Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-10 / 7. szám
1963. január 16. csütörtök 3. oldal Vj munhaalkaiont hétezer dolgozónak 120 millió forint értékkel több áru 102 százalékra teljesítette1962. évi tervét a tanácsi könnyűipar Megyénk tanácsa ipara jelentős fejlődést ért el az elmúlt esztendőben. Különösen a köny- nyűipari vállalatok termelése emelkedett számottevően. Erről tanúskodik a megyei tanács vb ipari osztályának összesített jelentése a könnyűipar évi mun kájának első eredményeiről. Az alábbi adatokat előzetes értékelés alapján, tájékoztató jelleggel közöljük. A végső számok így valamelyest változhatnak, de már így is elmondhatjuk: A könnyűipar munkasike- rei jelentősek, ismét magunk mögött hagytunk egy termelési eredményekben gazdag esztendőt. A tanácsi könnyűipar vál lalatai 1962-ben 480 millió forint értékű árut adtak a nép gazdaságnak. Az iparág üzemei ezzel éves termelési tervüket 102 százalékra teljesítették. A termelés növekedésének ütemét azonban jobban érzékelteti a következő összehasonlítás: A könnyűipar üzemeinek fejlesztése, egy sor ipartelep létrehozása, valamint az év folyamán tett munka- és üzemszervezési intézkedések. jó alapot teremtettek a kongresszusi versenyvállalások teljesítéséhez. Ezek együttes hatására 120 millió forinttal több árut állítottak elő, mint 1961-ben. A termelés növekedésének üteme tavaly ezzel elérte a 33 százalékot, ugyanakkor az iparfejlesztés érdekében történt erőfeszítések kétezer dolgozónak — jelentős részben nőknek és fiataloknak — teremtett új munkaalkalmat. Az előzetes jelentés szerint a Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat tőzegtelepein 120 ezer tonna aprított és géptőzeget, valamint műtrágyával dúsított tőzeget valamint 35 ezer tonna tőzeggel kevert egyéb szerves alapú trágyát termeltek. Ez a mennyiség elsősorban a szövetkezeti és állami gazdaságokban segítette a szőlő és gyümölcs termesztését, illetve telepítésekkel a homok hasznosítását. Bútorgyáraink, faipari vállalataink 3 ezer darab kétes háromajtós szekrényt, 6500 darab rekamiét, 2500 fotelt, közel 11 ezer darab különböző kárpitozott ülőbútort, 5500 asztalkát, emellett 760 garnitúra modern konyhabútort, valamint nagy mennyiségű fényezett és festett bútort készítettek. A tanácsi bútoripar össztermelése elérte a 40 millió forint értéket. Beruházásaink, elsősorban pedig a lakásépítési program végrehajtását 50 ezer négyzetméter parketta és 26 ezer négyzetméter ajtólap, ablaktok előállításával segítetté a faipar. Nyomdavállalatunk üzemeiben 100 tonna mezőgazdasági és tudományos szakkönyv, valamint szépirodalmi regény, mellette 190 tonna napilap, folyóirat, 55 tonna doboz és 190 tonna súlyú kereskedelmi és vegyes nyomtatvány készült az elmúlt évben. Sándor Géza Eligazítás A kecskeméti Béke Termelőszövetkezet 100 holdon elterülő egyéves almása ezekben a napokban bőven kap a talajerőpőtlást szolgáló műtrágyából. A közös gazdaság vezetői megtárgyalják a fogaterők, gépek gazdaságos elosztását. Fáth Imre, a termelőszövetkezet szőlészeti agronómusa értékes szakmai tanácsokkal látja el Molnár Péter, Király Gábor, Nagy Sándor és Koncz Gábor brigádvezetőket, akiknek irányítása nyomán majd a kora reggeli órákban a telepített területen megindul a munka. (Pásztor Zoltán felvétele.) NAGY IDŐK TANÚJA Zengett, zúgott a terem. Ezer ember zsúfolódott itt össze, rongyos ruhájú cselédek, akik bejöttek a szállásokról, a tanyákról, kiszikkadt arcú, görnyedt, egy-két holdas törpebirtokosok. Emberek, akiket keménnyé és elszánttá kalapált az alig tovatűnt úri rendszer könyörtelensége. Gyors intézkedés Lapunk keddi számában panaszoslevél formájában szóvá tettük, hogy Kecskeméten az úgynevezett „Don-kanyarban”, amióta leszerelték az ottani lebontás alatt levő egyik ház faláról a lámpatartó sodronyhuzalt — természetesen a lámpával együtt — azóta éjszaka sötétség lx>rul erre az útszakaszra, minek következtében az amúgyis éles kanyarban a balesetveszély megnövekedett. Megírtuk azonban azt is, hogy a városi tanács műszaki osztálya, miután megkértük a panasz orvoslására, nyomban érintkezésbe lépett a DÁV-val és megrendelte egy ideiglenes falikaros lámpa felszerelését. A DÁV még a keddi nap folyamán a lámpát fel is szerelte, s' így a „Dom- kanyar” estére már ismét világos volt. Közöttük ült a 45 év körüli Lakatos János is, ez a markáns, villogó tekintetű paraszt- ember. Tudták róla, hogy 19-ben vöröshuszár volt. Mindinkább felé szegeződtek a tekintetek, amikor ott elől, az asztalnál szóba került, hogy ki legyen a földigénylő bizottság elnöke. Igen, valóban őt választották meg. Már az asztalnál ül, a terem elcsendesedik. S hangja beledübörög a csendbe: — Felosztjuk az érsekség ötezer holdas birtokát. Felosztjuk az urak földjét. Felosztjuk... Kalocsán ezer év reménye vált valóra akkor, 1945 tavaszán. És zengett, zúgott a terem... • A 63 éves Lakatos János tekintete még mindig lobog, amikor ezekre az időkre emlékezik. Az Iszkra Tsz homokmégyi majorságának elegáns irodájában meséli élményeit: — Aztán elnöke lettem a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetének is. A szegényparasztok tudták, hogy kommunista vagyok. Én mégsem a kommunista pártba léptem, mert azt akartam, hogy a parasztpártiak ne kerüljenek a kisgazdák vagy a polgári demokraták nyomása alá. De a kommunisták tudták, hogy a hajdani cselédek melléjük állnak. Ennek a szövetségnek volt a láncszeme Lakatos János. Valóságos és harcos tartalma volt itt ennek a jelszónak: „Földet vissza nem adunké S így történhetett meg, hogy a piactéren szónokló egyik kisgazdapárti vezetőt tojással dobálták meg a parasztok. — Éppen választás előtt álltunk akkor — emlékezik. — Szinte foggal-körömmel vívtuk a harcot, hogy igazságunkat győzelemre vigyük. Többségben voltunk ugyan, de igy is sokat köszönhettünk a kommunistáknak. Látta, hogy magas vendégek is vannak, s jobban ügyelt a bográcsra: hadd menjen híre a tudományának. Bent a nagyteremben már folyt a poharazás, de nem úgy, mint szokott. Éppen hogy csak nyalogatták az emberek a pohár szélét, az asszonyok meg rá se igen néztek. Mindenki a vacsorát várta, mert arra lehet inni, annak minden falatjára. Pipás könnyebben volt, mert egy-egy darab félfővésen levő húst meg- mártogatott a csöndesen rotyogó lében, azonmód melegen bekapta. s nagyot húzott rá a demi- zso^ból. ami kettős célt szolgált a bogrács mellett. Egyszer fűezer volt, másodszor meg ven- déoMrálgató. Mert amikor a hús sz^oa hosszúra nyúlik, és föl- szmoént.iák az emberek, jön óm a késtotgató deputáció! Először az elnök fordult be a féltetejű szín alá, és éppen jókor mert Pipást el kellett igazítani a fa dolgában. Indult is mindjárt, hogy markoljon egy hónalj akáctuskót. Maga az elnök maradt addig a bogrács őriznie Kóstolgatta, kóstolgatta a pá--1-'ó húst, s úgy találta paraszti nyelvével, hoev kevés benne a bor. Nem szólt Pipás- nnk, mert tudta, hogy ebben nincs alku. hanem fogta a nagy üveget és jó liter erejéig bele- kotnveleskcdett a szertartásba. Aztán a bogrács fölötti gőzben Csszedörzsölte a két tenyerét, a csizmája sarkát is összekoccantotta, s a közeledő Pipáénak így tett: — Ez még jobb lesz. min* amit a novemberi ünnepre főzött. Pipás nem szólt rá semmit, csak a tűzre rakott nagy gonddal. s hagyta, hogy menjen az elnök. Biztos volt a dolgában, esküdött rá. Hamar híre ment a füstön- fült teremben, hogy odakint már nemcsak a hosszú szag. hanem a csiklandós íz is vígan bugyog, s a kéttucatnyi társaságból többen nem bírták ülve kivárni a tálalást. Különösen a virgoncabb fiatalok settenkedtek ki egyenként vagy párosával a tűz mellé, azzal a kettős szándékkal, amivel már előbb ott járt az elnök. Annyit mindenki tud a nagy szartartásból, hogy boron fő a jó mrkapanrilcás, s ok űev is voltak vele: ha a bor is, meg a paprikás is igen-igen jó kü- lön-külön, micsoda szentse ges lehet az együtt! Az egyik kis csapat valami lá.nyüggvel traktálta Pipást. hogy félrevonja figyelmét, amíg egyikük kotnyeleskedik a borral, a másik me« effv maréle cigarettával bolondította el. Aztán a maga® vendégek akartak ismerkedni a szertartás főpapjával, s aki add:e őrizte a bográcsot, ugyancsak engedett a csábításnak, mert az úgy lesz jó.*. Es eljött az ünnepélyes pillainat... Pipás előtt, a bogrács körül, három fehérkötényes lány sorakozott nagy porcélántálakkal. Térültek-fordultak. s a hosszú asztalon mindenki előtt magas gőzoszlop szállt fel a dúsan rakott tányérokról. Beszéd alig volt. mindenkit lefoglalt a csodálatos élvezet, a nagyszerű ízkeresés, Újra meg újra fordultak a lányok. Elhangzott az első felhívás is — az első közös pohárra. Ahogy fogyott a szaftos hús, úgy engedtek fel lassan a nyelvek. Mindenki Pipást dicsérte. aki ugyancsak jó étvággyal kanalazott egy tálból. Szemmel láthatóan nemigen érdekelte a kollektív vállveregetés, inkább azon volt, hogy idejében hazaérjen a paprikással meg a borral a családhoz. Az evéssel azért nem kergette magát, szedett háromszor is. mert úgv érezte, mintha tényleg önmagét múlta volna felül ezzel a birkával. Ha azt mondták, igyék. ivott is, egészségeset szuszogott utána, s várta a jussát. Észrevette az elnök. s emelkedett volna az asztaltól, de hirtelen érdekes zsibongóit érzett a lábában. — Enyje. csak nem tán’ — villant át barna homlokán a magát vádló kérdés. — Hiszen még alig ittam .; Aztán hirtelen az jutott eszébe, hogy nem is illik a vendégeket magukra hagyni, s ár? tett a brigádvezetőnek. — Add már oda Pipásnak azt a bort, amit kikészítettem, meg a tál paprikást a lányoktól. Menni akar... Valamelyik asszony közben arról beszélt, hogy máma meg akarta tréfálni emberét, túl akart rajta inni, de olyan ez a bor, hogy már a szaga is meg- zsibongatja az embert. Itt van ni, alig ivott, de máris olyan táncolhatnékja van ... Lett is hamar olyan vigalom, mintha tíz menyasszonyt kellett volna az újasszonv-szoknyába rázni, pedig a bor alig fogyott. A vendégek is elcsodálkoztak, hogy micsoda varázslatos étel ez a falusi birkapaprikás... Pioás közben a kerítés mögül elő-előugró csahosokat kergette végig a falu hosszú országút,ián, és zsibongó fejjel tisztázta magában, hogy a közelebbi útra hol is szokott befordulni. Az utcájuk véffén már a pipát is kivette a szájából és nótázni kezdett. Hirtelen jött melegségéből csak az asszony hangja hűtöt+e le a gangon. — Harminc éve sose jött kend nótázva ebbe a házba! Tán csak nem babonázták meg!? — Ugyan no. hát alig ittam, — Akkor bizony az a nagyhírű paprikás keverte meg biztosan — csattant rá ingerkedve. S nem is sejtette, hogy milyen igazat mondott S. I. És siker koronázta a küzdelmet. Az első szabad, demokratikus választás azok ügyét vitte előre, akik azelőtt mindig kimaradtak a jussolásból. A parasztpárt megszűnése után volt tagjai zömmel a kommunisták sorait erősítették. Lakatos János pedig az 1948-ban megalakult helyi földművesszövetkezet elnöke lett. És gazdálkodott, hiszen a földosztáskor a saját és népes családja számára ő is igényelt 10 holdat a megkuporgatott 5 hold mellé. * Másfél évtized röppent el azóta. A város határában egyre szebben virágzik az Iszkra Tsz földje. Pár év alatt a város melletti pusztaságon épült fel ez a gazdag majorság, ahol épp a mai napon is másfél ezer hízott sertést adnak át a felvásárlóknak. Négy éve ő is a szövetkezet gazdája. S gazdatársaival együtt munkálkodik a közös boldogulásért. Hatvani Dániel 3 ér alatt 40 százalék A könyvtárakba beiratkozott olvasók száma 1958 és 1961 között 39,2 százalékkal emelkedett Bács-Kiskun megyében, s így számuk 67 093 volt. A beiratkozott olvasók 57,6 százaléka 14 éven felüli olvasó volt, 9,8 százaléka munkás és 24,5 százaléka paraszt. Megyénk gyümölcs- és zöld ségterm elésének megfelelő szál lítását, illetve az áruk tárolásá 3500 köbméter különböző típusi láda készítésével segítette a ta nácsí könnyűipar. A Bács-Kiskun megyei Tégla gyár Vállalat telepein 19 millió téglát égettek, elsősorban a kislakásépítők igényeinek kielégítésére. Égetett mészböl ? ezer tonn; volt az 1962. évi termelés. Ce mentipari vállalataink töbl mint 2 millió darab mozaikla pót, cementlapot és bazalt-jár dalapot termeltek. Több olyat keresett építőanyagból pedig mint a betoncsövek, kútgyűrűk szőlőoszlopok, tetőfödémelemel és vegyes betonáruk, az ossz termelés mennyisége megköze üti a 38 ezer tonnát. Vas- és fémipari vállalatain! nagy mennyiségű épületlakatos- ipari alkatrészt, fénycsőarmatúrát egyedi gyártású élelmiszeripari és vegyipari berende zést állítottak élő. Emellett átadtak a kereskedelemnek tobt mint 10 ezer permetező- és porozógépet, 4 millió 500 ezer forint értékű fémbútort, 250 tonna sodronyfonatot és több mái fémtömegcikket. Textilfeldolgozó vállalatain! a különböző konfekcionált ruhafélékből 50 millió forint értékű áruval segítették a kereskedelem igényeinek kielégítését az áruválaszték bővítését. A Kiskun Cipőüzem termelése — ahol elsősorban gyermekcipőket gyártanak, — 1962-ben 300 ezer párra emelkedett.
