Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

Hogyan tippeljünk A. Totó 1963. év« nagy nyeremé­nyekkel kezdődött. Két mérkőzést töröltek és hat végződött döntetle­nül. Ennek a hat x-nek lett a kö­vetkezménye az értékes nyeremény- sorozat. 12 találatos szelvény csak kettő akadt. Ezeknek a nyereménye 118 300 Pt volt. A 77 db 11 találatos szelvényre 3072,50 Ft, míg a 735 db 10 találatos szelvényre 429 Ft jut. Ezen a héten sok a kétesélyes mérkőzés. Vigyázni kell az x-ekkel. Különösen az olasz bajnoki talál­kozóknál lehetségesek a döntetlenek. Heti tippjeink: 1. Torino—Internationale x 1 2. Spal—Juventus 1 x 3 Sampdoria—Mantova 1 4. Napoli—Atalanta 2x1 5. Modena—Lanerossí 1 x 6. Bologna—Genoa 1 7. Rennes—Monaco 1 8. Toulouse—Sedan 1 x 9. Nice—Bordeaux 2 10. Marseille—Angers 1 11. Nancy—Racing Paris* x 2 12. Reims—Rouen I Pótmérközések? 1, x, x, 1. KKKHXXXXXKKKH n halasi postások télen sem tétlenkednek A Kiskunhalasi Postás Sport­körben télen sem szünetel a munka. Az asztaliteniszezők legutóbb például megrendezték sportköri házi bajnokságukat, amelyen 31 versenyző indult. Különösen örvendetes, hogy közülük 11 női versenyző volt. Eredmények: férfi felnőtt: 1. Szalai, 2. Till, 3. Gyenizse. Női felnőtt: 1. Csanádi, 2. Hazafi, 3. Lórik. Ifjúságiak: 1. Babos, _ 2. Pogatsnik, 3. Sági J. Serdülők: 1. Sági 1^, 2. Kocsis, 3. Ha­lász. Úttörők: 1. Fürst, 2. Ső- regi, 3. Horváth. Asitaliteniszverseny A Kecskeméti Városi és Járá­si Asztalitenisz Szövetség január !2-én és 13-án az Űjkoülégium tornatermében rendezi meg Kecskemét város és járás 1963. évi egyéni felnőtt, ifjúsági és serdülő asztalitenisz-bajnoksá­gát. Mindenki egészséges, naponta két edzés, a Kecskeméti Dózsa labdarúgói jobban akarnak szerepelni a tavasszal Telefoninterjú Hévízzel — HALLÓ, Hévíz, BM-üdülő? Dr. Losoncz Mihályt kérjük a telefonhoz. Szerencsénk van. Rövid vára­kozás után már jelentkezik is a Kecskeméti Dózsa vezetőségi tagja, aki elkísérte csapatát a hévízi kéthetes alapozó edzésre. — Tessék, igen. most van egy kis időm. Ebéd után va­gyunk. A fiúk éppen a klub­szobában asztaliteniszeznek. Kü­lönben milyen az idő Kecske­méten? Itt' süt a nap. Igaz. ed­dig gyakran esett az eső ... — Kik vesznek részt az ala­pozáson? — TIZENHÉT játékos: Czéh, Tordasi, Határ, Kerepesi, Kol- tai, Winkler, Morvái, Menczel, Csordás, Berán. Gyenes, Berta, Vékony, Zsoldos, Tanács, Roz- gonyi, Ézsi. Goór és Cserkó ka­tonai szolgálata miatt nem utazhatott velünk és Szappa­nost sem engedték el az egye­temi továbbképzésről. — Mi a labdarúgók napi programja? — Az első napokban Feny­vesi László edző a fokozatosság betartása mellett a játékosok erőnlétének egész évi megala­pozására fordít legnagyobb gon­dot. Céltudatosan, napról naora többet jelszóval vezeti az edzé­seket. Az a véleménye ugyanis, hogy a tavaszi szezonban na­a megyeszékhelyen Az ifjüságialk és serdülőik mér­kőzéseire szombaton délután 4 órától, a felnőttek versenyére pedig vasárnap reggel 8 órától kerül sor. A versenybíróság a helyszínen is elfogad nevezése­ket. gyón erős küzdelmek várhatók, és nagy szükség lesz az erőnlét­re. Éppen ezért a csapatban csak olyan játékosok kaphatnak majd helyet, akik az alapozó edzésen is, és azt követően tu­dásuk legjavát nyújtják. Egyéb­ként délután jutnak először labdához a fiúk. A teniszpá­lyán néhány perces kispályás körmérkőzéseket játszanak. En­nek célja a robbanékonyság és a gyorsaság fokozása. Naponta két edzést tartunk: délelőtt és délután. A délelőtti erőnléti mozgás után orvosilag előírt fürdés következik. Ezután Du­nai László, a csapat gyúrója veszi kezelésbe a játékosokat. — Egészségileg rendben van­nak? — ÖRÖMMEL mondhatom: igen. Nincs sérültünk és bete­■ günk sincs. Valamennyien vidá­mak és nagy kedvvel hajtják végre az edző utasításait. — Mit csinálnak szabad idő­ben? — Elég változatos a progra­munk. Ma este például én tar­tok kongresszusi beszámolót, holnap pedig orvosegészségügyi előadást. Szabad idejükben kü­lönböző társasjátékok állnak a fiúk rendelkezésére. Rendez­tünk már szellemi öttusa-vetél­kedőt is. — További program? — Január 15-ig leszünk Hé­vízen. Utána csütörtökön, pén­teken már Kecskeméten tartunk könnyebb edzést és a hét végén sor kerül az első barátságos mérkőzésre is. Szeretnénk, ha megfelelő talajú pálya várna bennünket odahaza, hogy min­den időt kihasználhassunk az NB II. bajnoki rajtjáig. — Mit üzennek haza? — A SZURKOLÓKNAK el­sősorban azt, hogy nagyon fo- gadkoznak a játékosok: sokkal jobban és nagyobb szívvel küz­denek majd a tavaszi bajnoki fordulóban. Márkus János Nagyon alapos és átgondolt negyedévi munkatervet készí­tett a Kecskeméti Járási Test- nevelési és Sport tan ács. Elsősorban is legfontosabb fel­adatként jelölte meg a sport­körök szervezeti életének javí­tását. Az elmúlt évben az el­nökség nem tudott havonta ülést tartani, ebben az évben viszont — ez is a tervben sze­repel — minden hónapban megtár­gyalja a TST előtt álló leg­fontosabb feladatokat. Arra is nagy figyelmet szentel­nek, hogy a járás sportköreiben is rendszeresek legyenek az el­nökségi ülések. A JTST a közeljövőben meg­beszélésre hívja össze a szövet­ségek elnökeit, ismerteti az 1963. évi munkaprogramot, és a sportköri vezetőségválasztások­kal kapcsolatos legfontosabb feladatokat. A munkaprogram­ban szerepel az is, hogy a JTST elnökségének tagjai rendszere­sen havonta legalább egyszer, meglátogatják a sportköröket. A TST elnökségének január havi ülése programot dolgoz ki a Ki- lián-mozgalom népszerűsí­tésére. Megyei biittztafseny lesz Februárban nagyszerű bir­kózóverseny színhelye lesz La- josmizse. A Megyei Birkózó Szövetség ugyanis úgy határo­zott, hogy február 24-én La- josmizsén rendezi meg a mc- gyei ifjúsági és serdülő birkó­zóversenyt. Beszélgetnek a testnevelő taná­rokkal sportolókkal, községi tanács- és pártvezetőkkél ar­ról. hogyan népszerűsíthetnék még jobbam a járásban a Ki- lián-mozg álmát. Az elnökség segítséget nyújt a járási szövetségek munkájá­hoz is. Közösen írják ki a ta­vaszi járási asztalitenisz-, a sakk-, a szabadfogású birkózó és a mezei futóbajnokságokat* A JTST negyedévi munkaprog­ramját az a cél vezérli, hogy a kecskeméti járásban egyre többen kapcsolódhassanak be a falusi, termelőszövetkezeti fia­talok is a sportmunkába. A negyedik e Iß ad ás Kecskeméten A Kecskeméti Városi Test- nevelési és Sport Tanács január 14-én, hétfőn este 6 órai kez­dettel a TST nagytermében tart­ja a sportakadémia negyedik előadását. Béni Miklós, a Magyar Test- nevelési és Sport Tanács mun­katársa a kapitalista sport sajá­tosságairól beszél, majd két sportfilm vetítésére kerül sor. Javítani akarják a sportkörök szervezeti életét Tervek, feladatok a Kecskeméti JTST előtt Fekete Pah ŐSIK Részlet a Sándor Károly pályafutásáról készüő regényből A Cserepes-sor környékén la­kott Sándor Albert családja. Az izmos, vastag nyakú család­apa sokszor állt a Tisza-part- ján és nyáron tenyerét szeme elé tartva figyelte a folyót, hogy közeleg-e teherhajó. Rongylabdával as elemibe Rakodómunkás. Hatan lak­tak egy szobában, és ha kirakta a rakományt a partra, és ha a munkából egyenes úton haza­tért — meleg kása vagy papri­káskrumpli, esetleg nokedli ke­rült az éhes szájak elé a tá­nyérba. Hús csak vasárnap delben pá­rolgóit a krumpli között: egy szelet hús, azt is a férjének sü­tötte a mama, hiszen ő erős munkát végez, keccsöl, kell neki a kalória. Itt nőtt fel második gyerek­nek a fiú. A Cserepes-sortól az elemi iskoláig tartó egy kilo­méternyi utat a Karcsi gyerek az egyik társával mindig a rongylabdát adogatva tette meg. Tizenöt éves korában sikerült akaratlanul is bekerülnie a na­gyok közé. Az úgy volt. hogy ő is mint a többi mezítlábas, a fo­ciért rajongó Cserepes-sori gye­rek, a mérkőzések szünetében megkaparintották a nagylabdát, s a közönség legnagyobb szóra­kozására egykapuztak, cselez­gettek, kapura lőttek. Sokat nevettek a nézők Kar­csi cseles mozgásán, és sokszor élvezettel kiáltottak fél. — Figyeld az az apró kölyköt — mondogatták egymásnak, va­lósággal kicsikarja a másiktól a lasztit.:. Kicsikarja... Csikarja... Ek­kor ragadt rá a beceneve — Csi­kar. Aztásn, minit az már a göm­bölyű labda körül ilyenkor tör­ténik: Ördög László, a móravá- rosi csapat edzője odahívta ma­gához a fiút. — Te Csikar, mint szólnál hozzá, ha leigazolnánk a csapat­ba ... Életében először állt a szege­di fotográfus gépe elé. Bátyja cipőjében, klottnadrágban és szinte már szitává mosott ingé­ben állt a lencse elé. Szegény mama, milyen büszkén híresz- teüte: Büszke mama — A fiacskámról képet készí­tenek. Kell a passzusába, abba ragasztják ... öten voltak gyerekek, de a mama sokszor arra gondolt, hogy az isten talán majd meg­bocsátja ezt az egyet, ezt a ra­gaszkodót. ezt az anyást, de ke­ménykötésű fiát, ha egy kicsit is, de valamivel jobban szereti, mint a többit. A többiért is megtett mindent. Amikor még köd ülte meg a Ti­sza partját, amikor kigördült az első villamos a szegedi remíz­ből, a mama nekivágott a város­ba tartó útnak. A városháza épületének sok üzletét takarít- gatta. Aztán két kiló kenyérrel a karján sietett vissza a kis szo­bába. Igazságosan szeletelte fel a kenyeret. A magáét a kölyök zsebébe dugta. Mert Karcsi, amilyen apró termetű volt, olyan sokat szeretett enni. Csak enni! Mindent, ami ehető! Cipő kerestetik... Soha nem játszott ifj úsági csapatban, mindjárt felnőtté avanzsálták, a nagy csapatba került. Csak éppen az okozott zavart, amikor első mérkőzése előtt — futballcipőt kerestek a lábéra. A külvárosi egyesület­ben ugyanis csak a nagy csapa­tokból kiselejtezett szögescipők hevertek a szertárban. És a leg­kisebb cipő is 42-es volt. Karcsi lábának viszont 36-os a mérete. Gyorsan összeült hát az elnök­ség, s Dobó Sándor elnök javas­latára a vezetők megoldották a problémát: összedobták a cipő árát, s a hosszú idő óta fenn­álló sportegyesület életében ez­zel páratlan esemény történt: új, eddig nem használt cipő ke­rült egy kölyök lábára. Mosolygó hátvédek Eleinte az ellenfelek játéko­sai, a hátvédek nem vették ko­molyan. Rövidesen megismerték a maga környezetében, sőt az egész Alföldön, a futballélet sze­leinek szárnyán repült a hír a kis csapat csöppnyi jobbszélső­jének tudásáról. Rövid ideig tartott, hogv a helyén egyedül várhatta a lab­dát. Aztán főként csak ezt a tak­tikai utasítást adták az edzők a játékosoknak a mérkőzés előtt: — A tökmagra vigyázzatok! Semlegesítsétek, ahogyan tudjá­tok. Inasnak szerződtette az apja a móravárosí Kovács-testvérek műhelyébe. Műszerész szakmát tanult. Ez eleinte abból állt, hogy kerékpárokat, motoroikat szerélgetett 10 pengő havi fize­tésért. Ügyes kezű gyereknek is­merte a mestere. Karcsi értett a bonyolult dolgokhoz is. Bár a műhelynek az egyik tulajdonosa Kovács István, a klub alelnöke volt, mégiscsak este járhatott edzésre, de akkor a nyári hóna­pokban, vakulásdg kergette a labdát. A nagy álom A csapat erősségének tartot­ták. Csodálták bátorságát, hal­latlan vakmerőségét. Már nem mondta senki, hogy kicsi ter­metű. Egyre többször jutott ál fülé­hez: — A Csikar még sokra viszi. Csikarnak is voltak álmai. Ezek azonban számára elérhe­tetlennek látszottak. Amikor már a móravárosí első csapat­ban játszott, amikor ő rúgta a legtöbb és a győzelmet jelentő gólt. neki az volt a legnagyobb vágya, hogy hosszú nadrágban és teljesen új félcipőben járjon. Mint a Tisza-parti vad szelek, olyan volt a játéka. Viharként száguldott a szélen, belement minden csínybe, nem ismert le­hetetlent. elveszett labdát és fá­radtságot sem. Pedig mit tudta még ő akkor, hogy az okos fut­ballista jól beosztja a kilencven perceken az erejét. Féktelenül végigszáguldott a szélen, s sok­szor a n.yúlszívű nézők eltakar­ták szemüket, amint ez a kisör­dög fejjel ugrott a levegőben a labdára. Inkább kolbász... Olykor előfordult, hogy a ka­pufán csattant a feje. Sorsdöntő mérkőzéseket is megnyert a móravárosi csapat. Ilyenkor nem maradt el a be­ígért és a hagyományos prémium — öt liter bor került a vendég­lőben a játékosok asztalára. A kis jobbszélső pohara és a torka mindig száraz maradt. Soha nem szerette az italt, pedig néhány­szor nekidurálta magát, hogy szégyenbe ne maradjon. Aztán feladta. Szervezete el­utasította az alkoholt. Amikor úgy érezte, hogy te­kintélyt szerzett magának, s ar­ra gondolt, hogy ő is számit már a tizenegy között, az egyik győzelemmel végződött mérkő-» zés után, amikor boldogan in­dult el a csapat a vendéglő felé* nagy merészen odalépett a klub alelnöke elé: — Pista bácsi, nem lehetne az eddigi prémiumon változtatni? — Mire gondolsz, fiam? — láncolta össze homlokát az al- elinök. — Arra. hogy öt liter bor he­lyett öt kiló kolbászt kapnánk. Az aleünök ezt a javaslatot nem is merte a többi játékosnak: elmondani. Ki a fenegyerek Sokszor új vendégek jelentek meg a pálya szélén. Köztük Ker­tes Mihály, a szegedi NB I-ea csapat egyik vezetője is. Nagy gaudiummal fogadták a móra- városiak. Kertes nem sokat te­ketóriázott. — Hallottam, hogy egy fene­gyerek játszik a csapatban ... — Kicsoda? Mi a neve?..* j — Valami Csikar... És aznap este Karcsi megfog, ta az édesanyja kezét: — Képzelje, édesanyám — me­sélte — az én kedvemért k:‘ " t Szegedről a Miska bácsi! T _v mit jelent ez? Az én ke.. mért..; Érti?... Dehogyis ér­ti... — s legyintett a keze veLj Tizenhat éves volt akkor Sálft dór Károly*

Next

/
Thumbnails
Contents