Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-15 / 62. szám

Nem elég megtermelni, el Is kell juttatni az árut a fogyasztóhoz

Beszélgetés a felvásárlási szakemberképzésrSI

iMoiadihuiiiiMit dämm IT . ‘

Né

meth Géza riportsorozata

TERVEK ÉS QONDOK

Ä második ötéves terv egyik célkitűzése: az egy főre eső évi zöldségfogyasztás ötven kilogrammról száz kilogrammra való növelése. Ezzel párhuzamosan növekszik a tervidőszak alatt az ipar és a kereskedelem exportigénye is.

A tervelőirányzat megvalósításának érdekében államunk jelentős összeget fordít Bács-Kis- kun megye zöldség-, gyümölcs- termelésének fellendítésére és a termelt cikkek felvásárlását, értékesítését végző apparátus bővítésére.

A felvásárlásra háruló feladatok megoldásának alapvető feltétele a félvásárlási szakemberképzés. Ennek érdekében a Kecskeméti SZÖVOSZ Technikum az 1962 63-as tanévben elindította a felvásárlási szakközépiskola első osztályát.

Bozsó Ferenccel, a SZÖVOSZ kollégiumigazgatójával ésWág- ner Sándorral, a technikum tanárával arról beszélgetünk, hogyan dolgozik a kísérleti első osztály.

— A felvásárlási szakemberek képzése eddig tanfolyamokon történt — mondja Bozsó élvtárs. Nyilvánvaló, hogy ez az oktatási forma, ha figyelembe vesszük az előttünk álló feladatokat. nem kielégítő.

A kísérleti első osztály munkájáról Wágner elvtárs többet tud mondani, hiszen osztályfőnöke & szaktanára az osztálynak.

— Tanulóink az alapvető számviteli ismeretek elsajátítása mellett az első évben az áruismeret-tantárgy keretén belül megismerkednek a mezőgazdasági termeléssel. A termelt cikkek nagyüzemi feldolgozásával a második évben, a félvásárlási és értékesítési munkával pedig a harmadik és a negyedik évben foglalkoznak. És nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. mert a politechnikai órákon állami gazdaságokba, termelőszövetkezetekbe, konzervgyárakba és MÉK félvásárló helyekre látogatnak.

— Hogyan segíti a kollégium a technikumban folyó gyakorlati oktatást? — fordulunk kérdésünkkel Bozsó elvtárshoz.

— A kollégiumnak három hold földje van, melyet a diákok művelnék. A terület szőlővel, gyümölcsfával be nem telepített részén zöldségest létesítünk. A mezőgazdasági munka mellett a fiatalok elsajátítják az áru szakszerű kezelését is.

— Középiskolai fokon már folyik oktatás. Szükségesnek látja-e Bozsó elvtárs a felsőfokú szakképzés beyezetését?

— A fejlődés következő lépcsőjét jelentené, ha olyan vezetőkkel rendelkeznének, akik technikumi vagy gimnáziumi érettségi után három évig felső fokon foglalkoznának a felvásárlási ismeretek elsajátításával. Azt hiszem, ez rövidesen meg is valósuL

•

Alkalmunk nyűt meghallgatni Magány Imre élvtárs, a megyei tanács vb felvásárlási oszA Mezőgazdasági Minősítő Intézetben megkezdték az új szőlőfajta-jelöltek borainak idei központi bírálatát. Az utóbbi években erősen fellendült szőlőnemesítésnek mintegy ötven termékét értékelik most. A nemesítés fő célja: a szőlők termőképességének fokozása, a jelenlegi minőség megtartása meltály vezetőjének véleményét.

Magony elvtárs szerint a jól képzett felvásárlási szakemberek nem csupán a földműves- szövetkezeteknek hiányoznak, hiszen ezek a felvásárlás össz- mennyiségének csak mintegy húsz százalékát bonyolítják le.

Közös gazdaságainkban értenek az áru termeléséhez, az áru értékesítéséhez, szakszerű kezeléséhez azonban kevésbé. A konzervgyárak és a kereskedelem pedig egyre magasabb igényt támaszt az átvett áru minőségével szemben, mindenképpen indokolt tehát a szakemberképzés szorgalmazása — mondotta Magony élvtárs.

•

A felsőfokú oktatás bevezetése körül még vita folyik. Tisztázatlan kérdés többek között, hogy egy SZÖVOSZ-irányítás alatt működő intézmény biztosítani tudná-e a megye egész fel- vásárlási munkájában mutatkozó szakemberhiányt.

De as, hogy jdáig eljutottunk, bizonyítja, hogy megyénkben felismerték a szakképzés szükségességét és megvalósítására megtették az első lépéseket.

Békés Dezső

lett. Ez a követelmény egybevág a nemzetközi „bor-ízlés” alakulásával is, mert a könnyű, alacsony. alkoholtartalmú italok mind jobban kiszorítják a nehéz, testes borokat. Az új szőlőfajta-jelöltek termőképességét még nem lehet pontosan megállapítani, mert csak kevés tőke van belőlük; egyelőre a bor íze, színe, illata alapján azt vizsgálják: minőségi szempontból melyikkel érdemes tovább foglalkozni.

A homoki fehér borok közül — amelyeknek nagy része Kocsis Pál nemesítése — sok tűnik ki kellemes muskotályos aromájával. Az új vörös borok legfőbb értéke a szép csillogó vérpirosas szín; a francia fajták keresztezésével előállított „ördögvér” és „jászvér” a nevét is ennek köszönheti. Egészen új vörösborfajtának ígérkezik a bikavér 2. A közkedvelt egri bikavér ugyanis nem szőlőfajta, hanem csak kereskedelmi elnevezése különböző vörös borok meghatározott arányú keverékének. Egy nemesítő a kadarkaszőlőt több más vörös borszőlő virágporának keverékével termékenyítette meg, s ezzel olyan fajtát nemesített, amely már közvetlenül bikavért „terem”.

PETŐFI NÉPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt

Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel.

Kiadja:

a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat.

Felelős klrdó- Mezei István Igazgat«1 Szerkesztőség:

Kecskemét. Széchenyi tér l. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16

Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal:

Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszt! a Magyar Posta Előfizethető:

a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.

Előfizetési di1 i hónapra 12 forint

Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065

(6) A szövetkezetek életében a tél a tervezés ideje. Majer Józsefet, az Űj Alkotmány elnökét is ilyen munka közben szólítom meg.

— Mi a szövetkezet jövő évi terve?

— Rájöttünk arra, hogy a szántóföldi munkáknál is be kell vezetni a premizálást. Ezt dolgozzuk most ki. Az állattenyésztésben ugyanígy igyekszünk eljárni. Például a tejtermelést literenként premizáljuk, a tinóhizlalást csakúgy. Sőt, még a baromfiak tojástermelése után is százalékot adunk.

fgy folytatja tovább a tervüket Majer elnök. Annyira belelendül, hogy nem győzöm jegyezni a sok adatot.

— A jövőre 6000 darab pulyka nevelését is elkezdjük, a pénzbeli jutalmazást itt is alkalmazni fogjuk. De nemcsak az állattenyésztésben, hanem a kertészetben is megvalósítjuk ezeket a jutalmazási szabályokat. Hiába, az ember az ember, így nagyobb a kedve.

— Könnyen megy a jutalmazási rendszer kidolgozása?

— Bizony, ez igen bonyolult dolog. De például a családi művelésű szőlőknél új rendszert kell bevezetnünk. Másféle százalékolást kell alkalmazni, mert a mostani nagyon bizonytalan. A pontos értékelést nem tudjuk megállapítani jelenleg, s ebből adódik a hamis szüret.

— Ez meg mi?

— Hát, a legtöbben kisebb százalékot adtak le a valóságban, mint ami megtermett. Túl laza a mostani módszer, igazságosan kell a jövőben mérnünk. Az a baj, hogy akinek régen nem volt szőlője, annak most sincs, csak akkor, ha valaki lemond a részéről.

— Hogy próbálnak ezen jövőre segíteni?

— Ügy, hogy aki a szántóföldi közös munkákban nem fog dolgozni, attól megvonjuk a szőlőt, odaadjuk annak, aki dolgozik.

Később Tanós Istvánnal, a Petőfi Szövetkezet elnökével beszélgetek.

Vele is hamarosan a lényegre térünk.

— Miben látja a szövetkezeti gazdálkodás jövő feladatait a maguk portáján?

— Nagyobb szarvasmarha gazdaságot fogunk kifejleszteni. A növénytermelés révén biztosítani akarjuk ennek a felfejlesztett

állatállománynak a takarmányellátását. Ehhez viszont fegyelemre van szükség.

— Mi a véleménye a tsz-közi vállalkozásokról?

— Nagyon jól beváltak és az egységes terv miatt szükséges is. A sertéshizlalás közösen folyik már most is. De a nagyüzemi szőlőtelepítést is közösen végezzük, hiszen előbb-utóbb, valószínű, hogy egységes gazdálkodás fog itt folyni.

így forr a sok terv a szövetkezetek irodáin ezen a télen, mint ősszel a must a pincékben. Lényegében Jánoshalmán arról van még szó, hogy a nagyüzemi gazdálkodás vágányait megtalálják. Most érnek meg a* emberek az új életformára, sokan vannak, akik még csak most teszik lelkületben, élet- szemléletben az első lépéseket. Nem egyszerű dolog ez, nem szabad türelmetlennek lenni* hanem bölcsen, de céltudatosan kell a jövőt építeni.

S mi a jövő? Kétségtelenül elsősorban a szőlő és gyümölcs, hiszen ennek vannak meg a történelmi és tájjellegű adottságai, A régi gyümölcsösök és szőlők viszont nem alkalmasak nagyüzemi termelésre. A jánoshalmi határ jellegzetes: a szőlő csak „köztes” a gyümölcsösben. Nyilvánvaló, hogy géppel ilyen módon nem munkálható. Addig v>6 szont, míg az új telepítések be* indulnak és teremni kezdene!^ ezt a jelenlegi átmeneti megoldást kell alkalmazni: a részes művelést.

De ugyanakkor nagy jővőj®

van itt az állattenyésztésnek. & déli határ televény földje megtenni az embert elhagyó, dús kukoricát, s jövedelmező sertéshizlalást lehet kiépíteni. Ez más szépen meg is indult.

Nem kétséges, hogy sikerülni fog a régi eredményeket túlszárnyalni, de ehhez idő kell és jó akarat. Közeleg már az emberek tudatában is az az idő, amikor rádöbbennek, hogy a közösség haszna nagyobb egyént haszon is, s ez a tehetséges, „nagy energiájú” nép nekifog a határ átváltoztatásához.

Így tervez, gondolkodik a jövőről felelősen a falu népe, vezetői.

Mindenki a maga helyén tervezi a jövőt. S hogy ez a jövő szebb, gazdagabb, vidámabb legyen, ezért küzd Jánoshalma népe is, ezt a jövőt munkálja már a jelenben.

Vége.

Több mint hét éve dolgozik a Bajai Ruhagyárban Nagy Jolán. Szorgalmas munkájával elérte, hogy a legjobban dolgozók között emlegetik. Naponta 200—250 inget vasal ki. Igen aktívan részt vesz az üzem KISZ-szervezetének munkájában, politikai előadást hallgat és sportol. — Kicsit fárasztó a munka, de szeretem csinálni, s észre sem veszem már letelt a műszak — mondja mosolyogva.

Vizsgázik az ördögvér9 a jászvér és a bikavér 2,