Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-08 / 5. szám
A tervek valóra válnak — Milliós értékek megálmodói Új alkotó tettekre készen Aki utazgat a megyében láthatja, hogy nincs olyan város, község, ahol ne építenének iskolát. kultúrházat, vagy más középületet, lakóházat. Természetesen fokozottabb az építkezés Kecskeméten, a megyeszékhelyen. ahol eddig is igen sok épület készült el, s épül a jövő évek során is. Ennek a nagyarányú munkának egyik igen fontos részét végzi a Bács-Kiskun megyei Tervezőiroda, ahol a múlt év létesítményeiről, s az 1963-as esztendőben az iroda dolgozóira — mérnökökre, technikusokra — váró feladatokról kaptunk tájékoztatást. Munkáinkat dicséri Papp Eezsó igazgatótól és Sági Károly főmérnöktől megtudtuk, hogy az 1962-es évben igen komoly létesítmények valósultak meg terveik alapján. Az iroda tervezte többek között a kecskeméti sportstadiont, mélynek kivitelezési költsége közel ötmillió forintot tett ki. Itt készültek a leninvárosi lakóépületek tervei, s hasonlóan a kiskunma jsai kultúrház. a szabadszállási és a kunszentmiklósi filmszínházak: tervet A műit évi feladatát 120 százalékra teljesítette a tervezőiroda, ami azt jelenti, hogy 30 millió forint kivitelezési értékű tervvé1 többet készítettek. Ez fegen dicséretes eredmény, ha fi- jgyeüemíbe vesszők, hogy az ott dolgozó 80 személy közfii csak tatnak van mérnöki képesítése. Rrrri »agyőm bevés. A Csengrád megyeieknél példáid, akik ngyanesak nyoüővanam vannak, fcúsz tervezőmérnök dolgozik. soooooooooojm Gondosabbon Azonban ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy a kecskemétiek kevesebbet, vagy rosszabbul dolgoznának. Viszont előfordul, hogy sokat kell túlórázniok. ha meg akarnak felelni a követelményeknek; Még több szakember kellene Az idei év feladatairól szólva Sági Károly főmérnök elmondta, hogy 1963-ban még fokozottabb munka vár rájuk. Ahhoz azonban, hogy ezt el tudják végezni, feltétlenül fontos lenne még néhány szakemberrel bővíteni a személyi állományt. Vannak olyan mérnökök, akik hajlandóak lennének Kecskemétre költözni, eddig azonban nem volt lehetőség arra, hogy lakáshoz jussanak. Remélhetőleg ebben az évben sikerül ezt is megoldani. Ugyancsak akadályozza a normális munkamenetet, hogy a 80 ember szűk. zsúfolt szobákban dolgozik —azonban ezt megszünteti az idén épülő irodaház, amely a tervezőirodáé lesz Kecskeméten, a Klapka utcában. Amikor az iroda munkájáról beszélgettünk az igazgatóval és a főmérnökkel, annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy szeretnének komolyabb, jelentősebb tervekkel foglalkozni. Munkájuk nagy részét ugyanis most az emeletráépítések, átalakítások tervei teszik ki. Újabb megbízások Ettől függetlenül nagyobb létesítményeket is terveznek az iroda mérnökei. Ez évben készítik el például a kecskeméti járási tanács háromemeletes épületének tervrajzát. Megbízást kaptak arra is, hogy a szombatihelyi REMIX műhelycsarnoka terveit készítsék él. A Bács-Kiskun megyei Tervezőiroda dolgozói igen komoly és jelentős munkájukkal nagyban hozzájárulnak a megye fejlesztéséhez. Bízunk abban, hogy a szakemberhiány és a helyiség- problémák megoldása a többi kérdések elrendezéséhez is megteremti az előfeltételeket. Gál Sándor Zárszámadás előtt Felsőerek Szakmár határának legtávolabb eső, zárt települése. Valamikor mindentől nagyon távol volt. Ma autóbuszjárat köti össze Kalocsával. Négy év- zel ezelőtt a kis szállás lakói közül négy család a közös utat választotta, s szorgalmas munkájuk eredményeként 43 forint értékű munkaegységgel zárták az első évet. Egy évvel később, 1960-ban az eredmények láttán az egész szállás lakossága belépett a Rákóczi Tsz-be, s ma a 113 család 1864 holdon gazdálkodik, S hogy az 1962-s évet a nagy szárazság mellett is eredményesen fejezték be, elsősorban saját szorgalmuknak köszönhetik. Török Pál, a szövetkezet elnöke elmondja, hogy eddig több mint másfél millió forintot költöttek a szarvasmarha-istálló építésére. A sertésfiaztató és birkaól létesítésére hárommillió forintot fordítottak. Jelenleg 338 sertésnek biztosított a helye a hizlaláshoz, szaporításhoz. Szép eredményt hozott a birkatartásuk is. Az átlagos gyapjúhozam elérte a négy kilót, megfelelő volt a szaporodás és a te.iho- zam is emelte a munkaegység értékét. A szövetkezet gyenge minőségű, szikes földjei igénylik a nagy állatállományt. A szervestrágya biztosítása mellett jelentős mennyiségű műtrágyát használtak fel, s a múlt évben 60 holdon zöldtrágyás talajjavítást is végeztek. Száz holdra vetítve 23,6 darab a tsz számosállata. S a múlt év eredményeihez hozzáfűzi még Török Pál, hogy megszilárdul a munkafegyelem. Noha jól látja a közös gondjait, mégis bizakodón nyilatkozik Török Ferenc növénytermesztési brigádvezető is. — Egy gazdánkra 10 hold ka- pálnivaló jut — mondja. — Ez bizony kicsit sok, különösen, ha tagjaink korát tekintjük. Ezért áll gondjaink között az első bolyén a fiatalokkal való töröd s. Jól fizetett tavaly a búzánk. Az aszály ellenére 240 holdról !6 mázsás átlagtermést takarítottunk be. Gyenge minőségű földünkön a 16 mázsás (májusi inorzsolt) kukoricatermés sem volt rossznak mondható. Növelte jövedelmünket a 80 holdas szabadföldi öntözéses területünk is. Elégedetten tekint a zárszámadás elé Balogh Sándor álhit- gondozó is, s különösen biztató, hogy a műit évi eredményeket társaival együtt idén tovább kívánja fejleszteni. Felsőereken tehát bizakodó hangulatban készülnek a zárszámadásra, s máris megvannak elgondolásaik arra, hogyan tovább. Mert a Rákóczi Tsz vezetőségének és tagságának együttes törekvése, hogy az 1963-as évet még eredményesebben zárják. Tudják, hogy ez elsősorban rajtuk múlik. Szalay János „Forró" riport Bajáról Magas, barna, bőrkabátos Sérti állított be szerkesztőségünkbe és egy papírba csomagéit, ujjnyi vastag, kenyérből tői kissé ragacsos asmegdarabot — szabályos zárólemezzei a végén >— helyezett íróasztalomra. — Egy kis csemege! — manóiba bosszúsan. — A kenyérben találtam. — Ezt? — kérdeztem tej csóváivá. — Ezt bízón jó Még szerencse, hogy nem egy egész zsákot. Igaz, — jegyezte meg ironikusan —. az talán mégsem hullott volna át a szitájukon. Bár nem tudom azt sem, milyen lehetett az a „szita”, amelyiken ez a madzag átmehetett? JA plombával együtt! Hát bizony, ezt én sem tu- iiom. Véleményem szerint, nem értana, ha a kecskeméti sütőüzemekben fokozottabb figyelmet szentelnének a feldolgozásra kerülő liszt tisztaságára. PETŐFI NEPE íS Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja! a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztős égi telefonközpont: 26-19. 25-16 Belpolitikai r-ovat: 11-22 Kiadóhivatal: tgeesfeemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: ® helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. SSőfizetési díj 1 hónapra 12 forint Báes-Kiskun megyei Nyomda V. — Telefon: 11-85 Nagyteljesítményű számító központ Január 1-én kezdi meg programszerű munkáját a Földművelésügyi Minisztérium nagy teljesítményű számító központja. Munkáját felhasználhatják statisztikai, tervezési és számviteli adatok feldolgozására. Az új számító központ teljesítményére jellemző például, hogy az ország termelőszövetkezeteinek zárszámadási anyagát öt hónap helyett három hónap alatt tudják itt feldolgozni. Egy gépegység óránként mintegy kétezer adatot dolgoz fel. A számító központ berendezése a próbaidő alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A képen: A kártyaválogató gép. Fagyos, takaró szegi a bajai utcákat, háztetőket. Felhajtott gallérú. bundás emberek róják a síkossá vált kövezetét. A december szorításában dermed ember és táj. 4 hová viszont mi igyekszünk, ott ilyenkor is kánikula van. Vízin Lászlónak, a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat bajai kirendeltsége vezetőjének kíséretében ugyanis az ottani szárító üzemibe látogatunk él. Belépve az ajtón, megcsap a fülledő, száradó kukorica szaga, s az imént még fagyosípte arcunkba vág a hőség, amely a két hatalmas, kokszfűtéses Farmer-szárítóból árad. — A szárítás 110—120 fokon történik — magyarázza Vizin László. — Három, nyolcórás műszakban folyik a munka; napjában 300 mázsa kukorica nedvességtartalmát csökkentjük a szabványban előírt százalékra. A késői beérés miatt még mindig eléggé magas a kukoricák nedvességtartalma. Üzemünkbe két-három vagon, egyéb szállítóeszközzel pedig 400—500 mázsányi nyersáru érkezik naponta. A nagy mennyiségű termés némi zavart okozott a mor- zsolásnál, kevés munkaerő állt ugyanis rendelkezésünkre. Némelyik termelőszövetkezet — így például a szeremlei Duna- gyöngye. a felsőszentiváni Űj Élet és a bajai Micsurin — gazdái úgy segítettek ezen, hogy már morzsoltan szállították be a kukoricát. Így a szállítóeszközök kihasználása i6 jobb volt — a 25—30 mázsa csövessel szemben morzsoltan 40 mázsa is ráfér egy járműre —, és a lerakás is lényegesen gyorsabb. Homlokunkon gyöngyözik a veríték, pedig az irodában, ide- jövet elővigyázatosságból letettük a nagykabátot. — .4 termény-szárítást október 18-án kezdtük — folytatja a kirendeltség vezetője —, és két hónap alatt 100 vagonra való ment keresztül a gépeken, majd jutott a bácsbokodi takarmánykeverőbe. Szemügyre vesszük az egyik monstrumot. A berendezés hat rekeszből áll, ezek közül négy szárít, kettő pedig hűt. A legfelső rekeszbe egy lefolyócsőből ömlik a kukorica. Magán a szárítószekrényen terelőberendezés van, amely esetenként 540 kilogrammnyi mennyiséget terít a rekeszbe. A szárítás időtartama a termény nedvességtartalmától függ. Ha például 31 százalék a nedvességtartalom — ekkor 15 százalékot kell elvonni —, egy-egy rekeszben 52 percig tart a kezelés. Tehát a négy szárítórekeszben összesen 208 percig szárítják. majd a két hűtőrekeszben 104 percig hűtik. A fűtőházból a hőt ventillátorok fújják a Farmerszekrénybe, s a hűtéskor is ventillátor szolgáltatja a hideg levegőt. Az egyes rekeszek váltását „buktatásnak” nevezik. Műszakonként egy laboráns méri a nedvességtartalmat, s ő szabja meg a szükséges buktatás! időt. Kellően száraz, jó hibrid kukoricánál előfordult már, hogy egy buktatás csak 39 percig tartott. A legalsó hűtőrekeszből a terményt spirális szállítócsiga viszi a felvonóhoz, s innen szállítják azután a tárolóhelyre. Felmegyünk az épület emeleti helyiségeibe, ahol a termények pora szállong a levegőben. A hőmérséklet itt viszont már „az évszaknak megfelelő”. — Bajai tárolóhelyeinken mintegy 1200 vagon kenyérgabonát tárolunk, s részesítünk kezelésben; forgatjuk, szellőztetjük. A kirendeltség udvarán még ponyvával fedetten áll a most beszerzett, új, olajfűtéses szárítógép, amelyet rövidesen üzembe állítanak, s amely a meglevő két kokszfűtéses szárítógépet részben tehermentesítve, még gyorsabbá teszi a termény szakszerű kezelését. — Holnap végzünk az új géppel próbafűtést — mondja Vízin László. — Biztos vagyok benne, hogy a követelményeknek kiválóan megfelel majd. Lehelete nyomán párafelhők röppennek a hideg levegőbe. Ott benn pedig a Farmer-ele tűztorka dédelgeti szakadatlanul a mezőgazdaság aranyfényű „nyersanyagát”. Jóba Tibor Több patak kilépett medréből Veszprém és Fejér megyében A hirtelen olvadás és a bőséges esőzés hatására háromszorosára duzzadt a Veszprém megyét átszelő több mint ötven patak vize. Somlóvásárhelyen és Somlójenőm a Torna és a Csin- ger patak elhagyta medrét és elöntötte a környező kerteket, réteket. Somló jenón több ház is veszélybe került. Vasárnap sok dolga akadt a székesfehérvári tűzoltóknak is. A felgyülemlett csapadékot a város csatornahálózata képtelen volt elvezetni, a víz befolyt egyes helyeken a házakba is. Baracskánál kiöntött a Váli patak, több ház veszélybe került. Nagyvenyimen két házösz- szedűlt. Székesfehérvárott hétfőn már csak a város külső területén, dolgoztak a tűzoltók, ahol a víz miatt két család kilakoltatására került sor. A községek közül hétfőn délelőtt csak Enying-Les- hegyről kértek segítséget, ahol három ház került víz alá.
