Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-17 / 40. szám
X * ME ay El LAPJA KISKUN MAGVA R- SZOCIALISTA M UNKAS PA R.T 0ÁCS Yilág proletárjai, egyesüljetek! XVIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÄM 4rn 60 fillér 1S63. FEBR. 17, VASÄRNAP I Magyar-Szovfet Bari ti Társaság megyei elnökségének ünnepi ülése A közelgő országgyűlési és tanácsválasztásokat nem tekinthetjük egyszerűen a négyévenként bekövetkező választások egyikének, hanem — mondliat- nánk — személyi kiválogatás-- nak egy, az eddiginél magasabb rendű feladat: a szocializmus teljes felépítéséhez. Ezt a feladatot nem kizárólag a tanácsok fogják végrehajtani, de jelentős mértékben az államhatalom helyi szerveinek érettségétől, irányító és ellenőrző tevékenységének hatékonyságától függ az előrehaladás mértéke és üteme. Pártunk Vili. kongresszusának határozatai nem hagynak kétséget afelől, hogy a kultúra, a művelődésügy jelentősége — a gazdasági szervező munka mellett — mennyire megnőtt, a? osztályharc fő frontjába ke- ri’T(.-ekszor elmondtuk azt is, hogy a termelés és a tanulás, a a gazdasági szervező és a kulturális nevelő munka milyen kölcsönhatásban állanak egymással sőt a kongresszusi határozat a szocialista építés fő folyamatainak összefonódásáról beszél. Mindamellett ez a felismerés még nem vált élő gyakorlattá tanácsaink tevékenységében, ezért helyénvaló ezt a kérdést közelebbről is megvizsgálni. A végrehajtó bizottsági és tanácsülések, valamint a vb- vezetők évente megrendezett tanfolyamainak tapasztalatai azt mutatják, hogy szemléletben és munkamódszerben egyaránt van javítani valónk megyétől községig valamennyi szinten. Anélkül, hogy általánosítani akarnék, megkísérlem ösz- szefoglalni a legjellemzőbb hí ányosságokat: A legveszélyesebb a művelődésügy lebecsülése, harmadrangú tényezőként, külön teherként, szükséges rosszként való kezelése. Az ilyen felfogású emberek abból indulnak ki, hogy a termelés az elsődleges, hiszen „a lét határozza meg a tudatot” és azzal érvelnek, hogy a kultúra csak viszi a forintot, de nem hozza, tehát a művelődésügy érje be forintban, törődésben. időben és energiában annyival, amennyi éppen jut rá — a gazdasági feladatok teljesítése után. Nem gondolnak arra, hogy a műveltségben gyarapodás mennyire előbbre viszi, gyorsítja a gazdasági fejlődést; hogy a szocialista embertípust éppen a testi és szellemi, gyakorlati és elméleti sokoldalúság, a magas fokú szakmai és általános műveltség jellemzi; hogy a „kiművelt emberfők”, sokasága nélkül szocialista nemzeti egység nem jöhet létre, arról nem is beszélve, hogy eddig elért gazdasági eredményeinknek is egy sor politikai, ideológiai, tudatbeli előfeltétele volt. Ez a vulgáris materialista felfogás gátja a feladatok jó megtervezésének, ö- r 7eh a n goi ásán ak, negatív módon hat vissza a munkafegyelemre, felmenti a gazdasági vezetőket a művelődésügyekkel való törődés, a művelődésügyi dolgozókat pedig a sofenddalú tervező és szervező munka felelőssége alól. . Hiba a művelődésügy fogalmának leszűkítése csak iskolai vagy csak népművelési területre. Az előbbi minden művelődésügyi problémát az iskola- hálózattal, jól szabályozva, szigorúan rendeleti úton akar megoldani, kirekesztve mindent, amire nincs intézmény, nincs jogszabály, nincs rendelet: az utóbbi pedig kulturális munkán csak az iskolán kívüli népművelő munkát érti, teljesen elszakítva az iskolai nevelő munkától, esetleg még jobban leszűkítve csak művészeti vagy szórakoztató jellegű tevékenységre. A harmadik veszélyes hiba a művelődésügy elszigetelődése a termeléstől, a gazdasági szükségletektől való elsza- kítottsága. Ez a tervezésben papírmunkát, a végrehajtásban a könnyebb ellenállás irányába való haladást, kirakatmunkát, öncclúságot eredményez. E hibák kiküszöbölését elsősorban a területi vezetés erősödése, a választott szervek — tanácsok, végrehajtó bizottságok, állandó bizottságok — színvonalasabb működése biztosítja, A küszöbön álló választások lehetőséget adnak arra, hogy a legjobb erőket mozgósítsuk a feladatok megoldására. Különösen az állandó bizottságokra vár az eddiginél sokkal nagyobb szerep, hiszen a lakos- sás' széles rétegeinek szükségleteit, igényeit, a rendelkezésre álló lehetőségeket éppen az állandó bizottságok tagjai tudják legeredményesebben felmérni. Szükség van erre azért is, mert a művelődésügy önmagában is szerteágazó, bonyolult dolog, azonkívül még irányítás szempontjából is meglehetősen tagolt, az egyes intézmények különböző főhatóságokhoz, állami és társadalmi szervekhez tartoznak. A megfelelő koordinálást, az anyagi és szellemi erők egészséges elosztását az állandó bizottságok tudják legjobban előkészíteni. Ezek birtokában hozhat a végrehajtó bizottság és a tanács megfelelő határozatokat, irányíthatja célratörően a szakapparátust. A végrehajtó bizottságok tevékenységében az elmúlt négy év alatt jelentős helyet foglalt el a művelődésügy. Amellett, hogy egyes helyeken a számsze-' rűségeken Is van javítani való, a fő dolog, hogy a végrehajtó bizottságok a párt politikájának helyi érvényesülését, a művelődéspolitikának a teljes társadalmi szükségletre építését biztosítsák, városokban és községekben mélyrehatóan elemezzék az egyes intézmények tartalmi munkáját, engedjenek minél gazdagabb teret a társadalmi erők közreműködésének, a tervezéstől a végrehajtás ellenőrzéséig. Eddigi eredményeink feljogosítanak bennünket arra a reményre, hogy az újonnan választott tanácsok eredményesen fogják megoldani a rájuk bízott feladatokat. Madarász László A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 15. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt a Hazafias Népfront megyei székházában ünnepi ülésre ült össze a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége. Az ülésen részt vettek a megye és a város párt-, állami- és társadalmi életének vezetői; megjelent Karoljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének másodtitkára; a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó szovjet hadsereg tisztikarának képviselője és Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára. Az ünnepi ülést Krizsán János, az MSZBT megyei alelnö- ke nyitotta meg, majd Weither Dániel, a baráti társaság megyei elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszédében méltatta a nagy jelentőségű, tizenöt év előtti történelmi eseményt. Felelevenedett az az őszinte, baráti segítség, amelyet a Szovjetunió évtizedekkel a felszabadítás előtt, a Tanácsköztársaság ‘támogatásában, majd a fehérterror alatt nyögő ország üldözöttéinek oltalmazásával nyújtott. — Az utóbbi, történelmi eseményekben és eredményekben gazdag másfél évtized — mondotta Weither Dániel — ismét bebizonyította, hogy jó és hűséges szövetségest választottunk. Nincs az ország, a megye társadalmi-, gazdasági életének egyetlen ága, részterülete, amelyre ne hatott volna ter- mékenyítőleg a szovjet népnek a barátsági egyezmény alapján nyújtott hatalmas segítsége. A barátság olajvezetékben érkezik hozzánk a nélkülözhetetlen energiaforrás, bekapcsolódtunk a villamosenergia hálózatba, szovjet traktorok szántják földjeinket, hatalmas dózerok telepítéshez panírozzák a végeláthatatlan homoksíkságot. — Barátságunk, gazdasági együttműködésünk nagy múltra tekint vissza, de még nagyobb jövő előtt áll. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a szocialista országok együttműködését olyan magas színvonalra emeli, amely bőséges forrása lesz népeink gazdagodásának, életszínvonala gyarapodásának. — A február hónap néhány éve éppen ennek a szerződésnek a jegyében a magyar— szovjet barátság hónapja volt. Ez a hónap azonban „megnőtt” és időben kiterebélyesedett, hiszen a barátságnak nem lehetnek időhatárai. Mi Bács-Kiskun megye százezrei is ebben a szellemben élünk és így értjük a nagy szovjet néphez fűződő barátságunkat. Most már hosszú hónapok óta a nagy számvetés időszakában él egész népünk. A kongresszus határozata nyomán a választásra készülődésünk programja a szocializmus teljes felépítése lett. Ez tömöríti most sorainkat, ez lett lüktető jelszava mindennapos mun- -fciáakpak, s a sols, sok tennivaló közepette ez hatványozza meg az egyes emberek erejét, hogy a következő években bátrabban léphessünk előbbre a megye iparfejlesztése terén. — Megyénk jellegéhez mérten bőséges tennivalóval szolgál a mezőgazdaság is. A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása, a tényleges mezőgazdasági nagyüzemek kialakítása summázza céljainkat. De hízelgő megyénkre nézve az is, hogy az ország szőlő- és gyümölcstelepítésének nagy hányadát az erre a célra igen alkalmas homokos területeinken telepítjük el, s ez megyénket néhány esztendő múlva az ország legnagyobb szőlő- és gyü- mölcsöskertjéyé varázsolja — mondotta ünnepi megemlékezésében Weither Dániel, majd a baráti társaság és megyénk lakossága nevében a hűséges barátot megillető őszinte jókívánságokkal fejezte be beszedőt. Az ünnepi beszéd után a barátsági szerződés jelentőségét méltatta még Rendeczky János, a Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységének mérnöke, Tóth László, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, Németh Tamás, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke és dr. Volni Gyula, a megyei kórház főorvosa. Az ünnepi ülés a szovjet hadsereg tisztikara képviselőjének és Karoljov követségi másodtitkár felszólalásával ért véget. VASASOK Németh János segédmunkásként kezdte a Bajai Villamosipari Gyárban. Később az esztergályos szakmában segédlevelet szerzett. Jelenlegi teljesítménye meghaladja a 100 százalékot, kezei közül selejtes termék nem kerül ki. A Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat dolgozói az idén az IKARUSZ székesfehérvári gyáregysége részére 102 darab rönt- genáraintaliga karosszériáját készítik el. Az első 14 darabot Paprika Benő vezette lakatosbrigád állítja elő. (Pásztor Zoliáa Ä tanácsok és a művelődésügy
