Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

t. oldal 1963. Január 15. kedd Äz NSZEP kongresszus« előtt Katonai áltamesíny Tógában 1 franciák atomrobbantást terveznek a Csendes-óceánon „HAZA, béke. szocia­lizmus — győzni fo­gunk!” — ezzel a jel­szóval ül össze Berlin­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN a togöi köztár­saság életében jelentős, drámai események zaj­lottak le január 13-án. ben a Német Szocialista Egységpárt VI. kong­resszusa, azé a párté, amely Németország tör­ténetében első ízben látott hozzá, hogy M arx és Engels hazájában felépítse a szocialista tár­sadalmat. Az egész világ rendkívül nagy érdek­lődéssel várja ezt a kongresszust. A berlini la­pok azóta is hogy nyilvánosságra jutott Hrus­csov kongresszuson való részvételének híre — egymás után közük a berlini dolgozók örömét és megelégedést sugárzó nyilatkozatait a nagy eseménnyel kapcsolatban. A tudósítók utalnak arra, hogy a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa, valamint Hruscsov részvétele a kongresszus munkájában, Berlint a nemzetközi élet homlokterébe helyezi. A kongresszus sor­rendben az utolsó a most lezajlott öt európai kommunista pártkongresszus sorában. A bol­gár, a magyar, a csehszlovák, az olasz párt leg­felsőbb fórumai mind határozottan állást fog­laltak az 1957-es és 1960-as moszikvai nyilatko­zatok mellett, újólag hangoztatva, hogy a bé­kés együttélés lenini elve minden kommunista és munkáspárt legfőbb külpolitikai vezérfo­nala. Az NSZEP új programját csaknem két hónapos vita után állították össze véglegesen s a' Német Demokratikus Köztársaság népe széles körben, alkotó javaslatok k'séretében vitatta meg a szocializmus építésének leendő vezérfo­nalát. Beláthatatlan jelentősége van a kong­resszusnak abban a tekintetben is, hogy a né­met béke sorsát mindenképpen befolyásolni fog. ják az ott elhangzottak, a kongresszuson szüle­tett határozatok. Hruscsov berlini látogatása feltétenül összefüggésben van azzal az állásfog’a- lással, amelyet a szovjet diplomácia és sajtó a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányköreinek teljes egyetértése mellett már az elmúlt ősz óta hangsúlyozta: a német kér­dés sem lehet kivétel a vitás nemzetközi kérdé­sek rendezésének általános tövényei, módszer­beli szabályai alól, Mint ismeretes, meggyilkolták ennek az elma­radott, és alig másfélmillió lakosú országnak az elnökét. Olympiót és az országban teljes a zűr­zavar. A zendülés katonai jellegű. A hírek sze­rint a hadsereg egy gyatogos zászlóalja és az elnöki testőrség lázadt fél. Lomé-ban. az or­szág fővárosában kijárási tilalmat rendeltek el. miután a köztársasági elnököt előbb letartózta­tásba helyezték, majd pedig, amikor az az ame­rikai követségre akart menekülni, meggyilkol­ták. Egy évvel ezelőtt már egy ízben hajtottak végre merényletet Olympio ellen, akkor azon­ban ezt megakadályozták. Togo a gyarmatosítás klasszikus időszakában portugálok szabad va­dászterülete volt, később német védnökség alá került, majd az első világháború után Nagy- Britannia és Franciaország osztozott területén. A volt francia Togo 1960-ban nyerte el az alkotmányos függetlenséget, de a közállapotok állandóan feszültségben voltak már Sylvánus Olympio, a most meggyilkolt elnök megválasz­tása óta. FRANCIAORSZÁGNAK az a döntése, hogy atomrobbantásokat hajt végre a Csendes-óceá­non, a leghevesebb tiltakozás és felháborodás viharát váltotta ki a csendes-óceáni szigeteken de szerte a világon is. Egymás után keresték fel tiltakozó távirataikkal az angol külügyminisz­tériumot: a brit fennhatóság alatt álló szigetek lakói. Üj-Zélandban több város tanácsa határo­zatban tiltakozott, mely szerint nem tűrik az ilyen veszedelmes kísérletet partjaik közelé­ben. A lapok rámutatnak, hogy Franciaország minden va’ó'zínűség szerint ugyanolyan könyör­telen lesz ebben az ügyben is. mint amilyen irgalmatlan Űj-Zéland létérdekei tekintetében is a közös piaccal kapcsolatos tárgyalásokon. A francia atomrobbantási kísérlet szerves részét képezi annak a kfcértetsorozatnak. mely az önálló francia atomütőerő létrehozását cé­lozza. Bonn tiHako/Sk ’ Mint jelentettük, Bonnban a hét végén nyugtalanságot keltet­tek azok a washingtoni jelenté­sek, amelyek szerint a Kuznye- eov szovjet külügyminiszter-he­lyettes és az amerikai vezetők között folytatott legutóbbi meg­beszéléseken némi közeledés mutatkozott a szovjet és az ame­rikai álláspont között Nyugat- Berlin kérdésében, mégpedig ab­ban a vonatkozásban, hogy az ENSZ-et be kellene kapcsolni a nyugat-berlini probléma megol­dásába. Bonn azonnal hivatalosan til­takozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nyugat-berlini kérdésbe történő bekapcsolása ellen. Von Hase sajtófőnök ki­jelentette: „A kormány nem já­rulhat hozzá ahhoz, hogy a nyu­gati hatalmak nyugat-berlini jo­gait az ENSZ-re ruházzák át. Ez súlyos károkat okozna a Nyu­gat pozíciójának Berlinben." E'búcsúztatták Gál György újságírót A farkasréti temetőben hétfőn elbúcsúztatták Gál György új­ságírót. A hamvasztás előtti bú­csúztatáson ott volt Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A kitűnő publicista három év­tizeden át dolgozott a magyar sajtóban. 1939 óta tevékenyen részt vett a munkásmozgalom­ban, s bátor harcosa volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Halálával fájdalmas veszteség érte a magyar újság­író-társadalmat. (MTI) ■OOOOOOOO-O-O-OOOOOOOÖ-Í Jean-Paul Sartre elutazott a Szov:eíuiiióból AZ „EV EMBERE" Dr. YV. G. McBridet, egy sidneyi nőgyógyászati klinika orvo­sát nevezik az ;,Év emberének” Ausztráliában, mivel ő volt az. első orvos, aki észrevette a thalidomide gyógyszer veszélyes hatását és erre felhívta a világ figyelmét. A képen: Dr. Mc­Bride a klinikán. JAPÄN BÉKEKÜLDÖTTSÉG LIDICEBEN A Hirosimából Oeviecimbe indult japán békemenet négy tagja, G. M. Szato vezetésével a csehszlovákiai Lidicébe látoga­tott. A képen: A japán küldöttség a lidicei mártírok közös sírja előtt. Jean-Paul Sartre ismert fran­cia filozófus és író, aki felesé­gével, Simone de Beauvoir író­nővel néhány hetet töltött a Szovjetunióban, hazautazott Franciaországba. Elutazása élőt Sartre a követ­kező nyilatkozatot tette: — A kulturális élet képvise­lőinek mostani együttes erőfe­szítései a totális atomháború fe­nyegetésének felismeréséből adódnak. Az atomháború teme­tőjében nem virágozhat ki a kultúra. A jelenlegi körülmé­nyek között a maga területén mindenkinek mindent el kell követnie, hogy szembeszegül­jön a háború rémével és tá­mogassa a békés egymás lett élés elveit. — A békés egymás mellett élés korántsem jelenti az ideo­lógiai harcról való lemondást. Éppen ezért rendkívül fontos a több szovjet, nyugat-európai és más író által felvetett azon gon­dolat megvalósítása, amelynek értelmében a világ írói talál­koznának kulturális problémák megvitatására, a kulturális ér­tékek kicserélése, a kultúrák békés versengése céljából. — Ügy vélem, hogy az Euró­pai írószövetség által jóváha­gyott ezen kezdeményezés meg­ölelő támogatást kap majd az olyan nemzetközi szervezetek részéről, mint az UNESCO. Sartre végül kijelentette, hogy a közeljövőben folytatódnak a fontos találkozót előkészítő megbeszélések. Közszemlére tették az ideiglenes választási névjegyzéket Január 14-én, hétfőn inegyeszerte közszemlére függesztették ki az ideiglenes választási névjegyzékeket, amelyek mindenki számára megtekinthetők a községi tanácsok hivatali helyisé­geiben. városokban a bérházakban és lakótömbökben, tanyákon a külterületi iskoláknál. Aki nem szerepel a névjegyzéken, az jelentse be a helyi tanács végrehajtó bizottságánál, ahol intéz­kednek a választási név’egvzékbe való felvételről. Amennyiben valaki — olyan ismerősét lát hiányozni a névjegyzékről, aki valamilyen oknál fogva nem tudja reklamálni névjegyzékről való lemaradását — ismerőse helyett is megteheti a bejelentést a végrehajtó bizottságnál. A névjegyzékek január 19-ig marad- ®ak közszemlére kifüggesztve, Megtérés — Szabó elvtárs, le­gyen szíves hozza be a múlt havi főkönyvi ki­vonatot! Az udvarias felszólí­tás úgy csattant, mint egy puskalövés. Dobos Mihály szövetkezeti elnöknek rándult egyet a bajusza, s vissza­ment az irodába, hogy folytassa a költségve­tés tanulmányozását. Határozott, kemény arc. élén kettős barázdát húzott a gondolkodás- Az iratokba mélyedt, de nem feledkezett meg iménti kéréséről sem. Két és fél évti­zedes egyéni gazdál­kodása alatt megszokta, hogy állandóan több­felé összpontosítsa fi­gyelmét, a személyével kapcsolatos dolgok, té. nyék halmazát hiány­talanul rögzítse agyá­ban. Szabó Sanyi már a felszólítás elhangzása­kor tudta, hogy nem fog eleget tenni a ké­résnek. Főkönyvi ki­vonat!. .. Sohasem ké­szítette el eddig. Két év óta dolgozott itt, mint könyvelő, mind­járt azután, hogy ki­tűnőre végezte el a közgazdasági techniku­mot. Jófejű, gyors fel­fogóképességű tanuló volt, s úgy gondolta, nogy a tsz-könyvelés- ben ez tökéletesen elég, sőt sok is. Ezért a na­pi munkaidőt sem vet­te komolyan. Tíz óra felé járt be az irodá­ba, s délután 3-kor már „lelépett”. Általá­ban semmi nem érde­kelte, egyetlen kivétel­től eltekintve: az in­tegrál-számításban akart „forradalmi” újí­tást bevezetni, s fog­lalkozott a kör négy­szögesítésének eddig is­meretlen „módszeré­vel” is. — Szabó élvtárs, a főkönyvi kivonatot kér­tem — rezzent fel gon­dolataiból Dobos Mi­hály türelmetlen sza­vaira — Miért ’»m hozza be? — Nem szoktam ve­zetni — válaszolta kö­zönyös hangon­— Arra kérem, hogy készítse el. Holnapra... Az elnök arca gond­terhelt volt — Hatá­rozottnak kell lennem, de mégsem parancsol­gathatok itt, mint va­lami tábornok — vil­logott agyában a di­lemma lámpája. Majd nagyot sóhajtva így folytatta: — Nézze, Szabó elv. társ, maga tanult em­ber. .. — Igen, az vagyok — vágta rá amaz —, s én tudom, mit kell itt tennem. Visszafojtott düh lob­bant az elnök szemé­ben. — Azért, mert a föl­det túrtam, rám is ra­gadt valami az élet­ben — szólt kemé­nyen. — Ha nem tud ná, néhány hónap múl va elvégzem a mező- gazdasági techniku mot. Aztán Gödöllőr. tanulok tovább az ag­ráregyetemen- S köz­ben itt is helyt kell áJlnom. Magának sok­kal könnyebb. S ha a helyében lennék, én elvégezném a munká­mat rendesen.. 5 Dobos Mihály na­ponként kérte a kivo­natot. Szabó Sanyi pe­dig mindig másnapra ígérte. De csak két hétig tartott a huza­vona. Többszöri figyel­meztetés után munka­könyvvel a zsebében távozott. • — Nem tudsz vala­mi jó állást szamom­ra? — kérdezte tía nap múlva volt osz­tálytársától, a tanács- titkártól. A titkár nem vála­szolt mindjárt, Ujjal közt a tollszárat pör­gette. Gondolkodott, érdemes-e segíteni ezen az integrál-kuka­con, ahogy már az is­kolában is nevezték. Majd váratlanul ezt a kérdést tette fel: — Tulajdonképpen miért hagytad ott a tsz-t? — összerúgtam az elnökkel — hangzottá válasz. — Dobos Mihályt é«

Next

/
Thumbnails
Contents