Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

I» A jelöltek programja Kecskeméten Ha valaha, úgy a közelmúlt­ban lezajlott tanácstagi jelölő gyűléseken igazán le lehetett mérni, hogy a lakosság meny­nyire irányítója községe, városa, s vele együtt az ország életének, fejlődésének. Erre utalnak a me­gyeszékhelyen megtartott jelölő gyűlések tapasztalatai is. Programot jelentő javaslatok Közel 400 felszólalást őriznek az összefűzött jegyzőkönyvek a városi választási irodán. Aki be­lelapoz, képet alkothat magának arról, hogy az utóbbi években mi váltotta ki a lakosság elis­merését. s mi az, amihez a ta­nácstagok személyes közremű­ködésétől, s az új tanácsi testü­lettől várnak segítséget. Noha az utak, a csatornázás, s a vízvezeték építésében nagyot lépett előre Kecskemét az utób­bi években, és — nem túlzás — sok évtizedes elmaradottság fel­számoláséhoz látott hozzá, ez az igény sürgető gondként jelent­kezik továbbra is. összesen 163 felszólaló vetett fel iyen problé­mát Baj van a köztisztasággal, hiányzik a megfelelő tisztasági fürdő, sok a tennivaló a busz­járatok kiterjesztése, sűrítése terén. Kevés a gyermekjátszó­tér. A külterületen javításra szorul a közvilágítás — s így lehetne sorolni hosszan a város fejlesztésével összefüggő észre­vételeket. kívánságokat. Akadtak más jellegű felszóla­lások is. Az 52-es választókör­zet jelölő gyűlésén jóleső volt hallani Hegedűs Józsefné vacsi- hegyi lakos szavait: „Létesítsen ■nálunk a tanács egy fiókkönyv­tárát. Magam is szívesen vállal­koznak a vezetésére, helyiséget is biztosítanék erre a célra.. .” A Budai utcai Általános Iskola gyermekednek testi épségét ve­Levelet kapott szerkesztőse­günk egy iskóláslánytól. Ezeket írta: ... Kénytelen vagyok tol­lat ragadni, mert nem tudok nyugodni. Először is két „frizu­rát” szeretnék kérni. Egyiket a magam számára. „Természet­göndör”, kissé vörösbe hajló a hajam és rövid. Nyolcadik osz­tályos vagyok és nem tudok vá­lasztani, hogy milyen legyen a hajviseletem. Nem szeretném kicsinyesen, sem felnőttesen vi­selni a hajam. A másik frizurát barátnőmnek kérném, egy hato­dikos sötétbarna, hullámos hajú kislánynak. Tisztelt családanyák! Tegyék szivükre a kezüket, tizenkét, ti- zennégyéves korukban írtak-e hasonló levelet az újsághoz. Biz­tos, hogy nem. Copfos hajukba minden reggel szalagot kötöttek és ezzel el volt intézve a hajvi­selet gondja. Ha iskolába jár­tak, a napi tanulásban kimerül­tek az összes fiatalkori problé­mák, esetleg a hajasbabával ját­szottak pihenésképpen — ha volt, vagy bekapcsolódtak a há­zi munkába, falun napszámba jártak a nyári szünetben szü­leikkel. Hol vannak már azok az idők? Mások a mai fiatalok. Sokan mondják, hogy talán túlságosan is elkenyeztetj ük őket. Az élet­színvonal emelkedésével, az életkörülmények javulásával bi­zony változik a gondolkozásmód, hi«aen a lét határozza meg a tuda+ot. Egyik orvosismerősöm akinek gépkocsija van — me­szélyeztetik a piaci árut szállító, nemegyszer a járdán parkíro­zó, ott szemetelő lovaskocsik. .. — jelezték a 41-es választási körzetben. S a hasonló közér­dekű észrevételek tucatjait le­hetne idézni még. Mint a legjobb barátjának Panaszát, bánatát a legjobb barátjának mondja el az ember. Az a tény, hogy a kecskeméti jelölő gyűléseken egyéni gond­jukat is kitárták a részvevők, nagy-nagy bizalmat jelent a je­lölt számára. Hiszen azért mond­ták el, mert számítanak a segít­ségére. Az újra jelölt tanácstagok — Kecskeméten a 143 közül 76 van ilyen — szorgalmasan rótták a feljegyzéseket, hogy mihama­rabb hozzákezdhessenek az utá­najárásnak. Az új jelöltek közül kevesen éltek ezzel a módszer­rel. Ez érthető is, hiszen kissé izgatottan vártáik: előlegeikre számukra a bizalmat? Ám a jegyzőkönyvek — az észrevétel, javaslat, problémagyűjtemény — rendelkezésükre áll a választási irodán. Noha a jelölésük még nem ruházza fel őket . tanács­tagi jogkörrel, öntevékenyen máris közreműködhetnek az egy­szerűbb, anyagi ráfordítások nél­kül, pusztán egy kis utánajárás­sal is megoldható feladatok el­intézésében. S milyen jóleső ér­zés a választások előtti család- látogatások, ismerkedések során így kopogtatni a választókhoz: „Megpróbáltam máris élni a bi­zalmukkal, megbeszéltem a kon­zervgyár vezetőivel, hogy az olaj­malomban tegyék lehetővé indo­kolt esetben (mentők hívásakor) a telefon használatát.” (Az 54-es körzetben vetődött fel.) Vagy: „Jeleztem a Hazafias Népfront sélte, hogy tízéves Fen fia, aki jobban ismeri a világ összes gépkocsi márkáját, mint a fizi­kát, egyszer elcsente az apja zse­béből a slusszkulcsot és húsz méterrel arrébb vezette a Sko­dát, hogy legyen hely az ud­varon futballozni. (Az apja va­lamikor rongylabdával játszod a grundon!) Szóval, nagyot fordult a világ az utóbbi másfél évtizedben. 6s ha már az autónál tartunk, ér­demes elidőzni egy apróságnál. Ma már csak a faluban hallani az öregektől, hogy: luxuskocsi, így mondják a személygépkocsit. Ahogy fejlődik az életszínvonal, úgy kopott el ennek a szóinak az eleje is és maradt a kocsi, amely ma már nem luxus. Lehetne tovább sorolni a pél­dákat. Egy bátmonostori pa­rasztember emlegette nekem egy alkalommal a fehér asztal mel­lett, hogy milyen nagyot válto­zott az ő községükben az élet az utóbbi években. — Ne mondjak mást — dicse­kedett vele — az én fiam most különbül öltözködik, mint az­előtt egy ügyvéd, vagy orvos fia. Azt hiszem ebben az egy idé­zett mondatban is benne van ennek az egyszerű parasztem­bernek mai megváltozott éle­tünkről alkotott véleménye, amely egyezik a milliók véle­ményével. Rongylabda — futball, luxus­kocsi — kocsi, copf — modern frizura. Ez is történelem. — ö — r városi bizottságának a kívánsá­gukat, tartsanak gyakrabban bé­kegyűlést a 32-es válsztási kör­zetben. ..” „Tolmácsoltam észre­vételüket az SZTK rendelőinté­zet vezetőinek: a figyelmeztető tábla helyett javíttassák ki a hibás villanykapcsolót...” (A 19-es körzet jelölő gyűléséről.) Ez lehetne a kezdet. Hiszen a választásokig kevés idő van már hátra, s a gondok megoldásán, további tetteken a sor. Aki nem késlekedett Az újra jelölt tanácstagoknak könnyebb a helyzetük, sok ta­pasztalattal rendelkeznek. En­nek köszönhető, hogy például Láng Béla, a 118-as körzet je­löltje már a gyűlés utáni na­pokban jelentette a tanács vég­rehajtó bizottságának: utat kér­nek az alsószéktóiak. És nyom­ban hozzákezdett a társadalmi munka szervezéséhez. Tudja ugyanis, hogy a kellő összefogás nyomán jobban remélhető az új tanácsi testületnek az olyan dön­tése, hogy ez évi feladatok közé iktassa a közel másfél kilomé­teres, egymillió forintba kerülő útszakasz megépítését. Az új jelöltek azonban segít­ségre szorulnak. Ezért dicsére­tes a nőtanácsnak, KISZ-nek az a törekvése, hogy összehívja őket, s a rájuk váró feladatok vázolásával próbál nekik támo­gatást adni. De még ennél Is jobb előiskola lesz a számukra a választóikkal való ismerkedés Az eközben felvetett számtalan javaslat, észrevétel közlésével valóságos programot kapnak közéleti tevékenységükhöz vá­lasztóikból. P. 1. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspár- Bács-Kiskur megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgat«* Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-58 Belpolitikai rovat: U-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér V» Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helvt postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési ifi i hónapra 12 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065 Napközben A frizura Mátételki eszpresszó Kedves kis hangulatos helyi­ségben, a Bácsalmási Állami Gazdaság mátételki üzemegysé­gében működik — a dolgozók megelégedésére — a földműves­szövetkezet cukrászdája és esz­presszója. Az ebédszünetben, mint fenti képűnk is mutatja^ szívesen keresik fel a vendégek. Baloldali képünk: Megyeri /.sigmondné főzi a feketét. A szeretet visszahozza... A ranyszőke hajú, babaarcú “ kislány áll a Kecskeméti Városi Tanács gyámügyi elő­adója előtt. Vállát a zokogás rázza, nagy kék szemeiből pa­takzik a könny. Sajnálatos lát­vány, s az embernek akaratla­nul is megesik a szíve rajta. A sajnálkozás azonban itt nem elég, ennél sokkal többre van szüksége a kislánynak, hiszen 16 éves kora ellenére olyasmik de­rültek ki róla, ami fölött már egyáltalán nem lehet és nem is szabad szemet hunyni. Mellette a szülők ülnek. Az anya szólni sem tud a fel-fel- törő sírástól, csak a kezét tör­deli, s igyekszik minél kisebb­re összehúzódni. Az apa olyan tekintettel hallgatja az előadó szavait, mint aki ismeri ugyan a történteket, de neki semmi köze hozzá, csupán a véletlen folytán keveredett az ügybe. Pedig, hogy mennyire nem így van, az hamarosan kiderül. £ gy éve, hogy személyesen is megismertem a kis­lányt — mondja az igazán jóin­dulatú, segíteni akaró előadó. — Azelőtt csak hírből, hozzá kell tennem, rossz hírből ismertem. Tavaly márciusban a gyámha­tóság engem bízott meg, hogy legyek pártfogója, segítője a gyereknek. Szívesen elvállal­tam, s reméltem, sikerül ered­ményt elérnem a nevelésében. Azóta úgyszólván éjjel-nappal foglalkoztam vele, de sajnos ma még rosszabb a helyet, mint egy évvel ezelőtt, s most már azt javaslom, helyezzük állami gondozásba. — Engem vihetnek akárhová — fakadt ki az eddig szelíden hallgató szőkeség — úgyis meg­szököm, mindennap el fogok szökni, és ha állami gondozásba vesznek, rosszabb leszek, mint eddig. A megrökönyödés tágra me­reszti a szemeket és a csodál­kozás hulláma fut végig a bi­zottság tagjain. Mégsem olyan szelíd ez a lány, mint ahogy az első látásra gondolná az em­ber. Az előadó folytatja: — A gyerek szemrebbenés nélkül hazudik. Több olyan éj­szaka volt, amikor nem találtam odahaza, s később megtudtam, hogy különböző férfiakkal kö­tött alkalmi ismeretséget. A rendőrség számtalanszor kapott jelentést, az ország különböző városaiban bukkant fel, és er­kölcsileg erősen kifogásolható magatartást tanúsít. AA ég megdöbbentőbb részle- teket mond el a kislány­ról a rendőrség jelenlevő kép­viselője, a fiatalkorúak ügyének előadója.. — A múlt év elején felkere­sett a kislány édesanyja, hogy segítsünk rajta, mert nem bír a gyerekkel, sok baj van vele. Akkor találkoztam először a lánnyal, s azóta többször kel­lett igen komolyan közbelép­nem, s nem egy esetben orszá­gos körözést rendeltünk el el­lene. Sokszor megfordult Kecs­keméten a Kedvesben, s más szórakozóhelyeken, ahonnan fiúkkal távozott. Egy ilyen éj­szakai „kiruccanása” alkalmá­val arra akarta rábírni a vele szórakozó fiúkat, hogy lopjanak autót és menjenek el Debrecen­be. Társai azonban erre nem vállalkoztak. A kislány abbahagyta a sí­rást, s megbánó arccal ül a szülei között. Ügy néz ki, mint­ha önmaga is megdöbbent vol­na a hallottakon, mintha cso­dálkozna azon, hogy ezeket 6 követte el. A felelősség teljes súlyával a szülőkre nehezedik, akik külön- váltan élnek, s egyik a másik­ra hárította a gyerek nevelését. Ezt a helyzetet a kislány ki­használta, csavargott, „nagyvi- lági életet élt”. Egyszer Deb­recenben, majd Szegeden, Nagy­kőrösön, Budapesten randevú­zott alkalmi ismerősökkel Az apa a következőképpen nyilatkozik az esetről: KI etn tartom helyesnek, hogy a gyámhatóság be­leavatkozik a gyerek életebe. Az ö esete szerintem nem olyan tragikus, hiszen minden fiatal lánnyal előfordul, hogy udvar- lói vannak, s meg kell vallani, a kislány szép, s nem csoda, ha megtetszik a férfiaknak. Mikor megkérdeztek tőle, mit tett a gyerek nevelése érdeké­ben, elégedetten mondta, hogy egy alkalommal pofon ütötte és néhányszor elment vele a mo­ziba, a cukrászdába. Utána in­dulatosan hozzáteszi: én Űzetem a gyerektartást. és be van fe­jezve. Szinte mondani sem kell, hogy az ilyen szülő nem alkal­mas a gyerek nevelésére. A szőke, törékeny termetű ” kislány a Kecskeméti Gyermekneveiő Otthon igazga­tójának kérésére egyhónapi próbaidőre az intézetben lese. Mióta kiment, két hét tel! cl, s azóta nincs a gyerekkel sem­mi baj. Bízunk benne, hegy a környezet és a szerető bánás­mód visszahozza a mélyből ezt a fiatalkorúi, s néhány Hónap, vagy év múlva maga fogja meg­köszönni, amit. érte tett a gyám­hatóság, a nevelők — a tár­sadalom. Grál Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents