Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

Téli jelentés Országsaiért« sok gondot okoz a hideg

Helytállnak a vasutak dolgozói

Ingajáratú hókotrók hárítják el

jukon és mindent el- a hóakadályokat

követnek, hogy a csökNe vigasztaljuk egymást: továbbra is hideg idő várható! — legalábbis ezt jelentik változatlanul a meteorológusaink. Ügy fcbeállt” a tél az egész komtinen- Bem, hogy a távoli meleg légtömegek nehezen fognak ezzel megbirkózni — mondják a szakértők. S mi — akik magunk is ^szenvedő alanyai” vagyunk ennek a szokatlanul kemény időjárásnak — legfeljebb azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy másutt még sokkal rosszabb a helyzet. Vonatok akadnak el, mínusz 30—40 fok hideget mérnek. és sajnos, mindenütt baj van a tüzelővel... Az emberi helytállás hősi példái születnek a bányákban, vasutakon, utakon. Harcban állunk a hóval, faggyal, s ebben a nehéz munkában továbbra is a közlekedés dolgozói viszik él megyénkben a „pálmát”. Erről tanúskodik az alábbi néhány telefonjelentés is.

Szeli Lajos, a kecskeméti vas- 6 tállom ás helyettes főnöke a következő tájékoztatást adta '•eter fon hívásunkra:

— A másodlagos vasútforgal- mi korlátozás — mint már a lap hírül adta — a megyében eszik egyetlen vonatot érintett, Kecskemét Cegléd között. A többi vonatok váltakozó késéssel általában zavartalanul közlekedtek. Az állomás területére a fűtőház ellátására napi négy-öt vasúti kocsi szón érkezik már, amivel részünkről zavartalanul biztosítani tudjuk a forgalmat. A művelődési osztálytól szerzett értsülésünk után — mely szerint a város iskoláiban ismét megkezdődik a tanítás — haladéktalanul gondoskodtunk, hogy hétfőtől ismét kapcsolják vissza a személyszállító szerelvényekre e diákkocsikat. Egyébként mi is Izgalommal figyeljük, hogyan dől él az ember küzdelme a hideggel, s ha érdekli önöket az észrevétel, elárulhatom, hogy az állomásunkon áthaladó tehervonatok egyre több szenet szállítanak az ország, s a megye déli részébe is. A „feladók” amint hirte- lenében kibetűztük: a nagybáto- nyi, szuhakállói, bérentei bányászok. .. A vasutas dolgozók továbbra is helytállnak posztkentett személyforgalmat, valamint az áruforgalmat megfelelően, zavartalanul lebonyolítsák — mondotta a kecskeméti állomás helyettes vezetője.

A Közúti Igazgatóságon Lévár dy Imrét, a megyei hófelelőst „érjük” a telefonnál:

— Változatlanul, és részünkről örömmel, csak azt jelenthetem, hogy megyünk valamennyi közlekedési útvonala két nyomon járható. Igaz, nehéz munkába, erőfeszítésbe került, mert állandóan résen kellett lenni, hogy az eddig lehullott összesen

Kalocsa határában elpattant a hidegtől megfeszült egyik telefondrót. Sok kilométeres gyaloglás után célhoz ért a „gyógyítója”. Mínusz 16 fokot mutat a hőmérő higanyszála, s nehéz, fáradságos munkába kerül, amíg Szabó Adám. a posta műszaki fenntartási üzem szerelője helyreállítja a telefonösszeköttetést biztosító elszakadt vezetéket.

35 centimétemyi havat eltakarítsuk az utakról. A dunántúlinál kedvezőbb időjárás is közrejátszott abban, hogy eddig Tass—Kunszentmiklós és a déli országhatár mentén húzódó utakon kívül jelentősebb hóakadály nem volt. — Különös gonddal ügyeltünk a Solt—Dunapataj közötti „töltési” út biztonságára és az 5-ös számú Budapest—Szeged közötti főközlekedési útvonal megyénkön áthaladó szakaszára ahol állanó ingajáratban közlekedtek még a „csendesebb" napokon is a hóeltakarító és hintőanyagot szállító kocsik.

Megtudjuk még, hogy megyénk útjaira, a közlekedés zavartalan biztosítására ezekben a napokban 600 útőr ügyelt, illetve 150 alkalmi hóeltakarító munkással összesen 750-en, négy nagy, hat középerősségű géppel 62 vontató-, toló- és vonóekével, 14 hószóró kocsival tisztogatták, hintették állandóan az utakat.

A tabdi Új Élet Termelőszövetkezet gazdái február 5-én tartják zárszámadó közgyűlésüket. Az előzetes számítások alapján munkaegységenként 26 forint részesedést vártak, azonban a mérleg elkészítése közben és annak megerősítése során kiderült, hogy ezt az összeget több mint 5 forinttal tudják még megtoldani. A jövedelem ilyen, előre nem várt kedvező alakulása annak köszönhető, hogy a tavalyi bort néhány nappal ezelőtt a tervezettnél magasabb áron tudták értékesíteni.

— Boraink már a korábbi években is híresek voltak — mondja Vékony Gábor, a szövetkezet elnöke, akivel a közös gazdaság irodájában beszélgetünk. — Bánáti Rizlingünk az 1958. évi országos borversenyen

Hideg fényszilánkok

hullnak a hatalmas, hóval borított határra. A maró, jeges szél nyerítve vágtat végig a sziporkázó fehérségen, s nyomában finom csillogással kavarog a hófelhő. Ilyen időben nehéz felkeresni az eldugott tanyát, amikor még az országutak is akadályokkal fenyegetik a merész utazókat. A gépkocsi prüszkölve, morogva himbálózik a dűlóutakon s ahogy közeledünk a kis tanyához, bennem egyre inkább a hitetlenség kerekedik felül: nem akarom elhinni, amit erről a tanyáról, ebben a házban kavargó életről előzőleg hallottam.

Amikor bekanyarodunk a ház elé, kutyák rohannak meg bennünket. Nyílik a konyha ajtaja, s egy kékre-zöldre fagyott, ösz- szetört arcú, riadt tekintetű idős asszony lép ki rajta, de ahogy meglátja a gépkocsit, kétségbeesett üvöltő hangot hallat és sírva menekül vissza. Az idős asszony: özvegy K. Gy.-né. Bent- ről erélyes, parancsoló hang sz1- dalmazza, ami akkor sem hallgat el, amikor belépek a lomos, sötét helyiségbe. — Sz. Z.-né — mutatkozik be és rögtön arról beszél, hogy a rendőrség többször járt itt, s nem tudja, miért zaklatják állandóan és indokolatlanul.

özvegy K. Gy.-né értelmetlen és szűködő zokogással támaszkodik a falhoz, öklét a szájába igyekszik nyomni, hogy sírását elfojtsa. Kezének ujjal vöröses kéken, dagadtan, a fájdalom elemásodik díjat, a nemzetközi borversenyen ugyanabban az évben ezüstérmet szerzett. Jó minőségű a kadarkánk és az ezerjónk is.

— Most összesen 2000 hektoliter bort adtunk el. Bortermésünket az Alföldi Állami Pince- gazdaság minőségi áruként vette át. Minek köszönhetjük ezt az eredményt? Ebben döntő szerepe van annak, hogy a mustot nem saját apró pincéinkben kezeltük, hanem a pincegazdasághoz szállítottuk be és az ő szakembereik útmutatása szerint gondoztuk. Ilyen módon boraink nagy tételben egyöntetű, jó minőségű árut adtak. Pénzben pedig ez úgy mutatkozik meg, hogy a pincegazdaságnak eladott 2000 hektoliterért annyit kaptunk, mint az előző évben 2700 hektóért. N. J.

ven jelképei. Vékony keze szárat ronggyal van bekötve: megmarta a kutya. Szemei — ha lehet — most még nagyobb riadtsájv t árulnak el, s páni félelme, mr v egész testét vad erővel ráz. i, engem is kétségbe ejt. Két ki >- lány — hat és nyolc év körüliek — ártatlan csodálkozás yí-l néznek rám. A vademberre emlékeztető öregasszony megszokott látvány számukra, hiszs í évek óta egy fedél alatt Jakn; c vele, évek óta hallgatják''#:' >- juk átkozódását, s látják, az önmagából kikelve ökölleí ront a szerencsétlen asszonyra.4

Beszélgetni kezdünk

Sz. Z.-néval. Persze, ez a társalgás egyoldalú. Belőle ömi/’c a szó, s mindegyre azt akarta, bizonyítani, hogy nem ő az ó ra

K. Gy-né jelenlegi állapotának. Szavai hamisan csengenek, s é.’ö cáfolat rájuk az idős. összelő t asszony szemében égő visszafojtott, gyűlölet, <s az a vád ameiv ott remeg a megfélemlített, kisemmizett emberben.

Míg odakinn törékeny táncot jár a könnyelmű hópelyhekkel a szél, az ételszagé kiskonyhában kibontakoznak az idős asz- szony életének utóbbi évei. Az egyik dunántúli nagyvárosban lakott. Szép háza. és kis kertje volt. Amikor a férje meghalt, egyedül maradt, s úgy gondolta: odaadja a házat egy fiatal párnak, ha azok vállalják az ő eltartását. így került kapcsolatba Sz. Z.-val és feleségével. A szerződést meg is kötötték. Nem sokkal ezután azonban a fiatalok úgy határoztak, hogy elköltöznek Kecskemétre, ötvenezer forintért eladták az eltartottjuktól kapott házat, de mivel Kecskeméten nem találtak megfelelőt, Izsák határában beköltöztek egy tanyába. A férj időközbeh elvált a feleségétől, a pénz egy- részét magával vitte, s abból házhelyet és építőanyagot vásárolt. Az idős asszony pedig ottmaradt az indulatos menyecskével és a két gyerekkel a tanyán. Közben elúszott a pénz másik része is. Az eltartott, aki közel iár a hetvenhez, nyűggé, teherré vált A menyecske szinte lélektelen eszköznek tekinti. Hajnalban elzavarja, hogy lopjon fát az erdőn, s ha nem akar menni, megveri. A hajdan nyugodt öregkorra áhítozó asszony a veréstől, az állandó ordítozás- tól teljesen összeroppant. Pár év előtti fényképe egyáltalán nem hasonlít mostani lényére. Az első hozzá intézett jó szóra sírva- fakad, — számára ez az emberséges beszéd szokatlan.

4 tanyaszomszédok és

Öt forinttal többet oszívnak

Minőségi borok - nagyobb jövedelem

Híres böllér volt a faluban Kovásznál Péter. Akadt olyan esztendő, hogy gondosan fent késétől száznál is több sertés vándorolt át a túlvilági csürhe- já fásra. Hírénél csak büszkesége volt nagyobb, tudományával nagyon szeretett elhencegni, úlon-ú tfélen.

Nem kevésbé híres volt Csu- torás Gábor sem, de 6 nem a böl térségéről, hanem mókás, trcfacsináló természetéről. Akire kivetette a hálóját, azt meg is tréfálta. Olyan még nem volt, aki azt megúszta volna szárazon .

ay este, kegyetlen zimankós, hófergeteges időben egyszerre értek a kultúrház elé, együtt topogták le a havat a csizmáról.

— Jó, hogy találkozunk Péter. éppen veled akartam beszélni. Van egy disznóm, nem eszik az istennek se, le kellene reggel vágni.

Kovásznai rácsudálkozott. — Magad szoktad te azt elintézni, Gábor

— Hát tudod, tényleg úgy van, de valahogy ezt a disznót sajnálom. olyan kezes, mint a bárány. Ügy gondoltam hogy jobb. ha te intézed a sorsát.

Kezet ráztak, megállapodtak, hogy mámán Wjrán re££eL még

virradat előtt ott lesz a vágásnál Kovásznai Péter.

Reggelre olyan idő kavargóit kint, hogy szinte beleborzadt, aki belülről nézte. A böllér azért időben ott volt Csutorá- séknál, azt hitte, még ébren sem talál senkit. De csalódott, mert

Gábor komája már várta a konyhaajtóban, szívesen tessékelte befele. Pattogott a tűz a tűzhelyen, jólesett a kellemes meleg. A konyhaasztalon egy literes üvegben ott állt a pálinka is, sőt még két pohár is oda volt készítve. Töltött a házigazda, leerőltetve a bekecset Péter komájáról.

— Hát csak nem megyünk ki ebbe a nagy fene sötétségbe, meg havazásba, megvárjuk, míg virrad, addigra hátha csendesedik a hó is. addig beszélgessünk.

Sűrűn töltögetnek isznak, szó. ba kerül ez, az. választás, időjárás. hurkakészítés módjai, később még a régmúlt katonáskodás is Egyiknek is van egy jó története, másiknak is. a Dálinkás üveg pedig közben ugyancsak ürül.

Felkelt már Csutorásné is, biztatja az ura, hogy tegyen fel forralni bort, mert mindjárt mennek kifele. A böllér koma már cihelődik is, szedi a szerszámait, köti fel a kötényt, próbálgatta a körmin a kés élét.

— Aztán nagy-e az a disznó, te Gábor — kérdi kissé akadozva.

— Hát a maga nemében gyönyörű egy példány, az biztos.

— Elegen leszünk hozzá ketten? — aggodalmaskodik Kovásznai.

— Hát mondtam, hogy menynyire kezes, nem fog az meg se

mukkanni.

— Na lássuk akkor a „testet" — fejezi ki munkakészségét Péter. azzal nyitja is az ajtót, ki- ballagnak az udvarra.

Csutorás nem a disznóólak felé veszi az útját, hanem hátra az udvarba a kamrák irányába. Péter ballag utána, gondolja, hogy már az este becsalta Gábor a vágni valót oda.

— Majd én kicsalom, te csak várd meg itt az ajtóban — mondja a gazda, aztán már tudod a többit.

— Tudom hát, csak hozzad — biztatja a böllér.

Eltűnik a sötét kamrában Csutorás, kint csak az hallatszik, hogy „poca ne, poca ne, merre vagy, gyere na!” Kovásznai harci álláspontba helyezkedve, két- rét görnyedve szorongatja a kést a markában, úgy várja a „testet”.

— Ne ott várd, komám, ide nézz, ehol van-e!

Péter felegyenesedik, arca ké- kül-zöldül, akkorát káromkodik, hogy az öreg kamra majdnem összedül tőle. Csutorás meg kacag, hullik a könnye, egyik kezével a hasát fogja, másikkal pedig egy jókora sündisznót emel a levegőbe.

Erősen gondolkodott Kovásznál koma, hogy ne vágja-e a kést Gáborba, de aztán 6 is elkezdett kacagni, átölelték egy mást, úgy ballagtak be a jó me leg konyhába, forralt borral folytatni a pálinkával elkezdett beszélgetést.

Nem is lett harag a tréfából, mindössze annyi történik azóta, ha vágni hívják Kovásznait, előtte való nap megnézi a vágni valót.

mások is, akik ismerik, elmondták. hogy Sz. Z.-né nem egy esetben a hajánál fogva húzta az udvaron, s télen, amikor a húst füstölték, a szolgaság alázatába süllyesztett öregasszony egész nap ott kellett hogy üljön a füstben, hidegben, hogy a tűz el ne aludjon. Elmondták a szomszédok azt is, hogy volt olyan tél, amelynek nagy részét a szabadban töltötte, s éjszakára a folyosó végén levő ágyban „pihenhetett” meg. Legutóbb olyan súlyosan bántalmazta Sz. Z.-né, hogy kegyetlen durvasággal elkövetett testi sér. tés miatt eljárás indult ellene.

Vem tudtuk, hogy a bíróság hogyan fogja elbírálni a feltűnően embertelen bánásmódot tanúsító „gondozó” cselekményét, de határozott meggyőződésünk, hogy özvegy K. Gy-né nem maradhat tovább abban a környezetben, ahol egészsége, testi épsége forog veszélyben. El kellene helyezni őt egy szociális otthonba, s a hajdani ház árát eltékozló feleséget és volt férjét arra kötelezni, hogy havonta meghatározott összeget fizessenek a kisprnmyrefct, idős asszony- nak.

CSALAFINTASÁG

Szöts János

Gál Sándor