Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-07 / 31. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek* KéneSPAR.T BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA Am. éO fittér 1963. FEBR. 1, CSÜTÖRTÖK! XVIII. ÉVFOLYAM, 31. Hatvanezer hízóra szerződtek a közös gazdaságok A felvásárló vállalatok vezetőinek Szerdán délután megbeszélést tartottak Kecskeméten a felvásárló és termeltető vállalatok vezetői. A tanácskozáson részt vett dr. Kiss László, az Élelmezésügyi Minisztérium Felvásárlási Főosztályának helyettes vezetője és Filipinyi Zoltán főelőadó. Magony Imre, a megyei tanács vb felvásárlási osztályának vezetője ismertette a múlt évi felvásárlás eredményeit. Hangsúlyozta, hogy megyénkben a felvásárlás értékének döntő részét a növényi termékek — főleg a zöldség, a gyümölcs és a bor — képezik. Elsősorban tehát ezek átvételével kapcsolatos problémák megoldása szükséges. A gyümölcsfel vásárlást illetően az átgondoltabb tervezésre hívta fel a figyelmet, másrészt több közös gazdaságot bírált, amelyek tavaly nem szervezték értekezlete meg a gyümölcsfélék időben történő szedését. A borfelvásárlás vonatkozásában is van javítani való, a borszőlő értékesítésére a mostani árrendszer nem eléggé ösztönző. Hibaként említette a háztáji árutermelés visszaesését. Bírálta egyes helyi szerzek szemléletét, amely — ahelyett hogy gátolná — segíti ezt a káro6 folyamatot. Ezután beszámolt a felvásárló vállalatok, valamint a felvásárlási egyeztető bizottság tavalyi tevékenységerői, majd rátért aa idei tervek ismertetésére. Megállapította, hogy január végéig közel 60 ezer hízóra szerződtek a gazdaságok. Végül a közös gazdaságok ésszerű tervezésére hívta fel a figyelmet. A tanácskozás vitával ért véget. Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes megnyitja a tanácskozást. Tőle jobbra dr. Fejes Sándor, balra dr. Molnár Frigyes. az elmúlt évben gyümölcsfa- csemetékből nem tudták az elő" tervekben szereplő igényt kielégíteni, mivel a csemeték a szárazság miatt nem fejlődtek a szabványnak megfelelő mértékben. így számos helyütt a már előkészített területeket nem lehetett betelepíteni. Ezek hasznosítására ajánlotta a rövid tenyészidejű, vagy a zöldtrágyázásra alkalmas növények termesztését. Törpealma-csemetéből jövőre és 1965-re elégíthető majd id nagyobb mértékben a szükséglet. A jelenlegi hiány a telepítés sorrendiségének módosítását követeli; helyes, ha a bogyós gyümölcsök — szamóca, málna, ribizke — későbbre tervezett telepítését az idén ősszel és jövőre végzik el. A szőlő- szaporítóanyag biztosítása végett ebben az évben Bács-Kiskun megyében — 12 ezer négyzetméter területű üvegházzal rendelkező — egyrügyes dugván ytelepet létesítenek, amelyen évente 80—100 holdra elegendő gyökeres vesszőt állítanak elő a törzstelepek. Az elmúlt évi telepítések előkészítésének értékelése során az előadó dícsérőleg emlékezett meg a megyei és járási tanácsok, valamint az egyéb, ezzel foglalkozó intézmények munkájáról. Általában jó volt a műszaki felmérés, a tereprendezés, forgatás üteme, de hiba, hogy a gyümölcsösök telepítési igényeinél elto lódtak a faj- és a fajtaarányok. Aránytalanul sok helyütt akarnak például téli almást telepíteni, de a tervekben kévése szerepel a cseresznye, a meggy a kajszi telepítése. Hiba volt a is, hogy jó néhány tsz visszaír pett a telepítéstől, ami azt bizonyítja, hogy az illetékesek felületesen végezték a szervezést, valószínűleg a szövetkezeti közgyűléseken nem ♦árnyalták meg e feladatot a tsz-gazdákkal. Minthogy a szőlő- és gyümölcstermő tájakon a lakostag évszázados telepítési és termesztési tapasztalatokkal rendelkezik, ezekből a jókat fel kell hasz nólni, mindenekelőtt azonban a tudományos kutatás eredményei alapján hajtsák végre a nagyüzemi telepítéseket. Csakis a korszerű telepítési és művelési módszerek alkalmazásával érhető el majd magas terméseredmény, s ebből következően növekszik a szövetkezett gazdák jövedelme. Ismertette az ország számos állami gazdaságában elért terméseredményeket, amelyek a korszerű szóló- és gyümölcstermesztés fölényét bizonyítják. Az új művelési módok alkalmazásával nemcsak jelentős mértékben növekszik a hozam, hanem csökken az önköltség is. A széles sorközű ültetvényeken leheA miniszterhelyettes a tanácskozás szünetében dr. Molnár Frigyes és több szakember társaságában Borbás Lajossal, a Pest megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetőjével beszélget. tővé válik a gépi munka, nagy-* mértékben csökken az évi munkanap-ráfordítás. Széles »orkozok ben a zöldtrágyázást ic leket alkalmazni, ami homokos területeken meggátolja a homokverést, másrészt pótolj* a tata# szervesanyag-hiányát. A különböző gyünaölesíajofc és fajták helyes társítására is felé hívta a figyelmet, ami által elkerülhető a munkatorlódás, » * szedésnél tavasztól őszig munkaalkalmat lehet biztosítani ai szövetkezeti gazdáknak. Végezer tül dr. Fejes Sándor arra kérta a jelenlevő szövetkezett és álla-* mi gazdasági vezetőket, hogy üzemeikben tavasszal minden napot használjanak fel a telepítésre. Majd azzal fejezte be igen nagy tetszéssel fogadott előadását, hogy a Földművelés* ügyi Minisztérium ebben az évben az ország minden szőlő- és gyümölcstermesztő vidékén tapasztalatcserét rendez, amelyekre elviszik a szövetkezett gazdák százait. A vitaindító előadás után ax országos tanácskozás első napján a következők szóltak hozzá a témához: Nagy József, a Helvéciái Állami Gazdaság főkertésze, Bégár Miklós, a vajad Béke Tsz elnöke, Major Béla, a der mecseri Dimitrov Tsz főkertésze, Farkas Ignác, a szabadszállási Mathiász János Tsz elnöke, Kalmár Szilveszter, a Balatonaligaá Állami Gazdaság főkertésze, Kecskés József, a nyírbátori Oj Barázda Tsz kertésze, Komoróczt József, a rakamazi Győzelem Tsz mezőgazdásza. Lovas Imre* a tiszakécsked Béke Tsz elnöke, Borból Lajos, a Szőlészeti Kutató Intézet üzemszervezési osztályának vezetője, Burgyán Károly, a kővágóőrsi Béke Tsz szak* munkása, Görgényi József, a nyíregyházi Ságvári Tsz mezőgazdásza, Borbás Lajos, a Pest megyei Tanács VB. Mezőgazda- sági Osztályának vezetője, Mészáré* István, a Kiskőrösi Állami Gazdaság főkertésze és Bucsi Gábor, a jánoshalmi tsz-kösi vállalkozások igazgatója. Zz \ V. Szőlő- és gyümölcstermesztők országos tanácskozása Kecskeméten Kétnapos országos szőlő- és gyümölcstermesztés] tanácskozás kezdődött szerdán Kecskeméten, a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztálya, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága együttes rendezésében. A városi tanács dísztermében zajló tanácskozáson a legjobb eredményeket elért szövetkezett és állami gazdaságok szakemberei közöl az ország minden részéből mintegy kétszázötvenen vesznek részt Az elnökségben helyei foglal Keserű János, a földművelésügyi miniszter helyettese, dr. Fejes Sándor, az FM Kertészeti Főosztályának vezetője és dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Keserű eivtáns megnyitójában hangsúlyozta, hogy szocialista mezőgazdaságunk legnagyobb vállalkozásába fogott a szőlő és gyümölcsös telepítésével. A második ötéves terv időszakában hazánkban több mint 200 ezer hold betelepítésére kerül sor; amely területnek a hetedrészen kell szövetkezett gazdaságainkban az idén e nagyszabású munkát elvégezni. Kérte a részvevőket, hogy a vitaindító előadás után tapasztalataik ismertetésével segítsék a telepítés minél Bökken ómen tesebb lebonyolítását. Ezután dr. Fejes Sándor A nagyüzemi szőlő- és gyümölcs- termesztés eddigi tapasztalatai és további teendői címmel előadást tartott. A többi közt ismertette azokat az okokat, amelyek a nagyüzemi telepítéseket szükségessé teszik. A különböző vidékeink gyümölcsfogyasztásában mutatkozó nagyarányú eltérés kiküszöbölése, a feldolgozó ipar ellátása, s a baráti országokén kívül a kapitalista államok piacain mutatkozó kereslet kielégítése is követelőén előírja a nagyüzemi telepítéseket. Indokolja ezt az is, hogy az országban található 87 millió gyümölcsfa 90 százaléka még házi kertekben, szőlők között, vagy szórványállapotban, a szőlőknek pedig mintegy a Me egyéni, vagy háztáji gazdaságokban van. Gyümölcsöseink és szőlőink nagy részében még a kisüzemi módszereket alkalmazzák, ami megmutatkozik az alacsony terméseredményekben. Elmondotta, hegy az országos szőlő- és gyümölcstelepítésj terv 57 százaléka a homokos területű megyékben — köztük nagyrészt Bács-Kiskunban — kerül végrehajtásra. A szaporítóanyag ellátássá] kapcsolatban megemlítette, hogy
