Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-15 / 11. szám
1963. január 13, kedd S. «»Idái A SZAKMÁT SZERETNI Ma költöznek új tanműhelybe a Kecskeméti Iparitanuló Iskola épületbádogos-tanulói a Bács megyei Építőipari Vállalat telepén. Nemcsak nagy öröm ez számukra, hanem feltétele Is a jobb tanulásnak, az ezután végzendő jobb munkának. Mert eddig bizony télen, ha beállt a fagy — ahogyan ők mondják: amikor felment a medve a tetőre — hol itt, hol ott húzták meg magukat egy műhely sarkában. vagy garázsban, ahol éopen hely akadt. A gyakorlati munka, a szaktudás e'saj át í fásának igazi ideje eddig csupán az őszi és a tavaszi időszak lehetett. h'ttd*d M'i'iorfof alkotnak az iparitanuló-iskola bádogosjelöltjei Mindössze kilencen vannak, közülük is állami vállalatnál csak hetein dolgoznak, kettő pedig kisiparosnál tanul. A hét fiú oktatója Kovács József. Először a Len in városban talál, koztam velük szeptemberben. Egy őszülő hajú férfit láttam, amint fél tucat kamaszgyerekkel labdát rugdosott egy épülő ház tövében. Hegedűs Emő. az iparitanuló-iskola igazgatóhelyettese mutatta őket: A fiatal bádogosok, akik elvállalták, hogy önállóan megcsinálók mesterük irányítása alatt, de szakmunkások segítsége nélkül az egyik épü’et tetejét. Most „pihennek”. Akkor más dolgunk volt. nem beszélhettem velük. Legközelebb egy szülői értekezleten találkoztam mesterükkel. Kovács Józseffel. ő volt az őszülő hajú férfi. Figyeltem, amint hosszan beszélgetett az érdeklődő édesanyákkal. édesapákkal, s ez a kép a tanítványaival játszadozó mester felidézett látványával keveredve igen sokat mondott nekem. Nem csalódtam. Az igazgatóhelyettes nem győzte dicsérni: kitűnően felkészült szakember, remek eredményeket ér el, s ami az iskola szempontjából a legfontosabb, rajong a munkájáért, szereti a gyerekeket. Aztán végül a hosszú tanári asztal mellett beszédbe elegyedtünk Kovács Józseffel is. Talán felesleges is mondanom, hogy eleinte szabadkozott, s csak akkor nyílt meg Igazán, amikor azt mondtam, hogy a beszélgetés célja voltaképpen a tapasztalatainak. a munkamódszerének ismertetése. 4 fiú*} kosul eredetileg e°vik sem akart bádogos lenni. Egészen véletlenül csöppentek ide. Először tehát e szakmát kellett megszerettetni velük. Szinte nem is hozzám beszél, arrrkor mosolyogva réved az emlékeikbe: — Ki vittem őket néhány elkészült új házhoz és azt mondtam: látjátok, akik ezt csinálták, valamikor maguk is tanulók voltaik, mint most ti. Aztán elmondtam nekik, mennyit keres egy bádogos. Beszélgettünk a szakmunkásokkal. Az erőpróba oedig az volt, amikor felvittem őket a tetőre. Most dőlt el: lesz-e belőlük valóban épületbádogos? H’szen aki fél a tetőn, az soha nem szeretheti meg ezt a munkát — Jobbról-balról karon fogtam egyet-egyet közülük, aztán így hármasban kimentünk a tető szélére. Megismételtem néhányszor mindegyikkel. Har- madszorra-negyedszerre némelyiket már figyelmeztetni is kel- 'ott. hogy ne olvan merészen! Közben mondogattam: ugye mi. lyen szép itt és egészséges is! Hiszen mindig jobb levegőt szívunk. mint a lentiek. — Aztán már gyorsan m^it minden. Kedvvel csinálták, tehát könnyen tanultak. Így jutottunk oda, hogy végül elvállaltuk a Lenin városban egy épület tetejének bádogosmunkáit. Látni kellett volna milyen büszkék voltak, amikor sikerrel lezajlott a műszaki átvétel! Felnéztünk a nagy épületre, a szemükben az volt: ezt mi csináltuk. egyedül! — Közben még játékra is volt idejük, amámt láttam — mondom. — Persze, hiszen gyerekek még. kell nekik a játék. Műnk- közben, amikor eljön a pihenő ideje, mi nem ülünk le dohé nyozni, mint a felnőttek, hanem futkérozunk, rugdossuk a labdát. Komo’yan mondom, nekerr is jól esik. Hadd hiratkozsam ismét Hegedűs Emő igazgatóhe lyettesre: — Kovács József sikereinek titka: bár soha nem feledkezik meg róla, hogy a tanulói mé'- gyerekek, úgy kezeli őket. min' felnőtteket. Nem ..tanár bácsi” hanem inkább afféle első szakmunkás közöttük. Ha pedig valaki ezután is kételkednék benne, hogy Kovács József tanítványai megszerették a szakmát, amitől eleinte annyira idegenkedtek, elég meggyőző lesz talán a statisztika: az iparitanuló-iskola több mint másfélezer növendéke közül az ópiiletbádogosok mulasztanak a legkevesebbet. A késést nem ismerik, igazolatlan mulasztás nincs, s még munkáról kiírt beteg is alig akad közöttük. Mester László Az Akadémiai Kiadó első negyedévi terveiből Az Akadémiai Kiadó az új esztendő első negyedében számos jelentős tudományos munkát tesz közzé, köztük több olyan művet, melyek a szakemberek mellett a nagyközönség figyelmét is megérdemlik. Stoll Béla Kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája című kötete elsőként összegezni azt a hatalmas lírai hagyatékot, melyet eddig csak töredékesen feltárt mintegy ezer kéziratos énekeskönyvünk foglal magában. A kiadó Jókai-sorozatában a negyedév folyamán a Töröktn- lág Magyarországon, a Politikai divatok és a Szerelem bolondjai című regények kerülnek ki a sajtó alól, kritikai és népszerű kiadásban. Cj kritikai kiadás indul Juhász Gyula ösz- szes műveinek közzétételével. A versek és műfordítások három kötete, mely a sorozatban elsőként hagyta el a sajtót, mintegy a negyedével növeli meg a költő eddig ismert lírai alkotásainak számát: közel 1400 verset tartalmaz, gazdag jegy- eetrnyag kíséretében. A családi jog rendjének alapjai című munkájában Nizsa- lovszky Endre széles történeti, gazdasági és tartalmi alapokon mutatja be a házasság és a család intézményének szocialista átalakulását, valamint várható továbbfejlődésének útját. A nagyüzemi gazdálkodás kérdései című rövid idő alatt népszerűvé vált agrárökonómiai so- rózatban jelenik meg Bíró Ferenc A pénzbeli munkadíjazás módszere és alkalmazása a terme1 ^szövetkezetekben című tanulmánya. Kozma Pál A szőlő termékenységének és szelektálásának virágbiológiai alapjai című könyve a tárgykör nem zetközi viszonylatban Is legteljesebb. gyakorlati következtetéseiben is jelentős feldolgozása Ballanegger Róbert és Fihály István A magyar talajtani kutatás története című kötete nagy múltú, nemzetközi hírnevű talajtani irodalmunk első összegezése. Győrfi János Erdővédelemtan című munkája a tárgykör elismert szakemberének elsősorban gyakorlati célú, gazdagon illusztrált kézikönyve. A kiadó szótárkiadási tervében szerepel végül a teljesen kifogyott Magyar—német és Német—magyar kisszótárak új, immár hetedik kiadása. Az említetteken kivül számos magyar és idegen nyelvű nyelvészeti, régészeti, orvosi és egyéb tudományos munka szerepel az Akadémiai Kiadó negyedévi tervében. Sokat beszélgetünk még a szórakozásról is. Jó részük meglepően tájékozott a világirodalomban és a zenében. A napi sportesemények természetesen itt is közismertek, de ők maguk is majdnem kivétel nélkül sportolnak valamit. A kérdésekre egészséges, józan választ adnak, távol áll tőlük minden ilyenkor másutt előforduló frázis vagy zavaros szépítgetés. Minden kertelés nélkül megmondják a véleményüket, még akkor is, ha az éppen nem általánosan elismert. Estére jár már az idő, s mielőtt elbúcsúznánk, megkérdem őket, mire emlékeznek szüleik múltiából? Azt akarom kipuhatolni, hogy vaipn a „nénván- dorlási múlt”-ból mennyi él még bennük, s hogy látják szüRpwZ^rJpa számok 1959 óta öt új felsőfokú intézmény kezdte meg működését megyénkben: a Bajai Felsőfokú Tanítóképző, a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző, a Felsőfokú Kertészeti Technikum, a Kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazdasági és a Bajai Felsőfokú Vízügyi Technikum. A filmszínházak iránti fokozott érdeklődést mutatja, hogy a megye 188 filmszínházában a látogatók száma 5 millió 600 ezerről közel 6 millióra emelkedett az elmúlt négv év alatt. A filmszínházakban 1961. évben összesen 35 124 különböző jellegű filmet vetítettek. leik jelenlegi helyzetét. — Amikor letelepedtek, a helyzet nagyon rossz volt. Most már minden évben jobban és jobban fejlődik — mondja az egyik ipari tanuló fiú. — Igen, nálunk is így volt. 1946 után újra kellett kezdeni az életet. Nagyanyám US év után, idén látogatott meg minket. ö Németországban él. Csodálkozott, hogy a házat ismét rendbehoztuk, hogy mindenünk megvan, ami szükséges — folytatja a fodrász-kislány. Egy „történelmi tudatú” lány: — Szüleim ősei Bajorországból jöttek, de már nagyon régen. Szüléimét semmi emlék nem fűzi hozzá. Édesapám tsz- tag. Szép lakásunk van. S egy másik, ahol az élmény még közeli: (Részletek a megyei pártbizottság agit.-prop. osztálya kiadásában megjelent „Az adott szó nyomában” című kiadványból.) Az utak találkoznak (Vaskúti jegyzet) X. Az ifjúság reflektorával Beszélgetés a filmről KEGYETLENÜL őszinte film, s talán ez az oka annak, hogy a nézők közül nagyon sok elégedetlenül távozott. A kiváló olasz rendező, Fellini nagyszerű ritmusérzékkel, a riportra jellemző leleplező élességgel, logikus érveléssel rombolja szét a polgári társadalom hazug illúzióit, annak az életformának és nézetnek hamisságát, melynek gyökerei még nálunk is sűrűn fellelhetők. Nem csoda hát. ha Az édes életei azok is, akikről — de azok, is, akiknek — szól, eléggé vegyes érzelmekkel, mindenesetre tartózkodva fogadták. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a film szokatlan és nehéz. Szédületes tempóját, kiélezett gondolatmenetét nehéz elfogadni és követni annak, aki eddig másfajta filmélményekhez szokott. A mi filmjeink egysíkú történései és az eddig látott népszerű nyugati filmek, szép nőkkel, dzsesz- szel, erotikával fűszerezett látványos produkciói után meghökkentő a valóságnak ilyen könyörtelen megfogalmazása. Talán azért is annyira megdöbbentő alkotás, mert — hiszen érezzük — Fellini minden túlzástól tartózkodott, mértéktartó 'ór.anságonl, minden szépítgetés nélkül villantott elénk arcokat, helyzeteket, emberi vagy embertelen érzelmeket. Nem egy központi cselekmény drámává érle- lődésének folyamatát ábrázolta. hanem kemény valóságlátássai — az életet. MINDENT tagad ez az élet, miben hisznek, vagy amit hinti akarnak a kisemberek, és ezért sokan hitetlenséggel vádol- ák Fellinit. Holott az ő látszólagos hitetlensége éppen egy — az élet másfajta szépségeiben szenvedélyesen hivő és hitét veszélyben forogni látó — műrész erőteljes tiltakozásából fakad. Hibája, hogy ebből az ér- elmi és érzelmi válságból nem seres kiutat, hanem az ember végső magára maradását, mindentől elidegenedését ábrázclja, le legalább ugyanekkora erénye s. hogy felhívja rá a figyelmet •s nem titkolja el a torz és hazug jelenségek legmélyebb in- lítékait. Főhőse Marcello, a tehetséges is jószándékú újságíró. Vidék- öl került a világvárosi élet kellős közepére — a Via Vene- tóra — és hamarosan felismerte: ennek az életnek ára van. Megpróbál menekülni eligazodni a zűrzavarban — eredménytelenül. Túlságosan függ azoktól, akik között él, de vajon a látszólagos szabadság, a tétlenséggel párosult hit kivezeti-e az embert a hazugságra épült, megalkuvó élet zsákutcájából? — veti fel a kérdést a rendező Steiner alakján keresztül. Steiner Marcello ellenpólusa. Márcellóé, akikkel tele van az élet. És akik, ha néni is közvetlenül, de felelősek o kisszámú Steiner ek pusztulásáért. Mert Steiner útja, látszólagos békéje, harmóniája az, adott körülmények között a halálba, öngyilkosságba vezet. MarceHónak marad az élet és a teljes erkölcsi megsemmisülés. NAGYON sokat mondott ez a film, hibái, a mi felfogásunktól elütő mondanivalója ellenére. Jó volt a befejezése — egy tiszta, fiatal arc mosolya. V . 7«. Pillanatkép a statisztikából A könyvállomány fejlesztésére évről évre többet fordít államunk. 1961. évben a megyében eme a célra több mint 1 millió forintot költöttek. Ez az összeg 54.3 százalékkal haladta meg az 1959. évi ráfordítási. Az ezer lakosra jutó fejlesztés összege fgy 1247 forintról 1950 forintra emeli kedett az egy könyvtárra jutó fejlesztés pedig 2182 forintról 3133 forintra. — Szüleim Romániából jöttek a háború idején, semmit nem hoztak el, csak a viseletűkből maradt. Egy-egy szőttes terítő, törülközők, szoknyák. Ezekről a tárgyakról minden kedves emlék „előjön”. S egy fiúnál előtűnnek az óhaza-vonzások: — Szüleim vagyona a háború alatt elveszett. 1948-ban telepedtünk ide Azóta sokat változott a rendszer, és szerintük és szerintem ma már sokkal jobb a megélhetés. Én nem nagyon szeretek itt élni. Szülőföldem szebb volt fent Északon. Az életemet szívesebben nagyvárosban tölteném, Nos, sorolhatni lehetne még a dokumentumokat: a fiatalság tudatában a múlt — nagyobbrészt egybeesik születésük ideiével — nehéz, próbákkal, viharokkal telies időszaknak tűnik. Ehhez mérve a ielen sokkal jobb. Miért mendiák ezt? Azért, mert Így halnák otthon. Érdekes az érzelmi motívumok (fent Északon, székely nép- művészeti emlékek) és a modern élet vonzásának együttfutását megfigyelni. (Tnkább nagyvárosban!) Késő este van, amikor búcsúzok tőlük. Arra kértem őket, állítsák reflektorfénybe a falut, s mondják el a véleményüket mindenről. Miközben jellemezték az életet, önmagukat is jellemezték. Csattanóul a nemzetiségi témához egy szimbolikus adalék. Az egyik gimnazista kislány elmondta, hogy rokonságából többen voltak annak idején Volks- bund-tagok. Ezt csak úgy mellékesen említette meg, nem sokat tud róla, családjában hallotta valamikor. Az volt az érzésem, maga se tudja pontosan, hogy miféle szervezet is voll ez akkor. Hamar más témára fordult a beszélgetés, s később, mikor a példaképekről beszélgettünk, ugyanez a kislány mondta: — Az én példaképem Anna Frank. Olvastam a naplóját és nagypn megszerettem. Egy pillanatra elhallgattam, s .. míg a fiatalok csevegtek, úgy éreztem, hogy egy feleítbetet- len, nagv történelmi szimbólum magasodik fel a virágos vaskúti klubszobában.. Németh Géza. (Folytatjuk.) ..............
