Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

Gyermekszoba, gyermeksarok ^ Az otthont — még ha . 'két, vagy esetleg egy szo­bából áll is — ágy hall kialakítanunk, berendez­nünk, hogy a család min­den. tagja, a gyermekek is magukénak érezzék. Ha két szoba van, az egyiket nyugodtan a gyerekeknek szánhatjuk, s ilyenkor a helyiség színével is alkal­mazkodjunk korukhoz és egyéniségükhöz. A lehető legvilágosabb színárnyala­tokat válasszuk a fal fes­tésére, míg a berendezési tárgyak színe lehet piros, vagy fehér. A szobát vagy sarkot kinyitható bútorfé­lékkel a gyermekek szá­mára elérhető magasság­ban falra erősíthető szek­rénykével, polcokkal, egy­szóval egyszerű, könnyű bútorokkal rendezzük be. A szék legyen oldaltámla nélküli, hogy ne akadá­lyozza a szabad mozgás­ban, s csak olyan magas, hogy a gyermek talpa a földet érje. Képünkön a gyermekek szobájának egyszerű „le­vegős berendezéséhez? kí­vánunk ötletet adni. Ki mikor és miért kezdi az íszákosságot? Sok-sok tragédia forrá­sa az alkoholizmus. Ezért vissza-visszatérő téma ez, amelyről nem lehet eleget beszélni és írni, s nem haszon nélküli figyelem­re méltatni: ki mikor és miért kezdi az iszákossá­got? A Központi Statisztikai Hivatal adatfelvételei azt bizonyítják, hogy a fér­fiak nagy része fiatalon, 18—25 éves korában szo­kik rá az italozásra. A nők többsége 40—80 éves korában kezdi. Vajon, mi­ért? Más okból lesznek alkoholisták a férfiak és más okból a nők. A fér­fiak a legtöbb esetben a szülői ház rendezetlen vi­szonyainak áldozatai. Át­veszik az iszákos szülők jellembeli és felfogásbeli tulajdonságait. Azok a szülők, akik ettől a ször­nyű „betegségtől” szeret­nék megóvni gyermekü­ket — elsősorban a szülői ház légkörére vigyázza­nak. El ne feledjék: a példa ragadós. És ha a gyermeket koráin hozzá­szoktatjuk az alkoholhoz „ez a kicsi igazán nem árt” felkiáltással, akkor ne csodálkozzanak, ha a folyamat vége embergyil­koló alkoholizmus lesz. A nők esetében az élet- körülmények hirtelen és többnyire kedvezőtlen megváltozása váltja ki az alkoholizmust. Az italt kí­vánó nők nagyobbrészt elvált asszonyok, vagy olyanok, akiknek házas- életében jelentős bonyo­dalmak keletkeztek. Meg­figyelték, hogy a férfiak többsége társaságban hó­dol kárhozatos szenvedé­lyének. A nők inkább oda­haza. egymagukban, lehe­tőleg titokban fogyaszta­nak alkoholt, kerülik a feltűnést. Az elvonó kúrára járó férfiaknak több mint a fele bevallja, hogy alko­holista barátok és isme­rősök társaságában szo­kott rá a nagyméretű ita­lozásra. Az elvonó kúra az esetek nagy részében segít. De az alkoholizmus elleni küzdelemben a kez­det kezdetén kell megálljt kiáltani az ösztönöknek. A lelkierő, a következmé­nyek ismerete sokat segít­het; Csírájában minden szenvedély könnyen el­fojtható. Bebizonyosodott többek között, hogy a rendezett életkörülmények, a szor­galmas munka, az egyen­súlyozott kedély, a csalá­di otthon tiszta melege a legnagyobb erejű segítség e káros szenvedélytől va­ló megszabadulásban. A fűtés tűzveszélyei A múlt évben megyénk­ben 59 lakóházi tűz ke­letkezett, s közel 100 ezer forintnyi érték vált a tűz martalékává. Ez indokol­ja, hogy néhány szót ejt­sünk a fűtés tűzveszélyed­ről. Fontos szabály, hogy tüzet rakni csak jó álla­potban levő tűzhelybe, kályhába szabad. Éghető padozat esetén a fűtőbe­rendezés alá és a tüzelő­nyílás elé hőszigetelő le­mezt és parázsfogót kell helyeznünk. A kályhából, tűzhelyből kiszedett tüzes hamut vízzel leöntve bá­dog edénybe gyűjtsük ösz- sze, s a fűtőberendezéseket ne bízzuk gyermekekre, a Teagyógyítés napjainkban fűtési idő alatt ne hagy­juk őket őrizetlenül. mert megyénkben két év­vel ezelőtt tizenkét gyer­mek halálát okozta az ilyen elővigyázatlanság. A begyújtáshoz, élesz- téshez ne használjunk benzint. petróleumot, gázolajat, mert az élet- veszélyes. Javíttassuk meg még ide­jében a sérült, rossz ké­ményt, kéménytisztító aj­tót. mert ez is több lakó­ház tetejének leégését okozta már. A kályhák füstelvezető csöveit he­lyenként fémbilinccsel erősítsük a falhoz, meny- nyezethez, mert a szét­esett füstcső is sok tűz­eset okozójává válhat. Végül — mivel most van a disznóvágások ide­je — nem szabad elfeled­ni, hogy sertésperzselés a szabadtüzelés veszélyeit rejti magában, ezért A gyógy teákról és a tea-gyógyításról manap­ság is sokat vitatkoznak az emberek. Egyre több gyógyult beteg köszönheti gyógyulását vagy panasz­mentességét a gyógyteák- nak. Ugyanakkor sok or­vos és gyógyszerész gú- ryos mosollyal, kézle­gyintéssel hallgattatja el a teadicsérő nyilatkozatot: — Ugyan már! A nagy szintetikus gyógyszerek idején haladó szellemű szakember csak nem kí­sérletezik útszéli gazok­kal?! Ám a kétségtelenül sok értéktelen növény mellett igen sok komoly értéket képviselő gyógynövény van, amit legjobban bizo- rvít az, hogy az V. és a készülő VI. Magyar Gyógyszerkönyv számos gyógynövényt tett és tesz majd „hivatalos” gyógy­szerré. A teagyógyítás egyik komoly előnye, hogy a teák hatóanyagtartalma mérsékelt és így hatásuk nem gyors, nem nyers, nem pillanatnyi, nem hir­telen átütő, hanem elhú- eódó, lassú, szelíd, kitartó. A másik komoly előnye h tea-kezelésnek, hogy a ^yógyteáknak — elsősor- *»an a hazai tea-keveré- — n hipmo-szug­gesztfv, tehát a megnyug­tató, gyógyhatásúkon kí­vül olyan bebizonyítható- an komplex hatásuk van, ami főleg gyermekek, öre­gek, legyengültek és túl- érzékenyek esetében ké­miai gyógyszerekkel — tablettákkal, porokkal — de még gyógyfüvekből ké­szült kivonatokkal sem helyettesíthetők. A tapasztalat sze­rint a teakúra elősegít­heti, fokozhatja, vagy tar­tósíthatja az egyéb gyógy­szerek hatását. Ilyenkor adagolását kiegészítő, se­gítő, fokozó beavatkozás­nak tekinthetjük. Azt sem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a teafüvek — elsősorban a hazaiak — könnyen hoz­záférhetők és házilag el­készíthetők. Csupán azt kell megtanulni, hogy a hatóanyag kivonása mi­lyen eljárással a legcél­irányosabb: meleg ázta- tással, forrázással, esetleg főzéssel, tartós forralással. Helytelen lenne például, ha valaki a csipkebogyó­teát forralással készítené, mert a tartós magas hő­mérsékletben a C-vitamin elbomlik és így a tea ér­tékéből veszít. Ne feledjük azt sem: minden gyógytea más, mindnek más a hatóanya­ga és mindtől gyógy­eredmény várható. Ezért minden betegnek minden betegségre más és más teakeveréket kell összeál­lítani, ha betegsége teá­val egyáltalán gyógyítha­tó. Műhibát követne el az az orvos — például! —, aki a tüdőgyulladásban szenvedő betegnek nem adna penicillint. A teagyógyítás nem olyan egyszerű, ahogyan azt egyesek elképzelik. A füves gyógyítás tekinté­lyét talán az rontotta el, hogy elsősorban füves­asszonyok és javasembe­rek foglalkoztak vele. Ezért igazuk van azok­nak, akik a teagyógyítás ügyét az Egészségügyi Mi­nisztérium vezetése mel­lett a magyar orvosi kar szívügyévé akarják tenni. Hasúnk gyógynövény­termelése bőséges, válto­zatos, s a Herbaria Gyógy­növénykereskedelmi Vál­lalat körülbelül 200 féle teával foglalkozik, 30 faj­tát termeszt kultúrában, s kamillateája, borosmen­tája és majoránnája a vi­lágpiacon is vezető he­lyen áll. Helytelen lenne, ha a gyógyfüvek népszerűségét a reális fölé emelnénk, de az igazat meg kell mon­dani még az ellenvélemé­nyekkel szemben is. Buga doktor szigorúan tartsuk be a tűztávolságokat, szalma-, vagy nádtetős lé­tesítményektől legalább 100 méterre szabad csak a pörkölést elvégezni, s a hús füstölését is csak tűz­biztos füstölőben végez­zük, a többi épülettől kü­lön állítsuk fel. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Mun­káspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lap­kiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskeméti Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefon- központ: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra lí forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat. Kecskemét — Telefon: 11-85 Kézimunka Csillagokból összeállított fer^ö C7 Ebből a mintából bármilyen nagyságú térítőt készíthetünk a csillagok számának növelé­sével. A minta egy sűrű és egy ritkított szalagsorbó^jím* Egy csillag átmérője — 20-as horgolócérnából készítve — 18 centiméter. A minta leírása. A horgo­lást a belső hullámvonalas, sűrű szalagsorral kezdjük a rajz „A” pontjánál szaggatott vonallal jelölt résztől kiindul­va. A hullámvonal minden fordulója négyes kapcsolással készül és a szirmok belső ol­dalán 1—1 ívet röviűpálcával kapcsolunk a szemben levő ívekhez. A rajz „B” pontjánál el­készítjük a virág közepét, minden szabad ívbe 4 egy­szerre befejezett négyráhajtá- sos pálcát horgolunk, köztük 2—2 láncszemmel. A külső, ritkított szalagsort a rajz „C” pontjánál szagga­tott vonallal jelölt részből 'ki­indulva kezdjük el. A ritkí­tott rész úgy készül, hogy minden pálca között 1—1 láncszemet horogolunk, de a belső hullámvonalas minia szirmai fölött a szalag három sorát sűrítve, vagyis lánc­szem nélkül készítjük. Ezt a külső szalagot a belső min­tához 2—2 ívet összefogó rö­vidpálcával és 2—2 ívet össze­fogó háromráhajtásos kereszt* kapcsolással dolgozzuk hozzá. A csillagokat egyráhajtásos, lfétráhajtásos és háromráhaj­tásos pálcákkal kapcsoljuk egymáshoz a rajz szerint. A négyszirmú kis motívum horgolását a rajz „D” pont­jából kiindulva kezdjük sűrű szalagsorral. A négyszirmú vi­rág horgolása megegyezik a minta „A” pontjánál írtakkal és a csillagokhoz egyráhajtá­sos és kétráhajtásos pálcák­kal kapcsoljuk, a 4 belső sza­bad ívet pedig rövidpálcával kapcsoljuk egymáshoz. KISMAMÁKNAK A lakosság ellátásában fontos részt vállaló köny- nyűipar 1963-ban a múlt évinél 5 százalékkal na­gyobb feladatot kapott. Ezen belül a pamutipar­nak 5.5 százalékkal több pamutszövetet kell gyár­tania. s 5.1 százalékkal több gvártmányt kér a kereskedelem a kötöttáru- gyáraktól is. A kereslet­nek megfelelően valami­vel kevesebb pamutba- risnya készül, de helyette jóval több szintetikus ha­risnyát gyártanak. A szin­tetikus anyag felhasználá­sa egyébként az egész tex­tiliparban növekszik és meghaladja a múlt évinek a kétszeresét is. A konfekció ipartól 5 2 százalékkal több gyárt­mányt kért a kereskede­lem. míg a selyem-, a cipő- és a papíripar ter­melése jövőre az 1962. évihez hasonló szinten lesz. A bútoripar viszont 13,9 százalékkal több bú­tor gyártására készül ícL' A könnyűipar idei terveiből

Next

/
Thumbnails
Contents