Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-27 / 48. szám

1963. február TI, szerda

I. «Mal

Egymilliárd feleit

Nagyütemű a fejlődés a megye tanácsi iparában

Az elmúlt hetekben lezajlott jelölő gyűléseken a megye választópolgárai mind többször adtak hangot azon felismerésüknek, hogy a tanácsok gazdaságszervező tevékenységén belül helyezzük előtérbe az iparfejlesztést. Örömmel írunk arról, hogy a dolgozóknak ez az igénye és a tanácsok célkitűzései egybeesnek, hiszen az iparosítás biztosítéka a foglalkoztatottság növelésének, az életszínvonal emeléséhez szükséges árubőségnek, de a helyileg jelentkező új igények kielégítésének, a szolgáltatások bővítésének is.

Nézzük meg mindeme tevékenység alakulását 1963-ban. A helyes értékelés kialakítása érdekében először is látnunk kell, hogy a gazdaságszervező tevékenység — gondolunk itt elsősorban az iparfejlesztésre — hosszú évek szívós munkáját kívánja meg.

E területen rendkívül nagy

szerepe van az összehangolt, a távlati célkitűzéseket figyelembe vevő, tervszerű munkának. Az elmúlt évek során e tekintetben is

jelentős eredményeket értünk eL

Különösen érvényes ez a tanácsi ipar elmúlt évi munkájára. Vállalataink ugyanis a termelés nagy feladatainak teljesítése mellett kielégítően elkészítették az 1963. évi feszített tervfeladatok magasabb szinten való, vagyis gazdaságosabb végrehajtását.

Ez az esztendő a nagy előrelépés éve lesz Bács-Kiskun megye tanácsi könnyűiparában. Az éves termelés tervezett értéke eléri az 1 milliárd forintot. A vasiparban 7 százalékkal, az építőanyagiparban 20 %-kal, a műanyag-feldolgozó iparban 125 százalékkal, a nyomdaiparban 86 százalékkal, a faiparban 58 százalékkal, a ruházati iparban pedig 37 százalékkal növekszik a termelés. A tanácsi könnyűipar tervei így több mint 40 százalékos termelésemelkedést irányoznak elő.

Az élelmiszeripar vállalatai 12 százalékkal több árut adnak a kereskedelemnek, a szolgáltató vállalatok termelése pedig 165 százalékkal lesz magasabb, mint egy évvel korábban. Itt külön is figyelemre méltó, hogy míg 1962-ben a tanácsi vállalatok összes lakossági és közületi szolgáltató tevékenysége alig haladta meg a 13 millió forintot, addig az idén csak a lakosság részére több mint 28 millió forint értékű szolgáltatás teljesítését irányozták elő.

Az árutermelés bővítése, a szolgáltató igények jobb kielégítése mellett az iparfejlesztés (jelentős segítséget nyújt a megye lakossága foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésében. Ebben az évben csaknem 2500 dolgozóval foglalkoztatunk többet a tanácsi iparban, mint mint 1962-ben. Ezen belül jelentősen bővül a lányok, asszo- nvok, továbbá a mezőgazdaságból felszabaduló szakképzetlen m ukaerők foglalkoztatása.

"'ermés^etes, hogy ennek a tiagv programnak a végrehajtás számos vonatkozásban a fel ‘elek egész sorának biztosítását igényli. Első ezek között, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács politikai és

anyagi ösztönzéssel

messzemenőén segíti Bács-Kiskun megye iparosítását. Támogatnak minden helyi kezdeményezést és javaslatot a budapesti ipar letelepítése, a helyi ipar továbbfejlesztése érdekében. Elmondhatjuk, hogy erősödik az iparirányítás szervezete is. A megyei tanács vb ipari osztálya mellett műszaki fejlesztési bizottság alakult, melyben jól képzett, hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozók vesznek részt így a a bizottság alkalmas nagyobb feladatok megoldására is. Az irányító szervezet erősítését jelenti az is, hogy a járási és a városi tanácsoknál önálló ipari csoportok alakultak.

A szervezeti intézkedések és a vezetés személyi feltételeinek biztosítása mellett jelentős tárgyi eszközök is segítik az 1963. évi tervek megvalósítását A vállalati és a tanácsi pénzügyi erőforrásokat jelentős mértékben e feladatok megoldására irányozzuk elő. Emellett központi beruházási keretből a könnyűipar 'és a szolgáltató ipar fejlesztésére több mint 16 millió forintot fordítunk. Az élelmiszeripar fejlesztését T és fél millió forint beruházás segíti. A termelést bővítő és önköltségcsökkentő beruházási hitelforrások is nagyobb mértékben állnak rendelkezésünkre, mint az előző esztendőkben. Terveink megvalósításához e forrásból több mint 10 millió forintra számíthatunk az idén.

A városi tanácsok mellett a községi tanácsok is támogatják iparfejlesztési feladataink megoldását, sőt nem egy esetben maguk tesznek kezdeményező lépéseket. Például a Jánoshalmi Községi Tanács saját községfejlesztési alapjából évi 1 millió 500 ezer forint értékű hozzájárulást ajánlott fel a község iparosításához. Más községek pedig épületet, társadalmi munkát vagy anyagot ajánlanak fel ipari üzemek telepítéséhez. így az iparosítási program végrehajtása során — figyelembe véve egész sor helyi kezdeményezést — mind több községünkben létesül új ipari üzem vagy telephely. Ennek a programnak új állomásai: Bácsalmás, Dunapataj, Jánoshalma, Kecel, Kiskőrös, Kiskunmajsa, Kerekegyháza, Lajosmizse, Ti- szakécske és más községek.

Elmondható, hogy mind a községi ipartelepek létrehozásánál, mind pedig városi üzemeink bővítésénél, új gyártmányok átvételénél vagy gyáregységek letelepítésénél

fokozott gondot

kívánunk fordítani

a gépesítésre, a termelés műszaki színvonalának emelésére, vagyis a termelés bővítésének feladata mellett meg kívánjuk

oldani a műszaki színvonal emelésének elsődleges feladatát is. Több vállalatunk fejlesztésénél az idén ezt tekintjük a legfontosabbnak.

Az iparvállalatainknál folyó, illetve ez évre tervezett beruházások és üzembővítések mellett új telephelyet kapnak az 1962- ben alakult vegyesipari vállalatok, másrészt meglevő üzemeiket jelentősen bővítik. Bizonyság rá, hogy a termelés mellett szolgáltatási feladataik megoldásához 3100 négyzetméter alap- területű üzemi helyiséget létesítenek 1963-ban. A területi szolgáltatási igények jobb kielégítése érdekében pedig a községekben is felállítunk szolgáltatást végző vagy rendeléseket felvevő helyeket. Az idei tervek között szerepel a személyi szolgáltató tevékenység jelentős mértékű bővítése is.

Terveinkben az iparfejlesztési, vállalatbővítési feladatok mellett kiemelkedő helyet foglal el ipartelepeink szociális létesítményeinek, üzemeink munkavédelmi berendezéseinek korszerűsítése. Ennek a programnak a keretében csaknem valamennyi vállalatunk kap új szociális létesítményt, illetve bővítést. Üj üzemet vagy ipartelepet pedig 1963-tól kezdődően csak a megfelelő szociális létesítmények egyidejű felépítése mellett hozunk létre.

összevetve a tanácsi könnyűiparról eddig írtakat, iparfejlesztési célkitűzéseinket gyorsan és maradéktalanul

csak akkor tudjuk megoldani,

ha e nagy feladatokhoz biztosítani tudjuk a megfelelő irányító és szakmunkásgárdát. Ebből a célból sokkal nagyobb mértékben kell a tanácsi ipar munkájába bevonni a mérnököket, technikusokat és közgazdászokat. De legalább ilyen feladat a jó szakmunkásgárdák kialakítása, egyrészt az új dolgozók átképzésé, másrészt a szervezett szakmunkás-továbbképzés és a tervszerű iparita- nuló-nevelés révén.

Az elért eredmények és a vázolt feladatok együttesen lehetővé teszik, hogy Bács-Kiskun megye ipari elmaradottságát mind nagyobb mértékben csökkentsük, és a mezőgazdaság nagyütemű fejlesztése mellett a tanácsi iparban is jelentős előrehaladást érjünk el.

DR. ^RUNCSÁK ANDRÄS

két gyenge termel ősaö vetkezel# pártszervezet például esek esetenként hív meg néhány pártoa- kívülit a pártalapszervezet ta®>

gyűlésére.

Magától értetődik, hogy aS eredményes politikai munkához megfelelő felkészültségre, hozzáértésre van szükség. Sokam éppen amiatt aggódnak, hogy a gyengén működő, kis létszámú termelőszövetkezetek tagjai közül csak kevesen rendelkeznek a szükséges politikai és szakmai képzettséggel.

HOGYAN lehet ezen a helyzeten változtatni? Egyesek azt ajánlják, hogy a gyenge termelőszövetkezetek is függetlenítsék kizárólag politikai munka végzésére a pártszervezet titkárát. A függetlenített pártmunkások számát azonban a párt nem akarja növelni. Arra törekszik, hogy a politikai tevékenységet minél többen társadalmi munkában végezzék. Egy-egy ember függetlemítése, ha nincsenek megfelelő segítőtársai, lényegében nem változtatná meg a helyzetet, nem javítaná meg a szövetkezet életét. Éppen ezért ez az út nem járható. Sokkal inkább célravezető, ha a járási-városi pártbizottságok által nyújtott segítség növekszik. ha az említett pártbizottságok a gyenge termelőszövetkezeti pártszervezetekre megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Előbb-utóbb jótékonyan érezteti majd hatását, meghozza gyümölcsét, hogy a kiskunfélegyházi járás-városi pártbizottság például a gyenge termelőszövetkezetek pártszervezeteinek patronálásával a végrehajtó bizottság tagjait, az. apparátus dolgoséit és a járás legjobban felkészült kommunista aktivistáit bízta meg. Nem kétséges, hogy ha ezek a vezetők rendszeresen részt vesznek a szövetkezeti pártszervezetek rendezvényeim, ha tájékoztatják és beszámoltatják a közös gazdaságokban dolgozó kommuni» táfcat, akkor a pártélet hamarosan fellendül.

A PÁ RTÉLET pezsdfflése, a

kommunisták felelősségérzetének megnövekedése, a gazdasági vezetők rendszeres beszámoltatása pedig nélkűlőzhetetle*» eszköze a hibák ás a bajok leküzdésének. a gyengém működő szövetkezeti gazdaságok előbbre jutásának. Ha a pártalapszer- vezetek megfelelő segítséget, út- mutatást kapnak, akkor a gyengén működő szövetkezetek megerősítésének egyik legfontosabb

Nagy József

A BABA

Három adminisztrátor serénykedik, hogy mihamarabb kiszolgálja az ügyfeleket a tanács iktatói irodájában. Két télikabátos asszony gyorsan távozik, ám, még mindig vannak bent öten az idevalókon kívül. De ők már nem ügyfelek, ez látszik magatartásukon. Otthonosan csevegnek, s valamit nagyon nézegetnek az ajtó mellett álló asztalkán. Bejön egy csizmás tisztviselő is — notesz, ceruza a kezében — és helyet szorít magának közöttük. így aztán már csak az asztalka lábai láthatók a padló közelében.

A falak mentén széles, redőnyös szekrények mutogatják polcaikat, fehéren villognák rajtuk az aktacsomók.

Az asztalka környékéről ujjongó, csodálkozó hangok hallatszanak. Biztosan valami érdekes ajándékban gyönyörködnek a kollégák — gondolom, mikor a gyűrűből hátrább lép a férfi. Az így támadt résen át meglepő látvány tárul elém: az asztalkán patyolatfehér pólya, kibontva, s közepén egy kisbaba nyújtogatja parányi kezeit, picurka lábait. Szívmelegító jelenség a szokványos irodai környezetben.

— Aztán véletlenül be ne iktasd ezt a kisfiút — szól az egyik tisztviselő az adminisztrátornak.

Talán valamelyik tanácsi dolgozó kisfiát

babusgatják — vélekedők — amiatt futottak össze a szomszédos irodákból.

— Milyen helyeske. — Jaj, de édes — mondogatják —, s meg-megérintik gyöngéden a fiúcska pelyhes haját.

— Most nyilvánítják elhagyottá — néz fel a mutatókönyvben böngésző adminisztrátor.

— Az anyja nem akarja nevelni —

toldja meg a másik.

Döbbent csend. Elhűlve, meghökkenve egyenesednek fel az asztalka körül állók, majd pillanatok múlva ismét összeborulva, némán dédelgetik a kicsit.

— Micsoda lelketlen anya! Hogy tud ma ilyen lenni egy édesanya! — csordul ki a fájdalmas értetlenség egy csinos asszonykából, aki öntudatlanul is aggódva pillant le láthatóan domborodó kismama ruhájára.

— Négy gyerekes... Azt mondja, azért adja le, mert mindenki bántja, hogy nem tudja gondját viselni — jegyzi meg valaki.

— Pedig milyen tiszta a gyerek, a pólya — csodálkozik az egyik lány.

Öjabb látogató érkezik. Középkorú férfi, fényes bőrkabátban, ö is tanácsházi lehet, mert nem az íróasztalokhoz siet, hanem a babához. Mindjárt felvilágosítják, miről van sző.

— Hol van az a... bestia? — kérdezi felháborodva. Amikor megmondják, hogy kint várakozik a folyosón — mert csak egy órakor veszik át a picit —, a férfi nyomban kisiet.

Alig teszi be az ajtót, piros, esupamosoly arcú asszonyka nyit be lihegve. Mindjárt a babához lép, körülnézi, igazítja ő is a pólyát, aztán nevetve kérleli

a babát.

— Kicsi Pityukéin, csak egy óráig ne legyél éhes, mert addig nem tudok neked

mit adni.

Mosolyognak a védőnőn, 6 pedig elkomolyodva magyarázza:

— Az anyja tbe-s, még a gyerekkori

nyomorlakásban szerezte. Súlyos... El kell tőle választani a picit Szegényke, még így

is penészvirág.

Szó se hallik, papír se zömén, az írógép

is elhallgat.

S mintha a szívek hívására jönne, fekete kabátos, kendős asszony lép be. Félénken hajtja be az ajtót. Semmit nem lát a szobából, csak azt a hadonászó emberkét, akg titokzatos arccal mozgatja szeme előtt majdnem átlátszó, fehér ujjacskáit.

Az édesanya föléhajol. Jó anyagú kabátja alól félelmetesen keskeny váll vona* lát lehet sejteni. Színtelen hangon kér vizet, s amikor meghozzák neki, cumit márt bele. Annyit látni, hogy megremeg a válla, mikor a csöppség szájába dugja.

Tiszteletteljes csend kíséri minden mozdulatát. Mikor ismét kimegy a friss levegőre, az egyik adminisztrátor átsiet a szomszéd szobába. Az elnök irodájából két szép zöld fotelt tuszkol be, s a babát az asztalkáról — kissé ügyetlenkedve — a tótel-bölcsőbe fekteti.

TÓTH ISFVAíí

1

Hogy előbbre lépjenek

AZ EGYIK megyei értekezlet szünetében több, a mezőgazdasággal foglalkozó pártmunkás és tanácsi dolgozó vitáját hallottam a gyengém gazdálkodó tsz- ek megerősítéséről.

A vitatkozók közül néhányam a politikai munka elsődlegességére, mások viszont a szakmai vezetés megjavításának egyedüli üdvözítő voltára esküdtek.

De miért választják ketté ilyen mereven a politikai és gazdasági tennivalókat? Hogyan politizálnak, ha nem törődnek a termeléssel? És megfordítva. Boldogulnak-e a szakemberek, ha nem értenek szót a közösség tagjaival? A tapasztalatok igazolják, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetek megerősítése csak politikai vagy kizárólag gazdasági eszközökkel nem valósítható meg. A két dolog egymást kölcsönösen kiegészíti. Ezt igazolja a kecskéméi Törekvés Termelőszövetkezet példája. ahol a gazdasági vezetés megerősítésével egyidejűleg a pártszervezet politikai tevékenysége is megjavult, ennek eredményeként ezután a közös gazdaság fokozatosan kilábolt a bajokból, nehézségekből. Míg az 1960-as évet közel félmillió forintos mérleghiánnyal zárták, tavaly már nemcsak pótolták a hiányt, hanem ugyanannyit tartalékoltak is erre az esztendőre. Az eredményekben nagy szerepe volt a pártszervezet céltudatos politikai munkájának, a magasabb termések elérésére ösztönző bérezési mód alkalmazásának, a családi művelés bevezetésének.

TAPASZTALATAINK szerint a gyengén gazdálkodó szövetkezetek többségében a párt- alapszervezeték is hiányosan látják el feladataikat A kiskunfélegyházi Felszabadulás és a tompái Rákóczi Tsz kis létszámú pártalapszervezetei például évek óta nem vettek fel tagjelölteket.

Amikor arról értesülünk, hogy egyikem ásik termelőszövetkezetben egészen kis létszámú a pártalaoszervezet, feltételezni lehetne, hogv ilyen helyeken a kommunisták talán nagyobb mértékben támaszkodnak a pár- tonkívüliek segítségére, a pér- tonkivüli aktivista hálózatra. Amikor azonban közelebbről megvizsgáljuk ezeknek a működését, sajnos, éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. A kis létszámú, gyengén működő termelőszövetkezeti pártat apszerveze- tek a pártonkívüli aktíva kiépítésével, megerősítésével sem törődnek megfelelően. Az említett