Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-11 / 8. szám
Számadás egy testület nevében Nem maradtak adósak a tompái tanácstagok Most, amikor négy év után ismét tanácsváüasztásokra készülünk, magától adódik, s szinte elkerülhetetlen egy rövid, számvetésszerű összegezés az elmúlt négy év munikájáról. Kik, hogyan tevékenykedtek, s mit végeztek el azokból a feladatokból, amellyel választóik megbízták őket, mit tettek a falu fejlődéséért, lakóinak jobblé- tcért a nép képviseletével megbízott tanácstagok? Emberekről — sarokban Tompa község lakossága 1958- ban hatvanegy tanácstagot választott. Valamennyiüket jellemezni, tetteit felsorolni nemcsak egy cikk, de egy újságnyi terjedelemben is nehéz lenne. Ne essék hát sértődés, ha csak (néhányról szólok itt. Idős Szalai Ferenc bácsi — aki 1945-ben a földosztó bizottság elnökeként kezdte közéleti szereplését — 1954 óta tagja a tanácsnak, s képviselte ott mindig becsülettel és soha nem szűnő tenniakarással, nemcsak s,szűk” körzete, de a tompái Bzabadság Tsz érdekeit is. Gilicéé Vince különösen mint a pénzügyi állandó bizottság tagija dolgozott sokat a község szociális és kulturális fejlődéséért Pintér Antalné, a járási nőta- rács községünkben élő titkára, enint járási tanácstag is sokat tett a községért. Csányi Gyula általános iskolai tanár az új fcultúrház felépítésének kitartó ftarcosa, szervezője. Ifj. Nagy 'András munkahelyéről, a Kis- szállási Gépállomásról az időjárás viszontagságai miatt számtalanszor csak körülményes ptazás után juthatott haza, de mindig pontosan megtartotta r tervbe vett” családlátogatásait, anácstagi beszámolóit, s mint az ifjúsági állandó bizottság elsőké is lelkesen vállalt és teljesített minden rábízott feladatot. Güicze István, a 73 éves Pista bácsi az elmúlt választások alkalmával került a tanácsba, s mindvégig ő volt egyik legbátrabb, legéberebb őre a termelőszövetkezeti demokrácia betartásának. E rövid jellemzés után, gondolom, arról is érdemes néhány szót ejteni: mit fejlődött, mivel gyarapodott falunk a bemutatott tanácstagok és hasonló társaik négyéves munkája nyomán. 1960-ban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett községünk parasztsága. S azt hiszem, kimondhatom: a lakosság szorgalmán kívül tanácstagjainknak is része volt abban, hogy az átszervezést jelentős fellendülés követte a termelésben. Amit elintéztek... A múlt évben már 12 millió forint értékű mezőgazdasági terméket állítottunk elő, illetve adtunk át a felvásárló szerveksek. Ami kereskedelmünket illeti, négy év előtt még egyetlen korszerű boltegység sem működött falunkban. Ma már neonvilágítással ellátott és belül is nagyszerűen felszerelt, korszerűsített textilüzletünk, élelmi szerüzletünk, vegyesboltunk és műszaki szaküzletünk szolgálja a lakosság igényeinek mind kulturáltabb kielégítését. Korszerűsödött férfi és női fodrászatunk, a helyi ktsz pedig megszervezte a gépjavító, szerelő részleget, a rádió és televízió javító-szolgálatot, s így nem kell a szomszédos városokba utazni, ha a faluban levő száz motorkerékpár, nyolc autó, 40 tv, vagy több mint ezer rádió közül elromlik valamelyik. Sokat változott az elmúlt négy év során a falu, falunk utcáinak képe. Villanyhálózatot kapott a Hunyadi, a Halasi út, a Kőrös oldal, a Damjanich utca, megépült a törpevízmű, portalanításra került a falun áthaladó közlekedési út, s javult a Hasznos vadászat ■ 'A Duna-ártéri Erdőgazdaság tíadrezervátumát szívesen keresik fel a külföldi vadászok. A jó hírre jellemző, hogy a vidéknek évről évre nő az idegen- forgalma. Most az idény alatt hxxxkkxxxxmxx 6500 óra víz alatt Huszonöt éves búvárjubileu- mát ünnepelte a minap A. Petuhov szovjet búvár. Kiszámították. hogy e negyedszázad folyamán “összesen 6500 órát töltött a víz alatt belga, olasz és német vadászok keresték fel a bajai erdészet vadgazdaságait. Szerdán újabb tíztagú nyugatnémet vadászcsoport érkezett fácán-, nyúl- és vaddisznó-vadászatra. Az idei szezonon már majdnem hétszázezer forintra tettek szert a vadállományból, százötvenezer forinttal többre, mint az elmúlt év hasonló időszakában. közlekedés is. Falunkat ma már buszjárat köti össze a környező falvakkal és Kiskunhalassal. Egészségügyi vonatkozásban egyik legnagyobb eredmény, hogy ma már két körzeti orvosi rendelő is működik, ezenkívül megszerveztük a fogászati szakrendelést, s korszerűsített gyógyszertárunk felveszi a versenyt akármelyik városival is. Végezetül egyetlen mozaikot a falu kulturálódásáról. Azontúl hogy mind többen végzik el esti tagozaton az általános iskola VII—VIII. osztályát, tanácsunk javaslata és intézkedése révén 19-en itt helyben végezhetik a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályait. Ez nagy könnyebbség a tanulni vágyók számára, hiszen községünktől a MÁV állomás 6 kilométerre van, s fáradságos lett volna az átjárás más faluba vagy Kiskunhalasra. Talán nem vádolnak azzal, hogy mindezt dicsekvésnek szántam, hiszen szeretném elmondani azt is, ami még megoldásra vár a további fejlődés érdekében, s amire már a mostani tanácsnak nem futotta az idejéből. , még megoldásra vár A törpevízmű megépítése után most már megvalósítható az utcai vízvezetékhálózat kiépítése. Tovább kell rendezni a község utcáit, fejleszteni közvilágítási hálózatát, portalanításra szorul már az Attila utcai makadámút és a régi „kinőtt” kultúrotthon helyett az új is felépítésre vár. Korszerűsíteni kellene a MÁV megállót, bővíteni várótermét. Ki kell még „harcolni” egy diákbuszt, hogy ne okozzon gondot Kiskunhalason tanuló ifjúságunk közlekedése. A tanyai gyerekek érdekében, hogy a központi osztott iskolában magasabb színvonalú oktatásban részesülhessenek egy 40 személyes heti kollégium létrehozása is szükségessé vált a központban. Mindez nem nélkülözheti majd a tanács támogatását, s gondoljuk, nem is fogja nélkülözni, hiszen nemcsak a most leköszönő tanácsnak, de a következőnek is a lakosság életkörülményeinek további javítása, a falu fejlődéséért végzett munka hoz majd megbecsülést és elismerést. Simola Lajos vb-titkár Tanuló kiskunok AMIKOR Petőfi Sándor 1845- ben Kunszentmiklóson járt, s amint erről egyik szép verse árulkodik, itt igen jól érezte magát, még csak egy öreg iskola szolgálta a kiskunok csemetéinek szellemi gazdagodását. Az öreg iskola ma is áll — az ipari tanuló fiataloknak ad lehetőséget a tanulásra —, azonban a közel kétszázharminc esztendős múltra visszatekintő gimnáziumra, amely megújho- dott formában és tartalommal végzi nemes hivatását, nehezen ismerne már rá a költő. A mostani gimnáziumi épület 1930- ban készült, s alaposan rászolgált a felújításra. Tavaly tatarozták kívül, az idén pedig közel másfélmillió forint költséggel belülről hozzák rendbe. De ez csak egy lépcsőfoka a korszerűsítésnek. évfolyam növendékei kezdték el — az országban első — növényvédő szakiskolai tanulmányukat, de ez folyamatosan, ahogy előrehaladnak az osztályokkal, bővülni fog. KÖZEL NÉGYSZÁZ közép- iskolás növendék tanul itt — nagyobbrés2d lányok —, természetesen nemcsak kunszent- miklósiak, hanem a környező községekből bejárók, vagy a kollégiumok lakói. Igen, többes-, számban: kollégiumok. Egy fiú- és egy leánykollégium, hatvanhatvan fő bentlakóval. S ez az egyetlen szívfájdalmuk jelenleg. A leánykollégium nem tudja befogadni a jelentkezőket. Pedig volna megoldás — mondják az iskola vezetői, s a járási művelődési szervek képviselői. A leánykollégium mellett Még csak s falak látszanak, de őszre új tantermekkel bővül a kunszentmiklósi középiskola. MÁR ÉPÜL, s még ez évben átadásra kerül a nagyobb arányú bővítést szolgáló új részleg. Négy tanterem, két politechnikai műhely, egy lakrész és természetesen az elmaradhatatlan zsibongó” tartozik majd a gimnázium most épülő szárnyához. Központi fűtés teszi tisztasági és egyéb szempontból is kellemesebbé a környezetet, a tantermek levegőjét. A központi fűtést egyébként bevezetik a régebbi iskola épületébe is, tehát az is részesül ennek áldásaiból. Gimnáziumról beszéltünk eddig, pedig ez nem fedi pontosan a fogalmat. Ugyanis már jelenleg is mezőgazdasági szakiskola működik az iskola keretein belül. Egyelőre még csak az első van egy eladó épület — 150 ezer forintba kerülne a megvétele —, s ez nagyszerűen megfelelne a bővítésre. Hogy van-e rá lehetőség? Próbálták már kopogtatni, s a járási pártértekezleten is szóvá tették, remélik: az illetékesek mielőbb megtalálják rá a megoldást. Sok bejáró kislány és szüleik gondján segítene ez az aránylag nem túl költséges megoldás. TELHETETLENEK... mondhatná rájuk valaki, de megbocsátható ez az igyekezet, hiszen a növekedő igények — a tanulási igények gyakorlati gondjai ezek. örömök és újabb tennivalók egyúttal... Ahogy rohamosan gazdagodó életünk diktálja, követeli. T. P. Vízbőséer a homokon A Duna—Tisza közén a szokásos január havi huszonhét milliméteres csapadékot már az év első nyolc napjában túlteljesítette az időjárás. Eddig negyvennyolc milliméter eső esett, majdnem kétszer több az ötven éves havi átlagnál. A nagy meny- nyiségű hóiét és csapadékot a homok még nyeli, de a IapályoMi kell egy öreg, beteges embernek? — Természetesen, orvosság, megfeleld időben, megfelelő hatású — mondaná bármelyik megkérdezett. S ugyan mi kell a kecskeméti vendéglátóiparnak? — tenném fel a következő kérdést. Természetesen orvosság, ismétlődne megint a felelet, de milyen? — Itt sokan megakadnának, mert gyógymódot valóban nehéz találni. Régen volt ez, mikor ilyen kérdésekkel zaklatták egymást a gyötrődő, szórakozni vágyó kecskeméti cm- berek. Azóta megvalósult a nagy „történelmi igazságszolgáltatás”, az idő megérett a válORVOSSÄQ tozásokra és megnyílt a kecskeméti Aranyhomok Szálló. Kíváncsi ember lévén, minap betértem a vendéglátóipar fő végvárába, a „Hírősbe”. Rögtön az ajtóban meglepetés ért, mert megbotlottam a küszöbben, amit, úgy látszik, azóta szerelhettek oda. Beljebb nyomulva döbbenetes kép tárult elém. A vakító fehérség majd a szemem világát vette, csak pár könnyteli pislantás után vettem észre hogy abroszok, és életemben először támadt az az érzésem, hogy eltévedtem. De a kiszolgáló személyzet ismerős volt, így az el- bámulástól aléltan egy asztalhoz támolyogtam és leültem. Ekkor ért a legnagyobb meglepetés. Alig helyeztem el láradt testemet a széken, „jó napot, kedves •iram” kiáltás harsant a fülembe, majd egy karakán pincérlegény, miközben elfújta a totóeredményeket, a mélytengeri cápavadászat legújabb módszereit és az egészen friss Móricka vicceket bársonyos bül-bül-han gon megkérdezte, mit parancsolok. Eldadogtam megrendelésemet. azonban most sem pihenhettem, mert két lűsarkon libegő alkalmazott máris elém pakolta a kívánt földi javákat. Gyorsan kellett ennem, hogy a már kiszolgált második féle ki ne hűljön, a pohár sört a végén már állva ittam meg, miközben két pincértanuló a kabátomat segítette fel. Már az utcán voltam, mikor az első szabad lélegzetet vehettem a nagy vendégszeretet után. Ügy látszik — gondoltam — a vendéglátóipar megkapta a megfelelő orvosságot és meggyógyult. Én viszont a gyors evéstől — megbetegedtem. (—r —1.) sabb fekvésű földterületek már telítettek. A vízügyi társulatok irányításával megkezdték a felgyülemlett csapadék gyors levezetésének munkáit. Ott, ahol erre szükség van, ideiglenes lefolyókat építenek. A termőterületek víztelenítése ez ideig biztosítottnak látszik, mert a vízügyi társulások tavaly sokfelé kimélyítették a vízgyűjtőket, elvégezték a csatornák karbantartását, s újabb, összesen mintegy háromszáz kilométer hosszú lefolyóval bővítették a meglevő hálózatot. így jelenleg összesen 1600 kilométert kitevő vízgyűjtő csatornarendszer vezeti a felesleges vizet a Dunába, PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16 Belpolitika '-ivat: I1-S2 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l'a Telefon 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahi .italoknál és kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065
