Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-19 / 65. szám

1963. március 19. kedd 8. ©Mai Helyes törekvés A zárszámadási közgyűlések beszámolóiban jelentős helyet foglalt el a beruházások elem­zése. A szövetkezeti vezetők és az egyszerű tagok a jó gazda gondosságával vették számba, hogy mennyit költöttek gépek­re, felszerelésekre, építkezések­re, vagy felújításokra. Kecskemét valamennyi sző vetkezete nemcsak megvalósí­totta, hanem túl is teljesítette beruházási tervét. Egyedül épít­kezésekre a tervezett kilenc­millió helyett kereken 13 mil­lió forintot fordítottak. A Tö­rekvés Termelőszövetkezet nö- vendékmarha-istállót, 400 férő­helyes sertéshizlaldát, 32 vago- nos gabonamagtárt és 20 va- gonos kukoricagórét, az Alkot­mány és a Rákóczi Tsz sertés- fiaztatókat létesített. A kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet 163 ezer fo­rinttal járult hozzá a 450 ezer forintos költséggel épült, 150 hold szántót behálózó öntöző- rendszer elkészítéséhez. A telep üzemeltetésével az öntözött másfél száz hold kukorica már az elmúlt esztendőben öt-hat mázsával magasabb átlagter­mést adott, mint az öntözetlen, és ezzel teljes egészében vissza­térítette azt az összeget, ame­lyet a tsz erre a célra fordí­tott. Az elmúlt évi tapasztalatok szerint a kecskeméti termelő- szövetkezetek a szükséges be­ruházások költségeinek egyre nagyobb részét próbálják saját anyagi forrásaikból fedezni. Ezt a helyes törekvésüket tükrözi, hogy tavaly csaknem kétszer annyit költöttek saját erejükből beruházásokra, mint amennyire az alapszabály kötelezi őket. A kedvezőtlen időjárás ellenére az előirányzott kétmillió fo­rinttal szemben mintegy három és fél milliót költöttek beruhá­zásokra saját erejükből. Az idei tervek szerint a kö­zös gazdaságok ebben az évben többet fordítanak beruházások­ra. Az állam a kecskeméti ter­melőszövetkezeteknek csupán építkezésekre három és fél mil­lióval ad többet, mint tavaly. Saját érdekükben cselekszenek, ha az államtól kapott összege­ket lehetőségeik, anyagi forrá­saik számbavételével megfele­lően kiegészítik, mert hozzájá­rulásuk előrehaladásukat gyor­sítja, a közös erősítése mellett a gazdák jövedelmének bizton­ságos, megalapozott, folyama­tos növekedését segíti elő. Nagy József Offenzíva a növényi kártevők ellen — Év elején a megyei tanács és a MÉSZÖV közös intézkedési tervet küldött ki részünkre a szórvány gyümölcsfák növény- védelmének a megszervezésére vonatkozóan — mondja Fritt- man József, a Földművesszövet­kezetek Kiskőrösi Járási Köz­pontjának mezőgazdásza. Így kezdődött meg a kiskőrösi járásban a növényi kártevők el­leni nagy offenzíva. Ez termé­szetesen nem egyszerű folyamat, hiszen magában foglalja a szö­vetkezeti gazdaságok és a szak- szövetkezetek gazdái részéről itt-ott megmutatkozó közömbös­ség, nemtörődömség elleni küz­delmet is. A szervezés már hozott ered­ményeket is. A járásban mindem földmű­vesszövetkezet megkapta a ter­vet: milyen értékű növényvédel­mi munkát kell elvégeznie az év folyamán. Annak megfele­lően eddig 24, egyenként 4—5 fős növényvédő brigádot szer­veztek a járásban. A brigádve­zetők Kecskeméten egyhetes tanfolyamon vettek részt, gyakorlati és szer­vezési oktatásban részesültek. Az előkészítés általában a szak- szövetkezetek élénk helyeslésé­vel találkozott. A kiskőrösi kö­zös gazdaságok közgyűlésein el­mondották: már az elmúlt évben is meg kellett volna szervezni a növényvédelmet. Kecelen maguk a szakszövetkezetek gondoskod­tak a növényvédelmi brigádok létrehozásáról. A helyi tanács is elsőrendű feladatának tekintette ezt a munkát, s Szőke Mihály vb-titkár irányításával a járás­ban elsőnek alakították meg a növényvédelmi bizottságot. Vannak hiányosságok is. A soltvadkerti Jóreménység Szak- szövetkezet például nyolc ma- gasnyományú háti permetező- géppel rendelkezik, de ezek köl­csönadását — amire egyelőre szükség volna — megtagadta. A tanfolyam elvégzése óta a brigádvezetők és a brigádok tag­jai — sőt, Kiskőrösön a föld­művesszövetkezeti boltvezetők is — házról házra járnak, s megállapodást hőinek a termelőkkel. A megállapodás kétféle eredménnyel jár: a gaz­dák vagy arra kötelezik magu­kat, hogy ők végzik eí a nö­vényvédelmet, vagy pedig a bri­gáddal kötnek szerződést. Az előbbi vállalás elmulasztása ese­tén is elvégzik a permetezést a brigádok, de a mulasztót ter­helik a költségek. Az eddigi felmérések azt mu­tatják, hogy 15 ezer szakszövet­kezeti gazda közül mintegy 13 ezren saját maguk vállalják a szórvány gyümölcsfák védelmét. A brigádoknak csaknem 20 ezer termőfaegység permetezését kell elvégezniük. A növényvédelem közüggyé tételét nagyban segíti a járásban eddig rendezett 27 növényvédel­mi előadás. Nagy részüket Si­mon György, az FJK főagronó- musa tartotta. Probléma még, hogy a brigá­dok nem kaptak elegendő gépet. Még mintegy 50 mágasnyomású háti gépre lenne sxükségük Hiányoznak a mészkénlé főzé­sére alkalmas üstök is. Ezekből néhányat a Tassi Növényvédő Állomás adott kölcsön. Valamennyi földművesszövet­kezet a munka maradéktalan elvégzésére törekszik, hiszen megyénk járásai közül a kiskő­rösiben van a legtöbb szórvány gyümölcsfa. Az elmúlt évek ter­mésének egyébként a 40—60 szá­zaléka volt exportra alkalmas Az idén további 20—25 százalé­kos javulásra számítanak. Ha a mozgalmat a lakosság továbbra is úgy támogatja, mint eddig, eredményes lesz a nö­vényvédelem. H. D. SOKKAL GYORSABB A Bajai Ruha­üzemben Egyházi Erzsébet varrógépé­re szerelték fel az első olyaq szerkeze­tet, amelynek segít­ségével kétszeresére gyorsult a gyer- mekingkészítés egyik részfolyama­ta: a szegés. Ennek megalkotása Péter- fai műszerész és Csehók szalagveze­tő nevéhez fűződik. Az újítást ma már minden szalagon be­vezették. Ennek eredményeként a nyitott elejű ingek szegésénél a napi termelés a korábbi 5—600-ról ezer-ezer- kétszáz darabra nö­vekedett. (Pásztor Zoltán felvétele.) BIZALOM Most vettem részt először olyan szülői értekezleten, ahol személy szerint nem voltam érdekelt, s az értekezletet nem pedagógus, hanem egy vállalati igazgató és egy szakember vezette le. Velük szemben 36 szülő várta szorongva az eredmény- hirdetést. Vajon gyermeke az első félévben mennyit haladt előre az esztergályos-, szerszámkészítő-, vagy lakatosszakmá­ban. Jelentkezik-e már most a rátermettség, a szakma sze- retete, előlegezhető-e részükre továbbra is a bizalom. Ha üvegfal mögül figyelném az arcokat, a felvillanó te­kintetekből, az itt-ott redőkbe húzódó homlokokról Is meg­állapíthatnám: nem egyformán szólt az elismerés. Mennyi aggodalom csendült ki annak az apának a hang­jából aki most tudta meg, — mert lakása távol van Halas­tól —, hogy fia rossz társaságba keveredett, meg nem enge­dett szórakozásokon vesz részt. Viszont boldogan mosolygott az az özvegy édesanya, kinek fiáról úgy emlékeztek meg, mint aki példaképe a többieknek. Egyszerűen meglepő az a fenntartás nélküli bizalom, melyet a szülők a vállalat vezetőjének és az oktatónak ado­mányoztak. „Elvtárs, neveljenek embert belőlük, fogják szi­gorúbban, azonnal üzenjenek, ha valami baj van, minden felhatalmazást megadunk a nevelésükre vonatkozóan.” — Hangzott itt is, ott is a szülők ajkáról. Ahogy figyeltem őket, eszembe jutott édesapám, aki szintén lakatoslnasként kezdte Szatmáron. Az első évben a konyhát és szobát súrolta, bevásárolt a mesternével a pia­con Ugyanezt mondják a most javakorban levő szakmunká­sok is, amikor a régi, úgynevezett inasévekre terelődik aszó. Közben az értekezlet befejeződött. Megelégedett zsibon- *ás töltötte be a termet. Szívélyes kézfogás Modok Balázs gazgatóval és Csordás Béla tanműhely vezetővel, a Kiskun- halasi Vastömegcikkipari Vállalat kultúrtermében. Ugyanis itt tartották a szülői értekezletet. Gacsályi István Egyesüllek az akasztói termelőszövetkezeti csoportok Vasárnap délelőtt — a köz­ség életében — jelentős ese­mény zajlott le Akasztón. Ün­nepi közgyűlésen egyesült i község öt termelőszövetkezeti csoportja — a Kunság, a Béke, a Barátság, az Aranyhomok és a Rákóczi. — Az új termelő­szövetkezeti csoport a „Béke1 nevet vette fel. összes területe csaknem 10 ezer kataszteri hold. Elnökévé Bús Jánost, a községi tanács vb elnökhelyettesét vá­lasztották. A tervek szerint Akasztón újra fellendítik az állattenyész­tést, s ezt az új szövetkezet fő termelési profiljának tekinti. Ennek érdekében a tanács a község határában levő mintegy 4000 hold rét, legelő, kaszáló­területet már nem adta ki az ország különböző részeiből ide járó juhászoknak, hanem a „Béke” Termelőszövetkezeti cso­port rendelkezésére bocsátotta. A szövetkezet juhállományát még az idén három ezerre fej­lesztik, s gondoskodnak a .kor­szerű rét- és legelőgazdálkodás megteremtéséről. Tetemes összeget irányzott elő a kecskeméti Béke Tsz tagjainak üdültetésére Kilencvenezer forintot köl­tenek ebben az évben a tagok üdültetésére a kecskeméti Béke Termelőszövetkezetben. A kö­zös gazdaság csaknem minden tagját elküldi üdülni vagy ki­rándulni az idén az ország fes­tői szépségű tájaira. Néhányan közülük részt vesznek külföldi túrákon is. Aranygyűrű papírtasakban Édességiparumk tetszetős cso­magolású termékei között szí­vesen válogat a vásárló. Az áru­kínálat külsőségeire egyre na­gyobb gondot fordít az élelmi­szeripar is. Célszerű, jól bevált a műanyagtasakos csomagolás, a teret hódító fém fűszeresdo­bozok. Ügy érzi az ember, ez a természetes, mégha a korábbi években ezzel a külsőséggel nem is törődött valami sokat a ke­reskedelmünk. Cseppet sem tartja azonban természetesnek a vásárló az óra- és ékszeripari cikkek for- gaiombahozatalát. Tessék csak egy kis időt valamely óra- és ékszerboltban tölteni, szemlélőd­ni. Rájön az ember, hogy hova tovább elavul a hasonlat, amely azt tartja a szépről, csinosról, hogy „olyan, mintha most húz­ták volna elő az ékszeres do­bozból”! Az egyik vásárló 1340 forin­tos férfi pecsétgyűrűt vesz Tet­szetős, drága ékszer. Fizet érte, s akkor kerekedik ki a szeme. A drága portékát egy vékony­ka papírtasakba süllyesztve nyújtják át neki. Ha csendes, békeszerető a vevő, távozik az üzletből, legfeljebb magában méltatlankodik: mér doboz sem jár az ékszerhez! A legtöbben azonban szót emelnek a csoma­golásnak eme módja ellen. S mi a fizetség? Vérszegény ma­gyarázat, hogy: kérem, kevés az ország papírja, meg különben is, az ékszert nem azért neszül, hogy dobozban őrizzék... Bosszantó jelenség. Ha nem jutott volna el az jQetéke- sekhez ez az észrevétel, pró­báljuk ezúttal eljuttatni. Mer« semmiképpen sem öregbíti as Óra- és Ékszerkeneekedris# Vállalat hírnevét az efféle ki­csinyesség. R l Cipő kerestetik A rossz sablon Munkatársam nagy örömmel újságolta, hogy több évi várako­zás után bekapcsolják háztar­tását a palackos gázszolgáltatás­ba. Nem csökkentette örömét az sem, hogy a Kecskeméti Városi Tanács VB kereskedelmi cso­portjának írásos határozata a bekapcsolást fél éven belül he­lyen kilátásba. Nemcsak munkatársam örö­me ragadott e sorok megírásá­ra, hanem a bürokrácia, a sáb- lonosság, amely a gázpalack ki­utalásához kapcsolódik. A hatá­rozat második bekezdése ugyan­is lehetőséget biztosít arra, hogy a vár-»» —árt kiutalás ellen „a '-íznezvételtől számított 15 na­pon belül, két példányban. 30 forintos illetékbélyeggel ellá­tott, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács VB kereskedelmi osztá­lyához címzett, de a városi ta­nács kereskedelmi csoportjánál benyújtandó fellebbezéssel le­het élni”; Vajon mi szükség van erre? Elképzelhető, hogy akadna va­laki, aki gázpalackot kért. s arra évek óta vár, hogy amikor kézhez kapja, megfellebbezi?! Vagy túlon túl óvatosak, hát­ha...? Munkatársam különben kö­zölte velem: világért sem él a fellebbezési lehetőséggel, inkább boldogan kivárja még azt a röp­ke fél évet. Szűcs Béla orrú cipőkbe e&férne. Hetem ilyen gondom sincs, mert meg­lehetőse« keskeny a lábam. Tapasztalásból tudom, hogy Kecskeméten nem egyedi az én cipővásárlási problémám. Ezért vagyok bátor többes számban kérni az ipart, vagy a kereske­delmet — aszerint, kit illet —, fordítsanak több gondot a nők cipőellátására. Hiába veszünk fel ugyanis divatos szép ruhát, ha megfejelő lábbelit nem tu­dunk hozzá vásárolni. Kovács Lászlóra« Egy hónapja járom Kecske­mét cipőből tjait, hogy egy pár 38-as drappszínű, magas sarkú cipőt vásároljak. Sikertelenül. Pedig az igényem nem nagy. Egy­szerű körömcipő kellene. Az üz­letek eladói rendületlenül tájé­koztatnak: ekkor meg amakkor kapnak újabb szállítmányt. Megérkezése után pedig udva­riasan közlik: sajnos, a keresett cipő nincs az áru között... Van egy kartársnőm, aki azért nem tud cipőt venni, mert a lábfeje kissé szélesebb annál, mintsem, hogy a kínált hegyes

Next

/
Thumbnails
Contents