Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-16 / 63. szám
1963. március 16. szombat 3. oldal AZ EGYESÜLÉS UTÁN Kiállítás március 21-én A megyei főügyészség K.ISZ- alapszervezetének fiataljai március 21-ének, a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának és a KISZ zászlóbontása évfordulójának megünneplésére készülnek. Nemcsak a törvényesség őrhelyén, az ügyészi poszton állják meg a helyüket, hanem igen kiváló KISZ-munkát is végeznek. A fenti alkalomból kiállítást fognak rendezni, amelyek képekkel mutatják be a magyar munkásmozgalom harcainak egyes epizódjait. A kiállításra kerülő képanyag 1848-tól a felszabadulás utáni időkig, a földosztásig terjed. Igen sok érdekes anyagot találtak, amely a megyében élő munkások, parasztok felszabadulás előtti életévei, küzdelmével kapcsolatos. O. F. A fegyelmezett munka eredménye t 22 nani munkabérnek megfelelő nyereségrészesedés Megtartotta zárszámadási közgyűlését a Tompái Vegyes- és Építőipari Ktsz. A múlt év eredményeit és az idei feladatokat összefoglaló beszámolóban Kollár Pál, a ktsz elnöke elmondotta, hogy múlt évi tervüket 108 százalékra teljesítették. A beruházások gazdaságos és időben történő lebonyolítása és a tervek teljesítése igen fegyelmezett munkát kívánt meg mindenkitől. S hogy az egész kollektíva érezte a felelősséget a tervek teljesítéséért, azt többek között bizonyítja Kollár Pál másik; a közgyűlésen elhangzott bejelentése: a múlt évben egyetlen alkalommal sem kellett fegyelmi eljárást indítani. A fegyelmezett munka eredménye pedig a következő számadatokkal mérhető: a múlt évben 77 ezer forintra emelkedett az egy főre eső termelési érték, az egy főre jutó átlagkereset pedig 1127 forintra, melyhez a zárszámadó közgyűlésen még 22 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedés járult. S amikor az ülésen résztvevő dr Bilekov Pál járási tanácselnökhelyettes köszönetét fejezte ki a tagság múlt évi helytállásáért, felhívta a figyelmet az idei tervek teljesítésének fontosságára, S. L. A szövetkezet vezetői az idei feladatokról beszélgetnek a kunfehértói Előre Tsz irodájában. A közös gazdaság a Vörös Hajnal és a Béke Tsz egyesüléséből jött létre, s 3000 holdon gazdálkodik. Kérdés azonban: hogyan? Adottságaikkal • élve miként akarnak — nevükhöz méltóan — „előre” lépni. Zöld futószalag Hamóczi Sándor, az elnök — tavaly még a Vörös Hajnal vezetője volt — így nyilatkozik: — Nagy gondot fordítunk az állattenyésztésre. Tavaly is annak köszönhettük, hogy a munkaegység értéke 26 forint fölé emelkedett, 6 forinttal volt több, mint a Békében. Másfél milliós költséggel 15 ezer férőhelyes csibenevélőt építettünk. Az idén 27 ezer csibét akarunk értékesíteni. Pár hét múlva háromezret már piacra „dobunk”. Hiszen minél korábban értékesítjük, annál nagyobb a bevételünk. Nemcsak a baromfi-, hanem a szarvasmarha-tenyésztés is nagy fellendülés előtt áll a közös gazdaságban. — A nyolcvan tehén átlagát tekintve — folytatja az elnök — Áprilishoz illő szeszéllyel tépi a heves szél a kora tavaszi verőfényben fürdő Nemesnádudvar egén a felhők hamvasfehér vásznát. A Kossuth Termelőszövetkezet központi épületének udvarán szezoneleji csatarendbe állítva sorakoznak az élénkpiros, meg a vidámkék színű erő- és munkagépek. Szerszámokkal a kezében, Fridrich József szerelő lép ki,közülük. Elmondja, hogy most egy Su- per-Zetor nagyjavításával foglalatoskodnak a tsz szerelőműhelyében. A többi erőgépet már rendbetették. A közös gazdaság négy öntöző szivattyúja közül kettőt javítottak ki — ezeket a kertészetben már használják is —, de a másik kettő üzemeltetésére is csakhamar sor kerül. A munkagépek javítását is folyamatosan végzik; elsőnek a legkorábban használatos tárcsákat, simítókat, fogasokat, vetőgépeket hozzák használható állapotba. jelenleg 2600 liter az évenkénti tejhozam. Jobb, mint egy évvel korábban, de nincs okunk a megelégedésre. Éppen ezért már kidolgoztuk a zöld futószalagrendszert — a többi között csaknem 100 holdon szójakeveréket vetünk —, amely lehetővé teszi a kora tavasztól késő őszig tartó folyamatos zöldtakarmányozást. Reméljük, az idén már elérjük a 3000 literes átlagot. Korszerű szőlőtelepítés A szövetkezetben jelentős mértékben foglalkoznak a szőlő és a gyümölcs termesztésével is. A 106 hold szőlő és a 99 hold gyümölcsös termése a tavalyi összjövedelem egynegyedét adta. A telepítés lehetőségeiről Juhász Lajos, a kertészeti agronó- mus beszél: — Csaknem 400 hold olyan homokterületünk van, amelyen átlagosan csupán 4—5 mázsa rozs terem. Természetes, hogy élve az államunk által nyújtott kedvezményekkel, 1965-ig betelepítjük mind a 400 holdat. A szőlőt széles sortávolságra ültetjük, úgy, ahogy az itteni állami gazdaságban is telepítik. így lehetőség lesz arra. hogy zöldtrágyával megkössük a homo— Hányán dolgoznak a műhelyben? — Én egymagám. Persze, a nehezebb, s több embert igénylő munkákhoz idősebb, nyugdíjas szerelő személyében van egy igen szakképzett társam. Néha pedig a traktorosokat is „befogjuk”. Kis műhelyünkben a legszükségesebb javítási munkákat el tudjuk végezni. Ha hegesztésre van szükség, a helyi Vegyes Ktsz segít ki bennünket. Egy tengelytöréses gumiskocsi helyrehozatala a másik „napirendi pont”; ebből már csak mintegy félórás munka van hátra. Az elkövetkező napokban két vetőgépünkön végzünk majd általános javítást. Szétszedjük őket, s hibás alkatrészeiket kicseréljük. — Milyen az alkatrészellátás? — Esetenl’én*! megrendeléseinkre az AGROKER Vállalattól kapjuk az alkatrészeket. A legfontosabbakból pedig — például csapágyakból — állandó tartalékkészletet tárolunk, hogy ezek hibája esetén ne legyen fennakadás a munkában. — Nem zavarjuk tovább, Fridrich elvtárs. További jó munkát! JÖBA TIBOR kot, s javítsuk vele a talaj termőképességét is. — Hogy állnak a telepítés előkészületeivel ? — A fáktól már megtisztítottuk a területet — válaszolja —, de még lesz egy Ids talajegyen- getés, valamint hátra van a mélyszántás is. Mivel a szükséges szaporítóanyag rendelkezésünkre áll, bízunk benne, hogy ebben az évben 60 holdon eltelepíthetjük a szőlőt. Előleg, prémium A tervek valóra váltásához az kell, hogy a gazdák mindinkább magukénak érezzék a közöst, szíwel-lélekkel dolgozzanak annak gyarapodásáért. Miként érhetik ezt el? — érdeklődünk Békési János párttitkártól. — Az egyesülés által megnövekedett terület sok irányú munkaszervezést igényed — mondja. — Azon vagyunk, hogy a termelés minden ágazatának élén hozzáértő szakember irányítsa a tennivalókat. A munkaszervezet alapvető egységei az idén a munkacsapatok lesznek. Ügyelünk arra, hogy egy mun- . kafolyamatban egész nyáron ugyanazok a szövetkezeti gazdák vegyenek részt. Ily módon nagyobb gyakorlatra tesznek szert főleg a kertészetben. Egyébként — a növényféléktől függően — a többlettermés 30— 50 százalékát adjuk prémiumként. Ez ösztönözni fogja gazdáinkat, hogy minél többet, s a családtagjaikat is bevonva, dolgozzanak a közösben. Amellett már e hónaptól kezdve munkaegységenként 12 forint előleget fizetünk nekik. H. D. Szovjet rendé» a Kecskeméti Konzervgyárban Pénteken délelőtt a Kecskeméti Konzervgyárba látogatott B. Zsuldybin, a Szovjet Külkereskedelmi Minisztérium magyar osztályának főelőadója. Vele volt Németh Józsefné, a Magyar Külkereskedelmi Minisztérium szovjet osztályának főelőadója és Gál Györgyné, a TERIM PEX külkereskedelmi vállalat konzervosztályának vezetője. A vendégeket Végvári István, a gyár igazgatója fogadta. B. Zsuldybin elvtárs megtekintette a raktárakban felhalmozott kész termékeket, gyakorlatban ismerkedett meg a zakuszka, a szugát és a száritmányok gyártásával. A második nap Amikor Kovács Istvánnal, a kiskunmajsai községi tanács i b elnökhelyettesével találkoztunk* a második napja dolgozott felelősségteljes, megtisztelő munkakörében. — Tisztában vagyok azzal* mekkora kötelezettséget jelent a rám váró számos feladat megoldása, ugyanakkor jóleső érzéssel tölt el azoknak a bizaie-— Ide szőlőt telepítünk — mutatja a község határának térképén a rti rlnökhrlynttm ma, akik erre a hely«« ártottak — mondotta. A tanácsi apparátusban agyéb- ként a harmadik éve dolgozik; a községfejlesztési ügyekkel téglái kozott. Jelenlegi beosztásom munkájának gerincét a mezőgazdasági termelés irányítása képezi Tennivaló van és lesz la bővan, készen a községben egy tenaalg- szövetkezeten éa agy aiali iH vetkezeten kívül kilenc témán- lőszövetkezeti csoport működik. Amit a közös gazdaságok jelenlegi legfőbb feladatának tantok, az a termelőssOvetkean* csoportokban a táblás gazdálkodás megvalósítása an tat él tavaszi kalászosoknál, illetve a kapásnövényeknél. Az Serieket illetően már megtörtént a táblák kialakítása, a tavasziaknál pedig folyamatostól kerül «ma sor. Nem kisebb jelentőségű a Hűlő- és gyümöl ct telepítés feladata sem. A jelenlegi tervidő- szakra összesen ezer hold beit» lepítését vállaltuk. Eire az évre a területet már kijelöltük, t a talajelőkészítés és forgatja hátralevő részét még a befejezzük. Ami községünk szöveflceee# gazdaságainak fejlődését illeti, az számbeli arányuknál fogva is, elsősorban a termelőszövetkezeti csoportoknál mérhető le a legjobban. Az Üj Barázdában például hatvan hízót és harminc növendékmarhát nevelnek az idén közösen. A Rákóczi Tszes az erre az évre szerződéssel lekötött sertésekből már huszonegyet átadott a felvásárló vállalatnak, s év végéig folyamatosan még hetvenet akar átadni. Az Aranykalász gazdái három csőkutat fúrnak, s tizenöt holdon öntözéses kertészetet létesítenek. A Petőfi Tszcs több mint egymillió forintot fordított gazdasági épületek vásárlására, amelyek egy részében közös szarvasmarha-állományt tartanak. A Napsugár Tszcs harmine hold meglevő őszibarackosához ebben az évben újabb harminc holdat telepít. — Tennivaló akad tehát bőven, de a feladatok azért vannak, hogy megoldjuk őket! — mondotta. A vb-elnökhelyettes munkakedve, töretlen optimizmusa az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy a vállalt megbízatásnak becsülettel, maradéktalanul eleget tesz majd. Jóba Tibor ÉLETKÉP Percek a pártirodában — Itt vagyunk, Soós elvtárs. A két munkáslány kabátban, útrakészen, szatyorral, táskával a karján áll a konzervgyár párttitkára előtt. Miért hívatja? — Tudom, a ti műszakotok most járt le, kettőkor. De lesz ez az ankét. Megkérnélek benneteket. Helyes, udvarias kislányok vagytok, kalauzoljátok az érkezőket a kultúrterembe ... Ezután néhány barátságos, kedélyes mondat következik még. A kislányok el se távoztak, máris újabb vendég telepedik a titkár közelébe. T. Nagy Ferencné. szocialista brigádvezető vár sorára, ö is műszakról jött, de valamit közölni akar még, mielőtt elmegy. Hiszen pártvezetőségi tag is. — Hallod-e, Soós elvtárs — kezdi, alighogy a lányok távoztak — alaposan „megtéptek” az asszonyok, hogy a nőnapra nem volt valamire való felírás se... Egy-egy szerény üdvözlőkártya miatt nem ment volna tönkre az üzem. De már másik látogató is vár. Fiatal, kékköpenyes férfi. — Tessék, Deák elvtárs, azonnal — kínálja hellyel a titkár. sokáig maradok. Ezt szíveskedjék aláírni — nyújt át két iratot. _ A párttitkár elveszi, megnézi. Arról van szó, hogy Deák László üzemvezetőt — ő a fiatal férfi — népi ellenőrnek kérÍL Csak a pártnak és szakszervezetnek kell javasolni. Aláírás kell. és megyek is — sietne az üzemvezető. Soós elvtárs szívélyesen válaszol. __Elhiszem, én is látom, de anélkül nem írom alá, hogy ki ne kérném Bajzák Béla főmérnök véleményét is. Gazdasági kérdés, engedi-e a maga elfoglaltsága, hogy mint szakembert nélkülözzük? Nagyon sokan tanulnak az üzemből, meg kell gondolni, kit mikor bízhatunk meg külön feladattal Párttitkár vagyok, de ebben a kérdésben a gazdasági vezető álláspontja döntsön... —th —n ÜZEMI AKADÉMIA Hat párhuzamosan futó előadássorozatból áll a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat üzemi akadémiájának tematikája. A rendezvényeken a szocialista brigádok vezetői és tagjai, tervezők, meósok, technológusok, üzemi és műhelyvezetők, adminisztrátorok, gépkocsivezetők és gépkocsielőadók vesznek részt, mintegy 350-en. >00000000000000000:) Á gépjavítás szünetében
