Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-09 / 6. szám

t oldal 1983. Janoir 9, szerda Horthy Miklós és Konrad Adenauer levélváltása A Neues Deutschland leleplezései Csőmbe visszatért Elisabethville-be De Gaulle kitart halogató politikája mellett BERLIN. (MTI) A Neues Deutschland keddi száma a bonni hadügyminiszté­rium által pénzelt Wehrwissen­schaftliche Rundschau című nyugatnémet folyóirat 1962. de­cemberi .számának egyik közle­ménye alapján részleteket is­mertet Horthy Miklós és Kon­rad Adenauer 1951—1955-ös le­vélváltásából. Horthy Miklós, Magyarország egykori fasiszta kormányzója, aki annak idején Portugáliában élt, 1954. november 3-i levelé­ben arra kérte Adenauert. hogy tanúsítson még több megértést a magyar .fasiszták iránt. —, Ha. ön. szövetségi kancel­lár úr — írta Horthy Miklós — közelebbről is volna szíves ér­deklődni e kérdés iránt, akkor kívánságára további felvilágosí­tásokkal szolgálhat önnek Heny- nyey Gusztáv vezérezredes úr, az NSZK-ban és Ausztriában működő magyar menekültügyi iroda vezetője, az én utolsó külügyminiszterem, aki végig hű maradt hozzám, akiben tökéle­tesen megbízom, s aki máris szoros kapcsolatban van az önök külügyi és menekültügyi hiva­talaival. Adenauer 1955. február 10-én keltezett válaszlevélében bizto­sította Horthyt, hogy „nagyra- becsüli személvét és harcát”. Ettől az időponttól fogva az emigráns magyar fasiszták még a korábbinál is nagyobb támo­gatást kaptak , a bonni kormány­tól. s nem véletlen, hogy 1956- ban a nyugatnémet kormány a magyar eÉenfarradalom egyik legaktívabb’ támogatójának bi­zonyult Azóta pedig Hennyei Gusztáv, a nyugat-németországi emigráns magyar fasiszták vezé­re még közelebb került Bonn- boz, mert Münchenből a nyu­gatnémet főváros közvetlen kö­zelében levő Bad-Godesbergben, a Nachtigall-Strasse 5. szám alá költözött. Hennyey és a nyugat­német kormány között Oberlän­der volt összekötő, de azóta is, hogy Oberlandert fasiszta múltja miatt a bonni kormánynak el kellett bocsátania, a nyugatné­met kormányköröket igen szo­ros szálak kötik össze a mai napig az emigráns magyar fa­sisztákkal. válság katangäban Ethiopia! ENSZ-katona ütege mellett Elizabethville-ben, azt követően, hogy a várost Ei\ SZ-KaÚtnak elfoglalták. Amerika folytatja a beavatkozást Laoszban A TÁJÉKOZTATÓ iro­dák közlése szerint az egymást követő és nagy­részt ellen tmondó károgói fejlemények újabb meglepő fordulattal ejtették csodálkozásba a világot: Míg ugyanis a katán- gai helyzettel, kapcsolatban a tartomány washing­toni képviselője legutóbb úgy nyilatkozott az Amerikai Egyesült Államokban, hogy Csőmbe soha többé nem tér vissza Kongóba, hanem mind- háláiig folytatja a dzsungelharcot, a katangai szakadárok vezetője kedden délben visszaérke­zett Elisabethville-be. Az „elnök” tíz nappal ez­előtt az ENSZ-csapatok és a katangai csendőr­ség újabb harcainak kitörésekor szökött meg. Most a Reuter-iroda szerint. Észak-Rhodesiából repülőgépen érkezett a határszélre, majd gépko­csin utazott tovább Elisabethville-be. Az ENSZ kedden már meg is szüntette Csőmbe rezidenciá­jának őrzését, hogy teljes szabadságot biztosít­son a diktátornak. Érdekes megvilágításba helye­zik az'események azt a nyilatkozatot, melyet U Thant főtitkár hagyott jóvá a katangai helyzet­tel kapcsolatban. A nyilatkozat leszögezi: annak a ténynek, hogy Csőmbe elhagyta székhelyét, ko­moly vonatkozásai vannak az ENSZ szempontjá­ból, és ezeket a vonatkozásokat az ENSZ főtit­kára gondosan tanulmányozza. Ismételten meg­erősítette a nyilatkozat art az elhatározást, hogy az ENSZ most már nem hajlandó tárgyalni Csomóéval. Kérdés, a jelenlegi helyzetben mi­lyen taktikát folytat az ENSZ? Annál is inkább, mert brüsszeli,, bejelentés szerint a Belga Libe­rális Párt nyilatkozatot tett közzé, amelyben fel­szólítja a kormányt: nyilvánosan jelentse ki, hogy nem vesz tudomást, az ENSZ-ről. GEORGE BALL amerikai külügyminiszter-he­lyettes a NATO állandó tanácsa előtt fejti ki Kennedynek a Polaris-rakétákra és az atlanti atomerőre vonatkozó javaslatát, melyet Washing­ton eddig csak a nyugati átomklub két tag jelölt­jével — Nagy-Britanniával és Franciaországgal ismertetett részletesen. Ball küldetését párizsi diplomáciai körökben azzal magyarázzák, hogy az amerikai elnök elhatározott szándéka Fran­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN ciaország félig elutasrtoj : félig halogató magatar­tása ellenéra. hozzákezd Bahamában körvonala­zott terve végrehajtásához. Ball feladata, hogy ehhez megszerezze a NATO--tagállamok támoga­tását. Kennedy meg akarja akadályozni egy olyan európai tömb kialakítását, amely az Egyesült ÁL lamoktól független atomerőre támaszkodva vi­tássá tehetné Amerika vezető szerepét a nyugáti világban. Kennedy most arra törekszik, miután Bahamában sikerült az angolokkal megegyeznie, hogy Franciaországot elszigetelje, amennyiben kitart halogató politikája mellett. A Combat ez­zel kapcsolatban érdekes megállapításokat tesz. Így ír: „Bonn és Franciaország között a külön politikai és katonai szövetség veszélyezteti az európai közösség egységét. A születendő Euró­pát kitenni annak a kockázatnak, hogy Német-' ország túl sok fegyverhez jut kevés kötelezettség ellenében — igen veszélyes. A felelősség ezért nagyrészt de G aullet terheli. Párizsban egyéb­ként rendkívüli katonai intézkedéseket léptettek életbe az aggasztó méreteket öltő banditizmus megfékezésére. Járőrök cirkálnak az utcákon, és lépten-nyomon találkozni lehet rendőrökkel meg-, tömött riadóautókkal. SZÍJ FAN LTVONG HERCEG, a Laoszi Hazafias Front pártjának elnöke, a párt megalakításának 7. évfordulóján érdekes módon foglalta össze a laoszi helyzetet. Az erről szóló beszámoló hang­súlyozza, hogy az Egyesült Államok tovább foly-' tatja a beavatkozást Laoszban, megszegve a genfi egyezményeket és más nemzetközi megái-: lapodásokat. Az USA sok ezer katonát még min­dig nem szállított el az országból, sőt. közvetlen támogatásával a savannakheti csoport jelentősen felemelte hadseregének létszámát és e hadsereg harci készenlétben áll. Az Egyesült Államok tit­kos támaszpontokat létesített Laoszban, tovább­ra is ejtőernyősöket szállítanak azokba a körze­tekbe, amelyek a semleges csoport és a Hazafias Front pártja ellenőrzése alatt állnak. A nemzeti egység kormánya ilyen körülmények között kö­telességének érzi mindent megtenni a széles körű nemzetközi összefogás megteremtéséért Vladimír Velebit elutazott hazánkból Vladimir Velebit, az ENS3 Európai Gazdasági Bizottságá­nak főtitkára befejezte ötnapos magyarországi látogatását ' és kedden elutazott Budapestről, A főtitkár útiprogramjának kö­vetkező állomása Moszkva. (MTI) Külföldről jelentik Bevetésre kész katangai csendőrök. ÜJABB LETARTÓZTATÁSOK INDIÁBAN Indiánlázadás Peruban még mindig kísértenek a múlt nagy indiánlázadásainak em­lékei. A földesurak lelki szemei előtt tfelrémlenek a hegyekből lezúduló partizán osztagok és a teherhordó lámák, amelyek a szinte járhatatlan hegygerinceken szállították ae felsze­relést a harcosoknak. Nem ok nélkül félnek. Alig né­hány nappal ezelőtt fojtották el a legutóbbi helyi parasztláza das t Cus­co tartománybani a parasztok kije­lentették, hogy csak saját földjüket művelik meg, a nagybirtokosokét nem. A jelentések halottakról szá­moltak be. Múlt év márciusában Oerro de Pasco közelében a nem­zetőrség parittyával felszerelt mező- gazdasági munkásokkal tűzött ősz- szes a parasztok parlagon hagyott birtokokat foglaltak el, s a katona­ság elűzte őket. „Szélsőséges agitá­torok lázadásra bujtogatnak*5 — je­lentette a nemzetőrség parancsnoka. ^Fartizáno sztag ok tevékenykednek Convention dombvidékén95 ?— adták hírül a távirati irodák» Fe3~£elc&a,p a láng Peruban, ebben #. dél-amerikai országban, amely az éhentmondásairói és szegénységéről «övezetes földrészen is különleges helyet foglal el. Míg a legtöbb dél- régóta kipusztí­tották az őslakő indiánok többségét —- itt minden száz lakóból 90 in­dián vagy félvér, az Inka-birodalom, a spanyol hódítás előtti legendás ál­lam örökösei. S így Peruban a sze­gény—gazdag ellentéthez még a kreol—indián ellentét is hozzájárul. Kreoloknak nevezik az egykori spa­nyol hódítók leszármazottait, ők a föld birtokosai (a külföldi érdekelt­ségekkel karöltve), az őslakók pedig művelik a földet; Hat millió indián paraszt kezében a földnek mindösz- sze századrésze van. A régmúlt kétfajta maradványát találhatjuk meg ebben az országban — rossz nyelvek Szerint csak a múl­tét. Az egyik a parasztokkal kap­csolatos, olyannyira hogy ha a leg­több indián maga köré néz, el sem hiszi, hogy a spanyol hódítás óta már négyszáz év múlt el és a XX. század második felében járunk. Pe­rut a paraszti élet szempontjából három részre osztják. A partvidék viszonylag a legfejlettebb, itt talál­hatók a cukornád- és a gyapotültet­vények, de míg a cukorföldeken már szabályos bérmunka folyik, a gyapotot féljobbágyi módon műve­lik. A parasztok a bérleti díjat áru­ban kötelesek beadni, meghatározott alacsony áron, ám az így kapott pénzért is csak a földesurak által fenntartott boltokban tudnak vásá­rolni. A hegyvidék magas, ritka le- \ égőjét jobbára csak az indiánok bírják elviselni. Itt a bérlők a ter­més felét beszolgáltatják, s nem egy helyen még dívik a heti 4—5 napos robot és minden család havonta egy­szer egy férfi és egy női munkaerőt szolgáltat az uraságnak — ingyen. S végül a harmadik tájféleség az Amazonas forrásvidékének erdős te­rülete, ahol a félrabszolgaság rend­szere őrzi a múltat. A bérlők a ter­mésnek csak töredékét kapják meg, eladósodnak, s ez az adósságuk apá­ról fiúra száll. A nagybirtokosok külön rendőrséget tartanak fenn, hogy megakadályozzák az adós szol­gák, jobban mondva az adós rab­szolgák szökését az őserdőben élő, nomád életet folytató indián tör­zsekhez. A másik hagyományt a bányá­szatban találhatjuk. Azt az ezüstöt, amelyért Pizarro spanyoljai hajda­nában átvergődtek a begyeken és leigázták az országot ma is bá­nyásszák. Más színes fémekkel, réz­zel, ólommal, cinkkel, wolfram mai és vanádiummal együtt. Két évszár zadon át alkalmazták & bányatulaj­donosok a míta-rendszert, amelynek alapján minden hetedik felnőtt in­dián köteles volt évi három hónapot a bányában dolgozni. Azóta az idők modernebbek lettek, az észak-ameri­kai érdekeltségek eltekintenek a job­bágyrendszertől, de a bányászok élete ma is keserves, munkakörül­ményeik rosszak, életszínvonalak rendkívül alacsony. S ezért — a bá­nyavidékeken is fel-fellobban a láng. A lázadás határát súroló sztrájkok törnek ki. Az említett Cerro de Pas- coban nemrég a munkások néhány őr ára elfoglalták az üzemet — bér- követeléseik alátámasztására. Peruban jelenleg katonai junta van hatalmon. A tisztek a múlt esztendő nyarán ragadták magukhoz a kor­mánykereket, közvetlenül a válasz­tások után. A nyári elnökválasztá­sokon ugyanis a három esélyes párt közül egyik se kapta meg a szük­séges többséget, de mire a parla­ment dönthetett volna — a hadsereg letartóztatta az elnököt. A junta ez év júniusára demokratikus választá­sokat ígért, s ebben különbözik az előző katonai diktatúráktól. Peru­ban azonban egy választási ígéret már nem elégíti ki az embereket. Annál kevésbé, mert a lakosság na­gyobbik — analfabéta — fele nem szavazhat, s a választásokat követő politikát erősein befolyásolhatja a földbirtokosók, az észak-amerikai ér­dekeltségek, valamint a jobboldal és a kőzéppártok egyezkedése. A perui munkás és paraszt indián­tömegek elkeseredettségét és a rend­kívüli feszültséget mutatja, hogy a katonai junta szombaton kénytelen volt ostromállapotot hirdetni az egész országban. TATÁS IMREI DELHI. (TASZSZ) Lapjelentések szerint újabb személyeket tartóztattak le aa Indiai Kommunista Párt tag. jai közül. Mint az Amrita Bazan Patrika közli, Kalimongban leJ tartóztatták Sharmát, a kommuJ nista párt városi szervezetének vezetőjét. Darjiling körzetében — írja a lap — eddig 59 kom­munistát, Pundzsabban pedig aa utóbbi napokban öt kommunis­tát tartóztattak le. SIKERTELEN AMERIKAI RAKÉTAKÍSÉRLET Cape Canaveral. Az amerikai légierő Cape Canaveral-i tá­maszpontjáról „korszerűsített’» Minuteman interkontinentális ballisztikus lövedéket lőttek ki. A kísérlet nem volt sikeres, a rakéta nem tette meg az elő­irányzott 8000 kilométeres utat. A kudarc okát és a megtett tá­volságot nem közölték. ŰJABB HITEL, BRAZÍLIÁNAK Washington. Az Egyesült Ál­lamok kormánya 30 millió dol­láros rendkívüli hitelt ad Bra­zíliának, hogy lehetővé tegye Brazília számúra gazdaságilag rendkívül fontos cikkek beho­zatalát

Next

/
Thumbnails
Contents