Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

S. oldal 1963. február 13, szerda Többes szám első személyben Négy év eredményei Száztizenhét brigád — ötszáz permetezőgép Eddiü több min! kétszáz femlszlvetkezeti zárszémedó közuyölést tartottak meg A csillogó szemű, kipirult asz- szonyokon, akik derekasan ki­vették részüket a közös tevé­kenységből, s — hogy az elnök szavait idézzem — nagyban hoz­zájárultak az anyagi eredmé­nyek ilyetén való alakulásához. Aztán, a beszámolókat követő hozzászólások, a lelkes, magas hőfokú vita során megtanultam az orgoványi Sallai Tsz gazdái­nak új grammatikáját. Néhány fegyelmi ügy megtárgyalásakor lelkesen, öntudatos szóval vé­delmezték mindnyájuk vagyo­nát. Náluk már nem divat az ,.én” szó használata: kiszorítot­ta ezt a „mi”. Megtanultak töb­bes szám első személyben nem­csak beszélni. — de élni is. EZ NAPJAINK egészséges, nyelvtani formája, s az egyedül helyes életforma is. Jóba Tibor permetező brigádokat szervez­tek. Az idén a gyümölcsösök ily módon történő védelmét még jobban megszervezik, összesen 117 növényvédő brigádot hoz­tak létre, és azok vezetőit az elmúlt napokban egyhetes szak­mai továbbképzésben részesítet­ték. E brigádokat mintegy 2 millió forint értékű növényvédőszerrel és eszközzel látták el. Rendel­kezésükre áll 500 permetező- gép stb. A brigádok szerződést kötnek a községekben és váro­sokban lakó gyümölcstermelők­kel, s amint az idő engedi el­végzik a szükséges gyümölcsfa- ápolási munkákat, s a perme­tezést. A brigádok megszervezésén kívül a földmflvesszövetkeze- tek permetezőgép kölcsönzésé­vel is segítik a gyümölcsfák megfelelő védelmét. VALAHÁNYSZOR Orgovány felé közeledik velem a vonat, vagy az autóbusz, megilletődött- ség vesz rajtam erőt. Azzal a tudattal nézem a buckákat, a tar gallyú fákat, hogy a tör­ténelem lábnyomát követem, s Gábor Andor hátborzongató hangulatú versének komor ref­rénje is fel-feldöng a szivem­ben, mint fekete lepellel bevont dob dübörgése. A nyomor, az ínség szülte elkeseredés táplál­ta akkor az ellenállás tüzét, amelyet a terror fojtott el ideig- óráig. S most e tájon járva, a ma­gára talált, a sötétségen erőt vett, s az egyre gyarapodás biz­tos. közös útjára lépett nép fo- \ Az akkori mártírok fiainak, unokáinak évente megismétlődő ünnepi eseményén, a Sallai Ter­melőszövetkezet zárszámadási közgyűlésén vettem részt e hé­ten. A község kultúrtermét zsú­folásig megtöltötték a tsz-gaz- dák, s a többi közös gazdaság vezetői is szívesen látott vendé­gek voltak. AZ ARCOKON örömteli vá­rakozás. s a jól végzett munka nyugodt derűje fénylik. Figye­lemmel hallgatják Csányi Fe­rencnek az ellenőrző bizottság elnökének, majd Lévai Péter tsz-elnöknek a szavait, akik rö­viden ismertetik elmúlt évi gaz­dálkodásukat; a nehézségeket, és az eredményeket. Több mint három és fél ezer holdat mondhat a magáénak az egy éve az Alkotmánnyal egye­sült Sallai Tsz. Az elmúlt év munkáit a szélsőséges időjárás nehezítette, s tette kilátásaikat kétségessé. Forintban másfél milliós kiesést jelentett az aszály. Hogy a terveiket mégis túlteljesítették, s a zárszám­adáskor kevés híján 32 forintot osztanak, ezt az állattenyésztés­nek. a szőlőnek és gyümölcsös­nek. és nem utolsósorban az öntözésnek, valamint az időben végzett talajmunkáknak kö­szönhetik. Az állatállományt sikerült mintaszerűen felhizlalni, aminek következtében az átvételkor ma­gasabb osztályba kerültek. Ugyanakkor a minimálisra csök­kentették az elhullást. Juhte­nyésztésben a tervezettnél mind gyapjúban, mind tejben jobb volt a hozam. Nyereséggel zá­rult a tavalyi báránynevelé­sük is. A 36 hold termőszőlő a gon­dos kezelés révén nagyobb ho­zammal fizetett a vártnál; a 15 mázsás tervvel szemben 19 má­zsa a holdanként! átlag. Bár csupán egyszer öntözhették, tíz holdas szőlőiskolájukból maga­sabb jövedelemre tettek szert, mint a szőlő 86 holdjáról. S AMÍG a számadatok nyo­mán kibontakozik előttem a jól vezetett gazdaság képe, végig­tekintek a tömött padsorokban ülő gazdákon. Rajtuk, akikre egyenként 12 és félezer forint jövedelem jutott az elmúlt esz­tendőben, s munkájuk 1 millió 330 ezer forinttal növelte a tisz­ta, adósságmentes vagyont, úgy hogy ma már 4 millió van a Sallai tulajdonában. Rajtuk, akik olyan becsülettel álltak helyt a földeken, hogy közülük 93 gazda — a tagságnak több mint egyharmada — teljesített tavaly 350 munkaegység felett. A szigorú tél még tartja ma­gát, a szőlő- és gyümölcster­mesztő gazdaságokban azonban már készülnek a növényvédelmi munkákra. Erről beszélgettünk Nádas Jánossal, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának ve­zetőjével. — Megyénkben mintegy 10 millió gyümölcsfa van, ezeknek több mint a kilenctized része azonban szórványgyümölcsösök­ben, szőlők között, s a házi ker­tekben található — mondotta. — A szövetkezeti és az állami gazdaságok, tapasztalataink sze­rint, az utóbbi években általá­ban megfelelően felkészültek a gyümölcsfák gondozására. Nem annyira kedvező a helyzet a há­zi kertek gyümölcsfáinak a gon­dozását illetően. A gazdák gondját azonban a földműves­szövetkezetek már tavaly is igyekeztek megkönnyíteni az­zal, hogy gyümölcsfaápoló és Megyénkben 272 termelőszö­vetkezet, azonkívül 100 tszcs és 31 szakszövetkezet készít zár­számadást. A mérlegbeszámoló­kat az illetékesek — néhány tszcs, illetve szakszövetkezettől eltekintve — már mind meg­erősítették. A termelőszövetke­zetek közül eddig több mint kettőszáz a zárszámadó közgyű­lését is megtartotta. Húsz ter­melőszövetkezet a jövő héten rendezi meg közgyűlését. JHunitá t kétliflzn npoh Á malferoskanálfról. Három évvel az érettségi után került az Izsáki úti építke­zéshez. A Kormos And­rás vezette tizenkét ta­gú brigád tagja lett, mint segédmunkás. A brigád azóta szétszé­ledt, a régiek közül csak Fehér József ma­radt a Bács-Kiskun megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál. Alig három hét telt el felvétele után, ami­kor művezetője maga mellé vette kitűzőnek. Az érdeklődő, gyors észjárású fiatalember­re többen felfigyeltek. Blaskovics Antal azt tanácsolta, hogy vál­lalja el a versenyfele­lősi beosztást. Dunai László brigádvezető pe­dig azzal biztatta: ve­gyen részt, az átkép- zős tanfolyamon, ta­nulja meg alaposan a szakmát. A fiatalem­ber az utóbbi taná­csol fogadta meg. Egy év múltán mint kő­művessegéd a Kaszap utcai tanítóképző — most Felsőfokú Óvó­nőképző Intézet — emeletráépítésen dolgo­zott. — Büszkék vol­tunk, hogy a mi bri­gádunk kapta meg ezt a nehéz, de felelősség­teljes feladatot — for­gatja vissza az emlé­kezés lapjait Fehér József. Később hatan, mint újdonsült kőművesle­gények verődtek bri­gádba. Vezetőnek Fe­hér Józsefet választot­ták. Tagja volt még korábbi szakoktatójuk. Benda Gergely is. A gyorsan pergő évek folyamán, ahogy nőtt Fehér József szak­tudása, úgy változott beosztása, amely jól példázza fejlődésének újabb és újabb állo­másait. Az építkezések dolgozói megismerik őt mint teljesítményelszá- molót, később időmé­rőt, majd normaellen- őrt, aztán munkaügyi előadót. Két évvel ez­előtt pedig megbízták a munkaügyi osztály vezetésével. Jelenleg 70—80 mun­kahely dolgozóinak — 2800 fő — ügyeit in­tézi, őrködik, hogy megkapják a megfele­lő ellátást, az étkezési lehetőségeket, a pon­tos bérszámfejtést, s az élethez igazított, normákat. Ennek sike­res elvégzése érdeké­ben javaslatára vezet­ték be a telj esi tmény- elszámolói munkakört. Szinte máról holnapra a bérpanaszok száma a régebbi 150—200-ról 30—50-re csökkent. De még ezzel sem elége­dett Fehér József. He­tenként két napot a szakszervezeti bizott­ság függetlenített tag­jával együtt tölt a megye különböző épít­kezésein, ahol a fel­merülő panaszok jó részét a helyszínen oldják meg az illeté­kes vezetők bevonásá­val. Ezzel a munka- módszerrel 15—20 pa­naszoslevél írását elő­zik meg. Nevéhez fű­ződik a fizikai dolgo­zók premizálásának be­vezetése. Hatására a munka tempója meg­gyorsult, javult az épü­letek minősége. Négy hónap alatt 265 ezer forint került ilyen cí­men a fizikai dolgo­zókhoz. Jó része van abban, hogy a munkák 65 százalékát egyösz- szegű utalványozás alapján végzik el. Szak­értelmét jól bizonyítja még az is, hogy az Építésügyi Minisztéri­um őt bízta meg az 1963-ban bevezetésre kerülő új normák pró­baelszámolásával. Mi­vel ezt a munkát ki­fogástalanul végezte, dicséretben részesült. Ezt megelőzően a szakszervezeti tagság, mint a műszaki bizott­ság fáradhatatlan tár­sadalmi munkását öt­napi jutalomüdülésre javasolta. A kellemes napokat Csehszlovákiá­ban töltötte el. A vál­lalat vezetősége viszont, a 12 napos lengyelor­szági társasutazás költ­ségeit vállalta magára. Ez lenne dióhéjban az egyszerű kőműves­legény útja a malte- roskanáltól, az osztály- vezetői beosztásig. Venesz Károly Képek a fejlődő Bajáról Az elmúlt négy évben — a megye többi helységéhez hason­lóan — igen sokat fejlődött Baja. A város fejlesztésére több mint 16 milliót fordított a tanács, amihez a lakosság négymillió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. A város kereskedelmi hálózatának a bővítésére 460 ezer fo­rintot fordítottak. Baja 145 nyíltárusítású üzletének évi forgal­ma ma már meghaladja az 500 millió forintot. Képünkön a múlt évben megnyílt Gabi-gyermekrubázati bolt, amelyet szívesen ke­resnek fel a város és a környék lányai, asszonyai. Csaknem hárommillió forintot költött a városi tanács műve­lődési és kulturális célokra. Számos új oktatási intézménnyel gya­rapodott a Cuna-parti város. Többek között elkészült a Katona József utcában a Felsőfokú Vízügyi Technikum, ahol ez év szep­temberében kezdik meg a tanítást. Nagy gondot fordít a város vezetősége a dolgozók egészség­védelmére. Ilyen jellegű létesítményekre 932 ezer forintot fordí­tottak négy év alatt. A hat körzeti orvosi rendelő helyett kilenc működik és 715-re emelkedett a kórházi ágyak száma. 1962-ben csak gyógyszerekre hárommillió forintot fizettek ki. Képünkön: higiénikus, jól felszerelt osztályon gondozzák az újszülötteké* a bajai kórházban. Gál Sándor—Pásztor Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents