Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-17 / 13. szám
HRUSCSOV BESZÉDE AZ NSZEP VI. KONGRESSZUSÁN (Folytatás a 2. oldalról.) natkozó beszédeik már nem azonosak „a kommunizmus visszaszorításának” stb. tézisével. Mi nemcsak kijelentjük, hanem nagyon jól tudjuk is, hogy a szocializmus és a béke erői felülmúlják az imperializmus erőit. A kubai válság tanulságai Hruscsov ezután ismertette a kubai ügy részleteit, majd így folytatta: Akadnak olyanok, akik azt állítják hogy a Karib-térség- ben kialakult konfliktusban Kuba és a Szovjetunió vereséget szenvedett. Furcsa logikát követnek ezek az emberek: hogyan lehetséges, hogy a forradalmi Kuba létezik és erősödik, mi pedig vereséget szenvedtünk, ugyan ki hátrált meg valójában, s ki nyert ebben a konfliktusban? Vizsgáljuk meg még egyszer, milyen célokat tűzött ki a felek mindegyike. A forradalom végrehajtása otán a kubai nép célul tűzte ki hazájában a szocializmus építését. Az Egyesült Államok agresszív körei kijelentették, hogy nem tűrnek meg szocialista országot a nyugati féltekén és minden erejüket latba vetik a forradalmi kubai kormány megdöntése, az amerikai monopóliumok hatalmának visszaállítása céljából. Lám, ez volt a helvzet A szovjet kormány és Kuba kormánya átgondolta mit lehet tenni mérlegéit* a különböző változatokat, Éreztetni akartuk az amerikai imperializmussal. hoev ha agresszív támadásra szánja rá magát Kuba ellen akkor számolnia kell a termonukleáris visszavágás tehetőségével. Ez az általunk tett kényszerű intézkedés valóságos sokkot váltott ki az imperialistáknál. Am csakis Qven intézkedések vehették rá az Egyesült Államok államférflait a reális helyzet józanabb megítélésére. Ezt mondják nekünk: önök kivonták rakétáikat Kubából, tehát raeghátráltafc. tgy azonban csupán olyan emberek vélekednek. akik nem értik meg a napjainkban folyó rugalmasságot, manőverezési készséget megkövetelő politikai hare szövevényességét. Igen. ez a mi engedményünk volt a másik fél engedményére, ez kölcsönös engedmény volt. Az imperialisták rákényszerültek hogy engedményt tegyenek és lemondjanak a fcuba elleni invázióról Mi pedig éppen azért állítottuk fel rakétáinkat, hogy megóvjuk Kubát az imperialisták támadásától. Rakétáink tehát betöltötték szerepüket. Az Amerikai Egyesült Államok nem áltt el attól a szándékától. hogy Kubában felszámolja a szocialista vívmányokat Am az a lényeg, hogy ml Kubával együtt rákénvszerftettük aa Egyesült Államokat annak Idtelentéséne. hogy tartózkodik b Kuba elleni fegyveres támadástól. Ismétlem rakétáinkat Kubába szállítva mi nem akartuk közelebb hozni a szocialista országok és az imperializmus közti háború kirobbanásának idejét. Más célt követtünk, mégpedig azt. hogv ne engedjük meg az imperialisták Kuba elleni invázióját, hogv ne engedjük meg az új világháború ki- robbantását. Ha erről az álláspontról közelítjük meg az eredmények értékelését, akkor mi nyertünk. Ez a béke erőinek, a szocializmus erőinek, a kommunizmust építő erőknek a nyeresége. Néhány fontos kérdés Elvtársak! — mondotta ezután a szovjet kormányfő — engedjék meg, hogy a kommunista világmozgalom néhánv fontos és időszerű kérdésével foglalkozzam. Mjndenekelőtt szólni szeretnék a békéért, a békés egymás mellett élésért folyó harc, valamint a munkás- osztály által, minden dolgozó által a szocializmus világméretű győzelméért vívott forradalmi harc összefüggéséről. Napjainkban az a helyzet, hogy a békeharc a szocializmusért vívott harc legfontosabb feltétele lett A munkásosztály forradalmi mozgalmának a nemzeti felszabadító mozgalomnak egyetlen problémája sem vizsgálható a békéért, a termonukleáris világháború elhárításáért vívott harccal való összefüggésén kivüL Éppen ebben rejlik a kommunista világmozgalom taktikája szempontjából az a fontos tanulság, amelyet a Karib-tenger térségében lejátszódott legutóbbi eseményekből le kell vonni. A munkásmozgalom történetében már volt rá több példa is. amikor a békeharc a szocializmusért vívott harc fő feltételévé vált — mondotta Hruscsov, s ezt történelmi példákkal világította meg. majd rámutatott: Korunknak az a sajátossága, hogy a békeharc nemcsak a munkásosztálynak, hanem a lakosság valamennyi többi rétegének is minden eddiginél fontosabb történelmi feladatává lett. Ez az a csomó, amelyben összefonódnak, az egész emberiség érdekei. A termonukleáris háború veszélye láttán létrejön azon legheterogénebb tömeg- mozgalmak egységes áradata, amelyeket egyesíteni tud az a közös törekvés, hogy az emberiséget megszabadítsák a háborús katasztrófától. Ezen áradat vezető és szervező ereje a nemzetközi munkásosztály és a szocialista országok. A történelem igazolja Hruscsov ezután adatok során keresztül Igazolta: sok történelmi tény tanúskodik arról, hogy Marx, Lenin és követőik fáradhatatlanul harcoltak a hódító Igazságtalan háborúk ellen, és e háborúellenes álláspont köré tömörítették a nagy néptömegeket. Mostanában magukat marxistának valló egyes emberek kijelentik. hogy a béke védelme és a háborús veszély elleni harc ellentmond a marxizmus—leniniz- mus szellemének és akadályozza a forradalmi mozgalom fejlődését. Ha hinnénk nekik, akkor kiderülne, hogy Lenin, Kari Liebknecht és Rosa Luxemburg, az orosz bolsevikek nem voltak marxisták, mert felléptek a háború ellen. Ilyesmit csakis azok állíthatnak, akik nem értik meg a forradalmi harcról szóló marxista tanítás lényegét A tudományos szocializmus Marx és Engels által megteremtett elmélete abból indul ld. hogy a kapitalizmus — fejlődése sorún, a társadalom mélyén keletkező és kiéleződő antago- niszttkus ellentmondások eredményeként — elkerülhetetlenül elpusztul. Az élet teljesen igazolta a marxista—leninista tanítás helyességét. A munkásosztály ennek a tanításnak megfelelően nem az államok közötti háborúk kirobbantásával, hanem a kizsákmányolok elleni osztályharcban törekszik a kapitalizmus feletti győzelemre. Lenin az első világháború eleién e sajátosságok figyelembevételévél vetette fel történelmi tézisét az imperialista háború polgárháborúvá való változtatásáról. Ezt tették az orosz bolsevikok, Oroszország munkásosztálya. Ez azonban korántsem jelenti azt hogv a bolsevikok, élükön Leninnel, robbantották ki a háborút az államok között, mégpedig azzal a céllal, hogy győzelemre vigyék a forradalmat. Ellenkezőleg, Lenin és a bo’sevi- kok mindent elkövettek, hogv elhárítsák a háborút, de mivel ehhez nem volt elég erejük, kitűzték a feladatot, az imperla- 'ista háborút polgárháborúvá kell változtatni. Ez egyáltalán nem az, amit azok az újdonsült teoretikusok akarnak, akik kísérletet tesznek egy „elmélet” kialakítására, mely szerint az út a szocializmus győzelméhez az államok közötti háborún, romboláson, embermi Ülök vérén és halálán keresztül vezet. Mi történne, ha az atomfegyverek az emberek fejére zúdulnának? A tudósok kiszámították, hogy csupán az első csapás következtében 700—800 millió ember pusztulna eb Eltűnne a föld színéről és rombadőlne nemcsak a két vezető atomhatalom — az Egyesült Államok és a Szovjetunió, hanem Franciaország, Anglia, Németország, Olaszország, Kina, Japán és a világ sok más országának összes nagyvárosa. Egy atom- és hidrogénháború következményed több nemzedék egész életére hatással lennének, betegségeket, halált idézve elő, az emberiség élkorcsosu I ásához vezetnének. Nem azért beszélek minderről, hogy bárkit is rémisztgessek, mindössze felsorolom a tudományos tényeket. E tényekkel feltétlenül számolni kell. Kétségtelen, ha az imperializmus megszállottjai termonukleáris világháborút robbantanának ki, az a háborúkat szülő kapitalista rendszer elkerülhetetlen pusztulásához vezetne. S vajon a szocialista országok, a világszocializmusért folyó harc ügye nyeme-e a termonukleáris világkatasztrófán? Csak azok az emberek gondolkodhatnak Így, akik tudatosan szemet hunynak a tényekre. Ami a marxistákat és leninistákat illeti, nem gondolhatnak kommunista civilizáció megteremtésére a világkultúra központjainak romjain, a termonukleáris csapadéktól elpusztított és megfertőzött földön. Nem is szólva arról, hogy igen sok nép számára teljesen megszűnne a szocializmus problémája. mivel ezek a népek fizikailag eltűnnének Földünk színéről. A Szovjetunió, «mely nukleáris rakétaíegyverred rendelkezik, jól ismeri e fegyver lehetőségeit, Mi ezt a fegyvert hazánk és a többi szocialista ország védelme érdekében teremtettük meg. A szocializmus háború útján kivívandó győzelmét hirdető „elmélet” hívei a szocializmus győzelméhez vezető békés út kihasználásának lehetőségeit is tagadják. Azt állítják, hogy ez letérés a marxizmusról. A sztálini kultusz e rajongóinak felvilágosítására ki kell jelentenünk, hogy a második világháború után az angol kommunistákkal beszélgetve éppen Sztálin fejtette ki a szocializmus győzelme érdekében a békés, parlamenti út kihasználásának eszméjét. Az albán vezetők azt állítják, hogy az SZKP egyedül a békés út mellett lép fel és kizárja a fegyveres harc útját Az albán vezetők úgy vélik, hogy tetszésük szerint bármikor mesterségesen előidézhető a forradalom, hogy a forradalom végrehajtásához nincs szükség megfelelő objektív és szubjektív feltételekre. Az ő „elméletük” szerint minden igen egyszerű: megjelennek a hősök, iönnek és felkelést szerveznek. A történe- ’emben azonban ilyen esetek nem voltak és nem is lesznek Az ilyen — bocsánat a kifejezésért — „elméletnek” semmi köze a marxizmushoz. Ami az SZKP-t illeti, mi mindig marxista—leninista álláspontra helyezkedünk A forradalom gvőzetméhez szükség van meghatározott előfeltételekre Forradalmi helvzet kialakulás? esetén a forradalmi élcsapata által vezetett munkásosztálvnsk ezt a helyzetet ki kell használnia a hatalom mezragadá'ára Ha a kizsákmányoló osztálvok a néppel szemben erőszakhoz folvamodnak. akkor a népnek a s^ociriizmus gvőzrime érdeké ben jogában áll * leghatározot-, tabb eszközökhöz, köztük «fegyveres harchoz folyamodni. A konkrét helyzet pontos elemzése, az osztály-erőviszonyok helyes felmérése, a munkásosztály forradalmi taktikájának elengedhetetlen feltétele. Köztudott, milyen rugalmas taktikát alkalmaztak a bolsevikok, Leninnel az élükön, az oroszországi októberi forradalom előkészítésekor — mondotta Hruscsov és az oroszországi felkelések történetéből vett példák sorával igazolta. Elvtársak! — folytatta beszédét a szovjet kormányfő — a békéért és a szocializmusért az egész világon folytatott harcunk sikereinek fontos feltétele a kommunista világmozga- lom egységének erősítése. Minden kommunistának világosan látnia kell. mennyire fontos, hogy a forradalmi erők nemzetközi méretekben egyesüljenek, s összefogjon mozgalmunk mindegyik osztaga. Egységünk erősítése Természetesen nincs kizárva, hogy különböző országok kommunistái eltérően értelmeznek egves esetleg igen fontos kérdéseket. Nézeteltérések előadódhatnak, és elő is adódnak az éledben. De nem szabad elfeledni, hogy a kommunista és munkáspártok között felmerülő nézeteltérések csupán ideiglenesek ezzel szemben a szocialista országok néoei között már most örök időkre szóló kapcsolatok teremtődnek meg ezért csakis ebből a bennünket egyesítő fő dologból kiindulva lehet és szabad kiépíteni kapcsolatokat a testvérpártok között, s még inkább a szocialista államok között, amelyek közös társadalmi-gazdasági rendszeren alapulnak, 8 feladatukul tűzik ld a kommunizmus felépítését. Ehhez képest minden egyébnek végső soron csupán részleges jelentősége van. Ezért, ha nézeteltérések keletkeznek. nem szabad szabadjára engedni a szenvedélyeket. Ilyenkor türelemre van szükség. ahogy mondani szokták, a dolog gyökeréig kell hatolni, meg keR látni a leglényegesebbet. Márpedl« a testvémártok számára, s főleg a szocialista országok pártjai számára a leglényegesebb az a közös ügy, amelyért harcolnak — a szocializmus és a kommunizmus felépítése. Nézeteltéréseink vannak például Jugoszláviával néhány ideológiai jellegű kérdésben, ám csunán ezen az alapon nem lehet azt állítani hogy ez az orsrág nem szocialista. Ezt már esaac assort som icnoc nsogwaarn^ mert az objektív mutatók sae« rint az ottani rendszer szocialista. Milyen alapon „közösít* hetnénk tó" Jugoszláviát a szocializmusból, milyen alapaa zárhatnánk ki a szocialista államok sorából? Nekünk komoly nézetei téréi seink vannak az Albán Munkapárt vezetőivel, nos, szubiete* tfv elképzelésektől vezettetvaj jelentsük tó, hogy Albánia nem szocialista ország? Ez helytelen* szubjektív eljárás lenne. Bás az albán vezetőség egész so# igen fontos kérdésben meg nem értést tanúsít, s mi harcolunk e meg nem értés ellen, mégis úgy véljük, hogy Albánia szocialista ország, hogy népe iga? zi hősiességet tanúsított a szocializmus győzelméért vívott harcban. Mi szilárdan követjük és követni fogjuk a kommunista világmozgalom összehangolt általános irányvonalát. A békéért és a szocializmusért vívott h"rc elvi kérdéseiben sohasem tettünk és nem fogunk tenni engedményeket. Harcoltunk és a jövőben is harcolni fogunk a marxizmus-lenlnizmustől va.lő minden elhajlás, mind a jobboldali, mind a baloldali opportunizmus. mind a revizionizmusj mind pedig a dogmatizmus és a szektásság ellen. Meggyőződésünk. hogv csakis az ilven f harc révén lehet elérni soraink valódi megerősödését, csakis az ilyen harc révén közelíthet iük me« alkotó módon korunk alapvető problémáinak megoldását biztosíthatjuk a kommunista ■ mozgalom új sikereit Pártunk Központ! Bizottsága hasznosnak tartaná — mondotta befejező részében Hruscsov — ha megszüntetnénk á kommunista pártok között jelenleg folyó vitát, egymás pártjainak bírálatát, és bizonyos időt adnánk arra. hogy — mint mondani szokták — a szenvedélyek elüljenek. Hruscsov utalt arra hogv Jelenleg nem érett meg ax idő arra, hogy összehívjuk valamennvl testvérpárt tanácskozását a megérett problémák megvitatására, mert a# ilyen vita esetileg azok további kiéleződéséhez vezetne és a szakadással fenyegetne. Elsőrendű kötelességünknek tartjuk — fejezte be beszédét Hruscsov — mindent elkövetni azért, hogy még Jobban megszilárdítsuk barátságunkat — pártjaink, népeink barátságát, minden szocialista ország népének barátságát N. Sz. Hrusesov nagy teteaé#» sei fogadott beszéde után a kongresszus elnöke szünetet rendelt el, majd utána tovább folytatódott a NSZEP VI. kong. resszusának tanácskozása. Amerikai halvakor átok N?ngat BerKaben NYUGAT-BERLIN. (ADN) A nyugat-berlini amerikai megszálló csapatok egyik harc- csoportja kedden a város utcáin több órás hadgyakorlatot tartott. A háborús hisztériakeltés szolgálatába állított hadgyakorlat célja egy amerikai szóvivő szerint az volt. hogy lehetővé tegye a ..harccsoport különböző helyzetekben várható reakcióképességének vizsgálaMerény et az Osztrák Kommunista Párt bécsi kerületi irodája ellen Szerdára virradóra ismeretlen tettesek házilag készített pokolgéppel merényletet követtek el az Osztrák Kommunista Pártnak a bécsi Akkonplatz 1. számú házában működő XV. kerületi irodája ellen A bomba az iroda előtt robbant. megrongálta a helyiség ajtaját és ablakait. A rendőrség az illesális neonáci mozgalom tagjai között keresd a tetteseket. tát". A hadgyakorlatot végrehajtó egységet korábbi nyugatnémetországi állomáshelyéről csak néhány nappal ezelőtt vezényelték Nyugat-Berlinbe. Anasztasz M:ko:an fogadta a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetét Anasztasz Mikojan, a Szó#* jetunió Minisztertanácsénak első elnökhelyettese szerdán fogadta Ban Ce-lit, a Kínai Nép- köztársaság moszkvai nagykövetét és meleghangú, barátságé# megbeszélést folytatott vele. Fanfani Washingtonban Amintore Fanfani olasz miniszterelnök kedden délután repülőgépen hivata’os látogatásra Washingtonba érkezett — Aa olasz miniszterelnök a tervek szerint szerdán és csütörtökön találkozik Kennedy elnökkel ezen kívül több más vezető ama* ríkai személyiséggel is tárgyal majd.
