Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-21 / 43. szám
Hogyan él Ön, mik a vágyai, tervei? 700 család életkörülményeinek statisztikai felmérése elé A közeli, s egyben legérdekesebbnek ígérkező tervekről, munkáról érdeklődtünk a napokban a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságán. S nemcsak meglepődtünk, de meg is örültünk, amikor Kóczián Zoltán, az igazgatóság vezetője néhány pillanatnyi latolgatás után válaszolt: — Talán az év egyik legérdekesebb és legizgalmasabb adatgyűjtésére március elseje és tizenötödike között kerül sor Tárgya a népesség életkörülményeinek vizsgálata lesz, s a háztartási statisztikához hasonló jellegű, de annál részletesebb, s alakosság legkülönbözőbb rétegeit átfogó felmérés ez. Országszerte tizenötezer, a megyében pedig hétszáz családot keresnek fél ennek során a Statisztikai Hivatal adatgyűjtői... — És hallhatnánk arról, hogy milyen kérdésekre kémek választ? — Elég sor kérdés lesz ami különféle témakörökre oszlik, s azt hiszem, ezúttal ^ a legérdekesebbek közül is csak néhányat említhetünk meg. Kíváncsiak lesznek például az adatgyűjtők a lakásra vonatkozó adatokra. Arra, hogy hány helyiségből áll, milyen a felszerelése (villany, vízvezeték stb.), s hogy a család egykét, esetleg három éven belül tervez-e valamilyen lakásfelújítást, vagy átalakítást; ha igen, az milyen természetű. Azután felkerül a kérdőívre a család tulajdonában levő tartós fogyasztási cikkek listája (televízió, fényképezőgép stb.), a közlekedési eszközök fajtái, a háztartási gépek. Kíváncsiak leszünk arra is: hány könyv van a megkérdezett család tulajdonában, müyen újságot, folyóiratot vesznek, vagy járatnak rendszeresen. .. Kóczián elvtárs néhány pillanatnyi szünetet tart a felsorolásban, de látva, hogy ugyancsak szorgalmasan jegyezgetem a kérdéseket, mintha bátorítást kapna — továbbfolytatja a kérdések sorát: • — Természetesen érdekel majd bennünket a család jövedelmére vonatkozó útbaigazítások egész sora, tagjainak iskolai végzettsége, a tizennyolc éven aluli gyermekek múlt évi tanulmányi eredménye, s az is, hogy milyen hivatást, foglalkozást szánnak a szülők gyermeküknek, s a terv megvalósulásának van-e valamilyen akadálya. Választ várunk arra a kérdésre is, hogy a tizennyolc éven aluli, kereső családtagok elfoglaltsága megfelel-e a szülők eredeti elképzelésének. Szeretnénk választ kapni a családok kulturális helyfényt derítő kérdésre is. Ezek között szerepel a tanulás, mozi. színházlátogatás, televíziónézés, újság-, könyvolvasás folyamatosságára, ill. gyakoriságára vonatkozó részletező kérdések serege, s az is, hogy a családtagok mivel töltik legszívesebben szabad idejüket. — Érdekes és kissé kényes kérdéscsoport az, amellyel a válaszok alapján szinte „lefényképezzük” a háziasszony egy napját. Itt bizony a felkeléstől lámpaoltásig szeretnénk ha negyedóránkénti pontossággal válaszolni tudna arra, mit csinált, mivel töltötte idejét... Bizony akadnak kissé nehéz és kényes kérdések. De vájjon ml célt, milyen ügyet szolgálnak majd a válaszok? Rövidesen erre is fény derült. Csak két dolog között kellett párhuzamot vonni. Talán olvasóink egy része még emlékszik arra, hogy a múlt év folyamán egyik, e rovatban megjelent cikkünk elemezte egy hasonló családi statisztikai felmérés eredményeit, amely részletesen választ adott nemcsak a családok anyagi helyzetére, hanem szociális, kulturális élet- körülményeire, sőt még arra isj hogy a dolgozó és a háztartással foglalkozó édesanyának menynyi ideje jut tanulásra, pihenésre, a gyermekekkel való foglalkozásra a gépesített és kevésbé gépesített háztartásokban. A mostani felmérés az azóta eltelt egy év fejlődését tükrözi majd e tekintetben Is és hasonló elemzéshez nyújt majd lehetőséget. Ám mindez nem pusztán a kíváncsiság kielégítésére, változó életünk sokoldalú elemzésére hajlamos emberek számára készül. Mélyebb, gyakorlati jelentősége van, melyre már a pártunk Vili. kongresszusán elhangzott beszámolóból is következtethetünk. Mert abban hogy pártunk felismerte azokat a feladatokat, amelyet dolgozó népünk életszínvonalának növelése érdekében meg kell oldanunk — a népjóléti célokra fordítandó összegek felemelése, az özvegyek, a sok- gyermekes családok helyzetének javítása stb. — sok része volt nemcsak a vezetők személyes tapasztalatainak, de többek között a hétköznapjainkat hűen tükröző, sokoldalú és elemző statisztikai felméréseknek is. Fogadjuk hát szívesen azokat, akik gondtalanabb életünkért ily módon fáradoznak. Eszik Éva A szellőztetésről „Rosszul leszek ebben a zsúfolt helyiségben! Nem lehet kibírni ezt a levegőt! Nyissunk már ablakot!” „Csukják be az ablakot! Kimegy a meleg! Ne szellőztessünk annyit! Huzat van!” Sok az ellentétes, szélsőséges vélemény, sok a vita a szellőztetés körül. Mi az igazság? Nem vitás: az egészséges élet egyik fontos feltétele a jó levegő. A tüzelés, a korom, a füst és a különböző vegyi szennyezések is lényegesen hozzájárulnak a levegő megrontásához. Egy felnőtt ember egy óra alatt körülbelül 20—25 liter szénsavat lélegzik ki. Ha egy körülbelül 60 köbméteres szobában két szeÍ mély tartózkodik, a természetes légcsere elegendő és a levegő minősége nem Egv két jó tanács a folttisztííáshoz Izzadságfoltot fehérneműből 5 százalékos nátriumtioszul- fát oldattal kell kimosni, vagy: mosószóda és olaj sav 10—10 százalékos mennyiségét feloldjuk és ebben áztatjuk a foltot. A harmadik eljárás: alkohollal és éterrel átitatott fehér vászondarabkával dörzsöljük. • Koromfoltot 20 százalékos borkősav oldattal dörzsölünk be, majd kimossuk. Olajfoltot, olaj festékfoltot terpentines ruhával dörzsölünk ki úgy, hogy a szélétől a közepe felé haladunk. Ha a terpentin foltot hagy, benzinnel távolítjuk el. Zsírfoltot bútorkárpitból benzinnel veszünk ki. Rácsepegtetünk, pohárral egy órára letakarjuk, majd száraz ruhával dörzsöljük. Ha szükséges, az eljárást megismételjük. Három fecske... .. .nem csinál nyarat, mondhatnánk, hiszen az időjárás nem kecsegtet meleggel. De ez nem savarja a divattervezőket abban, hogy már a legmelegebb napokra gondoljanak. Ezt bizonyítja, hogy elkészültek már a legújabb fecske, bikini és más fürdőruha változatok. Ezekből mutatunk be most hármat. romlik; külön szellőztetésre csak a takarítás idején van szükség. Ha ugyanebben a szobában 15—20 ember foglal helyet, érthetően a szükségletnek egytized-huszad részét biztosítja a természetes szellőzöd és, tehát feltétlenül szükség van szellőztetésre. Kis konyhában — ha tűz is ég és fogyasztja, szeny- nyezi a levegőt; nem elegendő az óránként egyszeri légcsere, hanem helyes egy felső, szellőző ablakot gyakrabban megnyitni. A szoba a falak apró pórusain és az ajtó- és ablakréseken át szellőző- dik természetes módon is. Ez azonban nem biztosítja a por és a porhoz tapadó kórokozó mikrobák kiszellőzését. Ezeket csak időnként keresztszellőztetéssel, a nyitott ajtón és ablakon át lehet jól eltávolítani. A tiszta levegőben is sok porszemcse lebeg, egy liter levegőben több százezer is. Poros helyiségben egy liter levegőben egy milliárd ilyen szemcse is lehet. Takarítás idején feltétlenül csináljunk ke reszthuzatot és a zsúfolt helyiségeket is így szel lőztessük , óránként. Az egymással szemben kinyitott ajtón, ablakon át 2—3 perc alatt kiszellőzik a szoba. Testünk jó közérzetéhez szükséges az akadálytalan párologtatás is. Fülledt levegőjű, páratelt helyi ségben könnyen megizza dunk, rossz lesz a közérzetünk, mert zavart a hő- szabályozásunk. Huzatban viszont a test körülírt területen hül le és a helyi érszűkületek, idegzsábát izomfájdalmakat, reumás megbetegedést okozhatnak, vagy meghűléses betegségekre hajlamosítanak. Tehát a túlzott légcsere ellen is védekezni kell; különösen télen, mikor nagy a hőkülönbség. Éppen ezért ne tartózkodjunk a szellőztetés légáramlatában. Dr. Makara György Receptek Tolófánk Hozzávalók: 2 és fél deci víz, 3 dkg vaj, 25 dkg liszt, só, 6 db tojás, 60 dkg zsír, 8 dkg fahéj, cukor a szóráshoz. A vizet a vajjal, sóval, 1 dkg cukorral főzni tesszük; ha forr, a lisztet folytonos keverés közben belefőzzük, addig keverjük, amíg az edénytől elválik. Elvesszük a tűzről, s mikor nem forró már, egyenként belekeverjük a tojássárgákat, de minden egyes tojássárga után 5—6 percig kézzel gyúrjuk. Négy tojás- fehérjéből habot verünk cukor nélkül és azt is belegyúrjuk. A zsírt kisebb méretű edényben tűzre tesszük, tolófánk-nyomóba betöltjük a tésztát és abból 8 cm hosz- szúságú fánkokat nyomunk a zsírba. Szép pirosra sütjük, forrón, gyenge fahéjas cukorral behintjük és tálaljuk de adhatunk hozzá ízt is. Szerecsenfámk j Az előbbi tolófánk-masszából nagyobb, diónagyságú gombócokat gömbölyítünk és a zsírba rakjuk; pirosra sütjük, ha kisültek, sötét kakaós mártással leöntjük. „Gyarsiisía” a téli étreM A táplálék: fűtőanyag, testünk hőmérsékletét kell 37 fok körül tartania. Nyáron, amikor a szabadban 20 fokot mérünk, egyenesen káros lehet a túlzottan kalóriadús táplálkozás. Télen, mínusz 5—10 fokos hidegben, több „tüzelő" kell. Nyugodtan fogyasz- szon tehát zsíros kenyeret, szalonnát, töltött káposztát, disznótorost — akit egyéb okokból (gyomorbaj, epebántal- mak stb.) nem tiltott el az orvos mindettől. És jegyezzük meg: gyereknek, fiatalnak a legritkább esetben tilalmasak ezek az ételek! Minél nehezebb izommunkát végez valaki, annál több „nehéz ételt" fogyasszon naponta. Nem kell félnie az elhízástól, mert ami nyáron lerakódna a szervezetben, télen szinte nyomtalanul elég. Óvakodjunk az egyoldalúságtól! Napi kalóriaszükségletünket 35 deka zsiradék^ vagy 80 deka hús vagy ugyanennyi kenyér fedezi elméletileg. A valóságban az emberi szervezet egyensúlyát,- életképességét kizárólag a vegyes táplálkozás tartja fenn. Elegendő tehát 5—6 deka zsiradék, 10—15 deka fehérje (hús, sajt, túró), 20—30 deka kenyér (tészta, sütemény), a többi legyen főzelék, gyümölcs, lekvár. Ha ízlésünk elengedné a sokféleséget, szervezetünk akkor is megkívánja. Mert a vitaminok védőhatása nélkül is kárt szenvedhet egészségünk. A citrom, savanyúság (elsősorban a savanyú káposzta), a csipkebogyó, a különféle mirelité-gyümölcsök, téli alma ugyancsak nélkülözhetetlenek téli étrendünkben. Néhány szót a szeszes italokról. Az alkohol fűtőanyag, de ez a hatása múló, s aztán éppen az ellenkezőbe csap át. A bőrerek kitágulása miatt ugyanis hidegben még nagyobb az alkoholos szervezet hővesztesége, ami a megfa- gyásig fokozódhat. Egészen más az, ha a téli, zsírosabb ételekre lehörpintünk egy-két pohár sört, vagy bort. Ha szem előtt tartjuk, hogy az évszakokkal nem változik meg alapvetően szervezetünk igénye, csak a kalóriaszükséglet növekszik bizonyos mértékig: nem követhetünk el hibát táplálkozásunkban. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefon- központ: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-39 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság '.a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar °osta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat. Kecskemét — Telefon: H-Idf Index: 25 066
