Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

■'"TrÄi—'% Yilág proletárjai, egye* 3! jelelt! MAGYAR. SZOCyVLtSTA MUNKÁSPÁRT 8ACS - KISK.UN MECVEI LAPJA XVm. ÉVFOLYAM, M. SY AM Am 60 fillér 1963. FERR. 1«, VASÄRNAP A mi emberünk — a mi politikánk (W. DJ Csizmás lábak ro­pogtatják a fagyos havat, asszo­nyok szoknyái suhognak a fal­vak utcáin, a szokottnál vala­mivel később hunynak Iri az ablak mögötti fények, mert most már hetek óta mindenki jár valahová esténként. Gyű­lésre, beszélgetésre kopogtatnak a házajtókon, a legnagyobb szobát a kályha segítségére so­kak lehellete fűti, s közben ki tudná felsorolni, milyen és mennyi témáról folyik a szó. Igen, így van ez már hetek óta, mialatt csaknem hatezer or­szággyűlési képviselő- és ta­nácstagjelöltet választottak meg, jól szemügyre véve azo­kat, akikre február utolsó va­sárnapján szavazatukat adják. S míg a jelölt a felemelt ka­rok döntése folytán maga körül érezte a bizalmat, az emberek egyenként is szót körtek, hogy véleményt mondjanak, dicsérje­nek vagy kárhoztassanak, jár­dát vagy utat kérjenek, s ha netán egy gyenge termelőszö­vetkezet kornyékéről jöttek ösz- eze, magukat sem kímélve, de a vezetőségnek is kiosztották azt, ami a felelősségből nekik kijár. Tehát alapos volt a vélemény­étére, olyan, amilyenhez hason­lóra nem is emlékszünk. Való­ságos iskolája volt ez 200 ezer embernek, mert csaknem 6000 helyen és több mint 16 ezer esetben nem másról esett szó, mint a párt politikájáról, amely több mint hat esztendeje töret­lenül felfelé ívelő, és amely a Vili. kongresszus lendítésével minden bizonnyal még maga­sabbra tör. S amikor a választó- polgárok a jelöltre azt mond­ták: „ez a mi emberünk.”, akkor azt is mondták, hogy amit kép­visel, az a „mi politikánk”. Az elmúlt hetekben megsokszorozó­dott a lakosság politikai akti­vitása, ami mindennél kifeje­zőbb bizonyítéka annak, hogy pártunk helyes, a nép által akart és jóváhagyott úton jár. S mi még az ami érdekesen fémjelezte az utóbbi hetek me­gyepolitikai életét? Több mint 30 ezren tettek-vettek azért, hogy az emberek egybegyűlje­nek, hogy a legmesszibb tanyá­ba is eljusson az értesítés az esti találkozóra, hogy a szobák­ban, termekben meleg legyen. Szorgosan végezték munkájukat a tömegszervezetek, üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek aktivistái és nagyon sokan azok a népnevelők, akik nem törődve a zord időjárással, fáradhatat­lanul rótták az utcákat, nyi­tottak be a házak kapuján hi- vogatóként, vagy okos szót váltó partnerként. És a tízezreknek ebben a nagy felbuzdulásában ugyan ki tudott különbséget tenni párttag vagy pártonkívüli között, hiszen a közös munka azonos törekvésű emberré for­rasztotta őket. S ha végig g>n- doljuk az utóbbi hetek, hónapok eseményeit, könnyen elképzel­hetjük, hogy milyen nagy lép­tekkel jutottunk közelebb a szo­cializmus teljes felépítésének nélkülözhetetlen kellékéhez, a népi, nemzeti egység erősödé­séhez. Az utóbbi hetek mozgal­mas életéből a napnál világo­sabban látható a pártpolitika hatékonysága, rendszerünk ál­landó erősödése, és az, hogy olyan tanácsokat választunk meg, amelyek még alkalmasab­bak feladatuk elvégzésére. É2 utóbbinak bizonyítására csak egyetlen adat: a kiskunhalasi járás tanácstagjelöltjeinek 61 százaléka érettségivel vagy egyetemi végzettséggel rendel­kezik. De közben a munkáról sem feledkezett meg senki, ellenke­zően, a választásra készülődés a munka mellett folyik. Az üzemekben beindult az új esz­tendő, a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlésein most vitatják, hogyan zajlott le az el­múlt esztendő. S a közben nya­kunkba szakadt a nagy hideg okozta tüzelőgond, ami bizony a bányásztól egészen a háztar­tásokig érezteti hatását. De hát ha választásra is készülődünk, alkotó kezünk egy pillanatra sem maradhat tétlen, hiszen mindaz, amit célul tűztünk ki egyedül és kizárólag azon mú­lik, hogyan ég kezünkben a munka. S hadd tegyük még hozzá, hogy mindenki szavazata akkor lesz teljes értékű igen­lése szocialista jövőnknek, ha mögötte a lelkiismeretesen vég­zett munka húzódik meg. A hátralevő két hét még sok beszélgetést és találkozást ígér. A jelölő gyűléseken mindenki nem vehetett részt (egyes he­lyeken egyszerien nem fértek a helyiségbe az emberek), tehát még sokaknak van mondani­valója, sokan szeretnének fel­világosítást kérni. így hát a kö­vetkező tizennégy napban kis- gyűléseken, csoportos beszélge­téseken, baráti látogatásokon bizonyára szó esik a békeharc­ról, a pártkongresszuson felme­rült főbb kérdésekről, az or­szág, a megye, a község ered­ményeiről és gondjairól is. Aíert gondjaink is vannak. Nem tesz jó szolgálatot az, aki hely­zetünket a valóságosnál jobb­nak, gondtalannak akarja feltűntetni, mert még sok min­den vár megoldásra, amihez kérjük és várjuk a választópol gárok segítségét. A termelőszö­vetkezeti zárszámadások, ame­lyen a szövetkezeti gazdák tíz­ezrei vesznek részt, jó alkalom arra, hogy a hogyan tovább va­lamennyi kérdése terítékre ke­rüljön. Különösen fontos ez a gyenge termelőszövetkezetek­ben, melyeknek gyors megerő­sítése megyénk egész szövetke­zeti politikájának sarkalatos kérdése. A jelöltek a továbbiakban te­kintsék programjuknak azon kérdések megoldását, amelyek akár közérdekűén, vagy egyéni panaszként a jelölő gyűléseken felmerültek. Az egyéni kéré­sek is gondoskodást kívánnak, hiszen az egyes ember látszólag kis panasza, számára a legna­gyobbat jelenti, és éppen ezért ehhez méltóan kell kezelni. Hasznosítsuk jól a kéthetes időszakot, minden állampolgár érezze, hogy a jelöltek tényleg rászolgálnak a bizalomra és ki­érdemlik a választók igenjét. Felkészülés az árvízvédelemre Társadalmi összefogással hozzák rendbe a belvízlevezető árkokat X pésrtefeí lapok köaöíték az Országos Vízügyi Főigazgatóság jelentését, amelyben az árvíz és belvíz elleni védekezésre va­ló felkészülésről ad számot. A jelentés rámutat, hogy a korán beköszöntött tél és tartós hideg következtében a Duna Vaskapu feletti szakaszán mintegy 1000 kilométer hosszúságú, összefüg­gő jég alakult ki. Hazánk terü­letét jelentős hóréteg borítja — amely a hegyekben eléri az egy métert is —, a talaj 15—80 centi méter mélyen átfagyott. A Duna osztrák és bajor víz­gyűjtő területén is vastag a hó­réteg, az Alpokban helyenként három méteres. Mindez arra figyelmeztet, hogy egy esetleges gyors olva­dás jeges árvizet okozhat. Bár az 1956-as jeges ár óta mintegy 200 millió forintos beruházással megerősítették az ország gátrendszerét, jég­törőhajókat és egyéb eszkö­zöket bocsátottak az árvíz­védelem szolgálatába, a víz­ügyi igazgatóságoknak, ta­nácsoknak a belvizek elleni védekezésre alakult területi bizottságoknak idejében fel keH készülniük a károk el­hárítására. Kérdést intéztünk Szokoli Gyulához, a megyei tanács vb igazgatási osztályának vezetőjé­hez, aki árvízvédelmi összekötő a megyei tanács és a vízügyi igazgatóságok között, s megkér­tük. tájékoztasson bennünket, I milyen intézkedéseket tettek az esetleges árvízveszély elhárítá­sára? — Amellett, hogy komolyan fel kell készülnünk az árvíz- és belvízveszély elhárítására, külö­nösebb aggodalomra nincs ok — válaszolta Szokoli Gyula. A Duna Bács-Kiskun megyei sza­kaszán a vízügyi igazgatóságok 1956 óta 150 millió forintot for­dítottak a gátak megerősítésére. Fájsz és Solt között a gátak mindenütt magasabbak a több évtizedes árvízszintnél. Mind­össze délebbre néhány rövidebb szakaszon van még szükség ki­sebb gátmegerpsítésre. A vízügyi igazgatóságok je­lenleg korszerűbb eszközök­kel és nagyobb műszaki gár­dával rendelkeznek, mint bármikor. A Duna és Tisza menti köz­ségeinkben a tanácsok már évekkel ezelőtt megszervezték az árvízvédelmet. Több mint tízezer embert és több száz fo­gatot tudnak mozgósítani ve­szély esetén a gátakra. Kiad­tuk már a rendelkezést a hul­lámterek kiürítésének előkészí­tésére is. Ezek szerint a hullám­téri területeken levő öntözőszi­vattyúkat, takarmányfélesége­ket és egyéb értékeket — ame­lyek elszállítása 24 óránál hosz- szabb időt vesz igénybe — már most biztonságos helyre kell vinni. Erre azért van szükség, mert később a sáros talajon a szállítás nehézségekbe ütközik és több időt vesz igénybe. Ugyanakkor nem becsülhető le a belvízveszély sem. Mint arról már szó volt, a földekre lehullott hó vastagsága eléri a 25—30 centimétert, a talaj fel­ső rétege pedig át van fagyva. Ily módon sokkal gondosabban kell felkészülni a csapadékvi­zek belvízcsatornákba való elve­zetésére, Ebben nagy segítséget nyújtanak számunkra aa utóbbi évek­ben alakult vízgazdálkodá­si társulatok, valamint a tűzoltók, sok helyütt azon­ban a lakosság nagy részé­nek közreműködésére is szükség lehet. Az esetleges árvíz- és heívfa- veszély elhárításában nagy sze­rep hárul a helyi tanácsokra. A veszély megelőzése érdeké­ben már most meg kell kezde­niük a belvízlevezető csatornák kitisztíttatását. Ilyenkor helyet azonban, ha a többi társadalmi és tömegszervezetekben (KISZ, Hazafias Népfront sfb.) is meg­vitatják a tenni valókat, hogy szükség esetén minél nagyobb erőket mozgósíthassanak. Hangsúlyozom: jelenleg kü­lönösebb veszély nem fenyeget A folyók vízállása nem magas. A gátakat az utóbbi években jelentősen megerősítették. A Meteorológiai Intézet távprog­nózisa szerint túl gyors enyhü­lés sem várható. Minden eshe­tőségre számítva jó előre meg­tettük azonban az árvíz- és bel­vízveszély elhárítására szüksé­ges intézkedéseket — fejezte be tájékoztatóját Szokoli elvtárs. N. O. — Regen bontotta ilyen vastag jégpáncél a Dunát — mondjak a bajai vízügyi szak­emberek. A vízi forgalom jó ideje szünetel. Sok külföldi, és hazai hajó nwn is juthatott el mar a célhoz. A nyáron oly kedves Sugovica nyújt nekik csend«, szélvcdett szállást. A csen. román, jugoszláv és magyar hajók barátin egymás mellé húzódva várják a tavaszt. ,<

Next

/
Thumbnails
Contents