Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

~A MAGYAR. SZOCIALISTA M UH KAS PART BACS H KISKUN MEGYEI LAPJA

vxm. ÉVFOLYAM, 36. SZÄM

Arn 60 fillér

Világ proletárjai, egyesüljetek!

jk¥i££f Teámé1963. FEBR. 13, SZERDA

Ortutay Gyula választási nagygyűlése

Kiskunhalason

Dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a megye listavezető országgyűlési képviselőjelöltje, kedden délelőtt Kiskunhalasra érkezett. Társaságában volt dr. Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei

tanács vb elnökhelyettese, Iván Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezetője, országgyűlési képviselőjelölt, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke és Farkas József, a népfront megyei bizottságának titkára.

A vendégeket a városi tanácsházán Oláh György, a járásivárosi pártbizottság titkára és Vincze Ferenc, a városi tanács vb elnöke fogadták. A megbeszélésen — amelyen részt vettek még a járás és város párt-, állami és társadalmi életének vezető személyiségei — Mácsai János, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke adott tájékoztatást a népfrontnak a város életében betöltött szerepéről, munkásságáról. Majd beszélgetés indult meg Kiskunhalas város különböző gondjairól, az iparfejlesztéssel, a foglalkoztatottsággal, a lakásépítéssel és a termelőszövetkezeti gazdálkodás különböző kérdéseivel kapcsolatosan. Ortutay elvtárs részletesen érdeklődött az ipar fejlődésével együtt járó műszaki vezetés biztosításáról, a szakember-ellátottságot célzó társadalmi ösztöndíjazásról, a város lakosságának politikai hangulatáról. A délelőtti beszélgetés befejezéseként kijelentette: „A megye nagy fejlődés előtt áll, nagyok a lehetőségek. Öröm látni, hogy a párt és a tanács vezetői mennyire szeretik szű- kebb hazájukat. Ez egyik legnagyobb biztosítéka annak, hogy megoldódik Bács-Kiskun megye legnagyobb gondja: a homokon gazdálkodás is."

Délután Ortutay Gyula és kísérete megtekintette a KISZ lakásépítési mozgalom keretében megépült lakásokat és az (új, modem sütőipari üzemet. 'A délután során Ortutay elvtárs a városi művelődési otthonban a kulturális élet vezetőivel találkozott.

A beszélgetést Fodor József, in városi tanács vb titkárának -tájékoztatója vezette be, majd felszólalt Katanics Sándor, a gimnázium igazgatója, Weibl ‘József, a városi tanács művelődési csoportjának vezetője, Zsubori Károly, a felsővárosi Iskola igazgatója, Nemes Márton, a mezőgazdasági technikum igazgatója, Martonosi Pál, a könyvtár vezetője, Ortutay Gyula, dr. Varga Jenő és dr. Molnár Frigyes. A tanácskozás központi témája az iskolák fejlesztése és tanerővel való ellátása volt.

Este több százan gyűltek ösz- sze a Hazafias Népfront — az állami gazdaság kultúrtermében megrendezett — választási nagygyűlésén. Az egybegyűlteket Mácsai János, a népfront városi elnöke köszöntötte, majd a jelenlevők meleg ünneplése közepette Ortutay Gyula emelkedett szólásra.

Dr. Ortutay Gyula elöljáróban a választások előkészítésének néhány tapasztalatát foglalta össze. Megállapította, hogy az ország 107 000 tanácstagjelöltjének körülbelül 52 százaléka. az országgyűlési képviselőknek pedig mintegy 32 százaléka most foglal majd először

helyet a választókerületekben. A városok és falvak népe az eddigieknél több nőt és fiatalt talált méltónak a bizalomra — bár még mindig nem elegendő számban.

— A választások előkészítése, lebonyolítása jelentős erőpróbája népfront-mozgalmunknak. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy bizottságaink becsülettel helytálltak, derekasan kivették részüket a feladatok megoldásából. Most, túl a jelölő gyűlések időszakán, elmondhatjuk: az elmúlt hetekben eleven véleménycsere zajlott a választók összejövetelein az ország dolgairól, az építés jövő tennivalóiról. Tovább erősödött a népi-nemzeti egység a dolgozó

osztályok összefogása közös céljaink mielőbbi eléréséért. Ezekben a napiokban újabb összejö veteleken, gyűléseken találkoznak a jelöltek és a választók. Alkotó véleménycserével formálják a következő négy év tanácstagi és képviselőd munka- programját, s megteremtik a még gyümölcsözőbb együttműködés alapjait, feltételeit.

— Az idén, jóllehet nem olyan jó szüreti időkben tartották a jelölő gyűléseket, mint 1958-ban, mégis elevenebb, fbrróbb volt a politikai hangulat, mint akkor, pedig annakidején sem voltunk elégedetlenek.

— A jelölő gyűlések azt bizonyították, hogy népünk már gazdaként szemléli feladatait és eredményeit — mondotta többek között dr. Ortutay Gyula,

majd arról számolt be, hogy mit végzett a legutóbbi választások óta Kiskunhalas városa, s Bács-Kiskun megye, amelynek eddig is képviselője volt;

— Megyénk szocialista mező- gazdaságában másfél milliárd forinttal növekedett a termelő- eszközök értéke — sorolta az eredményeket — megvan az alap ahhoz, hogy elérjük a második ötéves terv célját, 21 százalékkal növeljük mezőgazdaságunk össztermelését. A második ötéves tervben hazánkban ?10 ezer katasztrális hold szőlőt és gyümölcsöst telepítenek. Ebből 70 000 holddal, az összes terület egyharmadával Bács-Kiskun megye részesedik. Nem hanyagolhatjuk el az öreg ültetvények

ápolását sem, hiszen ezek a szőlők a megye állományának 50 százalékát teszik ki.

— Nagy gondot kell fordítanunk az öntözésre. Bács-Kiskun megyében 1958-ban még csak 1019 holdat tettek termővé ezzel az eljárással, 1961-ig 5464 holdra növekedett a terület. Jelenleg mintegy húszezer holdat öntözünk, s az ötéves terv végéig el kell érnünk az ötvenezer holdat. A lehetőségek nagyok. Feltárták a Homokhátság alatt megbúvó hatalmas vízvagyont. — Egyébként is: a megye volt a csőkutas öntözés úttörője, innen terjedt el az egész országban.

Dr. Ortutay Gyula felhívta a figyelmet, hogy Bács-Kiskun megyében is sok még a tennivaló a szaktudás növelésében. A termelőszövetkezeti vezetők 80

százalékának például még ma sincs megfelelő szakmai előképzettsége. A továbbiakban Kiskunhalasra fordította a szót.

— A város közös gazdaságai tavaly ötszörannyi árut értékesítettek, mint 1958-ban. Jelenleg 12 erőgép dolgozik a földeken, s számuk 1965-re 78-ra emelkedik. Gépesítésre 30, szőlő- és gyümölcs telep í tésre 50 millió forintot költenek majd a termelő- szövetkezetek, mindezt azért, hogy mielőbb elérjék a megyében átlagosan egy holdra jutó termelési értéket.

Számba vette az ipari fejlődés eredményeit is:

— Kecskeméten három, Kalocsán, Baján és Bácsalmáson egy- egy gyár kezdett termelni, s Bács megye ipara ma 68 százalékkal több árut ad az országnak, mint négy évvel ezelőtt. A vidéki ipartelepítésekről hozott párthatározat szellemében a tanácsok Kecskeméten két, Baján, Kiskunfélegyházán és Bácsalmásom három-három, Kalocsán öt, Kiskunma jsán ugyancsak két vállalatot hívtak életre. A tanácsi ipar 1960-ban tízmillió forint értékű szolgáltatást nyújtott a lakosságnak. Az ötéves terv végére ez hétszeresére növekszik — a szövetkezeti ipar piedig megkétszerezi 1965-ig szolgáltatásait. Ezután a megye lakosságának foglalkoztatottságáról beszélt, majd így folytatta:

— Elmondhatjuk, hogy manapság a megyénkben is jobban élnek az emberek, mint bármikor azelőtt. Három év alatt 44 százalékkal nőtt a takarékbetétállomány, s csupán 1961-ben 304 gépkocsit és 2625 televíziót vásároltak az emberek. A mező- gazdaság szocialista átszervezése óta 30 százalékkal többen vesznek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat. Ezért húsz új orvosi körzetet szerveznek a megyében, Kalocsán 300 ágyas tbc- kórház épül, s fejlesztik a meglevő kórházakat is.

— A községfejlesztésd alapból végzett munkák értéke négy év alatt elérte a 26 millió forintot a megyében: a közös célok mielőbbi megvalósításáért sokat tett a lakosság is. 1961-ben például eredetileg 8 600 000 forintos társadalmi munkával számoltak a vezetők, a teljesítés azonban elérte a 11 millió 600 ezer forintot. Tavaly is szerényen terveztek, már tízmillió forintnál megállt a ceruza, pedig mint a végeredmény mutatja, 20 792 000 forintot is írhattak volna. Az ötéves terv utolsó esztendejében 65 millió forint a társadalmi munkák előirányzata. Reméljük, ebből is kétszerennyi lesz.

— A megye iskoláiban mintegy 84 000 gyerek tanul, s 1959 óta öt új felsőfokú tanintézet nyitotta meg kapuit. A kiskun- halasi iskolák is tantermek egész sorával bővültek, új iskola nyílt a cigánylakta Harangos- telepen. Jól bizonyítja a tanulási kedv növekedését, hogy jelenleg háromszorannyi felnőtt jár iskolába a városban, mint

1959-ben.

— A szocializmus teljes felépítése és a szocialista tudatú, erkölcsű, műveltségű embertípus megteremtése két egymástól elválaszthatatlan feladat. A nagyszerű célt híven szolgálja oktatási reformunk és egész művelődési politikánk. A múlt években megváltozott az egész magyar művelődésügy képe, a népé lett a tudomány, a kultúra teljessége is. De nézzük, mit mond a számok hűvös és mégis oly érzékletes nyelve:

— Az 1937—38-as tanévben 26 017 pedagógus tanított az elemi iskolákban, az 1961—62-s tanévben ennek több mint kétszerese volt a tanítók száma. A második világháború előtti utolsó tanévben 285 középiskola volt Magyarországon, 3504 tanárral, tavaly már 425 középiskolában 9232 pedagógus oktatott. 1937—38-ban 16 egyetem és felsőoktatási tanintézet volt az országban 11 747 hallgatóval és 1727 oktatóval. Jelenleg már 60 felsőoktatási intézménnyel büszkélkedhetünk, a hallgatók száma elérte az 53 302-t, s többszörösére nőtt az oktatók száma is.

— Ellenségeink szeretik hangoztatni, hogy a kommunista nevelés megöli a nemzeti gondolatokat, a nemzeti múlt és kultúra értékeit. Érdemes megnézni, mit felelhetünk erre a „vádra” — fordult hallgatóihoz dr. Ortutay Gyula, s így adta meg a választ:

— Bartók és Kodály 1913 óta

hiába kérték a „keresztény nemzeti” kormányoktól a magyar népzene kincseinek kiadását. Senki nem segítette őket. Ezen a téren is a felszabadulás hozott változást; Kodály Zoltán és munkatársai 1947-ben hozzákezdhettek a magyar népzenetár összeállításához és megjelentetéséhez. Kodály régebben mindig panaszolta, hogy elvesztettük a magyar zenei anyanyelvet. A felszabadulás utáni közoktatás nemcsak zenei álta- talános iskolákat hozott létre, hanem olyan intézményeket is alapított, amelyek az egész világ zenei műveltségét széles körben elterjesztették.

Az előadó ezután így folytatta:

— Mi nemcsak „énekelni” tanítjuk meg népünket, hanem arra is, hogy éljen okosan, mind magasabb fokon hatalmával, őrizze és védje azt. Nemcsak a múlt megbecsülésére tanítjuk az embereket, hanem a jelen építésére, a jövő feladatainak, a szocialista jövőnek tudatos vállalására is.

— A két világ, a szocializmus és a kapitalizmus küzdelmét nem az atombombák, a nukleáris fegyverek fogják eldönteni, hanem a békés gazdasági és kulturális verseny. Ezért kell mindennapi munkánkkal erősíteni szocialista hazánkat. Ezért van az, hogy nemzeti fejlődésünk szorosan hozzátartozik a világ békéjének megőrzéséhez. Dolgozzunk tehát mindnyájan együtt, minden erőnkkel szocialista hazánkért. Ez a mi nemzeti jövendőnk, ez az emberiség jövendője is — mondotta befejezésül dr. Ortutay Gyula.