Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-26 / 47. szám
1563. február 26, kedd 5. oldal SZlHHÄaSX NOTESZ Munkások a színpadon Jó munkát végezitek 1962-ben megyénk szakszervezeti könyvtárai Ritkán nyílik alkalmunk arra, hogy igazi munkásfigurákat lássunk a színpadon. Ezért is jól esett látni H. Márjás Magda: Nyiss ajtót, ha kopogtatnak cí- című színművét nemrégiben a kecskeméti színház előadásában. Türelmes, megbocsátó mosoly- lyal nyugtáztuk a kisebb tévedéseket, a munkás- és paraszt- emberek ábrázolásában előforduló elvétett mozdulatokat. Hiába, nem könnyű mesterség igazi. hús-vér figurákat állítani a színoadra — ha azok eltérnek a régi sablonoktól. Néha a szerző a hibás, s a színésznek kellene korrigálnia, máskor a rutinos színész él a jól bevált fogásokkal, az író szándéka ellenére is.. . De megy a darab, viszi az idc-f.zerű mondanivaló, az érzelmekre ható színészi munka és lendület. S a közönség hálás tapssal jutalmazza a gondolat- ébresztő színművei és előadóit. Érdemes tehát birkózni az „anyaggal”, a közönséghez közelebb álló témával, s kifejező eszközökkel. S a színészek érzik a feladat nagyságát, estéről estére — a tájelőadások sokaságán is — keményen megdolgoznak a Sikerért. Nem könnyű azokat ábrázolni művészi átéléssel, akik ott ülnek a nézőtéren, s leszik a mozdulatokat, helyesek-e, nézik a gesztust, igazi-e, figyelik a szavakat, hogyan lejtenek... — Észreveszik vagy csak megérzik, amikor nem egyezik a színpadi „konfliktus” az életbelivel. Elhiszik a stilizált díszletet, megértik. hogy a színpadi játék — mint minden művészet — nem lehet szolgai „valódi”, hanem ahogyan Arany János mondta: annak „égi mása” — de a színész játékában várják — és joggal — a realitást, a hűséget, még az apróságokban is. Milyen felszabadultan nevettek — elismerés vegyült a hangokba —, amikor Göndör Klára, a színpadon parasztasszony, tész- tagyúrási tudományából adott ízelítőt a nézőtéren ülőknek, beleadva abba emberi dühét is — a szerepe szerint. A, két kis munkáslány figurájából Bilicsi Máriáé volt a hitelesebb. Nehéz volt a munka és a játék — a színpadi mozgás és beszéd — összhangját megteremteniük. Kicsit groteszkül hatott a cementlapocskák „babusgatása”, ügyetlen letétele, itt nem ártott volna a gyakorlottabb, tempósabb mozdulat. (Nem tudom, néztek-e már igazi építkezést, igazi munkáslányokat az ifjú színészek? Ha nem, akkor csak biztatni lehet erre őket.) Erőteljes, lendületes volt Fekete Tibor munkásfiatalja, mélyen átélt és hiteles Moj- zes Mária parasztasszonya, s általában elmondható — a Kecskeméti Katona József Színház művészei a mai életet ábrázoló színdarabokban is megállják helyüket. Az már rendezői hiba, vagy az írói elképzelés „bűne” volt, hogy az egyik parasztasz- szony — vígjátékba és nem drámai képbe illő szituáció — egy szál rékliben szaladgált, tettvett, reggelizett stb., majd egy felvonáson át a színpadon. Kérdem: van-e olyan szemérmes vagy akár szemérmetlen parasztasszony, aki ezt férfiak jelenlétében bárhol is megteszi? Ez — szerintem — naturalizmus. Munkások, parasztok ülnek a nézőtéren és munkásokat, parasztokat néznek — önmagukat nézik... Hej, de nehéz dolga is van ma már a színművésznek rendezőnek, ha igazi munkást, parasztot akar megmutatni, át- élten, mélyen ábrázolni. Köztük kell élni szinte — s ez nem is olyan lehetetlen. Néhány egészen jó alakítás azt mutatja: kecskeméti művészeink már megtették az első lépéseket ezen az úton. F. TÓTH PÁL A közművelődési könyvtárhálózat fontos részét alkotják a szakszervezeti könyvtárak. Feladatukat a SZOT-elnökség által jóváhagyott és kötelezően előírt szervezeti szabályzat így fogalmazza meg: „Segítsék elő az üzemi dolgozók eszmei-politikai fejlődését, általános és főleg szakmai műveltségének gyarapítását, továbbá színvonalas szórakozását.” Az 1962-s év eredményeinek alapján Bács-Kisfcun megye szakszervezeti könyvtárai jelentős fejlődésről adhatnak számot. Jelenleg a megyében 1 központi, 7 körzeti, 121 letéti, 22 önálló könyvtár és 31 kölcsönző állomás működik, a könwál- lományuk 128 460 kötet. Ebből 30 900 a központi, 97 560 a letéti és egyéb könyytárak tulajdona. Az elmúlt évben megnőtt az olvasók száma és javult az olvasottság aránya is. A könyvtárakba beiratkozott 1961-ben 8100, 1962-ben már 9410 olvasó. A kölcsönzések száma 1961-ben 54 000, tavaly több mint 85 000 kötet — tehát számottevőén emelkedett az olvasottság. Évről évre nő üzemi dolgozóink érdeklődése a szépirodalmi művek iránt. A szakszervezeti könyvtárak azonban , célul tűzték ki a műszaki és mező- gazdasági szakismereteket nyújtó könyvek népszerűsítését, valamint forgalmuk emelését is. Ennek érdekében a tavaly be- rzett közel 6000 kötetből 8u0-at tesz ki az alap- és középfokú szakkönyvek száma. Némileg javult az ismeretterjesztő művek forgalma is. A könyvállomány 30 százaléka ismeretterjesztő irodalom. Az összforgalomból 26,5 százalék a kölcsönzött ismeretterjesztő művek aránya, valamivel jobb, mint az 1961-es 25,7 százalék. A központi könyvtár széles körű propaganda tevékenységet folytat, hogy a jövőben még' többen kapjanak kedvet a tudományos és szakmai ismeretterjesztő munkák olvasásához. így félévenként rendszeresen módszertani leveleket küldenek a könyvtárosoknak, plakátokkal; ötletes propaganda-nyomtatványokkal hívják fel az üzemi dolgozók figvelmét ezekre a könyvekre. Hasonló célt szolgálnak a különféle rendezvények is. Tavalv 44 irodalmi estet, 19 kiállítással egybekötött olvasói ankétot rendeztek. A műszaki könyvnapokon 8 nagyüzemi könyvtárban tartottak műszaki könyvkiállítást, ahol a kötetekből mindjárt vásárolni is lehetett. Nagyon jő kapcsolat alakult ki a szakszervezeti központi könyvtár és a mezőgazdasági üzemek között. Hét újonnan alakult termelőszövetkezetnek 770 kötet könyveit ajándékoztak és nevelő munkájuk eredményeként 5 állami gazdaság vásárolta meg az Országos Mezőgazdasági Könyvtár által összeállított szakanyagot. A József Attila olvasó mozgalom irodalmi anyagából külön- gyűjteményt állított fél a központi könyvtár. így az olvasók könnyein hozzájuthatnak a szükséges művekhez. Ugyancsak a dolgozók könyvigényének jobb ellátását szolgálják a „kívánság- listák”. Az üzemi könyvtáros ezen a listán feltünteti azokat a könyveket, mel yek iránt legnagyobb az érdeklődés és az igényeket figeylembe véve látja el a központ olvasnivalóval letéti könyvtárait. A jobb, hatékonyabb könyvtári munka kibontakozását erősen gátolja a helyhiány, a kényelmetlen elhelyezés. Sajnos, itt bőven akad még javítani való. A megye szakszervezeti könyvtárai közül önálló helyiségben 16 működik, a többinél eléggé korlátozottak az ered- < menyes munkához szükséges külső adottságok. Bár a központi könyvtár dolgozói az elmúlt évben 301 alkalommal keresték fel az üzemi könyvtárakat és a legtöbb helyen sikerült jobb körülményeket teremi e- niök, — az eredmény még mindig nem kielégítő. Az üzemek vezetőségének megértőbb támogatására van szükség ahhoz, hogy a tudatformálásban, nevelésben és ízlésfeilesz- tésben fontos szerepet játszó könyvtárak valóban megfelelő elhelyezést kapjanak. Jelenleg a megve minden üzemében — ahol 100-nál több a dolgozók száma — található letéti könwtár. Most szerveznek a pedagógusoknak, valamint a postásoknak külön letéti csoportokat. A könyvtárak munkájához értékes segítséget nyújtottak az 1962-ben számos helven létesített Üzemi Könwtári Tanácsok. valamint a könyvtárosok módszertani továbbképzése. Baján 6 napos, bentlakásos alapfokú tanfolyamon vett részt 26 hallgató. Vizsga után elvégezték az üzemi könyvtárosok az országban elsőként Bács-Kis- kun megyében szervezetit továbbképző tanfolyamát. Az utóbbi időben észrevehetően javult a tanácsi könyvtárakkal és a tömegszervezetekkel való együttműködés. Kecskeméten, Baján és Kiskunfélegyházán közös találkozókat szerveztek, a könyvhetek-hóna- pok rendezvényeihez támogatást nyújtottak és a továbbképző tanfolyamok előadóinak a tanácsi hálózat dolgozóit kérték fel a szakszervezeti könyvtárak. Eddigi tevékenységük, elért eredményük alapján dicséret illeti a szakszervezeti könyvtárosakat. Az ő érdemük, hogy alaposan fellendült az üzemi könyvtárak látogatottsága annak ellenére, hogy minden anyagi haszon nélkül, társadalmi munkában látják el szakszerűen és lelkesen önként vállalt feladatukat. T. tm. Furcsa játék — furcsa cím Marcello Mastroiani, a most vetített Édes élet főszereplője, „halotti maszkjá"-val játszik... E játék belekerül az A-sa Ni-si Ma-sa című filmbe, amelyet ugyancsak Fellini rendez. (Eddig Nyolc és fél címen volt ismeretes.) A furcsa című film egy rendezőről — egyesek szerint magáról Felliniről, mások szerint Orsón Wellesről — szól. A gyárból egyenesen ide jön. — Köszönöm, Lizel. — Lange megcsókolta a feleségét — Olyan derék asszony vagy! — Valóban nagyszerű asszony — mondta Aszker is. Lizel elpirult. Hamarosan mind a hárman az asztal mellett ültek. Lizel levest mert a tányérokba, aztán pálinkásüveget, majd rumospoharakat hozott. — Egy korty az egész — magyarázkodott Lizel, miközben a férjére nézett, s bocsánatkérően elmosolyodott — Még azóta van... Aszker megértette: azóta, hogy Herbert Lange bevonult katonának. — így őrizted? — kérdezte halkan, elérzékenyülve I^nge. — Vártalak — suttogta Lizel. Lizel öntött a poharakba. Kettőt csordultig öntött, egyet pedig csak félig. Ezt maga elé húzta. Herbert csodálkozva nézett a feleségére: Lizel soha nem ivott pálinkát. — Ma én is iszom — mondta az asszony alig hallhatóan. — Nem tudok nem inni Herbert. / v oorptném, hogy ez a nap... Lizel nem fejezte oe. Hirtelen a tenyerébe temette az arcát, s hisztérikus sírásban tört ki. Látszott rajta: erős idegroham érte. Az óvóhelyen töltött álmatlan éjszakák, az elsiratott, holtnak hitt férj megérkezése — mindezek túlságosan megviselték az idegeit. Hertbert odaugrott a feleségéhez. Felemelte, s az ágyra tette. Aszker kiment a verandára, s becsukta maga mögött az ajtót Lizel mind görcsösebben, erősebben zokogott. Herbert kirohant a szobából. — Meghal! — mondta el- csukló hangon. — Forog a szeme, rángatózik, habzik a szája... Orvost kell hívni. Itt van a telefon a sarkon túl... — Álljon meg! — kiálltotta utána Aszker. — Megyek én ... De Lange már nem hallotta. Csak rohant, mint aki eszét vesztette. Lizel továbbra is sírt, jajve- székelt, dobálta magát az ágyon. Aszker tehetetlenül állt mellette. Aztán eszébe jutott, a mosdóhoz rohant, megmártott egy törülközőt a vízben, s az asszony homlokára tette. A gyógyszerszekrényben valériá- na-cseppeket talált. Csepegtetett belőle egy pohárba, s nagy nehezen megitatta Lizelt. Eltelt néhány perc. A* aszszony kezdett megnyugodni. Csendesebb lett a sírása. Erőtlenül, mozdulatlanul feküdt az ágyon. Időnként görcsösen ösz- szerándult. ... Eltelt egy negyedóra, s Herbert még mindig nem jött vissza. Hirtelen Aszkert is szorongó érzés fogta el. Hol lehet Lange? Miért marad el ennyi ideig? Aszker kijött a szobából, s türelmetlenül járt fel-alá a verandán. Csend volt a házban. Csak időnként hallatszott ki tompán a zárt szobaajtó mögül Lizel csendes szipogása. Aszker idegességet érzett. Remegő kézzel nyúlt a tárcájába cigarettáért, s gyújtotta meg az öngyújtóját. Eltelt még vagy öt perc. Aszker most már világosan látta: valami történt. El kell hagynia a lakást. Nincs más kiút: el kell mennie. Igen, el innen, amíg nem késő! Egyik perc telt a másik után, s ő még mindig ott állt. Nem volt ereje elmozdulni. Visszatartotta a tudat alatti remény: hátha jóra fordul a dolog ... Az ablakok alól hangok hallatszottak. Aszker kilesetí a függöny mögül. Néhány férfi közeledett a ház felé, szorosan egymás mellett állva. Ügy tűnt, mintha cipelnének valamit. — Ide — mondta az egyik férfi. — Láttam, ebből a házból szaladt ki. Aszker szíve vadul verni kezdett. Nehezen szedte a levegőt. Izzadtság verte ki a homlokát. .. Kopogtak az ajtón. — Ki az? — kérdezte Aszker, s alig ismerte meg a saját hangját. — Nyissák ki — szóltak kintről. — Szerencsétlenség történt. Aszker megrántotta az ajtót, aztán még egyszer és harmadszor is, de nem nyílott. Akkor jött rá: hiszen zárva van. Kapkodva kereste, s aztán robujjal csapta félre a belső tolózárat. Az ajtó kinyílt. Négy férfi hozta a karján a mozdulatlan, falfehér Langet. Egyenruhája ösz- sze-vissza szakadozott volt Az emberek nagy nehezen becipelték a verandára. — Hová tegyük? — kérdezte az egyik férfi Aszkerre nézve. Abból, ahogy a férfi kérdezte, Aszker megértette: Lange halott. Aszker a hálószobaajtóig hátrált, s nekidőlt háttal. A konyhába vitték a holttestet. összetolták a hokedlikat* arra tették rá. Két kezét a mellére tették, de az egyik azonnal leesett oldalt, s élettelenül csattant a konyha kövére. —_ Fejét leszegve rohant át az úttesten... A sarkon meg hirtelen egy teherautó fordult be... — magyarázták az emberek. Aszker háta mögött, a hálószobában megnyikordult az ágy, nesz hallatszott ki. Aszker alig tudta tartani magát. Megértette: Lange halála csaknem elháríthatatlan katasztrófát jelent neki is. Itt áll hajlék nélkül, megfosztva egyetlen támogatójától. Lange meghalt, tehát perceken belül itt lesz a rendőrség és a katonai parancs- noság. Most pedig kilép a hálószobából Lizel, s meglátja, mi történt a férjével, aki fa órával ezelőtt még életerős, egészséges volt. Halk, csoszogó léptek hallatszottak a hálószobából. Aszker félreállt az ajtóból, szembefordult vele. Látta, amint lassan lenyomódik az ajtó kilincse. A fogashoz lépett. Lekapta onnan a sapkáját meg a köpenyét s kirohant a házból (Folytatjuk.)
