások csak a vágókés pengéjét irányítják, ami gombnyomásra működik. Az előzetes tanulmányok szerint a hagyományos módszer­rel szemben a munka­teljesítmény négysze­resére növelhető az új eljárás segítségével. — A bajai szakszer­vezeti vadásztársaság legutóbbi gyűlésén a vezetőség elismerését fejezte ki Varga Pál vadőrnek, aki az állo­mány védelme és átte­lelte tése érdekében ál­dozatkész munkát vég­zett. A társaság va­dászterületén levő 51 etetőtelepre a télen többek között fél va­gon szálas- és abrak­takarmányt szállí­tott ki. — BÍKBGYŰLÉST rendez a Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottsága már­cius 26-án a negyedik kerületi pártszervezet székházában. A gyűlés előadója Csizmás Dá­vid őrnagy. — Megkezdték a B­hakeltetést a Baromfi - ipari Mezőgazdasági Vállalat kecskeméti te­lepén. Csibével és ka­csával együtt az idei szezonban egymillió baromfi lát napvilágot ezen a telepen. /bŐlÁRÁS A Kecskemet) Agrome­teorológiai Obszervatóri­um jelend: Március hó 18- án a kózéphőmérsék- let 1,1 (az 50 éves átlag 6,2). a legmagasabb hő­mérséklet 5,5 fok volt. 19- én a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 0,2, a lesre) 1 érakor mért hőmérséklet 0,5, a dél-, után 2 órakor mért hő­mérséklet 3,8 tok volt. Várható időjárás szerdán estig: már csak néhány helyen eső és főleg az ország nyugati felében né­hány órás napsütés. A Dunántúlon kissé meg­élénkülő északnyugati szél. Az éjszakai fa­gyok mindenütt meg­szűnnek. A nappali fél­melegedés északon fo­kozódik, máshol alig változik. Várható leg­magasabb nappali hő­mérséklet szerdán 7— V' fok kozott — A kai ym ári Űj Élet Tsz baromfitele­pén 12 ezer csibe már elérte a 70 dekagram­mos átlagsúlyt. A ba­romfigondozók az idén 36 ezer csibét nevel­nek fel. — Szabadságén elles­nek nevezte az Olasz Filmkutatók Szövetsé­gének nyilatkozata azt a nyugatnémet köve­telést, hogy Olaszor­szág ne forgasson töb­bé „németellenes” fil­meket — Már 14 tagja van a kecskeméti városi művelődési ház kebe­lében működő akvaris­ta szakkörnek. A szak­köri munka szórako­zást nyújt a fiatalok­nak, s emellett a la­káskultúrához való ér­zéküket is fejleszti. Megölte a ezen* Dutka Gábor 61 éves kimadacsi lakost minden­ki szeszkedvelő ember­nek ismerte, de arra mégsem gondolt senki, hogy végül is életével fi­zet szenvedélyéért. Az idős gazda a napokban ismét mértéktelenül ivott és estére annyira „el­ázott**, hogy egyik Isme­rősének kocsin kellett ha­zaszállítania. A lakásba már nem tudták bevezet­ni, mert néhány lépés után a földre zuhant és meghalt. Halálát az or­vosi vizsgálat szerint a mértéktelen szeszfogyasz­tás következtében beál­lott szívgyengeség okozta. — FEKETE RIBIZ- LIT telepítenek a Bács­ka vidéki termelőszö­vetkezetek. A már meglevő, mintegy 30 holdas telepet újabb 20 holddal bővítik. A bácsbokodi Szalvai Mihály Tsz 10 holdas telepe az idén már ter­mőre fordul. — A MÁSODIK ÖT­ÉVES TERV követke­ző szakaszában meg­gyorsul a lakástávfű­tési program végrehaj­tása. Kecskemét, Deb­recen, Salgótarján és Tatabánya a helybeli erőmű átalakításával jut távfűtéshez. — KÖZSÉG FEJ­LESZTÉSBŐL hat új tantermet építenek eb­ben az esztendőben a Bajai Tóth Kálmán G imnáziumban. 135 évvel ezelőtt 1828. március 20-án született Henrik Ibsen norvég ará- malró és költő, a realis­ta drámairás kiváló kép­viselője. Művészetére mély hatással voltak az 1848-as európai forradalmak. A magyar szabadságharc bukása szenvedélyes han­gú költeményre Ihlette. (Magyarországhoz, 1849.) A norvég folklór gazdag terméséből merítő peer Gynt című verses drámá­jában bemutatja, hogy az egyéniség kibontakozása kudarcra van ítélve a jel­lemet eltorzító társadal­mi környezetben. Nóra című drámájában a ha­zug alapokra épülő pol­gári házasság csődjét tár­ja fel. Művelt a figurák elmélyült ábrázolása, mes­teri párbeszédek és a je­lenetek művészi főépíté­se jellemzi. — Nemzetköz! sta­tisztika szerint jelen­leg Japánban gyártják a legtöbb filmet Az évi termelés 600 já­tékfilm és 1000 rövid­film. Ezeknek a fil­meknek 85 százalékát az ország nagy produ­cerei állítják elő. — Tartási kötelezett­só? elmulasztásának bűntette miatt három­hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítél­te a bajai járásbíró­— TOVÁBB FEJ­LESZTIK a csőkutas öntözési rendszert me­gyénk homokhátságán az idén. Űjabb kutak fúrásával ez évben már mintegy 8000 hol­dat öntöznek. — ISMÉT KIADJAK a Kultúra Világa tudomá­nyos és művészeti Isme­retterjesztő könyvsoroza­tot. Az első kiadvány 1959—60-ban megjelent öt kötete a nagy példány­szám ellenére napok alatt elfogyott. A második ki­adást tíz kötetben 30 000 példányban jelenteti meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. — ELSZAPORÍT­JÁK a japán fácáno­kat a Kiskunsági Er­dőgazdaság vadrezer­vátumaiban. A tavasz- szal 200 fácánt enged­nek szét. — ŐSSZEL MEGJE­LENIK az első magyar kertészeti lexikon, melynek összeállításá­ban 300 szakember vett részt. Az érdekes, min­den igényt kielégítő lexikont kétezer ábrá­val, rajzzal teszik szem­léletessé és csaknem 70 színes képpel il­lusztrálják, — A TŰZ MEGHÓ­DÍTÁSA címmel film­vetítéssel kísért elő­adást rendeznek a ka­tonatelepi művelődési klubban 21-én este 6 órai kezdettel. — DÍSZFÁKON és cserjéken kívül gyü­mölcsfákat is telepíte­nek ebben az évben Bácsalmás köztereire. — A KÉPZŐMŰVÉSZÉ­IT ALAP Kiadó Vállalata a második negyedévben több mint tíz új művé­szettörténeti kötetet, élet­rajzot és tanulmányt je­lentet meg. Az új kiad­ványok közül különösen érdekesnek Ígérkezik a szép kivitelű Mednyánsz- ky-album. — Társadalmi mun­kavédelmi ankétot tar­tott a DÁV Bajai Üz­letigazgatósága. Mal­mos Lajos főmérnök beszámolója szerint a korábbi évekhez viszo­nyítva lényegesen csök­kent az üzemi balese­tek száma és ez a munkavédelmi őrök jó munkáját dicséri. — az ausztráliai Antarktisz-expedíció ku­tatói megerősítették a szovjet kutatók feltevését, mely szerint az Antark­tisz minden valószínűség szerint szigetcsoportból áll, s azokat kilométer vastagságú jég köti ősz- sze.-r ISMERKEDÉS a t ermészettudományok- kal címrrCel ifjúsági klubestet rendez a Ka­locsai Petőfi Sándor Művelődési Ház ma délután 17 órai kez­dettel. — HALLO, HALLO a •íme Ion Popescu—Gopo egújabb rajzfilmjének, amelyet az UNESCO ré­szére készített. A film az emberi hírközlő kapcso­latokat ábrázolja az első tam-tamoktól a Vosztok­3. és Vosztok 4, közötti rádiókapcsolatig. sag Gal István 33 éves bátmonostori lakost. MŰKEDVELŐ ELŐADÁSON... — Hallja-e Othelló szaki, nehogy megiojtsa azt a Desdemonát, hisz ő a mi munkaegység- elszamolónkü Űjabb 58000 holdról vonult le a víz A Vízügyi Igazgatóságok másodpercenként mintegy 300 köbméter víz szivattyúzásával hét­fő óta összesen 58 000 holdról vezették le a vi­zet. Az utóbbi három nap alatt így 577 000-ről 364 000 holdra csökkent a vízzel elárasztott terü- rület. A közben lehullott csapadék nem jelentett nehézséget a belvíz elvezetésében. — A LENIN ATOMJÉGTÖRÖ segítségével évente két hónappal meghosszabbítható a hajó­zás időszaka az Északi-sarki tengeren. Nemrégi­ben elhatározták, hogy még egy 16 ezer tonna teherbírású jégtörőt építenek. Vagyonvédelmi ankét Kecskeméten Március 19-én vagyonvédelmi ankétet tartott a megyei rend­őrfőkapitányság és a MÉSZÖV Kecskeméten, az Építők Műve­lődési Otthonában. Megjelent az értekezleten dr. Kolozsi R. Gyu­la, a megyei főügyész helyette­se, dr. Váradi János és dr. Ju­hász Antal Kecskemét, illetve Kiskunfélegyháza vezető ügyé­szei, dr. Kocher László, a NEB elnöke, Balogh Györgyné, aTEB elnöke. A földművesszövetkezetek el­nökei és főkönyvelői részére dr. Franyó János őrnagy, a megyei rendőrfőkapitányság társadalmi tulajdonvédelmi alosztályának vezetője tartott előadást a va­gyonvédelem időszerű feladatai­ról, a fellelhető hiányosságok­ról. Hangsúlyozta az állami és gazdasági szervek kapcsolatának szerepét a bűnözés megelőzésé­ben, a társadalmi ellenőrzés szé­lesítésében. Ismertette az új Btk. társadalmi tulajdonvéde­lemmel kapcsolatos rendelkezé­seit. Felhívta a figyelmet azok­ra az okokra, amelyek a leg­gyakrabban vezetnek társadalmi tulajdon elleni vétségre. Halálosvégü balesetet okozott az ittas gépkocsivezető Tegnap reggel 5 órakor a Kecskemét és Nagykőrös közötti műúton ittasan vezette a gond­jaira bízott AC 41—53 rendszá­mú személygépkocsit Rajki Já­nos, Abony, Ceglédi út 51. szám alatti lakos. Eközben az egyik út menti fának ütközött és a jármű az árokba borult. A bal­eset következtében Rajki János és utasai közül Satisinka János abonyi lakos könnyebben sérült,. Farkas József és Lukács Oszkár: ugyancsak abonyi lakosok sú­lyos sérülést szenvedtek. Lukács Oszkár a kecskeméti Honvéd­kórházba való szállítás után be­lehalt sérülésébe. A súlyos bal­esetet okozó gépjárművezető el­len bűnvádi eljárás indult. Kézrekerültek az ékszertolva:ok Néhány hónappal ezelőtt két­ségbeesve jelent meg a kiskun­félegyházi rendőrkapitányságon Sz. Tóth Lászlóné, hogy isme­retlen tettes ellen feljelentést tegyen, mert hálószobájából el­lopták a körülbelül 20 ezer fo­rintot érő ékszerkészl étét. A gyanú egy toUevűitő ci­gányasszonyra terelődött, aki néhány órával a bűncselekmény felfedése előtt Sz. Tóth László­né lakásán járt. A szálak Sztoj- ka Lajosné kiskunfélegyházi la­koshoz vezettek. Rövid házkuta­tás után a rendőrség meg is találta az ékszerek egy részét Sztojkónénál. Az asszony azon­ban ekkor sem volt hajlandó beismerni cselekményét. Az ék­szerek származására vonatko­zóan azt adta elő, hogy azokat a kiskunfélegyházi piacon eey Szeka nevű cieánynőtől vette 100 forintért. Tagadta azt is, hogy valaha Sz. Tóthné lakásán iárt volna. A nyomozás tovább folyt. A2 ékszerkészlet többi ré­szét Jaksa Jánosné tiszakécskei lakosnál találták meg. Innen a nyomok egy bűnszövetkezethez vezettek és fény derült a bűn- cselekmény elkövetésének kö­rülményeire. Sztojkáné az elébe tárt bizo­nyítékok súlya alatt beismerte, hney már többször járt Sz. Tóth Lászlóné lakásán, ahol a ház körüli dologban segített. Egy al­kalommal meglátta az ékszere­ket, elhatározta, hogy megszerzi azokat. A lopás elkövetésébe Kolompár Dezső nevű élettár­sát is beszervezte. Kilesték, mi­kor Sz. Tóthné nem tartózko­dott odahaza és Sztojkáné be­osont a lakásba. Kolompár De­zső pedig az udvaron várt reá. Az asszony kihozta az ékszere­ket, átadta bűntársának, aki nyomban el Is ment azokkal. A tolvaj pedig visszasietett, hogy becsukja az ajtót. Időközben azonban hazaérkezett a lakás tulajdonosa, akinek Sztoikáné azt mondta, hoey tollat akar vá­sárolni. Sz. Tóthné. aki semmi­re sem gyanakodott, elengedte az asszonyt, az pedig sietett, hogy Kolomnárt utolérje és túl­adjanak az ékszereken. Elsó út­ink Jaksa Jánosnéhoz vezetett; akinek karkötőt, nyakláncot és eyűrűt kínáltak vételre. Az ide­genkedő asszonyt megnyugtat­ták. hogy azok nem lopásból származnak. Jaksáné nem tu­dott ellenállni a kedvező vétel­nek, megvásárolta az ékszere­ket. Ezután Ajta! László, aki Sztoj- kánénak testvére és Kolompár Dezső Vezseny községbe utaz­tak, ahol Kolompár Klárának egy karórát adtak el 200 fo­rintért. Ez az óra ugyancsak a fenti bűncselekmény útján ju­tott hozzájuk. Sztojka Lajosnét, aki már többször volt büntetve, előzetes, letartóztatásba helyezték. Ajtai László, aki szintén büntetett “lőéletű és Kolompár Dezső pe­dig szabadlábon várják a bíró­ság ítéletét. A megtalált éksze­reket visszaadták jogos tulajdo­nosának. O. F. Alekszandr Naszlbov regénye 51. 1/ rebs, a raktáros harmadik *' évtizede dolgozott a Gans-Behmer gyárban. Negy­venegyben behívták a Wer- machtba, hat hónap múlva pe­dig visszajött Ostburgba. De csak féllábbal. Valahol Szmo- lenszk alatt hagyta ott a mási­kat. ötven év körüli, lármás, han­goskodó, életvidám, szenvedé­lyes vitatkozó volt az öreg. a lóversenyek szinte megszállott rajongója. Krebs, ahol csak megjelent, nyomban tréfálko­zott, élcelódött, sziporkázott a szellemességtől. Ha ment az ut­cán, vagy csinált valamit, min­dig dúdolgatott hozzá. Sohasem láttták szomorúnak. Még a rokkantsága sem be­folyásolta a jellemét, eredeti egyéniségét. Egy-kettőre meg­szokta a falábat, s olyan ügye­sen lépegetett véle, mintha örök életében azzal járt volna. Munka után rendszerint be­tért a gyár szomszédságában le­vő „Nibelung” mulatóba, ahol sok ismerőssel lehetett találkoz­ni. elbeszélgetni, kicserélni a legújabb híreket. Egyszóval: ki­beszélni a világ dolgait. Krebs a „Nibelung”-ban ebédelt is: szalvétában hozta az elemózsiát, s egy korsó sört rendelt hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents