Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

1963. Január II, péntek 8. oldat EZ CSAK TERMÉSZETES.,. Mosojygó fiatalasszony Her- czegh Józsefné, a kecskeméti Rádiótechnikai Gyár kultúrfe- lelőse. Munkakörének igen kü­lönös neve van: műveletterv he­lyettesítő. Afféle mindentudó, aki ismeri a szalagon a munkafo­lyamat minden mozzanatát és bárkit bármikor helyettesíthet, ha a szükség úgy hozza. Sok­oldalú munka, érdekes beosztás, de ezenkívül is minden érdekli, ami körülveszi: a gyár, a mun­katársak, az élet, amely egy „kultúros” számára örökké tar­togat változást, kisebb-nagyobb örömöket. Egy éve szervezi, irá­nyítja a gyár művelődési mun­káját, s annak ellenére, hogy a gyár is ifjú még — mindössze két éve alakult — szép ered­ményeket sikerült elérnie. — Nemcsak az én érdemem ooooo-o-ooooooom Egy levél nyomában Sár és víz A Csáktornya utca — a Ke­reszt utca sarkától kezdődően az AKÖV főbejáratáig — olyan, mintha felszántották volna: a sár az úttesten félméter vastag és a gödrökben áll a víz. A Ke­reszt utca. és a Csáktornya utca Barkán van egy két méter széles és 50—60 centiméter mély. bom­batölcsérhez hasonlítható gödör, s ha az AKÖV tehergépkocsijai erre közlekednek — márpedig elég sűrűn ezt az utat választ­ják — vágják, csapják a sarat, a kátyúkból a vizet a gyalog­járóra, sőt a házak falára is. Ilyenkor télvíz idején ez az ut­carész egyetlen sártengerré vál­tozik. Az lenne a kérésünk, hogy az illetékes hatósági szervek, le­hetőleg rövi d időn . bel ül hozzák rendbe ezt az útszakaszt. Kovács Sándor Kecskemét ♦ Mi is meggyőződtünk a Csák­tornya utca lakóinak Jogos pa­naszáról és a kecskeméti városi tanács műszaki osztályához for­dultunk orvoslásért. Juhász Ist­ván főmérnöktől azt a megnyug­tató választ kaptuk, hogy a ta­nács 1963. évi utcarendezési programjában a Csáktornya ut- e» rendbehozása is szerepek Megtudtuk mér azt Is. how a tanács a külterületi utcák kikö­vezésére, illetve portalanítására ebben az évben ismét .-Mentős összeget irányzott elő. A mun­kálatokat — az eddigi tervek szerint — a tavasszal, egy idő­ben több utcában Is megkezdik. Kalandos lómeirtés Nagy tömeg verődött ösz- sze minap Kiskunfélegyhá­zán az egyik ájrtézikút mel­lett. Már azt hittem ott is — mint Szeged közéjében — gázkitörés történt. De nem. Egy törmelékkel megrakott kocsi két lóval együtt elme­rült a víz alá. Ogy, ahogy mondom. A gödör olyan jól volt „álcázva”, hogy a kocsis nem vette észre. A föld szint­jével egyenlő víztükör befa­gyott, a hó betakarta. Az egyik lovat a EeJsped dolgozói sikerrel kimentet­ték. de a másik ló és a kocsi kivan tatására a tűzoltók, négy traktor és a nézők együttes erőfeszítésére volt szükség. Az is sikerrel járt. A nagy szenzáció hatására az egyik fiatalember olyan túlbuzgó magyarázkodásba kezdett, hogy végül ő is a lo­vak sorsára jutott, nyakig el­merült a jeges víziben. Nagy derültséf» közepette őt is ki­halászták. A veszélyt jelentő gödröt szonho- rem ártana körül­T. M.- ii I, ____________________ — hárítja el az elismerést —, a dolgozók többsége fiatal. Sze- retnek táncolni, színházba, mo­ziba járni, olvasni, nagyon könnyen fel lehet ébreszteni az érdeklődésüket. Megkönnyíti a munkát a gyár vezetőségének je­lentős támogatása w. Most kap­nak a népi táncos lányok ru­hát, a tervbe vett nyári kirán­duláshoz is megígérték a hoz­zájárulást, azonkívül minden héten egyszer, pénteken délután biztosítva van táncosaink és színjátszóink számára a próba­idő. Hozzáteszi, hogy rövidesen kultúrszoba lesz az a helyiség, ahol jelenleg dolgoznak. — Milyen klubéletet terem­tünk majd! — tervezget —, ta­lán sikerül tv-t is kapnunk, a magnó már megvan. — Elne­veti magát: — Nálunk ne len­ne?... Egyszerű és közvetlen. Nem „agitál”, csak éppen megemlíti beszélgetés közben a lányok­nak, asszonyoknak: — „Jó ez a film, vagy színházi előadás, nem ártana közösen megtekinteni.” Jelentkezőkből nincs is hiány és gyakran előfordul, hogy a kol­lektív színházlátogatást közös szórakozás követi. — Most a tanácsválasztások­ra készülünk egy vidám jelene­tekből, táncszamokból összeállí­tott műsorral, melyet a tsz-ek zárszámadási ünnepségein is be­mutatunk. De nehogy azt gon­dolja, hogy csak a szórakoztató, vidám dolgok érdekelnek ben­ín egy em Derrei Deszelgettem erről Vaskúton, s ha őket jel- lemzem, már el is mondtam, amit akarok. Weinträger Adolf tanár em­ber, de inkább művész. Rudnay tanítványa volt, s noha kiállí­tásait Pécs és Szeged látogatja, ó itt maradt rajztanárnak a vaskűti általános iskolában. Ez önmagában is érdekes. Műter­mében sorakoznak munkái: nagy részük a vaskúti határ szelíd rajza. Fény és árnyék bo­lyong a Sugovica bajai látké­pén, s figurái általában egy­szerű, csendes emberek: az üz­lettől és zajtól megcsömörlött vásári árus, a fáradt tekintetű mosónő, a vizet bámuló halász. Majd vaskúti utcák, tájak, ta­nyák. Arról beszél, hogy a lel­kiséget, a benső tartalmat ke­resi az emberábrázolásban, s a legnagyobb témája: az ember. Ennyit a művészről. A peda­nünket. Nagyon sok olvasója akad a gyárba kihelyezett szak- szervezeti letéti könyvtárnak és egy-egy ismeretterjesztő előadá­son részt vesz a dolgozók 65—70 százaléka. Legutóbb nagyon tet­szett a Miért vannak háborúk című előadás, melyei filmvetí­tés követett Mikor a tanulási kedvről ér­deklődöm, csodálkozik. Hát má­sutt ez gond? Náluk a legtöbb dolgozó érettségizett. Azok kö­zül, akiknek hiányzik az érett­ségije, nagyon sokan járnak a gimnázium vagy valamelyik technikum esti és levelező ta­gozatára. Rövidesen — január 15-én — kétéves szakmai to­vábbképző tanfolyam indul, sajnos, csak negyvenen végez­hetik el. — Pedig úgy kértük, hogy két csoportot szervezzenek — mond­ja bánatosan —, legalább szá­zan jelentkeztek rá, de tanerő hiány miatt nem lehetett meg­oldani. Az ő beosztása megköveteli a tanfolyam elvégzését. Örül, hiszen a munkáját nagyon sze­reti. Nem könnyű pedig, hiszen legalább 26 művelethez kell ér­tenie, de ahogy mondta, az a jó és szép benne. A munka és tanulás mellett jut idő a tán­cosok, színjátszók, a szórakozni vágyó kollégák számára is. — Nem, egyáltalán nem meg­erőltető — mondja. — Szívesen megteszem. Ez csak természe­tes! ... 17. Zs. gógust még jobban csodálom. Tizennyolc felsős általános is­kolásból olyan rajz-szakköre van, amit alig találni az or­szágban. Az indiai gyermek- rajz-kiállításon a magyar gye­rekek rajzai hét díjat nyertek: ebből öt budapesti és kettő vas­kúti volt. Ez a puszta újsághír már sokat sejtet, s nyugodtan leírhatom, tanítványai egész magas szinten vannak. Kik' ezek a gyerekek? A mindenhonnan­jöttünk falva kétkezi munkás népének utódai. A művész és pedagógus a falu társadalmi rezzenéseit élén­ken figyeli. Tudja, hogy nagy kísérlet zajlott itt le, s az ered­mény? — Kérem, az eredmény jó. Különböző kulturális szinten indultunk. De a falu fölfelé ni- vellálódott. Miközben egybe­mosódtak a nemzetiségi-tájegy­ségi és oaraszti osztály-rétegző­„Ollózott” reprodukciók Ramon Alcóiea Carrion spanyol fes­tőt senki nem pe­relte be „ollózásért”, pedig „ollózó” mű­vész a javából. Spe­cialitása, hogy te­hénbőrből borbély­ollóval készít máso­latokat nagy festők műveiről. Képün­kön: Carrion (jobb­ra) bemutatja Sal­vador Dali-nak Va- lasquez A vízhordó című festményéről készített ollózott másolatát. Az utak találkoznak (Vaskúti jegyzet) Fischer Annie Kecskeméten Nagyszerű zenei élmény­ben volt része Kecskemét kö­zönségének hétfőn este a Kato­na József Színházban. Először szerepeit nálunk Fischer Annie zongoraművésznő. Nemcsak a zenei szakemberek, hanem a nemes zenét szerető nagyközön­ség is várakozással tekintett a régóta esedékes est elé Sokan jöttek át a környező városok­ból is erre az alkalomra, hogy meghallgassák a rendkívüli te­hetségű művészt. A közönség soraiban a felnőttek között sok diákot, fiatalt is láttunk. Országunk és korunk egyik legnagyobb pianistájának mű­sorában a klasszikus bécsi triász: Haydn, Mozart. Beethoven szer­zeményei szerepeltek, a műsor második felében a zongora egyik nagy poétájának Schu- mannak, valamint Kodálynak áldozott a művésznő. Már az estet indító Haydn variációkban is feltűnt a hangok Fischer Anniere any- nyira jellemző dúsan pergő ára- rata, a hallgatókon átfutott az élmény öröme: itt az életműve zenitjére érkezett művész kezd muzsikálni. Ez a tökéletes zon­gorázás szinte tetéződött Mozart F-dur szonátájában. A művészi megformálás kikristályosodása, a műbe mélyedő művésznő ana­lízisének szinte filozofikus el- mélyültsége ' mély benyomást keltett bennünk. Szinte láto­másszerűen revelálta, kinyilat­koztatta Mozart legelrej tettebb mondanivalóit. Hogy Fischer Annie a Mássá­ka ihletett művésze és leghite­lesebb tolmáosolója, különösen Beethoven Sonata Appasionata- jának megszólaltatásával iga­zolta. Sajnáljuk, hogy a szen­vedélyesen dübörgő energiák, a felszabadított beethoveni forra­dalmi hang nem rögzítődött) magnetofonra... Milyen orches- trális fogantatása lett keze alatt) ez a híres, szép és nagyon em­beri szonáta Az Appasionata- ban sűrítetten érthettük a beethoveni alkotások jó néha* nyának ezt a jellegzetességét. A műsor második fele Schu­mann: Gyermek jelenetek című alkotásával kezdődött, majd Kodály: Maroeszéki táncok cí­mű művével zárult az est. Az utóbbi, tulajdonképpeni zene­kari mű, Fischer Annie tökéle­tes zongorajátékával eredeti zongora-kompozíció benyomását keltette. Ezzel a művel és az el­ső „ráadással” (Kodály: Hét zongoradarab-bői a Székely ke­serves) úgy éreztük, hogy váro­sunk nagy szülötte, Kodály Zol­tán 80. születésnapja tiszteleté­nek adózott a művésznő. Külön kell még szólnunk arról a szűnni nem akaró ün­neplésről, amellyel a közönség köszönetét mondott Fischer An­niénak a magas színvonalú zon­goraestért. Nem a szokásos taps volt ez, hanem új, a zenét egyre jobban szerető közönsé- künk hálamegnyilvánulása a magasrendű zenei élményért Netnessaegby Lajos Verseny az osztályban' Érdekes mozgalmat indítot­tak a Bajai Türr István Köz- gazdasági Technikum I/a osz­tályának tanulói. A 46 lány el- í határozta, — az osztályfőnök Kiszely Zoltánná javaslatára — i hogy három brigádot alakítanak ; és versenyezni fognak a tanu- I lásban. A következő szülői értekezle­ten az osztályfőnök elmondta, hogy milyen versenymozgalom bontakozott ki az. 1/a-ban, ami­nek a szülők nagyon örültek, s vándorzászlót ajánlottak fel a győzteseknek. Verseny közben igen sok ne- j hézség merült fel. A gyengébb i tanulókat segíteni kellett. Igen [ dicsérendő, hogy a tanulóbrigá- ; dók nem zárkóztak él attól, | hogy egymásnak segítsenek. Nemrégiben — az egyik osz­tályfőnöki órán ünnepélyes kül­sőségek között megtartották a brigádok értékelését. Az órán jelen volt a városi KlSZ-bizott­ság részéről Ferenczi József és a szülői munkaközösségtől pedig Ben esik György. A vándorzá&z- lót a Vosztok-brigád vitte él 3,88-as tanulmányi eredményr nyel. Az Ifjú Gárda 3,46, a Zó- ja-brigád pedig 3,43-as átlagot ért el. A tanulók elhatározták, hogy félévre elérik a négyes átlagot. Bánhalmi Mária és Horváth Mária tanulók 8 millió forint könyvekre Az ötéves terv célkitűzései szerint 1965-ig el kell érni, hogy ezer lakosra 1200 kötet könyv jusson. Így az állománygyara­pításhoz szükséges összeg me­gyénkben meghaladja a 8 mil­lió^ forintot. Ezt részben állami erőből, részben a közsógfejlesz- tési alap e célra fordított hozzá­járulásából kívánjuk biztosítani. dések, a falu minőségileg előre lépett. Az ellentétek egészsé­gesen hatottak. Ma már neve­tünk, ha idegen jön, mint ön is, és a nemzetiségi kérdés után érdeklődik. Ilyen itt nincs. Annyira nincs, hogy a „nemze­tiségi múzeum” létrehozására gondolunk. Mondom, ez már csak muzeuális kérdés. Itt közbeszól a második em­ber, akit be akarok mutatni: Lohner László, a művész pe­dagógus-barátja. — Pontosabban az idős embe­rekből néha előtör a múlt, ahogy József Attila mondta „a harc, amit apáink vívtak”. Ép­pen ezért mi mindent megte­szünk az iskolában, hogy a fél­reértés árnyalatát is elkerüljük. A továbbtanulásnál azonos szempontok érvényesülnek. Ba­ján német gimnázium van, s gyakran nekünk kell buzdítgat- ni a német ajkú szülőket, hogy adják oda a gyermeküket. Lohner László egyébként a fotoszakkör vezetője, s ő is ér­dekes terven gondolkozik: meg­örökíteni a falu néprajzi színeit az iskolai szakkör ügyes foto- riportjaival, sőt, antropológiai albumot is készítenek azokról a jellegzetes arcokról, amik itt, mintegy „kiállításon”, gazdag variációban találhatók. Ez a két ember jó barát, s együtt tervezik és alkotják azo­kat a kulturális munkákat, ami-' nek az eredménye néha a világ legtávolabbi sarkába is eljut. A harmadik tanító, akit be­mutatok, Zority József. 0 tu­datosan délszlávnak vallja ma­gát, s éppen ezért kerestem feL Ugyanis míg a német ajkú ré­teg már föloldódott, addig a dél­szláv lakosság körében a biza­lom csak most kezd megerő­södni. Az ötvenes évek idején sok Télelem, rettegés nehezítette az életet itt, amit többen is an­nál nehezebben viseltek, mivel az új világért való harcban, mint partizánok, jelentős szám­mal részt vettek. Az új korszak igazságtevő tettei sok sebet bekötöztek, s* éppen ez érdekelt, mi a véle-, ménye erről a délszláv nemzeti­ség értelmiségi képviselőjének,. — Aránylag kevesen vagyunk! Vaskúton. Mindössze 5—7 szá-1 zalék. De azt állítom, hogy a ré­gi feszültségek föloldódtak. 9 hogy az emlékük is eltűnjön, ahhoz teljes pártatlanságra, részlehajlás nélküli vezetésre van szükség. Egy-egy jó szó, igazságos ‘«t* egész családokat változtat meg. Németh Géza l stielytatjuk.) I A szépség és a gondolat sorsa

Next

/
Thumbnails
Contents