Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
1963. február 14, csütörtök S. oldal A KGST határozata nyomán Kétszer annyi alumíniumot dolgoz tel — az exporttermelést segíti a Kecskeméti Fémm és Vasipari Szövetkezet A néo :elö t:e EZERMESTER A kis deszkabódé — a duna- szP'tr benedeki Üi Hajnal Tsz ev • mesterének műhelye — a f "'r és a majorság közé ékelő- d'; be. Piciny kályha melegít b ...re, s így jól érzi magát az ez -r-ster. a 66 éves Kiss Já- n-'S bácsi is. Amikor belépünk, énn munkában találjuk, talicska kerékre igyekszik ráhúzni a rá főt. Tii'ajdonképpen bognár, de h -wú élete során sok más egyéb foglalkozást is űzött —. s űz jelenleg is. A felszabadulás évéig a káptalani birtok pénztárosa volt. Később visszatért a bpgnársághoz, de csinált facipőkét. azonkívül kosarakat font; Mindamellett arra is szakított magának időt, hogy tevékenyen részt vegyen a közügyek intézésében. Már negyedik éve, hogy tagja a járási tanácsnak. Szívügye a község fejlődése. Örömmel sorolja, hogy a legutóbbi években feltőltött-ék a falu latyakos utcáit, járdákat építettek, s számos házba eljutott a villany. Azonkívül épült egy 6záp iskola is. Nemrégiben Eunaszentbene- deken is lezajlott a választási jelölő gyűlés s a község lakosai újból János bácsit jelölték járási tanácstagnak. Tíz év alatt csaknem húszszorosára nőtt a Kecskeméti Mezőgazdasági Ktsz termelése, közben pedig annyi minden történt az üzemben, hogy tavaly már a cégtáblát is kicserélték: Kecskeméti Fém- és Vasipari Szövetkezet. Ez a név már jelzi, hogy új igények kielégítésére törekszik a tagság és a vezetőség. A tavalyi esztendő eredményei ezt jól érzékeltetik. Húszmillió forint értéket meghaladó termelésük jelentős része a fémfeldolgozásból, lemez és vasszerkezeti munkákból adódott, de a szövetkezet jövője és fejlődése valójában a KGST egyik határozatával, a magyar alumíniumipar nagyarányú fejlesztésével kapcsolatos. — Szövetkezetünk 1963. évi össztermelésének több mint 60 százalékát már a könnyűfémfeldolgozás képezi — közli Kiss Ferenc, a szövetkezet elnöke. — Felügyeleti szerveink és az Országos Tervhivatal elsősorban azt várják tőlünk, hogy mindent tegyünk meg az alumínium félkész termékek, főként a kisebb átmérőjű csőgyártás növelése érdekében. A továbbiakban erről folyt a szó, s beszélgetés közben a következő kép alakult ki bennünk. Tavaly a szövetkezet csőhúzó üzemeiben gyártott 6 millió forint értékű alumínium félkész áru a minisztériumi és a szövetkezeti iparban csaknem 60 millió forint értékű exportáru előállítását segítette, melyeket kapitalista országok rendelésére készített a magyar ipar. Idén az igény ennél lényegesen magasabb A különböző iparágak 150 millió forint értékű exportáru előállításához várják a Kecskeméti Fém- és Vasipari Szövetkezettől a különböző alumínium félkészáruk és speciális alkatrészek biztosítását. A rendelők között szerepel a műszeripar, az élelmiszergépipar, a hűtőgépgyártás, a gépkocsiipar, a rádió- és televízió-gyárak, mellettük pedig egész sor közszükségleti cikket termelő és exportáló vállalat, valamint kisipari szövetkezet. E felsorolásból is .látszik, hogy a jövő fémjének milyen széleskörű a felhasználási területe, s a KGST határozata nyomán várható, hogy az alumínium félkészáruk kereslete rohamosan növekszik. Tovább növeli emellett a szövetkezet vezetőinek felelősségét egy másik népgazdasági igény, a színes fémből húzott különböző átméretű csőáruk, rúd- és idomanyagok sorozatgyártásának megszervezése. A tervek szerint az év második felében csaknem 80 millió forint értékű exportáru, gép, műszer és más termékek készítéséhez a Kecskeméti Fém- és Vasipari Szövetkezettől várják iparvállalataink a színes fémből húzott kis méretű alkatrészek előállítását. Feladat tehát van bőven, hiszen az előbbi igények kielégítése széles körű szervező és műszaki előkészítő munkát igényel. A feltételek biztosítására a szövetkezet vezetősége részletes műszaki intézkedési tervet készített. Ebben a soron levő teendők mellett kidolgozták a Fém- és Vasipari Ktsz távlati fejlesztési tervét is. * A tanulmány világosan mutatja, hogy a vezetők számolnak azokkal a népgazdasági igényekkel — gondolunk itt a különböző könnyűfém alkatrészek, húzott fémcsövek és más félkész áruk gyártására — melyek kielégítését elsősorban tőlük várják az országos szervek. Ez évi tervezett termelésük értéke 25 millió forint. Az elképzelés pedig az, hogy 1965-ben 50 millió forint értékű áruval, döntő- részt alumínium termekkel segítsék a magyar ipar exporttermelését, s vele párhuzamosan a KGST országok rendeléseinek kielégítését. Meg kell azonban mondanunk, hogy a szövetkezet erőfeszítései egymagukban már az idén sem tudják biztosítani a tervek teljesítését. Saját szerkesztésben, illetve már meglevő gépek átalakításával több csőhúzópadot készítettek. A kettes számú üzemükben, ahol a kis átmérőjű alumínium csöveket gyártják, éjjel-nappal főijük a termelés. A vezetők nem tagadják, hogy többre is futná erejükből és szükséges is lenne a termelés fokozása, de ez már építés kérdése. Jelenleg ugyanis a műhelyek hiánya gátolja a többtermelést. Mindenképpen szükséges ezért, hogy a Bács megyei KISZÖV és az OKISZ vezetősége — ismerve az alumíniumipar előtt álló feladatokat — megfelelő beruházással segítse a Kecskeméti Fém- és Vasipari Szövetkezet helyiséggondjait megoldani. Sándor Géza — Már minden cipőt megmutattam! Mit akar még? — Adjon egy pár cipőfűzőt! — Összefogással A tompái Rákóczi Termelőszövetkezet — annak ellenére, hogy már 13 éves múltra tekint vissza, és lehetősége^ s a gazdálkodás természeti fel tétele- kitűnőek — az elmúlt évet m .sis mérleghiánnyal zárta. • Mit tesznek az idén, hogyan lábokiak ki a bajból? Ez iránt érdeklődtünk a községtől 6—7 kilométernyire levő tanyaközpontban összegyűltektől. Előzőleg a szomszédos Szabadság Tsz-ben jártunk és így módunkban áll összehasonlítani a két gazdaságot, melyeknek adottságai, termelési feltételei lényegében azonosaik. Legszembetűnőbben mutatják a különbségeket a terméseredmények. IMa.sas hozamú búzából a Szabadság Tsz-ben 16. a Rákócziban 10, cukorrépából 165, illetve 6o mázsás volt az említett bz > atkezetekben a termésátlag. Mi ezekről a kommunisták Véleménye, érzik-e felelősségüket és hogyan igyekeznek a jelenlegi helyzetet megváltoztatni? Fibert József, a pártszervezet titkára ezeket mondja — Pártszervezetünk gyenge. A szövetkezeti gazdák közül a raktáros, a darálós, egy kőműves és egy fogatos tagja a párt- szervezetnek. A feladatokkal nehezen tudunk megbirkózni, mert a gazdák között nincs kellő egyetértés és kevesen vagyunk párttagok. A járás arra buzdít bennünket, hogy tagjelöltek felvételével erősítsük a pártszervezetet. Próbálkozunk is ezzel, azonban mégsem sikerül. 1956 óta egyetlen tagjelöltet sem tudtunk felvenni. — A pártszervezet kis létszámú, azonban ezen lehetne változtatni — mondja Nagy Mátyás. a szövetkezet pártonkivüli elnöke. — őszintén szólva, magam is gondolkoztam a pártba való belépésen. Mintegy másfél évvel ezelőtt ezt már a párttitkár is szóvá tette, azonban azóta nem sürgették, én pedig vártam. Véleményem szerint — folytatja az elnök — a szövetkezetben több olyan pártonkí- vüli van, akikből jó kommunistát lehet nevelni, akik alkalmasak a párttagságra. Természetesen a pártmunka megjavítását nem lehet kizárólag a taglétszám növekedésétől várni. A kis létszámú pártszervezet már most magával tudná ragadni a szövetkezet egész kollektíváját, ha tevékenységében ' megfelelő számú pártonkivüli, aktivista segítené. Vannak-e pártonkivüli aktivisták a tsz-ben? A párttitkár és az elnök elmondása szerint 3—4 olyan pártonkivüli dolgozó van a közös gazdaságban, akiket esetenként meghívnak a pártszervezet taggyűlésére. Ezek részvétele jótékonyan érezteti hatását, azonban a pártszervezetnek nagyobb mérvű segítségre van szüksége. A pártonkivüli aktivisták számát növelni, a velük való foglalkozást pedig rendszeresíteni kell. A párton- kívüli aktívacsoport a napi munkák elősegítése mellett, a párt erősítésének is alapját képezné. Meglepett bennünket, hogy a vezetők a szövetkezeti gazdákat hibáztatják, mert azok többsége nem akar munkaegységre dolgozni. Állandóan azt hangoztatják, hogy ellentét van a vezetők és a tagok között. Ennek emlegetésével azonban nem sokra jutnak. Ha őszinték akarnak lenni, akkor el kell ismerniük. hogy munkaegységre azért nem szívesen dolgoznak, mert az idei évet rosszul zártáik, és mindössze 12 forintot ér egy-egy munkaegység. A teendő nyilvánvalóan az, hogy olyan jövedelemelosztást dolgozzanak ki és vezessenek be, amelyet a tagok helyeselnek. Ha nincs más megoldás, a részes művelést sem szabad egyoldalúan rossznak tekinteni. Az elmúlt évi alacsony termések okát ma már többé- kevésbé látják. Tudják, hogy a cukorrépa azért termett keveset. mert későn végzett tavaszi szántásba vetették és a növény- ápolás sem volt megfelelő. Rosz- szul készítették elő a búza magágyát is. Ha az elmúlt évi tapasztalatokat alaposan számba veszik és okulnak a hibákból, ha pártszervezet jobban ellátja termelést irányító és ellenőrző hivatását, ha megfelelően érvényesítik az anyagi érdekeltség elvét, és megteremtik a szövetkezeti gazdák egyetértését. akkor ez az év a gyors előrehaladás, a megerősödés, a hibákból, bajokból való kilábolás esztendeje lesz. Nagy József Ne mások kárára... Enyhül már az idő, a tél azonban nehezen adja fel hadállásait. Bányászaink hősi munkát végeznek, s pihenő napjaikat áldozva fel termelnek több szenet az országnak. Az ellátás gondjait azonban csak akkor enyhíthetjük sikeresen, ha . sorrendet tartunk, s minden esetben a valóban legjobban rászorulok kapnak tüzelőt. A Kecskeméti TÜZÉP- hez közel hétezren jelentették be levelezőlapon tü- zelődgényüket. A levelezőlapok szétválogatása közben feltűnt, hogy sok lap szól ugyanarra a névre kitöltve. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy hétezer igénylő zökkenő- mentes kielégítése a szállítási nehézségek miatt lehetetlen. A tanács és a TÜZÉP vezetői elhatározták, hogy helyszínen állapítják meg a szállítás sürgősségi sorrendjét. Az ellenőrzés alábbi példái hozzávetőleges képet nyújtanak a kecskeméti fáskamrák: helyzetéről. Az ellenőrök égjük csoportja 14 lapot emelt Iá válogatás nélkül az igénybejelentések közül. Ezután útra keltek, % először Molnár Mihály, Zöldfa utca S. szám alatti lakoshoz nyitottak be. Kiderült, hogy mindössze két napra elegendő tüzelője van. Az ő kérése tehát indokolt. A* ugyanebben a házben lakó Marosi Bélánéná! hasonló volt a heljrzet. B. I., László Károly can lakos azonban akár egy hónapig is nyugodtan tüzelhet, ő még várhat — állapította meg a bizottság. — P. I.-nefe nyolc-tíz mázsa iszapszene van. A Szabadság tér 4. szán alatt két igénylőnél csak néhány napra elegendő sze net találtak. K. L Kuruc körúti lakosnál igen érdekes esetre jöttek rá az ellenőrök. Egyszerre hat levelezőlapon igényelt tüzelőt; A saját nevén kívül, többek között a felesége lánjrkori nevére, sőt még az unokájára is töltött ki igénylést. Amikor az ellenőrök a pincéjébe lementek, csodálkozásukra, egész télre elegendő, elsőrendű darabos szenet és nagy mennyiségű fát is találtak. A TÜZÉP a városi tanács kereskedelmi osztályával karöltve eddig 4500 helyen tartott ellenőrzést. Több mint 800 fáskamrá- ban találtak három-négy hétre elegendő tüzelőt. A többi helyen már csak egymásfél hétre vagy még ennyi időre sem elég a szén. A szénszállítmányok folyamatosan érkeznek, s az utóbbi hetekben — a hétezer igénylő közül — háromezret láttak el több hétre való tüzelővel. Az ellátás a sürgősségi sorrendnek megfelelően folyik. A nehéz helyzetből csak fegyelmezett magatartással lábolhatunk ki. Ha azonban egyesek indokolatlanul fel akarják borítani a sorrendet, csak fokozódnak a tüzelőellátás gondjai. Éppen ezért azok, akik még néhány hétre elegendő tűzianyaggal rendelkeznek. ne árasszák el most a TÜZÉP-et igénylőlapokkal. Nagy Ottó
