Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-08 / 32. szám
1963. február 8, péntek S. oldal Együttes erővel, szorgalommal Bevált a családi művelés a lafosmizsei Petőfi Termelőszövetkezetben Megyénk termelőszövetkezeteiben most tartják a zárszáma, dási közgyűléseket. Bár az időjárás az elmúlt évben nem volt kedvező a mezőgazdasági termelésre, mégis ahol jobban gazda! holtak, ott több jövedelmet osztottak szét a tagság között. Vannak azonban gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteink is, s ezekben bizony most kevesebb osztalék jut egy-egy munkaegységre. Vajon van-e remény, hogy az idén jobb eredményeket érjenek el. megjavuljon a gazdálkodásuk és nagyobb jövedelemhez jusson a tagság az ilyen termelőszövetkezetekben? Lajosmizsén. a Petőfi Termelőszövetkezet elnökét Csépes Imrét kérdeztük meg: levonták-e az elmúlt év tanulságait, lát-e lehetőséget arra, hogy az idén jobb eredménnyel gazdálkodjanak? Amikor a zárszámadásról beszélt, gondterhelt volt az arca, ha azonban az idei tervekre terelődött a szó, bizakodóvá vált. Levontuk a tanulságokat — Alig öt hónappal ezelőtt kerültem a szövetkezet élére. Mi tagadás, nem a legmintaszerűbb gazdálkodást találtam itt. S valóban a mostani zárszámadás is gyenge eredményekkel kecsegtet. Munkaegységként 10,63 forintot kap a tagság egy része. Azért egy része, mert, akik családi művelésben dolgoztak. azoknak a jövedelme eléri a 45 Ft-ot munkaegységenként. A művelésnek ez a formája tehát nálunk bevált, s jövőre a növénytermesztés minden ágára ld akarjuk terjeszteni. Az elmúlt évi gazdálkodás tanulságait természetesen levontuk. Nyugodtan mondhatom, van kivezető út a jelenlegi kátyúból, s lehetőség is jó gazdasági eredmények elérésére. Termelőszövetkezetünk tavaly mérleghiányos volt és most is hiánynyal zárunk. A múlt év szeptembere óta azonban több mint 400 ezer forinttal csökkentettük állami kölcsöntartozásainkat — Sajnos, a régi vezetőség nem avatta be a tagságot a termelési tervekbe, valósággal „el- barikádoztók” magukat a tapasztaltabb, valamikor jól gazdálkodó parasztoktól. Ez a szemlélet uralkodott a tsz pártszervezetében is. így történhetett meg. hogy 1961. őszén a vetés vontatottan haladt, s például a tervezett száz hold őszi árpa helyett, csak 42 hold lett ténylegesen elvetve, ami a most zárult gazdasági évben súlyos takarmányhiányt okozott. Ezért sertéshizlalási tervünket sem teljesíthettük, s így jelentékeny jövedelmi forrástól estünk él. Tervek és tettek Az utóbbi hónapokban igyekeztünk a vezetés és a tagság közötti kapcsolatot megjavítani. Ma már a szövetkezeti gazdák egyre inkább magukénak érzik a közös gazdaság gondját, baját és a szövetkezet fejlesztésén fáradoznak. őszi vetéseinket határidőre, 103 százalékra teljesítettük, s ezért a járási pártbizottságtól dicséretet is kaptunk. A vetések szépen megerősödtek a tél beálltáig. Tavasszal harminc hold szőlőt telepítünk. Szakszerű talaj- ■erőpótlással megfelelő vetésforgó a! kai m ázásával szakaszos somkaró felülvetéssel jól jövedelmező növények termesztésére tesszük alkalmassá azokat a homokterületeinket, amelyekről eddig csak rozsot arathattunk. Terveink szerint 1964-ben kenyérgabonából már kizárólag nagy hozamú búzafajtákat kívánunk termelni. Szövetkezetünk tehenészete tavaly még harminc, eléggé rossz minőségű, fejőstehénből állott. Közülük húszat kiselejteztünk és helyükbe 34 jó fajtajellegű előhasi üszőt állítottunk be. Ezeknek nagy része már le is ellett. Területünk alkalmas a pulykatemyésztésre, ezért úgy határoztunk, hogy pulyka-törzsállományt létesítünk. Idei terveinkben 350 férőhelyes sertés- hizlalda, húsz férőhelyes fiaz- tató. tíz vagonos kukoricagóré, két mélyfúrású kút építése szerepel. Modem önitatásos tehén- istállónk teljes vízellátását is megoldjuk. Von mire alapozni Szövetkezetünk közös vagyona az elmúlt évben 700 ezer forinttal gyarapodott, s jelenlegi értéke eléri a 4 millió 800 ezer forintot. Ez már olyan gazdasági erő. amelyre nyugodtan alapozhatunk és jól szervezett termelőmunkával az idén 30—40 forintra emelhetjük az átlagos munkaegység értékét. Sőt. megfelelő szorgalommal megteremthetjük ebben az évben annak is az előfeltételeit, hogy 1964-ben már 50—60 forintos munkaegységért dolgozzunk. Termelőszövetkezetünk 116 tagja szorgalmas, becsületes, a földet nagyon szerető paraszt- ember. Ezért is nyilatkozom ilyen merészen. Gazdaságunk területe 1200 katasztrális hold, amelyet családi műveléssel jól meg tudunk munkálni. Legfőbb feladatomnak most azt tartom, hogy minél szorosabbra fűzzük a tagság és a vezetés kapcsolatát. s együttes erővel még az idén felküzdjük magunkat a jól működő termelőszövetkezetek közé. S hogy ez így lesz, abban nem kételkedem — mondta bizakodó mosollyal az arcán Csépes Imre, a lajosmizsei Petőfi Tsz elnöke Nagy Ottó A nép jelöltje Bíznak benne Döntő előtt Már napok óta versenylázban ég Kecskemét, sőt a megye ifjúsága. Megkezdődtek a városi KISZ-bizottság által rendezett Ki mit tud? bajnokságok. Szerdán délután Kecskeméten, a MÉSZÖV székházban került sor a kecskeméti jelentkezők selejtezőjére, ahol 38 művészeti ág versenyzői közül válogatták ki az Üttörőházban szombaton délután 6 órakor kezdődő nyilvános vetélkedő résztvevőit. A zsűri- bizottság tagjait hivatásos művészekből és szakértőkből válogatták össze, így ott találjuk közöttük: Simon Gézát, a Kecskeméti Katona József Színház művészét, Liliom Károlyt, a színház KISZ-titkárát, Lőrincz Béla zenetanárt, Vincze Miklós táncpedagógust, Szvorényi Jánost, a városi KISZ-bizottság titkárát, Sáfár Józsefet, a MÉSZÖV propaganda osztályvezetőjét és Szegedi Jenő szds. kul- túrfelelőst. A zsűri döntése alapján 38 versenyágból 28 versenyző indult a városi vetélkedőn. A színvonalas, alapos felkészülésről tanúskodó műsorból is kiemelkedett Türei Sarolta postai távirász énekszólója, Terebesi Éva tanuló szavalata, a Katona József Gimnázium tánczenekara és a Hírős Együttes modem- tánc-csoportja. Az, hogy kik lesznek a megye tv-ben is fellépő bajnokai, vasárnap válik el a MÉSZÖV székházban délután 3 órakor kezdődó Ki mit tud? bajnokság megyei döntőjén. Kecskeméten a harminchárma* választókerület lakói egyhangúlag Farkas Máriát jelölték tanácstagnak. A fiatal lány több mint három éve dolgoziii elárusítóként a Nagykőrösi cai cipőboltban. Munkáját pon* tosan, mindig nagy felelősségi tudattal végzi eL Részt vesz * KISZ-szervezet életében, a politikai kör szemináriumait vezeti Arra törekszik, hogy tudását gyarapítsa. Jelenleg a közgáz» dasági technikum elsőéves haiti gatója. Képünkön: a húszéve# tanácstagjelölt vizsgára magyar történelemből. Az AGROKER »»állításaié az elmúlt hetek időjárása és a vasúti korlátozás eddig jelentősen hátráltatta. Néhány napja azonban ismét nagy mennyiségű gépalkatrész érkezik a vállalat címére, amely biztosítja majd a téli gépjavítások zavartalanságát. Megérkeztek már az első nővén yvédőezer- és rate trágya-szállítmányok és toiya-í matosan érkeznek az Utas träte torok, amelyek a megye gépéi* tamásainak, Illetve termelőszte vetkezeteinek a gépparkját gyarapítják majd. gazdasági felszabadítása az a nagy cél, amelynek mint eszközt minden politikai mozgalmat alá kell rendelni.” Amikor pedig a párizsi munkásosztály 1871 tavaszán a Kommün. ha kezdetleges formájában is, de létrehozta a világon először a proletariátus diktatúráját, Marx örvendezve mutatott rá, hogy a Kommün, azaz a proletariátus diktatúrája .. az a végre felfedezett politikai forma, amely mellett a munka gazdasági felszabadítása végbemehetett.” Lenin, aki soha nem szűnt meg küzdeni a politikai harc elvetői ellen, azt mondotta, hogy „a politika a gazdaság koncentrált kifejezése...” és szüntelenül arra emlékeztetett, hogy a szocializmusnak végül is a gazdaságban kell legyőznie a kapitalizmust. L enin nemcsak vallotta ezeket a nézeteket, hanem a legelső adandó alkalommal hozzá is fogott azok megvalósításához. Mindössze öt hónap telt el a forradalom győzelme óta, s már így értékelte a helyzetet: „A kizsákmányolok ellenállása leküzdésének és elnyomásának feladata Oroszországban ma már fő vonásaiban befejeződött... most az állam- igazgatásnak feladata kerül sorra ... át kell térni, minden osztálykülönbség nélkül, az egész lakosság igazgatásának békés feladatára.” Lenin nem akármilyen igazgatást sürgetett. Marx gondolatát továbbfejlesztve kidolgozta a szocialista államigazgatás ismérveit, melyeket úgy összegezhetnénk, hogy a szocialista államigazgatás — a gazdaság igazgatása. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus-Leniinizmus Intézet által nemrégiben nyilvánosságra hozott dokumentumokban olvashatjuk Lenin zseniális sorait: „Az állam igazgatása feladatának, amely most a szov- jethatálom elsőrendű feladatává vált. megvan még az a sajátossága is, hogy most — és a civilizált népek legújabb kori történetében alighanem első ízben — olyan igazgatásról van szó, amelyben nem a politikának van a legnagyobb jelentősége hanem a gazdaságnak. Az „igazgatás” szóval rendszerint, sőt gyakran kizárólag politikád tevékenységet kapcsolnak össze. Holott a szovjet hatalom alapjai, a szovjethatalom lényege —, mint ahogy általában a kapitalista társadalomból a szocialista társadalomba való átmenet lényege — éppen az, hogy a politikai feladatok a gazdasági feladatokhoz képest alárendelt helyet foglalnak él.” Ha pártunk nem az állam- igazgatás eme lenini értelmezését valósítaná meg. hogyan is állapíthatta volna meg. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása, hogy „Az elmúlt négy esztendő nagy győzelmeket érlelt hazánkban. Népünk szorgos munkája nyomán valóra váltak nagy építő terveink. Iparunk, mezőgazdaságunk. kultúránk évről évre egészségesen fejlődött... Nemzeti jövedelmünk 31 százalékkal, a foglalkoztatottak száma 21 százalékkal, a fogyasztás 19 százalékkal nőtt. Az élet országunkban jobb lett.” gazdasági formában vívott ” politikai harc eredménye az a történelmi győzelem is, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait. Következésképpen minden tett, amely a szocializmus teljes felépítését segíti elő — osztályharcos cselekedet. Az osztálvharcnak ez a formája emeli népünket még magasabbra, erősíti hazánkat, növeli a lakosság anyagi és szellemi javait és kovácsolja dolgozó társadalmunkat politikailag egységessé ama politikai harc eredményeként, amelynek most a gazdasági építőmunka a fő formája. K. 1. sejtető somolygissal az elnäk. — Hm, hm... — hiimmögött fontoskodva a felsőbb szerv küldötte, de ebből az „atyai” düny- nyögésből némi férfürigység it kiérződött. Újból belemélyedtek az eddig elért eredmények tanulmányozd- Sába, és a feladatok, tervek ismertetésébe. A látogató azonban nehezen tudott koncentrálni: tekintete időnként a semmibe révedt, majd hirtelen felkapta a fejét és számon kérő szinte felelősségre vonó hangon kérdezte: — ...és mennyire jutottatok már? — A szőlőtelepítésre gondolsz? — Nyavalyát! Az elvtársnóre. AZ ELNÖK nehezen türtőztette magát, látván, hogy az élemedett donjuant már vígképp hidegen hagyják a termelési mutatószámok, s agysejtjeit makacsul csak a takaros munkatárs foglalkoztatja. Először valami igen csúnyát akart mondani, az állattenyésztésből kölcsönvett szóképek felhasználásával, de aztán márt gondolta Szelíden válaszolt: — Meg fogsz lepődni: két gyereket szült mar nekem. Majd, miután amaz lilára vátt arccal, kiguvadt szemmel igyekezett öntudatánál maradni, t levegő után kapkodó kísérletei némiképp sikerrel jártak, az elnök ártatlan képpel jegyezte meg: — Az elvtársnő ugyanis — 0 feleségem. Aűba. Tfjtfffc. LÁTOGATÓ érkezett a tszcs központi irodájába: a felsőbb szerv képviselője. Több irányú feladat szólította őt ebbe az almaillatú kis gazdaságba. Galambszürke hajkoronája alatt hemzsegtek a szempontok, de azért fürkész pillantással vette szemügyre az „adminisztrátori állományit” is. Mi tagadás, gyengéje volt a „gyengébb nem". Az elnök üdvözölte öt, majd néhány keresetlen szóval vázolta gazdálkodásuk mikéntjét. Eközben egy észrevétlen szem- pillantással bekérte az előszobában szorgoskodó elvtársnőt, s a fülébe súgta elképzeléseit a főzendő duplákat illetően. A nesztelen léptű szépség eltűnt az ajtó mögött, s pár perc múlva illatosán gőzölgő kávéscsészékkel megrakott tárcái egyensúlyozva óvakodott be, gyakorlott mozdulattal az asztalra helyezte, majd, ahogyan jóit, elsuhant. — MONDD CSAK, mit szól ehhez a tűzrőlpattant adminisztrátorhoz a feleséged? — kérdezte az elnöktől az őszbe csavarodott tótumfuktum. — Hát... nem sok szava van hozzá. — Mert, tudod, szörnyű családi tragédiák okozója lehet egy ilyen „csini” munkatárs! — Hallottam már efféléről — mondta óvatosan az elnök. — És... ha nem tartod indiszkrétnek a kérdést... milyen a kapcsolat közietek? — A lehető teajobb, mondhatni ideális — válaszán so Icát
