Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-24 / 46. szám

1963. február 24, vasárnap 3. oldat Beszédes számok Négy év alatt összesen 543 millió forintot fordítottunk a köz­ségi ejlesztési alapokból megyénk városainak, falvainak fejlesz­tésére, szépítésére. A lakosság ezen belül több mint 50 millió fo­rint értékű társadalmi munkával, a tanácsok pedig 24 millió fo­rint értékű saját anyaggal gazdagították a KÖFA-alapokat, mely­nek múlt évi kiadásai már több mint négyszeresen múlták felül az 1958. évit; Mezőgazdaság gépesítése TraJdorok száma 1956-ban 4650 db. 1902-ben 3376db. Az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek tulajdonában az egyéb munkagépeken kívül 1958-ban 1650 trak­tor volt. Ma már egyedül a termelőszövetkezetek traktor-állomá­nya megközelíti az 1300-at, a megye mezőgazdasági üzemeinek — állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, mezőgazdasági gépállo­mások — pedig összesen 3376 traktoruk volt már a múlt év végén. Két év alatt megkétszereződött a hízóba fogott szarvasmar­hák száma Míg 1960-ban az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek 11475 szarvasmarhát hizlaltak megyénkben, a múlt évben már 23 651-et ★ ★ ★ Csaknem 500 gyerek jár Kis­kunfélegyháza nyolc óvodájába. A jelenlegi helyzet ugyan nem felel meg az igényeknek, hiszen sokkal több gyerek elhelyezésé­re lenne szükség, az utóbbi évek fő feladata azonban a meglevő óvodák korszerűsítése volt E tekintetben számottevő javulás tapasztalható a város óvodái­ban. Az egy óvodásra eső költ­ségek havonta 250 forintot tesz­nek ki, ennyivel járul hozzá ál­lamunk a kicsinyek nevelésé­hez. * 1954-től 1958-ig állami költ­ségvetésből tizenhét és fél millió forintot fordítottak a művelődésügyre Kiskunhalason, Negyven százalékkal több áru mini tavaly jól indult az esztendő a tanácsi könnyűipar üzeme'ben Tanácsaink gazdaságszervező tevékenységében idén is mint az egyik legfontosabb feladat sze­repel a helyi ipar fejlesztése. Hosszú évek szívős munkájá­nak eredményeként nem túlzás azt írnunk, hogy az 1963-as esz­tendő a nagy előrelépés éve lesz Bács-Kiskun megye tanácsi könnyűiparának üzemeiben. Biz­tosítók erre, hogy tavaly a kongresszusi munkaverseny len­dítő hatására, a termelési ter­vek teljesítése mellett, jó ala­pot teremtettek vállalataink a második ötéves terv harmadik esztendejének kezdéséhez. A vállalatok és a tanácsok pénzügyi erőforrásaiból, központi beruházásból, valamint önkölt- ségcsökkentö hitelekből üze­meink egész sorának bővítésére került sor, s ez a munka az idő enyhülésével idén is tovább folytatódik. Az új műhelyek lé­tesítése és munkacsarnokok épí­tése mellett, a vállalati géppark korszerűsítésével és növelésével is segítik az irányító szervek, hogy a tanácsi ipar üzemeiben az idén 40 százalékkal, értékben csaknem 200 millió forinttal több árut állítsanak elő, mint az elmúlt esztendőben. A lehetőségek gondos mérle­gelése után több millió forint beruhá­zással bővítjük a Kecskemé­ti Finommechanikai Válla­lat, a Kiskunhalasi Vastő- megcikkiparl Vállalat, a Kalocsai Fém töm cg cikkipari Vállalat és a Tiszakécskei Permetezőgépgyár üzemeit. Több vállalat, mint arról elő­zőleg már hírt adtunk a Pető­fi Népében, új központi telep­helyre költözik az idén. Mellet­tük új munkacsarnokot és üzem­részt kap Kiskunfélegyházán és Kalocsán az Alföldi Műanyag­gyár, továbbá a Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalat köz­ponti üzeme Kiskunhalason, va­lamint Keeelen és Jánoshalmán a két ipartelep. A Bács-Kiskun megyei Nyom­davállalat januárban új te­lephelyet létesített Kerekegyhá­zán. Az év folyamán további bővítésre kerül sor a vállalat Iajosmizsei és kiekunmajsai üze­mében. Tavasszal pedig meg­kezdi a termelést hetedik teiep­1958-tól tavaly ér végéig {le­dig csaknem a kétszeresét, 32 millió forintot. Négy évvel ezelőtt 4100 rá­dióelőfizető volt Kiskunhala­son. 1962-ben csaknem öt és fél ezerre emelkedett a szánjuk. A televízió előfizetők száma 458. A telefon előfizetők száma 1958 óta 14%-kal emelkedett. Elmondom, milyen nehezen “ utcát, s hogy még a közvetlen előtte valóban sem tudta egy fiatalember, merre van. Pedig burkolt, széles autóbuszút. _ Nem győzzük számon tartani az Új_utcaso­rokat — nevet Kovácsné. — Néhány érvel ez- eiött... ^ ^ __ gizgazos dimbek-dombok voltak erre sz ól ki a lecke mellől Misi. __ Igen — erősíti meg az édesanyja. — De én is hányszor járok úgy, hogy bár nap mint nap huszQzok be a városba, mindig meglepetve la­tom: mikor itt vagy ott utoljára kinéztem, meg nem láttam ezt az emeletes házat. Eszembe jut, hogy a leninvárosi bérházak egyiké-másikát 22 nap alatt hozták tető alá. — Ilyen rohamos terjeszkedés mellett út kell, víz, csatorna kell, üzletek, iskola — sorolom, és közben a gyaloglásom alatt látott modern üzlet­házra, zöldséges pavilonra, kövezett, szegélyezett utakra gondolok. — Igen, a férjemék tanácstagi munkája alatt kapott vizet a Halasi úti iskola, kövezték, por- talanították, szegélyezték, csatornázták a Szent- györgyi Ferenc utcát. 1958 óta létesültek az új üzletek, bővült az iskola. Eszembe jut: elég ritkán gondolunk arra, hogy városunk, utcánk épülésében, szépülésé­ben. abban, hogy szinte gondolataink mennek évről évre teljesedésbe, választottunk, tanács­tagjaink hangyaszorgalmú tevékenysége is ben­ne van. Kovács Mihály tanácstagjelöltet azonban hiá­ba vártam. Míg a Rendőrfalu derűs, mind szebb külsejű házaiban a családi kör melegénél pihen­tek a választópolgárok, Kovács Mihály munkája végeztével értük fáradozott. Másnap reggel, munkába utazása előtt kere­sett fel a szerkesztőségben, és lelkemre kötötte: ki ne felejtsem, minek a megvalósulásáért kez­dik a munkát a választásig is. 1963 tavaszán új hentesüzlet lesz Rendőrfalun Az utolsó tanács­ülésen, tavaly őszön, az iskola nagyobbításáért emelt szót. Tervben is volt, s közölték, hogy emeletráépítéssel növekszik a Halasi úti iskola. Vízhálózatot kap a „falu” — egymilliót ad erre a városi tanács. A Lőcsei utca lakóinak problémája is sürgető: egy szakaszát csator­názni kell az utcának, mert esőzésekkor a víz elönti a házakat. Fásítani kell az utcákat, ne­gyedórás buszjárat kívánatos már... És nagyon kellene egy kultúrotthon is. A keskenyfilmes kis mozit már reges rég kinőtte a peremváros. — Munkába küld a körzetem, feleségem a Faipari Vállalattól hozza a dolgozók javaslatait — ő ott brigádvezető-helvette* —, a téglagyá­riaknak is vannak gondjaik... — Nem nehéz így? Mennyi feladat — és mind fontos. — Hogy lenne nehéz, mikor tudom, hogy mögöttem ott vannak a választóim? TÓTH ISTVÁN helyük, a jánoshalmi papírfei­dolgozó üzem. A beruházások sorát még folytathatnánk, hi­szen ezeknek az iparfejlesztési célkitűzéseknek a végrehajtása, a termelés bővítésével párhu­zamosan 2500 dolgozónak bizto­sít majd megyénkben új mun­kaalkalmat. A tanácsi könnyű­ipar dolgozóinak a száma ez­zel 1963-ban csaknem eléri a 10 ezer főt. A gyors ütemű fejlődésről már a tanácsi könnyűipar januári eredménye is tanúskodik. Csak az elismerés hangján lehet ír­ni azokról az erőfeszítésekről, mélyekkel az új esztendő első hónapjában kellett megbirkózni az üzemek dolgozóinak, vezetői­nek. • A rendkívül hideg tél, a csikorgó fagyok szinte na­ponta állították próbatétel elé az embereket. Ennek ellenére nem volt még január, amikor a tanácsi köny- nyűipar üzemeiben annyi árut termeltek volna, mint éppen az idén. Vasipari vállalataink a kü­lönféle mezőgazdasági kisgépek­ből, élelmiszeripari és vegyipa­ri berendezésekből, acél- és vas­szerkezetekből, valamint egész sor különböző fémtömegcikkből 13 millió forint értéket állítottak elő. A faipar és a bútoripar üzemeinek termelése szintén je­lentősen növekedett Kárpitozott és fényezett bútorokból, parket­tából. ajtólapból és ablakiakból, továbbá zöldség- és gyümölcs­csomagoló ládákból több mint 7 millió forint értéket gyártot­tak. Az Alföldi Műanyagfeldoigozó Vállalat üzemeiben több mint 2 millió forint értékben készül­tek műanyagruházati cikkek, já­tékok, mezőgazdasági alkatré­szek és különböző műszaki áruk. Textilfeldolgozó vállala­taink és a Kiskun Cipőüzem csaknem 5 millió forint értékű közszükségleti cikkel segítette a kereskedelem igényeinek ki­elégítését. Nyomdavál'lailatur k üzemeiben 2 millió 300 ezer fo­rint értékben készült könyv, fo­lyóirat, nyomtatvány, játék és többféle papiráru. Vegyesipari vállalataink ter­melése. valamint a javító­szolgáltató munkák együttes értéke csaknem négy és fél millió forintra növekedett. A tanácsi könnyűipar válla­latainak januári össztermelése értékben meghaladta a 36 mil­lió 500 ezer forintot. Az ipari osztály gyorsjelentése alapján említést érdemel, hogy a köny- nyűipar üzemeiben a dolgozók­nak már több mint a fele telje­sítménybérben munkálkodik m termelési értektervek teljesíté­S. CL Árvíz- és belvízvédelmi tanácskozás Baján Szombaton a Bajai Járási Ta­nácsnál megbeszélést tartottak az árvíz- és belvízveszély elhá­rításáról, amelyen megyénk ve­zetői közül dr. Molnár Trigyes, a megyei pártbizottság élsó tit­kára és dr. Varga Jenó, m me­gyei tanács vb elnökhelyettese is részt vett. A tanácskozáson az ALsódunavőlgyi Vízügyi Igazga­tóság jelentése alapján megáOa» pították, hogy a Duna jégtaka­róját illetően nincs lényeges vák: tozás a korábbi naptárhoz kfrj pest A belvírioépződés szem­pontjából aaónban aa efanúM napok időjárása kedvezőbb veM$ mivel elősegít} as ecyenleteeiéhifc olvadást. Nagyüzemi szamócát Még az eftmútt év őszén 26 holdon hoztak létre nagyüzemi kísérleti szamócást az Izsáki Állami Gazdaságban. Korszerű telepítési eljárást alkalmaztak, az ostorindák leszedett hajtásait dugványozták el. A későbbiek során e termő­tablánól gondos sac&efoeSőwfl át fajtaelienőrzéasel tovább lehet a növényt szaporítani. A telepítés­nél egyaránt alkalmazták a szé­les- és ikersoros ültetést. 6 kí­sérletet végeznek majd a szá­raz és öntözéses termesztés móddal is. A .NAGY' GOND Csala János ta­nácselnökkel rójuk a géderlaki oivado- zó havat, s egy kis baráti beszélgetésre betérünk ide is, oda is. Meghittebb az ilyen eszmecsere, mint egy gyűlésen. Elsőnek Ács Gá- borék házába ko­pogtatunk. A házi­gazda Dunapatajon van, a mezőgazda- sági technikumot végzi munkája mel­lett. — Kettőtök közül ki a jobb tanuló? — fordulunk a kis­lányához, aki pi­rulva vallja be, hogy apu egy-két tized­del jobb eredményt őrt el, de az év végére túl szeretne tenni rajta. Míg a gazdát vár­juk, sok minden szóba kerül, s ért­hető, hogy legin­kább a község elő­rehaladása. Mert nem kis dolog ám, hogy 3500 méter betonjárdánk van, törpevízművünk 470 méteres hálózattal, 4 tantermes modern iskolánk több mint félmillió forintért, s hogy milyen ha­talmas erő a lakos­ság segítőkészsége. Minden kommuná­lis létesítményhez értékes társadalmi munkával járultak hozzá a községbeli­ek. Nem véletlen, hogy az elmúlt év­ben 100 ezer forint jutalommal együtt Géderlak nyerte él a megyei KÖFA vándorzászlót. Most újabb nagy munká­hoz, a kultúrház építéséhez fogha­tunk, melynek költ­sége meghaladja a másfél milliót. Beszélgetünk az Ács család minden­napi életéről, s vá­rakozón nézünk egymásra az elnök elvtárssal, amikor a háziasszony megjfe* gyezte, hogy most nagy problémájuk van. — Még pedig? Hátha tudunk segí­teni .. — így Csala elvtárs. — Amint látják, megtoldtuk az épü­letet egy új résszel — sorolja Ács Gá- bőmé. — Lassan be is rendezkednénk* de nem tudjuk, mi­lyen fürdőkályhát vegyünk, vegyes fű- téseset, vagy olaj* fűtéseset... — Oh, hát csal* ez a gond — köny. nyebbültünk meg; Akinek csak egy ki* csit sárgult az anya- könyvi kivonataj visszagondolhat rá^ hogy 15—20 évvel ezelőtt milyen más gondokkal birkóz­tunk! Azt hiszemg nyugodtan hagyhat­juk Ácsékat kétséí geik között. SZALAY JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents