Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

1963. február 22, péntek ». oMid Unthalóh támogató» A nép jelölt jei Emelkedik a gazdálkodás színvonala a kecskeméti járás termelőszövetkezeteiben A kecskeméti járás alacsony szí n von alú termelés zövetkezetei gvenge gazdálkodásának okai­ról. valamint arról beszélget­tünk Bené Andrással, a járási tanács vb elnökével, hogy mát tett eddig, s mit szándékozik az idén tenni e közös gazdaságok segítéseié a járási tanács. A szóban levő szövetkezetek kevésbé eredményes gazdálko­dásának több oka van. Számos helyütt — különösen Nyárlő- rincen és Lászlófalván —* a kedvezőtlen természeti adottsá­gok akadályozták a megfelelő terméshozamok elérését — mondotta Bene András. A já­rásban 1961-ben fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése, s abban az évben még nagymértékben kellett a koráb­ban rosszul, kisparaszti módon kezelt földeken, méghozzá meg­felelő termelőeszközök nélkül, gazdálkodni. A másik fő ok az, hogy közvetlenül az átszervezés utáni időszakban nem minde­nütt sikerült megfelelő vezető­re szert termi. Távlati tervek A tavalyi esztendő a nagyüze­mi gazdálkodás kialakításának az éve volt a járásban. Erőtel­jesebben folytatták a gyengén működő tsz-ek gazdasági meg­erősítése alapjainak a leraká­sát. E munka folyamatához tar­tozott megfelelő szakemberek keresése és a tsz-ek élére ál­lítása, másrészt a nagytáblák kialakítása, a vetésszerkezet és a talajadottságoknak, közgazda­sági követelményeknek megfe­lelő termelési profil meghatá­rozása. Jövőjük érdekében a gyengén gazdálkodó szövetkezetek tavaly elkészítették a második ötéves terv időszakára vonatkozó ter­melésfejlesztési tervüket, amely­nek következetes végrehajtása biztosítja, hogy 1965 végére a közepesnél alacsonyabb szintű tsz nem lesz a járásban. Egy év eredményei A kevésbé kielégítően gazdál­kodó tsz-ek már az elmúlt év­ben jelentős fejlődést értek el. Közülük négy a közepes szin­tűek sorába emelkedett, s a zárszámadási eredmények ta­núsága szerint valamennyi tsz- ben az egy katasztrális hold re­dukált szántóra eső termelési érték 15—20 százalékkal növe­kedett. A javulás mértékét mutatja az is, hogy az időszakos munkák mindegyikét idejében elvégez­ték, még ott is, ahol munka­egység-előleget nem tudtak fo­lyamatosan fizetni. A vezetés megjavítása általában a szövet­kezeti gazdák bizalmának, a közös munkában való részvéte­lének a növekedését, valamint a szakszerű gazdálkodást ered­ményezte. Ennek legszebb pél­dáját a lászlófalvi Alkotmány Tsz mutatja. E közös gazdaság egyes parcelláit azelőtt meg sem művelték, a szövetkezet életé­ben „fordulat évé”-nek nevezhe­tő elmúlt esztendőben viszont a járásban talán a legjobban megmunkált talajba kerültek az őszi gabonafélék. Operatív bixottság Az eredmények a járási párt­bizottság és a járási tanács hat­hatós támogatását tükrözik. A két végrehajtó bizottság vala­melyike vagy a havi ülésein foglalkozott a megerősítés mód­jával. vagy külön is megkér­dezte a járási tanács mezőgaz­dasági és pénzügyi osztályát, valamint a — munkaszerveze­tek kialakításában, s a munká­hoz való viszony megjavításá­ban közreműködő — községi párt-, illetve tanácsvezetősége­ket, mi módon nyújtottak se­gítséget a gyengén gazdálkodó tsz-eknek. Mezőgazdasági és pénzügyi szakemberekből külön operatív bizottság működött a járásban, amelynek tagjai általában ha­vonta felmérték a gyenge tsz- ek fejlődésének lehetőségeit, ugyanakkor közvetlenül is se­gítettek as agronőtntaá, pénz­ügyi, könyvelőéi problémák megoldásában. T**-felelősök A járási tanács végrehajtó bizottsága már a január havi ülésén is foglalkozott a gazdasá­gilag gyenge tsz-ek megerősí­tésével. A zárszámadások ér­tékelése, s főként a távlatiakra épített idei tervek konkretizá­lása volt napirenden. A végre­hajtó bizottság ez évi munka- programjában változatlanul, s az eddiginél még sokrétűbben szerepel a gyenge tsz-ek meg­erősítése. Valamennyi község­ben részletesen kidolgozzák az ezzel kapcsolatos teendőket, s az említett járási operatív bi­zottság felmérése alapján a já­rási tanács végrehajtó bizottsá­ga negyedévenként tárgyalja e tsz-ek erősödésének lehetőségeit, s ezek megteremtése végett meg­felelő határozatokat hoz. A feladatok végrehajtásának biztosítása céljából a különböző járási szervek — pártbizottsági és tanácsi végrehajtó bizottság, FJK stb. — tagjai, illetve dol­gozói közül — a korábbi gya­korlattól eltérően — mindegyik meg nem erősödött tsz számára kijelöltek egy-egy felelőst, aki negyedévenként a járási párt­bizottságon köteles számot ad­ni a gondjaira bízott közös gaz­daság fejlődéséről. Ily módon nem kétséges, hogy a második ötéves terv időszaká­nak végére a kecskeméti járás­ban valóban nem lesz gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet. Tarján István 182 tojíts A szabadszállási Lenin Ter­melőszövetkezetben az elmúlt évben 2000 vérvizsgált hamp- shire törzsbaromfit állítottak be tojástermelésre. — Tudományos normák alapján takarmányozási kísérletet végeztek, s megállapí­tották, hogy egy-egy tyúk napi tápanyagszükségletét 14 deka ve_ gyes abrakkal lehet kielégíteni Ebből 10' deka baromfitáp, a többi szemestakarmány és lucer­naliszt. A kitűnő tulajdonságokkal ren­delkező állomány a fehérjedús takarmányt és a hozzáértő gon­dozást kiemelkedő tojáshozam­mal „hálálta” meg. Tavaly átla­gosan 182 tojás volt a hozam. Figyelemre méltó, hogy a ba­romfiállomány a rendkívüli hi­deget is jól bírta. A 2000 egyed- ből álló törzs a kemény téli hó­napokban is naponta 600—800 tojást adott, most pedig 900— 1000 a napi hozama, Egy-egy to­jás önköltségi ára 80—90 fillér. A jó eredményeket látva a szövetkezeti gazdák elhatároz­ták, hogy az idén 9000 naposba­romfit nevelnek fel azzal a cél­lal, hogy törzsállományukat az év végéig teljesen kicserélhes­sék és 3000 darabra növelhessék. tálán üresfejű, tengernyi pénzzel, étellel, itallal táplált korteshad sem hiányzott. Már az aján­lásoknál ezrével szerkesztették a kettős, sőt hár­mas aláírásokat, százával használták fel az el­hunytak neveit is. Ebben segítséget kaptak a közigazgatás dolgozóitól, akiknek a kormánypár­tot kellett támogatni. A korteshad választásnapi munkájával kap­csolatban az „Ellenőr” 1939 júniusi számában így ír: „Egy úriasszony panaszolta — amíg az utcasarokról a szavazatszedő bizottságig ért, 14 kormánypárti kortes fogta meg, és még a sza­vazatszedő helyiség ajtajában is befolyásolták.” Mit csinálhattak az egyszerű emberekkel, ha az úriasszonyokkal így bántak el” — fejezi be ri­portját a cikkíró. Ezt a világot azóta elfújta a történelem for­radalmi vihara. Nemsokára ismét választás előtt áll népünk. Ez a választás azonban minden tekintetben ki­állja az összehasonlítást a legdemokratikusabb- nak mondott polgári államokéval is. A kormány­nak nincsenek „hátsó gondolatai” egyetlen létező osztállyal, vagy réteggel szemben sem. A választási előkészületek során megyénkben a lakosság 65,7 százalékát felvették a választói névjegyzékbe. Vagyis több mint kétszer annyi embernek van választói joga, mint 1939-ben. Teljésen felszámoltuk a múlt választásainak er­kölcstelenségét, mindazokat a módszereket, ame­lyekkel évszázadokon keresztül félrevezették, becsapták és megalázták az alsóbb néprétege­ket, a választópolgárokat. A jelölés nyíltsága, teljes szabadsága lehetősé­get adott a lakosságnak, hogy az általuk vélt legjobbakat, legmegbízhatóbbakat és a köz ér­dekében eddig is a legeredményesebben dolgo­tokat jelöljék. Éltek ezzel a jogukkal a válasa­tók. Ezt bizonyítja az, hogy megyénkben kétszáz helyen mást jelöltek a Hazafias Népfront által jelölt személy helyett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy „alapvető ellentét” van a szavazók és a népfront-jelöltek között Csupán arról folyt a vita, hogy ki az, aki többet, ki az, aki keve­sebbet tett a köz érdekében. Ez is jól példázza, hogy a választópolgárok, mint érzékeny műszer, pontosan ellenőrzik megbízottaikat. Amikor ezt a tevékenységüket gyakorolják, elősegítik a köz­élet demokratizmusát, ami megfelel a párt és a kormány politikájának. Az építőmunka iránt érzett felelősséget doku­mentálja a közel 17 ezer felszólaló, aki a jelölő­gyűléseken sok értékes javaslatot tett, bírálta a fogyatékosságokat, közérdekű bejelentést tett. Ezek a megnyilatkozások jól példázzák, hogy az országépítő munka legfontosabb kérdései, a párt és kormányt politikai célkitűzései nem el­választják — mint a múltban —, hanem eggyé forrasztják a népet az ország vezető erejével, a párttal, annak vezetőivel, a hatalmat gyakorló tanácsainkkal. A nép és a párt törekvése, közös célkitűzése államunk szilárd alapja. Éppen ezért a párt és kormány programjának megvalósulása egész népünk ügye és érdeke. Ezek azok a tényezők, amelyek magabiztossá — nem elbizakodottá — teszik pártunkat, kor­mányunkat a közeljövőben lezajló országgyűlési képviselő és tanácstagi választások alkalmából. Hívunk és várunk minden dolgozót, hogy a február 24-i választáson hazafias kötelezettsé­gének eleget téve adja voksát az eddig végzett munkánkhoz, a jövő feladataihoz, hogy még magabiztosabban haladjunk a párt által kijelölt helyes úton. SZABÓ LAJOS 3ZMT vezető titkár I A doktornő Er. Kamarás GózórtéróL a Kis­kunfélegyházi Tbc Gondozó In­tézet falain kívül is azt hallot­tuk, hogy nagy szeretettel fog­lalkozik a betegeik problémái­val. Nemcsak gyógyulásuk érde­kében tesz meg minden tőle tel­hetőt. hanem munkába helye­zésűk, vagy megfelelőbb lakás­hoz juttatásuk intézésére is sza­kít időt. Egyéb közügyekkel va­ló foglalkozás alól sem vonja ki magát. Tagja a városi vörös­voltunk. most tizenöten dobo­zunk itt. Annak idején amikor ide jöttem, bizony csak átvilá­gítással tudtuk a betegeket vizs­gálni. most már filmfelvétett készítünk tüdejükről és a szük­séges kivizsgálásukat is el tud­juk végezni. Közben egy idősebb asszony lép a szobába. — Ne haragudjanak, de Sza­bd néninek megy a vonatja, ki­állítom a receptjét — szakítot­Dr. Kamarás Gézáné mellkasfelvételeket vizsgál. keresztes szervezet vezetőségé­nek. s tevékenyen részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelmi al­bizottság munkájában. A doktornőt városi tanácstag­nak jelölték. A gyűlésen a vá­lasztók azzal bízták meg, hogy továbbra is munkálkodjon a közegészségügy megjavításán. — Arra kérték többek között, har­coljon a volt szálloda gyógy­szállóvá. illetve fürdőkórházzá való átalakításáért. Éppen a mellkasfelvételeket vizsgálgatta Kamarásné amikor felkerestük őt — Nagyot fejlődött az inté­zet az utóbbi években — újsá­golta. — Először csak hárman ta félbe néhány pillanatra az át­térj út. — Igen, tanácstaizjeMSt lettem — mondta ezután. — Ha meg­választanak, úgy akarok doJgoa- ni. ahogy egy jó tanácstagho* illik. A tanácstagságot úgy kép» zelem el, hogy egy fokkal több lesz majd a munkám. Éta vi­szont azt tartom, hogy a baj ak­kor kezdődik, ha az embernek már semmiféle feladata nine*. Mindenesetre a tanácstagi mun­ka új lesz számomra. Ügy gon­dolom azonban, hogy van. a vá­rosban sok. régi jó tanácstag*) akitől sokat tanulhatok. w. a A baromfigondozó Édesanya, háziasszony és a Rákóczi Termelőszövetkezet ba­romfinevelője egy személyben a jánoshalmi Pusenszki Józsefné. Otthoni munkája és két Megye»« meke nevelésén kívül nagy lel­ki ismerettel látja el hivatását* amire az is utal, hogy a múl* évben 8500 naposcsibét bíztak ré és ebből 8330-at nevelt fel, te­hát az elhullás mindössze 2 szá­zalék volt. A csirkék értékesí­tése után a szövetkezetnek Ifi# ezer forint bevétele veit, de a lelki ismeretes munka számára is jól kamatozott. A múlt évet 1174 munkaegységgel zárta, s az ezért járó részesedésen kívül még háromezer forint prémiu­mot is kapott a szövetkezet ve­zetőségétől. A szorgalmas termelőszövet­kezeti asszonyt most a jánoshal­mi 79-es választókerületben ta­nácstagnak jelölték. Mint a fen­tiekből kitűnik: nem érdemtele­nül. L. J. Megbeszélést tartottak a választási bizottságok Csütörtökön megyénk vala­mennyi városában és községé­ben értekezletet tartottak a vá­lasztási elnökségek, választó kerületi bizottságok és szavazat­szedő bizottságok. Értékelték a választási előkészületek eddigi menetét, majd megbeszélték a vasárnapig végrehajtásra váró feladatokat. A szavazó urnákat már mindenütt elkészítették, a szavazóhelyiségeket ki j elölték. Jelenleg a szavazófülkék felál­lítása, illetve a helyiségek fel­szerelése folyik. A szavazatszedő bizottságok tagjaival megtárgyalták a sza­vazás lebonyolítása során rájuk háruló feladatokat. A nehezei» járható utak miatt külön gondot fordítottak a tanyai választóke­rületekben az egyes szavazóhe­lyiségekhez tartozó — a külte­rületek különböző pontjain el­helyezhető — vándor-urnák el­osztására. *

Next

/
Thumbnails
Contents