Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-06 / 30. szám

Továbbra is az I. osztályban Az eh5 mérkSzéa BAJAI ÉPÍTŐK—BAJAI VASAS 9:1 (5-1) Az 1962. évi versenyidény már régen lezáródott A MASZ bi­zottságaira komoly munkafel­adat hárult, hogy a négy rang- sorolási tényező alapján összeál­líthassák az atlétikai szakosztá­lyok 1962. évi rangsorolását, amelyet minden évben kíván­csian várnak a szakkörök. A Bajai Építők női atlétikai csapata ismét az élvonalban végzett, bár igen nehéz körül­mények gátlólag hatottak a szakosztály munkájára és ered­ményeire. A négy rangsorolási tényező alapján a bajai atlétanők a 11. helyen végeztek (1961-ben a 6-on). A szakosztály berkeiben még erre a helyezésre sem szá­mítottunk, s azért külön öröm az első 12 között végezni, mert az az I. o. minősítést jelenti. A kerek tízéves vidéki elsősé­günket azonban át kellett ad­nunk a Szolnoki MÄV leányai­nak, akik közvetlenül előttünk a 10. helyen végeztek — mini­mális két pont különbséggel. Az egyes tényezőket vizsgálva • következő keresztmetszetet kapjuk. (Zárójelben az 1961. évi helyezések.) Bajnoki pontversenyek rangsorában 19. (9.) Tíz hellyel lejebb — ez egy kicsit sok, bár ez a tényező so­hasem volt a szakosztály erős­sége. A felnőtt bajnokságon egyedül csak Szatmáriné tudott pontot szerezni. Az ifjúsági baj­nokságon egyetlen egy pontot sem sikerült összeszednünk, ami eddig még sohasem fordult elő. Igaz az is, hogy anyagi ne­hézségek miatt nem tudtunk teljes létszámmal részt venni a bajnokságon. A serdülők baj­nokságán azonban már kielégí­tően szerepeltünk. A váltóbaj­nokságon a 3x800 m-es váltónk nem várt igen értékes harmadik helyezésével fontos pontokat szerzett. Az ügyességi csapatbaj­nokságon ismét kísértett a 7. helyezés, mert három számban is a 7. helyen végeztünk, amely ugyan szép teljesítmény, de pontokat már nem adnak érte. Egyedül csak a női súlylökő­csapatunk a 4. helyezésével ho­zott sok pontot, mivel a csa­patbajnokságon kétszeresen pon­toztak. Az összetett és mezei bajnokságokon országos viszony­latban is fejlődtünk, de ez még kevés volt a pontszerzésre. Egyesületi bajnokság rangsorában 15. (6.) Az első osztályban egyedül és Ismét csak Szatmáriné szerzett pontokat mindhárom forduló­ban. Önody, Veres, Majoros részben elfogadható indokok miatt versenyképtelennek bizo­nyult és így igen értékes ponto­kat adtunk át más sportkörök­nek. A második osztályban már sokkal jobban szerepeltünk, an­nak ellenére, hogy egy helyte­len szabályzat szerint egy ver­senyző egy fordulóban csak egy Szombaton és vasárnap meg­rendezett pécsi téli háromtusa­bajnoksággal megkezdődött a bajnoki év ebben a nehéz és szép sportágban. A bajnokságot harminc versenyző küzdötte vé­gig. A bajai háromtusázók vára­kozáson felül szerepeltek a férfi versenyen. A 6,5 kilométeres sífutást ki­váló porhóban a Dömörkapu és a Csemetekert közötti körpályán rendezték meg. Sífutás egyéni: 1. Mihalovics (Baja) 35:55, 2. Csethe (P. Dózsa) 37:31). 3. To- perczer (P. Dózsa) 38:45. A pisztolylövést az úttöröház- ban levő fedett lőtéren bonyo­lították le öt lőállásbán. A kö­versenyszámban indulhatott. A II. osztály és a III. osztály utol­só, hatodik fordulójának ren­dezési jogát a sportpálya labda­rúgó-túlzsúfoltsága miatt le kel­lett mondanunk és Pécsnek ad­tuk át. Ezen azonban anyagi okok miatt nem tudtunk részt venni, mivel az utazás a költ­ségvetésben nem szerepelt. Ez a forduló legalább száz pontot ra­bolt el tőlünk, csak a második osztályban. A III. osztályban, ahol főleg serdülő versenyzők indultak, a nyári fordulóban csak igen ke­vesen álltak rajthoz. Itt is a hatodik fordulóban legalább öt­ven pontot voltunk kénytelenek leadni. A három osztályban össze­sen 802 pontot szereztünk (1961- ben 815), ebből Latyák Márta egymaga 105! pontot szerzett, ami igen szép teljesítmény. A további sorrend: Szabó G. 78, Szatmáriné 73, Narancsik 69 pont. Legjobb eredmények rangsorában 9. (6.) 841 pont kellett a 9. helyezés megszerzéséhez (1961-ben a 6. helyezéshez 1004 pont). E ténye­zőben elsősorban három I. o. versenyzőnk visszaesése, sérü­lése, a rövidtávfutó váltók gyengébb időeredményei és mintegy négy II. o. versenyző kiválása az, amely kb. 105 pont­tal kevesebbet eredményezett. Amíg a középtávon határo­zott fejlődést mutatnak az eredmények, addig rövidtávon és gátfutásban visszaesés követ­kezett be. Az ugró- ás dobó­számokban tartani tudtuk á már megszerzett színvonalat. Jelen­tősen fejlődött a 3x800 méteres váltónk, pedig csak egy komoly versenyalkalma volt. A hazai versenyek rendkívül rossz pá­lyán nem szolgálták a fejlődést. Munkastatisztikai rangsorban g. (8.) I. osztályú egy fő (négy), n. 0. 12 (12), III. o. 33 (29.), ser­dülők 3. (2.). Az érvényben levő pontozás alapján 1962-ben 220, 1961-ben pedig 198 pontot kaptunk. Az 1. osztályú minősítésének jelle­gét csak Szatmáriné tudta meg­őrizni a diszkoszvetésben. A II. o. versenyzők száma ugyanaz, mint az előző évben, a kivált négy főt négy újabb versenyző pótolta. A III. osztályú verseny­zők száma a legtöbb, sajnos, ezek nagylétszámban inkább csak beugró versenyzők voltak. Nem edzettek rendszeresen. Ide tartoznak még a serdülő korú versenyzők is, akik közül a jö­vőben néhányan már elérhetik a II. osztályú szintet. Ha figyelembe vesszük a kö­rülményeket, a feltételeket, a lehetőségeket, akkor a bajai at­léta leányok 1962. évi szerep­lésével általában elégedettek lehetünk. Az elmúlt év olyan őrségváltás első éve volt, amely elismerést válthat ki a sportot zepes világítás ellenére néhány említésre méltó eredmény szü­letett: 1. Jillék (P. Dózsa) 10/96, 2. Mihalovics (Baja) 10/94, 3. Pál (Baja) 10/93. Az óriás-műlesiklást vasárnap nagy havazásban a kisréti lé- sikló-pályán tartották. A 600 méter hosszú és 120 méter szint, különbségű pályán a pécsi ver­senyzők értek el jelentős helye­zést. de a bajai versenyzők ered­ménye is kielégítő és dicséretre méltó. A bajai háromtusázók két csapattal vettek részt és mindkét együttes helyezéshez jutott. A csapatverseny eredmé­nye: 1. Pécsi Dózsa 10694, 2. Baja I. 9 422,'3. Baja II. 7 681. 4. Pécsi MHS 7 292. megértő és kedvelő dolgozókból, és ahol a régiek közül legtöb­ben megtették kötelességüket 1961-ben a 6. helyen voltunk, és sportnyelven: egy jó helye­zést vagy eredményt elérni könnyebb, mint megtartani. Ismerve Baja város sporttala­ját, bízunk abban, hogy az utánpótlás meg fogja védeni és továbbfejleszteni a bajai atléta­nők országosan is elismert hír­nevét. Kedden reggel egyáltalán nem kedvezett az időjárás a korcso­lyázóknak, az erős havazás ne­héz feladat elé állította az 1963. évi budapesti műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokság ren­dezőségét. A munkások már haj­naltól dolgoztak a Kisstadion­ban, s mire reggel 8,30 órakor elkezdőitek a férfi kötelező gya­korlatok, a pálya elfogadható állapotban volt. 8,15 órakor a 21 férfi verseny­ző megkezdte a bemelegítést, majd pontosan a kitűzött idő­ben elfoglalták helyüket a bí­rók és rajthoz állt a mezőny első részvevője a szovjet Valerij M eskov. Néző nemigen volt a Kissta­dionban, csupán az edzők, no meg a jégmamák és jégpapák Vasárnap délelőtt zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közön­ség az Épületlakatosipari Válla­lat kultúrtermét. A mérkőzés egyetlen szépséghibája — ami­ről a rendező egyesület nem tehetett —, hogy a Bp. Vasas Izzó egyórás vonatkésése miatt fél 12 órakor kezdődött a mér­kőzés. Az egyes párok találkozása szép és izgalmas küzdelmet ho­zott, különösen a Kozma—Haj­dú és az Almási—Pál mérkő­zésen láttunk nagy harcot. A mérkőzés előtt Merényi Béla sportköri titkár üdvözölte a vendégeket. Eredmények (elöl a kecske­méti versenyzők): Orbán szor­galmasan gyűjtötte a pontokat és biztosan győzött Molnár el­len. 2:0. — Hajagos ellen End- resz egy váratlan ütés után a 2. menetben feladta. 4:0. — A Varga—Kiss J. mérkőzésen igen sokat ütött mindkét versenyző és Varga minimális pontarány­nyal győzött. 6:0. — Ezután ke­rült sor a Kozma—Hajdú talál­kozóra, amely a verseny legiz­galmasabb küzdelmét hozta. Barátságos mérkőzés. Baja, 100 néző, vezette: Kemény. Az Építők vezetősége és szur­kolói lehetővé tették, hogy már vasárnap előkészületi, mérkőzést játszhasson a csapatuk. Dacol­va a 10 fokos hideggel eltaka­rították a eokhetes hótömeget Minden elismerés és dicséret az áldozatos sportszeretetért. Az Építőik mindjárt az elején nagy lendülettel kezdett és me­zőn yfölényt harcolt ki. Látszott a csapatom, hogy a felkészülési kísérték érdeklődéssel fiaik be­mutatkozó szereplését Egy-egy versenyző általában 3 perc alatt mutatta be gyakor­latát s a pontozóiknak bizony nehéz dolguk volt. Sokszor kel­lett a havat letolni „a figurák­ról”, hogy értékelni tudják a gyakorlatokat. 10 óra után néhány perccel már ismertté vált a férfi baj­nokság versenyének állása az el­ső figura után: Az első kötelező gyakorlat után a verseny nem hivatalos sorrendje ez volt: 1. Calmat 165,2 pont. 2. Schnelldorf er 162,8 pont. 3. Danzer 156,8 pont ...8, Ébert 150,4 pont Kozma az I. menetben jelentős pontelőnyt szerzett, amelyet azonban a másik kettőben nem tudott tartani, így a két kitűnő ökölvívó küzdelme igazságos döntetlent hozott. 7:1. — Vígh a nagy erőfölényben levő Németh ellen az 1. menetben feladta. 7:3. — László az 1. menetben még csak tartotta magát, de a 2. menetben elkészült erejével és kénytelen feladni Zimborán ellen. 7:5. — A Borka—Bota ta­lálkozón óriási harcot vívott a két ökölvívó. Bota többet sza­bálytalankodott és Borka meg­érdemelt győzelmet aratott. 9:5. — Kiss ellen a még ifjúsági korban levő Berta már az 1. percben feladta. 11:5. — Diden- kov három menetes küzdelem­ben fokozatosan előnyre tett szert és biztosan győzött Kovács ellen. 13:5. — A nehézsúlyban Almási derekasan helyt állt a nála jóval nehezebb és techni- kásabb Páll ellen és pontozásos vereséget szenvedett. 13:7. Végeredményben a Kecske­méti Épületlakatos a Bp. Vasas Izzó csapatát 13:7 arányban megérdemelten győzte le. időszakban nem tétlenkedtek. A csapat minden tagja nagy lel­kesedéssel és erőbedobássad ját­szott Nem fukarkodtak a lövé­sekkel sem és időnként formás, helycseré* támadásokat vezet­tek. amiket rendszerint góllal, vagy legalábbis jól irányított kapura lövéssel fejeztek be. A Vasas sok fiatalt szerepeltetett az átszervezés alatt álló csapa­tában. — Góllövők: Czeglédi 4, Kreisz. Petries 2—2, Varga, il­letve B. Szabó, A második kötelező gyakorlat után az élvonalban általában nem történt változás, a francia Calmat biztosan tartja első he­lyét Magyar szempontból igen örvendetes volt, hogy a fiatal Ébert lámpaláz nélkül verseny­zett, kitűnően sikerült a „jég­rajza” és előbbre is került a nem hivatalos összesítésben, ahol jelenleg az 5. helyet foglalja éL (MTI) <00000000000000 Előkészületek a bajai járásban a falusi spartakiád versenyekre A Bajai T5T az idén Is meg- rendezi a téli spartakiád-verse­nyeket, amelyek közül az aszta­litenisz és sakk küzdelmei már most folynak. A helyi versenye­ket a sportkörök a KISZ-fiata­lok segítségével bonyolítják te és mindenütt február 25-ig be­fejezik. A helyi versenyek után a kör. zeti bajnokságok következnek mindkét sportágban. Ezeknek a megrendezésére március S-ám kerül sor, míg a járási döntők­re március 10-én. Valamennyi sportkör elkövet mindent, hogy a spartakiád ver­senyeket helyileg megrendezze mindkét sportágban és minél több fiatalt és idősebb dolgozót vonjon be e versenysorozatba. Űj sportkönyvek Bares Staden A MAGYAR CSAPATTA*, CHILÉBEN A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke színesen, érdekesen, riporV szerűen számol be a játékosok fel­készüléséről, a chilei úton szerzet* tapasztalatokról, az egyes mérkőzé­sek lefolyásáról. Pállal János: KORSZERŰ MÓDSZEREK A LABDARÚGÓ-EDZÉSBEN A könyv az utóbbi évtized kuta­tásai alapján kikísérletezett és kü­lönböző magyar csapatoknál két éven át kipróbált legújabb edzés­módszereket ismerteti. Gyakorlati példákon keresztül mutatja be az edzésterhelés megállapítását, a fizi­kai képességek, a technika, a tak­tika és az erőnlét együttes fejlesz­tését, az egyéni különbségek tekin­tetbe vételét. Behatóan foglalkozik ezenkívül az edzettségi állapot gya­korlati meghatározásával, az idő­szaki és távlati tervezéssel, több mint 300 edzésgyakorlattal, és já­tékkal segíti az edzői munkát, A mű utolsó fejezetében a chilei vi­lágbajnokság tapasztalatairól is be­számol. Bán Jenő: A végjátékok taktikája , Bán Jenő mestermunkája a sablo­noktól eltérő, új módszerrel fog­lalja rendszerbe a végjátékok leg­különbözőbb típusait, és a belsí tartalom szempontjából határozza meg azok kategóriáit. A legmegle­pőbb, leggyakrabban figyelmen kí­vül hagyott taktikai mozzanatokat igyekszik bemutatni a sakkozóknak. Népes mezőny a pécsi téli háromtusa-hainoksáson Szatmári János edző Megkezdődött az 1963. évi budapesti műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokság Siker az első idei ökölvívóversenyen Kozma balegyenese elöl Hajdú ügyesen elhajol. (Tóth Sándor felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents