Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-02 / 27. szám
t9f!3. február 2. szombat BÁCSALMÁSI VÁLTOZÁSOK Teljesült ígéret Négy esztendő nem nagy idő egy község életében. Hajdan évtizedek teltek el minden különösebb változás nélkül, s aki hosszú távoliét után hazatért a faluidba annak nem volt oka a menlepödésre. A mozdulatlan- sálba dermedt falvak úgy lapultak a táj ölén. mint ijedt kis madárkák a íbiszekben tél idején, nem tudták, mit hoz a jövő:-. A meggyorsult életritmus. c fgjlődV's nekilendült üteme ma m.á.f nem új dolog számunkra, ménis szinte meglepődünk, ha csak egy évig is nem jártunk valamerre. A változó élet képei fogadnak bennünket mindenütt, s ez alól a menye egyik déli községe, Bácsalmás sem kivétel. Ssámarln« Az előző tanácsválasztást előkészítő ielölő gyűlések alkal- mávál összegyűjtötték a lakosság javaslatait, feljegyezték az elhangzott véleményeket. De nem elégedtek meg ennyivel: közvé'e^énvkutatást végeztek a különböző foglalkozású emberek között, bogy a község ötéves féile<=ztési tervében számolhassanak ezekkel a kívánságokkal. Jól sáfárkodtak-e a lehetőségekkel. a lakosság segítő erejével*’ Négv esztendő eltelte után nemrégiben adott erről számot a községi tanács. A községfejlesztési alánból 9 rpi’tió 366 ezer forint állt rendelkezésükre. Nem kis összeg, de még ezt is sikerült megtoldani több mint másfél millióval a lakosság aktív segítő munka’a és a helyi anyagok hozzáadásával. A legjelentősebb tétéit á strandfürdő építése tette ki. amelv felette volt a három és fél milliónak. Ezután következett összegszerűleg a törpevízmű létesítése. 12 ezer négyzetméter út portalanítása, a szülőotthon korszerűsítése, közvilágítás bővítése, járdaépítés, gyermekotthon-átalakítás, tiszta. ‘ aagi fürdő építése, könyvtár kialakítása és így tovább. Ezen túlmenően a négy év eűatt tpbb műit kétmilliós fel- úiítási hitelt, s mintegy 17 millió forint beruházási hitelt fordíthattak üzérnek létesítésére, utak korszerűsítésére, raktárak építésére stb Mindezt beleszámítva meghaladta a 28 millió forintot az az összeg, amelyet a község fejlesztésére költöttek. hrő»ődn Man (rásossfálr X munkásosztály számarányának növekedése, ha nem is egy csapásra, de magával hozza annak tényleges erősödését, hatósugarának, befolyásának bővülését, s mindez kihat a politikai és kulturális életre egyaránt. Bácsalmás az elmúlt esztendők során elindult az iparosodás útján. Kiemelkedő állomása volt ennek a ruhaüzem létrehozása, mintegy ötmillió forint beruházással. Közel 300 nőt és 100 férfit foglalkoztat az üzem — s ez a község életében igen jelentős dolog. Á népgazdaság számára nedig az elmúlt évben 54 millió forint termelési értéket jelentett. Az 1959-ben létesült csőüzem. mint javító és szolgáltató vállalat működik a továbbiakban lényegesen megnövelt létszámmal és közel 16 millió forint évi tea~ melési értékkel Éz az üzem látja. majd el a vízvezeték-, villany-, rádió-, televízió-szerelési javítási munkákat is a lakosság Számára. Sokat fejlődött az 1961-ben létrehozott ládaüzem is Jelenleg már 120 főt foglalkoztat, s külfödi megrendelésekre is dolgozik. Az áramszolgáltató vállalat is igen sokat fejlődött: négv év alatt 1800 új fogyasztót és 16 termelőszövetkezetet kapcsolt be a villamosenergia-hálózatba. A községben ezenfelül több kisipari szövetkezet is működik, s jelentős szerepet töltenek be a lakosság szükségleteinek kielégítésében. Növekvő vánárléevő Kétségtelen, hogy az egy ess iádra jutó nagvobb jövedelem, a foglalkoztatottak számának a emelkedése kihat a kereskedelmi forgalomra is. S a helyi föld művesszövetkezeti boltok — kulturált, korszerű, bármelyik vá rosba is beillő szakosított üzletek — jól lát+ák el növekvő fel adataikat. Itt is. mint másutt az országban, s a megyében ugrás- szerűen megnőtt a tartós fo gvasztási cikkek forgalma. Csupán tavalv 154 tv-készüiék. 26’ rádió és 183 mosógép fogvott el a községben. A korszerűsítek vendéglő és cukrászda is von zotta az embereket, s ezekben 7 millió 400 ezer forintot, költöttek el az elmúlt esztendőben. Az itt elfogyasztott ételek forgalma kilencszerese volt az 1959. évinek, s 1 millió 700 ezer forintot tett ki... * Ide kívánkozna még sok minden, — az egészségügyi és szociális létesítmények fejlődése, iskolák és óvodák korszerűbb állapota, a rohamosan növekvő kulturális igények kielégítését szolgáló könyvtár, a felnőttoktatás és tanfolyamok Imponáló számadatai. Külön kellene írni a mezőgazdaság biztató eredményeiről és annak tudatformáló, emberekre kiható változásairól De mindez nem fiérhet el egy újságcikk keretében. Talán még néhány szót a terveikről, amely ez évben szélesvásznú mozi felépítését. a vizmühálózat fejlesztésért. távlataiban pedig vásár- csarnok. korszerű művelődési ház, s emeletes szövetkezeti lakások építését, s nagyarányú parkosítást tűzött ki célul — természetesen a lakosság továb bi teljes támogatását remélve. Megadja-e Bácsalmás riépe ezt a támogatást. Ügy gondoljuk, ez nem lehet vitás. Négy esztendő változásai azt igazolják: a mozdulatlanságba dermedt falvak kora nálunk végérvényesen lejárt, s érdemes tenni, dolgozni, alkotni azért a faluért, amely nem is oly távoli jövőben már szinte csak lélekszámúban különbözik majd a városi helységektől. LAPUNKBAN néhány napon át nagy, keretes hirdetés tudatta a lakossággal, hogy február 1- töl Kecskeméten hat körzeti gyermekorvos kezdi meg működését Dr. Kuti István, a megyeszékhely főorvosa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy államunk az anya- és csecsemővédelem további javítása céljából hozott intézkedéseket a körzeti gyermekszakorvosi hálózat kiépítésére. KECSKEMET hat gyermekszakorvosa körzetre való felosztása csak a kezdeti lépést jelenti, mert a városban ennél több körzetre lesz szükség, azonban jelenleg országos viszonylatban is hiány van gyermekszakorvosokból Orvosképző intézeteink ezt a hiányt néhány éven belül, remélhetőleg, pótolják, s akkor mód nyílik Kecskeméten is a körzeti gyermekszakorvosi hálózat bővítésére. A mostani körzeti gyermek- szakorvosi hálózatnak — amelyre már korábban ígéret történt, s most eljutott a megvalósulásig — sok előnye lesz a régi gyermek-betegellátással szemben A védőnők közvetlenebb szak- irányítás és ellenőrzés alá kerülnek, a beteg gyermek rendszeresen ugyanannak as orvodnak a kezébe kerül, • Uy módon az orvos szinte házi orvossá válik. A HAT gygrmekaaafcorvoet körzet nagymértékben csökkenti az SZTK -ép ü 1 <n,ben levő rendelő zsúfoltságát, • általuk kör zelebb kerül a betegellátás a Lakossághoz. Am nem elegendő még arra, hogy a gyermekszakorvos tó tudjon rendszeresen járná minden beteg gyermekhez. Ezért az egészségügyi szervek úgy intézkedtek, hogy * város belterületén a két éves koron aluli beteg gyermekekhez a gyermekszakorvos, az ennél idősebbekhez, 14 éves korig, valamint a külterületeken lakó csecsemőkhöz és kisgyermekekhez továbbra is a felnőtteket ellátó körzeti orvos jár ki. A Bem utcai és a máriavárosi körzeti gyermekszakorvosi rendelő felszerelése megfelelő, hibául talán azt lehetne felróni* hogy a várakozó helyiségei lehetnének nagyobbak. A városi főorvos érdeklődésünkre elmondotta. hogy ezen a bajon is igyekeznek segíteni. A Bem utcából ugyanis más helyre telepítik a nyár folyamán az anyatejgyűjtő állomást, s bővítik az ottani gyermekszakorvosi rendelőt, a máriavárosi rendelő zsúfoltságát pedig a Jövőre felépülő korszerű leninvárosi orvosi rendelő fogja megoldású. A KÖRZETI gyermekgyógyászati szakrendelések megfelelő ellátásához tehát minden előkészület megtörtént. A város pártós tanácsvezetői Is figyelmet fordítanak arra, hogy az esetlege« kezdeti nehézségeket elhárítsák. A PetSfl Népe elintézte Visszaállították Kecskemét Külsó-Máriavároa dolgozói szerkesztőségünkön keresztül azzal a kéréssel fordultak az Autóközlekedési Vállalat személyforgalmi osztályához, hogy miután a máriavárosi állomástól a sokáig járhatatlan útszakaszt újjáépítették, az 5-öa autóbusz végállomását helyiszzék vissza a régi helyére. A* AKÖV forgalmi osztálya most értesítette szerkesztőségünket hogy a Külső-Máriaváros dolgozóinak jogos kérését teljesítették, s az 5-ös helyi járat ezentúl ismét a Jász utca túlsó végéig közlekedik. A házasságok itt köttetnek... . „Házasságok a* égben köttetnek..." — mondták hajdanában. A jánoshalmiak azt vallják, hogy korszerűbb és célirányosabb erre egy impozáns házasságkötő terem. Nem kímélték a költségeket és 378 ezer forintot fordítottak erre a célra. Képünkön: a művelődési ház dísztermének te beillő reprezentatív helyiséget mutatja be. jött ebbe a faluba, hogy magának csengettek. Visszajött és bekapcsolta ezt a rádlóleadót. Az éterbe küldött jelentést, hogy maga többé nem létezik. Vagyis 6 teljesítette a megbízást. Kinek a megbízása volt ez, Scsu- ko? Feltehetően a maga gazdáinak a megbízatása. Ki más uszíthatta volna magára ezt az öreget? Scsuko összegörnyedve, roskatagon ült, s egész idő alatt a fal egyetlen pontját nézte. Hallgatott. Nem zavarták. így telt el néhány perc. Végre aztán felemelte a fejét. — Vigyenek innen el — kérte. Este Szemin őrnagy jelentkezett Azizovnál. Közölte: a kórházból jelentették, hogy Scsuko kéri, menjen el hozzá Azizov ezredes. — Nem bírta tovább — nevette el magát Szemin. Azizov legyintett. — Van ennek esze. nem esett a fejére. Nem akarja megfosztani magát az utolsó reménytől. ... Másnap korán reggel ismét Scsukóhoz ment Azizov és Szemin. Scsuko, amikor meglátta őket, felkönyökölt az ágyban. — Eltörték a csontomat a lábamban tegnap, nyomozó polgártárs — mendta Scsuko. Azizov sietve ránézett. Szemin pedig az ajtó felé fordult, hogy orvosért induljon. — Várjon, legyen szives — állította meg Scsuko. — Nem jól értették, amit mondtam ... Az orvosok törték el a 'csontomat. Mert a röntgen kimutatta, hogy rosszul forrott volna ösz- sze. Eltörték, aztán még egyszer összeillesztették, de most már úgy, ahogy kell. És újra begipszelték. Scsuko felemelte a takaró egyik szélét, s megmutatta a friss gipszkötést, amelyben a lába nyugodott. Szemin leült a székre. Azizov cigarettáért nyúlt a zsebébe. — Akkor hát mit óhajt tőlünk? — kérdezte kissé türelmetlenül Azizov. Én ... — Scsuko izgatottan megnedvesítette a szája szélét. — Ha már az orvosok így... Még röntgennel is . „. — Rövidebben! — Tehát mégse lőnek főbe? — Scsuko lélegzetét is visszafogva, tágra nyílt szemmel meredt Azizov arcába. — Ezt én nem tudom, Scsuko — felelte az ezredes. — Majd a bíróság dönti el, mi lesz a sorsa. Tudja jól, hogy a kém, akit háborús időben tettenér- nek... — De hát kivételek mindig vannak! — Valóban, mindig van kivétel. De magának tudnia keil, hogy ehhez igen alapos indok szükséges. Természetesen, ha valaki őszintén bevall mmdent és ezenkívül valami értékes információt szolgáltat... — Én mindent elmondok, amit csak tudok. — Szóval — folytatta Azizov —, ha a nyomozati anyagok segíteni tudnak a szovjet katonai szerveknek, akkor természetesen kedvezőbb helyzete lesz. Megértett engem, ugye? — Igen. Megértettem, nyomozó polgártárs. — Scsuko hadarva, idegoson beszelt. — Kérdezzen, és cn válaszolni fogok mindenre. Bízom magában, mert maga... — Hagyja a szenvelgést — szakította félbe Azizov. — Csak akkor beszéljen, ha tém legesen van mondanivalója. — Kérdezzen, nyomozó polgártárs. Mindenre válaszolok. — Mindenekelőtt, hogy hívják? — kérdezte Szemin. — Mi az igazi neve? — Otto láss. — Más nevei nincsenek? — Csak ez... és Scsuko. — Német? — Igen— Hol képezték ki? — Hamburgban. Pontosabban valamivel lejjebb tőle, egy kis városban. — Otsburgban. Tulajdonképpen nem magában Ostburgban, hanem a határában levő egyik birtokon. Vagy tíz kilométerre délnyugatra a várostól. Otto Liss részletesen beszélt az iskoláról, amelyben a kiképzés folyt, feletteseiről, a kapott megbízatásokról. Diverziót kellett szerveznie szovjet gyárakban. Egyebek között meg kellett bénítania egy óriási olajfeldolgozó üzemet. Liss két címet kapott azzal, hogy azokkal veszélytelenül tarthatja a kapcsolatot. De mind a kettő használhatatlan volt. Gazdáik rég lebuktak már. Csak óriási szerencsével sikerült ezt kideríteni. Kis híja. s otthagyja a bőrét. Azizov elnevette magát. — Szemmel tartottuk mi magát, Liss, enélkül is. S arról az ostburgi iskoláról is tudunk egyet-mást. Egyszóval eddig még semmi újat nem mondott. Liss hallgatott. — Miért nem látták el magát robbanóanyaggal? — Ügy volt, hogy utánam küldik. Megállapodtunk, hogy amint eb’elyért-edem itt, kapcsolatot teremtek... — Ne meséljen. — Azizov felállt. — De hiszen rádióadója sem volt — Az a megadott címeken lett volna. — Talán az ősz szakállúnál? — Nem. Erről az emberről én soha semmit sem hallottam. Igazat mondok, nyomozó polgártárs. — Ö viszont jól, kitűnően ismerte magát. Hogyan lehet ez? — Gondolja, hogy kintről kapott megbízás alapján buktatott le? — ön saját maga is így gondolja. — Kétszer dobtak át egyszer Franciaországba, egyszer pedig Lengyelországba, s mind a két út sikeres volt. — Liss megtörölte a homlokát. — És most itt... Nem, sehogy sem értem az egészet. Igaz lenne az, amit maga mond? Nem tudom elhinni ... — Igen. Tulajdon társai árulták el. — Akkor, akkor... — Lisa hirtelen kihúzta magát, s a takaró szélébe markolt. — Felfedek maguk előtt egy titkot Igen fontos ügy. Egészen véletlenül tudtam meg ... (Folytatjuk)