Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-28 / 49. szám
/ 1963. február 28. csütörtök 5. efdarf SZAKKÖNYV ÉS Tavaszvárás Szakadozik a föld elnyűtt hótakarója, s a csupasz fák jólesőn nyújt áztatják gémberedett ágaikat az ég felé. A nap kacér. biztató sugarakat villant már a tájra. Űj, friss illatok érkeznek a fénnyel és a föld fagyos testét titkos áram finom rezdülése járja át... Tavasz lesz végre!... Az öröm ősi nyelvén tánccal, a mozdulatok költészetével ezt fejezi ki Malobiczky Borbála és Haberland Károly, <1 Kecskeméti Katona József Színház két fiatal művésze. «Pásztor Zoltán felvételei. Az első tanyai filmklubok A kecskeméti váróéi tanács művelődési osztálya szervezésében és Táczi Szabó Győző, valamint Váli Elek, két lelkes népművelő munkájának eredményéképpen — az országban elsőként — Belsőballószögön és Miklóstelepe® tanyai filmklub alakult. A filmek vetítésével egybekötött ismeretterjesztő előadásokra másfél hónapon keresztül minden hét egy napján — Mik- lóstelepen csütörtökön, Belsőballószögön szerdán — kerül sor. ahol a filmek és a képi ismeretterjesztés — tv — megértéséhez szükséges alapismereteket sajátítják él a hallgatók. Az előadást és a vetítést a Bács- Kiskun megyei Filmhíradó két munkatársa — Radó Gyula és Ábrahám János — tartja. A z „Aranyhomok” antoló- giában Joós Ferenc tollából jelent meg dr. Molnár Frigyes könyvének ismertetése. Szeretném az ismertetés fülnek furcsa és ferde kicsengéseit az igazság tüzében megtisztítani. Az ismertetés epés fanyar- kássága tetőpontját azzal a megállapítással éri el, hogy . .hézagpótló a munka”. Szerintünk alapvető a munka, mert ilyen és ehhez hasonló célú és tartalmú könyv még nem jelent meg a szőlészeti szakmában. Adatait, alapvető elméleti és gyakorlati megállapításait a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán és a technikumokban is tanítják. Alapvető a könyv azért is, mert szerzője ráterelte a párt és a kormány figyelmét a homokhasznosítás korszerű mód jára. A szerzőnek és könyvének elsődleges szerepe van abban, hogy a futóhomokból aranyhomok lesz napjainkban. „A homoki szőlőtermelés korszerűsítése” 1961 második felében jelent meg a Mezőgazda- sági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat gondozásában. Szerzője 1962-ben nívójutalomban részesült. Mi, homoki szőlészek, mindnyájan örülünk a könyv sikerének. Tudjuk, hogy elsősorban nemcsak aprólékos szakmai kérdéseket taglaló szakkönyv hanem ebnél sokkal több: a homoki nagyüzemi szőlészet lét- jogosultságát megdönthetetlen érvekkel dokumentáló tanulmány is. D itkán jelenik meg olyan ■* könyv, melynek gondola tai az élet gyakorlatában szemmel látható, tapintható valósággá is válnak. Dr. Molnár Frigyes műve tulajdonképpen ezerarcú megyénk agrárpolitikai programját vetíti elénk a rég- és közelmúlt tapasztalatainak felhasználásával. Pártunk Bács- Kiskun megyei mezőgazdasági programjának is beillik a könyv, melyet az ötéves tervek során megvalósítunk. ,Ji homoki szőlőtermesztés történetének rövid áttekintésé című fejezet élménydús, színes és megkapó lírai leírását adja parasztságunk hősies harcának a sivár homokkal. „A szőlő- és gyümölcstermelés szerepe a Duna—Tisza köze mezőgazdasági termelésében és jelentősége a magyar népgazdaságban” című fejezet alapvető adatokat közöl a megye mező- gazdaságának általános helyzetéről. Elmondja, hogy megyénk az ország „éléskamrája” az 1958 —1959—1960-as években az ország mezőgazdasági termelésének tíz százalékát adta. I gén beszédesek a megyénk * földalap-nasznosítását bemutató számok. A mezőgazdasági ipűvelés alatt álló terület 52,3 százaléka gyenge termőképességű homok, mégis a földalap hasznosítása 24 százalékkal, az egy katasztrális holdra jutó termelési érték 13 százalékkal jobb az országos átlagnál. A földalap magasabb szintű hasznosításának oka a nagyarányú szőlő- és gyümölcstermesztés. A szőlő- és gyümölcs- termelés intenzitásának kedvező gazdasági és társadalmi kihatását hűen példázza: amíg Kiskőrös területének 23 százalékán folyik szőlőtermelés és az egy hold mezőgazdasági területre jutó termelési érték 8 500 forint, addig Katymár község ben, ahol a mezőgazdasági terület 5 százalékán folyik csupán szőlőtermelés, az egy hold mezőgazdasági területre jutó termelés az előbbinek hozzávetőleg fele: 4500—5500 forint ka tasztrális holdanként. A rnegve és a homokvidék lakossága fő jövedelemforrását a szőlő- és gyümölcstermelés adja, amely ezért a homokhasznosítás legcélszerűbb ága. Az ország szőlőterületének 28 százalékát, a homoki szőlők 52 százalékát Bács megyében találjuk. Több évi átlagban az ország bortermésének 40 százalékát adja megyénk. A könyv a megye gyümölcstermelésének helyzetét is tárgyalja. Részletesen ismerteti a szerző a Duna—Tisza köze szőlőtermelésének helyzetét és a nagyüzemi szőlőtermelés megszervezésének fő kérdéseit a homokon. A könyv minden fejezete bőséges adatot vonultat fel. Ezek zöme eredeti gyűjtés eredménye. A pontos adatanyag magában is nagy segítséget nyújt a különböző munkaterületeken dolgozó szakemberek számira. A könyv írójának nagy gya korlati érzékét bizonyítja „A régi telepítésű szőlők nagyüzemi megszervezése” című fejezet. A közösen művelt kispar- cellás szőlők üzemeltetésének számos módját ismerhetik meg a tsz-ek. Segít a földrendezés kérdéseinek megoldásában, továbbá részletesen tárgyalja a nagyüzemi művelés kialakításának módozatait a régi telepítésű szőlőkben. Nagy figyelmet nedéket, s így hamarosan lefognak. Herbert pedig magáról csak jókat mondott nekem. He- vallom, hogy Herbert jóvoltából nagyon sokat tudok az elvtársról. — Tegyük fel, hogy így van. Magáról viszont senki egy szót sem szólt nekem. Bocsásson meg, hogyan kutatott fel engem? — Stalecker igyekezett nyugodtan beszélni, de látszott rajta, hogy izgatott. — Egyszerűen. Tudtam, hol dolgozik, megvártam a gyár előtt. Befejeződött a műszak, az emberek szállingózni kezdtek kifelé. Odamentem az egyik munkáshoz, s megkérdeztem, hogyan találhatnám meg Stalecker műszerészt. És magára mutattak. Én pedig, ismétlem, nagyon sokat tudok magáról. Herbert mindent elmondott nekem: hogyan találkozott vele először a hamburgi kikötőben azon az éjszakai gyűlésen, amikor Berlinben égett a Reichstag, 6 hogyan leckéztette meg utána egy korsó sör mellett ülve... Tudok a testvéréről, akit a nácik gyilkoltak meg, sőt a feleségéről is. aki szintén volt a kezük között. — Az ördögbe! — szaladt ki Stalecker száján önkéntelenül. — De ez még nem minden. Nekünk egyenesen magukhoz kellett volna mennünk. Azon a reggelen azonban egy katonai a-'-u állt a házuk előtt. És mi nem kockáztattunk... — ön azt mondja, hogy kommunista? — kérdezte lúrtelen Stalecker. — Igen. — Német kommunista? Aszker beszédtársára nézett, s határozottan bólintott. — Nem puszta kíváncsiságból tettem fel ezt a kérdést — mondta Stalecker. — A helyzet úgy áll, hogy Herbert Lángéról az a hír jött: elesett. Hősi halált halt, most meg váratlanul megjelent. — Amint látja, a jelentés hibás volt. — Ászkor legyintett. — Hiszen tudja, megesik az ilyesmi. — Csakhogy ez nem jelentésben volt — ingatta a fejét Stalecker. — Az egyik katona írta ezt nekem, abból az ezredből, amelyikhez Herbert is tartozott. <5 maga látta, amint a szovjet tankok betörtek Lange zászlóaljának állásaiba. Onnan kevesen kerültek ki élve. S Herbert nem volt közöttük ... Aszker nem fájléit. Néhány pillanatig mozdulatlanul ült a helyén, a söröskprsó fölé hajolva, majd kiegyenesedett és Stalecker szemébe nézett — Kommunista vagyok — mondta halkan. — S ez az ösz- szes, amit most közölhetek magamról. Stalecker gondolataiba mély edt. — Miben segíthetek magának? — mondta kis cziinet után. — Mindenekelőtt el kell mennie Lange házába. Én magam nem mehetek... — Akkor tehát tegnap óta maga nem is volt ott? — Nem lenet odamennem. — Aszker megértette, hogy teljesen őszintének keli lennie Sta- leckerhez. — Nem lehet, Stalecker elvtárs, mert ebben az ütközetben Lange... valóban nyomtalanul eltűnt. S most, amikor már halott, félő, hogy sok minden nagyon hamar napvilágra ker'il. — Attól tartok, hogy valamit máris szimatolnak — mondta alig hallhatóan, szinte csak maga elé a műszerész. — Miből gondolja? — Ott volt a rendőrség. Aztán valami katonafélék. Igen különös módon viselkedtek ... — Stalecker nem folytatta tovább, másról kérd itt beszélni: — Igen ... Mire van szüksége Herbert lakásán? Aszker elmondta, hogy a konyhában elrejtettek egy dobozt. — A dobozban rádióleadó van. Ezt nem hallgathatom el maga előtt. Tudnia kell, hogy milyen kockázatra vállalkozik. — Tudom, mivel járhat... De bocsásson meg, hol volt tegnap este? Hol töltötte az éjszakát? — Valami ház romjai között... — És természetesen egy falatot sem evett, gondolom. 1 Aszker nem válaszolt. Stalecker felállt. — Menjünk. Kimentek az utcára, s hamarosan a virágoskerttel körülvett ismerős kis házat pillantotta meg Aszker. Stalecker kinyitotta az ajtót, s előre engedte Aszkert. Bertha már jött is elé- bük. Stalecker bemutatta neki a vendéget. — Bertha — mondta Stalecker a feleségének — most veled, kettesben elmegyünk Lizelhez. A' vendégünk addig itt marad. — Először talán meg kellene ebédelni, nem? Bizonyosan a vendég is megéhezett már. — Nem — Stalecker pillantást váltott Aszkerral. — Majd utána ebédelünk. Míg el nem felejtem, hozz magaddal egy nagyobb táskát. Veszünk valamit útközben. Bertha indult öltözködni. — Frau Lizelnek — szólt Aszker — semmit sem szabad tudnia erről a rádióadóról. — Értem... De magának át kell öltöznie. Ahogy nézem, a termetünk egyforma, csak én valamivel testesebb vagyok. Mindjárt hozok valamit. Stalecker kiment, s csakhamar egy barna öltönnyel és egy inggel jött vissza. Aztán megint elment, s használt cipőt hozott. — Ez az egész készlet — mondta. — Az egyenruhát pedig gyorsan vesse le és dugja a dívány alá. Ha visszajövünk, megsemmisítjük. (FolytaijukJ szentel a könyv a meglevő és öregszőlők állagfenntartásának problémájára: tőkehiánypótlás* talajerő-utánpótlás, gondozás* köztes gyümölcsfák ápolása stb. Még hosszú ideig a meglevő szőlőkről nyerjük 'ugyanis az árubor zömét, ezért olyan munkaszervezési, jövedelemelosztás si formákat kell kidolgozni, melyek az állag javítására, a hozamok növelésére ösztönöznek. S zemléltető a homoki szö- lőnagyüzem gépeinek leírása. Emeli a könyv színvonalát a sok jól sikerült fénykép* számos, a sZőlő-üzemszervezés- sel kapcsolatos kimutatás, amelyeknek a gyakorlati és elméleti szakemberek egyaránt hasznát vehetik. „Az új telepítésű nagyüzemi árutermelő szőlő- és gyümölcs- ültetvények létrehozásának néhány kérdése” című fejezet az olvasók elé tár minden korszerű nagyüzemi módszert és eljárást. Helyesen foglal állást a szőlő- telepítés, a borszőlőfajták megválasztása, a csemegeszőlő-termesztés, a szaporítóanyag-termelés és a szölőtelepítési rendszer kialakításának sokat vitatott kérdéseiben. Igen értékes része a könyvnek „A szüret, a feldolgozás és bortárolás néhány problémája”- című fejezet. A szövetkezetek nagy hasznát vehetik gyakorlati munka juta során a helyes üzemi és munkaszervezetről írott fejezetnek. Különös érdeklődésre tarthat számot a kisparcellás szőlőültetvényeknek a termelésbe bevonását elősegítő jövedelemelosztási formák változatos leírása, melyeket a szerző a tsz-eknek alkalmazásra javasol. A mű ötödik fejezete a szölő- és gyümölcstermelésben alkalmazott alacsonyabb szövetkezeti formákat — tszcs, szakszövetkezet — azok feladatát, hivatását írja le. Végül tömören külön is összegezi a könyv írója a tárgyaltak tanulságait. A könyv egész tartalmi mondanivalóját a szerző saját befejező soraival lehetne legszebben összefoglalni: „Szocialista társadalmi rendünk támogatását élvezve rajtunk múlik, hogy leleményességgel, józansággal megőrizzük a régi telepítésű ültetvények állagát és új, nagyüzemi árutermelő ültetvények telepítésével tovább fejlesszük a korszerű szocialista gazdálkodás útján a szőlő- és gyümölcs- melést.” Joós Ferenc Ismertetése szemére veti a szerzőnek, hogy a Körtvénytó helyett a Körtvély- tó a helyes elnevezés, Vénhegy helyett öreghegy. Ezzel nem kívánunk vitatkozni, s nem is hisszük, hogy érdemes ezt szóvá tenni a könyv vitathatatlan értékei mellett. A másik kifogás: Az irodalmi források felsorolásából dr. Váry Istvánnak Mathiász Jánosról írott könyve kimaradt. Biztos vagyok benne, hogy ha a szerző használta volna Váry István dr. könyvét forrásul, az irodalmi jegyzékből sem maradt volna ki. A z ismertetés viszont egy “ szót sem szól arról, hogy a dr. Molnár Frigyes könyvében foglaltak a megvalósulás útján vannak, a második ötéves terv során 70 ezer katasztrális hold új szőlő- és gyümölcstelcpítés létesül megyénkben, s a forradalmi átalakulás egyik irányi* tója éppen a könyv szerzője. HORVATH SÁNDOB J TV-hipnózis Televízióadást közvetítettek a hipnózisról Monte Carlóban. Az előadást gyakorlati bemutató követte. Fél órával a közvetítés befejezés után egy asz- szony felhívta a stúdiót és kén- ! te, tüstént küldjék ki hozzá a hipnotizőrt. Kiderült, hogy férje a hipnotizőr parancsára álomba merült, s az asszony i asm tudta felébresztesz r i
