Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

A Kiskunhalasi MEDOSZ őszi szereplése az NB Ill-ban 12. H. MEDOSZ 15 5 S 7 18:20 IS 48 s*áxalék Elkészült a megyei TST 1963. első negyedévi munkaterve A KISKUN HALASI MEDOSZ az őszi évadot aránylag jól kezd­te az NB III. Délkeleti csoport­jában, hiszen az első hét fordu­lóban a táblázat első felében he­lyezkedett eb sőt az 5. forduló­ban sikerült még a feljebb ju­tást jelentő 3. helyre is felke­rülnie. A bajnoki évad közepén azután jött egy mély hullám­völgy, ami négy egymásutáni egygólos vereségben (kettő ott­hon, kettő idegenben) nyilvánult meg. Ez a csapatot visszavetette a 12. helyre, amelyet azután az utolsó fordulóig szilárdan tar­tott. AZ EGYESÜLET nagyfokú visszaesésének több dka van. A legfőbb az összeállítás állandó változtatása. Egyes kulcsfontos­ságú posztokon (középhátvéd, középcsatár) a játékosok (Vár­hegyi, Hődör) kiöregedése, a fia­talok nem kellő beilleszkedése. Egy-egy játékosnak egyszeri (Szabados, Kovács. Mészáros I., Lipák, Csabankó II.) szereplése, a játékból hosszabb időre való kiesése (Csányi II., Zelei). más posztokon (Várhegyi, Mester) való szereplése — mind hozzá­járultak a csapat fokozatos visz- 6zaeséséhez. Feltűnő volt a csa­társor gólképtelensége. Csak a 14. mérkőzésen tudtak kettőnél több gólt lőni. Négy mérkőzé­sen egy gólt se, ötön egy gólt lőttek. Ez bizony édeskevés. Döntő fontosságú, hogy a tava­szi évadban a csatársor gólké­pessége feljavuljon, kialakuljon egy állandó összetételű csatár­sor, amely minden helyzetből lő. A lelkesedés fokozása is a csapat javára szolgál. A halasi együttes szeszélyes­ségét mutatja még az is, hogy aránylag vidéken szerepelt job­ban. mint odahaza. Ennek az okára kiskunhalasi tudósítónk, Maglódi László az alábbi meg­jegyzésében igen helyesen rá­mutat. A kétfelé osztott táblázat jól mutatja a csapat idegenbeli jobb szereplését. Otthon 8 3 2 3 10:10 8 50% Idegenben 1 2 1 4 8:10 5 35% A CSAPATBAN feltűnően sok .— 21! — játékos szerepelt Mind a 15 mérkőzésen csak Nagy és Mester szerepelt. A Hirth—Ho<r- nyák fedezetpár 14 esetben ját­szott. A további sorrend a kö­vetkező: Tóth II. 13, Csermák 12, Jáger, Jeremiás 11. Sverla 10. Hődör 0, Kocsis 8, Csányi II., Csejtey. Várhegyi 6, Tóth I. 5, Zelei 4, Csabankó II. 2, Ko­vács, Lipák, Mészáros I- Sza­NÉHÁNY nappal ezelőtt „Kö­zöny” címmel jelent meg írá­som, amely — örömömre — nagy visszhangot keltett. Azt mindjárt elöljáróban meg lehet állapítani, hogy nem mindenki értett egyet a cikk tartalmával. Többen szóban és írásban is ki­fejtették véleményüket: „Az idősebbek, még ha valaha ak­tívan sportoltak is, nem tud­ják megérteni a mai fiatalo­kat!” „Ma megváltozott társa­dalmi körülmények között nő fel a fiatalság, nem ismerik a régi harcokat, nem kell úgy megküzdenie a mai kezdő spor­tolónak, mint a felszabadulás előtt.” Aztán néhányan azt vetették b szememre, miért hagytuk ed­dig „fajulni” a dolgokat? MiSrt nem cikkeztünk a hibákról, a közönyös sportolókról eddig? EZEK a kérdések teljesen 'jogosak! Valóban, már régen napirendre kellett volna tűzni ezeket az úgynevezett „kényes” kérdéseket. Ügy gondoljuk azon­ban, hogy nem vagyunk még elkésve. Lehetőséget kívánunk biztosítani minden olvasónknak. bados 1—4 esetben vett részt a játékban. A legtöbbször (de nem mindig ebben az összeállításban) a következő csapat szerepelt: Nagy — Tóth II.. Jeremiás, Mes­ter — Hirth, Homyák — Sverla, Hődör, Csermák, Kocsis, Jáger. Az összeállításnál figyelembe kell venni még Csányit, Csej- teyt, Tóth I-et és Várhegyit. A GÓLLÖVÖ LISTÁN négy gólnál többet egyetlen csatár sem rúgott. Ezzel az eredmény­nyel Csányi II. (csak hatszor játszott!) és Jáger „dicsekedhet”. Csermák 3. Hődör és Mester 2, Homyák (11-esből). Kocsis egy gólt lőtt, míg a 18. gól szerzője a mohácsi Baráth volt. L. M. * AZ ALÁBBIAKBAN adjuk Maglódi László halasi tudósí­tónk megjegyzését, amellyel tel­jesen egyetértünk. Bár nincs még vége az 1962— 63. évi labdarúgó-bajnokságnak, meg lehet állapítani, hogy a Kiskunhalasi MEDOSZ együtte­se eléggé gyengén szerepelt az őszi fordulóban. A gyenge he­lyezésnek ismeretes az oka, hi­szen gólra megy a játék, s ezzel a MEDOSZ-nál élég baj van. De azt hiszem az e téren mu­tatkozó hiányosságokat az edző is látja, és hivatásából eredően intézkedik is. MÁSRÓL van itt sző: A csa­pat hazai pályán nyolc pontot, idegen pályán kilenc pontot vesztett. Idegenben tehát mind­össze egy ponttal többet, mint otthonában. Itt van az. amiről szólni akarok. Általában ugyan­azon játékosokból állt a csapat idegenben is, mint a hazai mér­kőzéseken. A szerencséről nem érdemes beszélni, hiszen az nincs helyhez kötve. Marad tehát még egy tényező: a hazai közönség. Véleményem szerint a jelenlegi 12. helyben ludas a hazai közön­ség is. Azt nem mondhatjuk, hogy a halasi közönség közöm­bös. Talán ha az lenne, sok esetben még ez is jobb lenne! Ettől sokkal érthetetlenebb dol­gok történnek. Csak egyszer ne sikerüljön valamelyik játékos­nak egy leadás, szerelés, vagy netán egy tiszta helyzetből gól­lövés. azonnal megjön a közön­ség hangja. Sajnos, azonban nem a játékosok javára. Biztatás he­lyett szidalmazás, gúnyolódás és dorongolás. A legkisebb megér­tés sincs a közönségben. Sok esetben inkább az idegen csa­patot pártolja mintsem, hogy sa­ját csapatát biztatná, lelkesíte­hogy levélben elmondja véle­ményét az ifjúság neveléséről, hogy ezzel is segítsük a fiatalo­kat, a nevelőket, a szülőket a legcélravezetőbb nevelési elvek megvalósulásában. Az említett cikk kapcsán be­szélgettem egy fiatal sportoló­val. Ö „magára vette” a cikk egyik célzását, ő sem ment el Kárpáti Rudolf kecskeméti elő­adására. Elmondta, milyen zsú­folt a napi programja. Spor­tol is, az irodalom, a színház, a művészet is érdekli. Nyelve­ket tanul, német és angol kü­lönórára jár. Szereti a zenét, nem akarja a zongoratanulást sem abbahagyni. Hetenként há­rom este edzésre látogat. Első­sorban azonban tanulnia kell, mert az sem közömbös, milyen bizonyítványa lesz félévkor? Azután ott van a TV, és vala­mikor szórakozni is szeretne. TE MAN APS ÁG nemesak egyesek vannak így! Számos te­hetséges sportolónak induló fia­tal diák „s diáklány kerül vá­laszút elé: sport, vagy a többi szükséges, a sok időt és fárad­ná. Ezek a káros megnyilvánu­lások a legrosszabb hatást vált­ják ki a játékosokból. Ismerve saját közönségét már a kezdés­től idegesen játszanak és minél jobban akarnak, annál inkább nem sikerül semmi. Ilyen körül­mények között játékosaink nem­csak az éllenféllel, hanem saját közönségükkel is szembeállnak. Kettős ellenfél ellen persze ne­héz győzni. NEMRÉGEN olvashattuk, hogy tavasszal erősített csapattal kezd a MEDOSZ. Jó lenne, ha a kö­zönség is változna. Példát kell venni a bajai, a kalocsai és még jó egynéhány csapat közönsé­gétől, akik joggal vallhatják, hogy részeseik csapatuk jó tel­jesítményének. A JELENLEGI 12. hely a kö­zönséget is kötelezi, hogy lelke­sítésével és támogatásával ad­ja vissza önbizalmát a csapat­nak. A segítés kölcsönös. Bizo­nyos. hogy a közönség támoga­tását a csapat eredményes, jó játékkal viszonozza. a megvei TST elnökhelyettese, Szabó Gyula tartja a bajai sportakadémia második előadá­sát, amelynek címe: A magyar sport új útja. Az akadémia elő­adására ma, vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdettel a szakma­közi bizottság kultúrtermében — Deák Ferenc út 5. — kerül sor. ságot igénylő egyéb elfoglalt­ság? Vannak olyan fiatalok, akik könnyen tanulnak, s olyan a családi, lakás- és egyéb körül­ményeik, hogy mindent össze tudnak egyeztetni. Vannak az­után olyanok, akik nehezebben tanulnak. Az iskola követelmé­nyei nem csekélyek, s ha éppen közöttük akadnak a tehetséges sportolók, nem tudják kellő­képpen összeegyeztetni a spor­tot a tanulással — kénytelenek abbahagyni a rendszeres spor­tolást. Vannak azután szép számmal olyanok, akik nagy tehetségnek indulnak, de a velük való fog­lalkozás nem megfelelő. Elké­nyeztetik őket! Nem lesz előt­tük, amiért harcoljanak. Nem jelent számukra semmit, hogy ők képviselik a klubjukat, a falujukat, a városukat, vagy éppen a megyéjüket. Nem tel­kesül őket semmi, mert nem tanítottuk meg ezeket a fiata­lokat lelkesedni a sportért és a sporteszményképekért. S ITT VAN a kérdés gyö­kere. Századunk egyik csodája, a TV, ma már nálunk is száz­ezrek, talán milliók szórakoz­tatója, nevelője. Azokat, akiket A megyei testnevelési és sporttanács elkészítette az 1963. első negyedévi elnökségi ülés­tervét. Az elnökségi ülésen ebben a hónapban kerül sor az elmúlt év statisztikai jelentéseinek ér­tékelésére, valamint az 1963. évi munkaterv megvitatására. Februárban megtárgyalja az el­nökség az 1962—63. évi előadá- sos sportpropaganda munkát; a megyei labdarúgó szövetség és a JT beszámolóját, valamint a dunavecsei járási testnevelési és sporttanács munkáját. Márciusban az elnökség a me­gyei sportiskola, valamint a Kecskeméti TE sportegyesűlet munkáját vitatja meg. Ekhor kerül sor a kiskunhalasi já­A Hétfői Hírek szerkesztő­sége pályázatot írt ki „A vidék legjobb sportköre” címért. Az Ezüstkupa vándordíj, amelyet évről évre (először 1963. január 1-től december 31-ig) folyó ve­télkedésben lehet egy-egy esz­tendőre elnyerni, s háromszor egymásutáni vagy ötször sor­rend nélküli elnyeréssel végleg birtokba venni. A vetélkedésben kizárólag vi­déki és csak társadalmi sport­körök vehetnek részt, önkéntes jelentkezés alapján. A sportkö­rök az év befejezését követő 15 napon belül a rendelkezésükre bocsátott nyomtatványokon maguk jelentik a vetélkedésben elért eredményeiket a megyei nemrégen még csak az újságok hasábjairól, a fényképekről is­mertünk, azok hétköznap, ün­nepnapokon megjelennek a kép­ernyőkön. A világ legnagyobb sportstadionjait, a stadionok és sportcsarnokok hőseit még a legkisebb faluban is „kézzel­fogható” közelségből láthatják a mai fiatalok. S ez ma már egyáltalán nem csoda: ez a ter­mészetes így azután érthetőb­bé válik, hogy amikor egy-egy világnagyság élménybeszámoló­jára kerül itt vagy ott sor, ak­kor a terem bizony félig üres. Mégis arra gondolok, ha a sportkörökben, vagy az iskolák­ban a fiatalság megfelelő ne­velésben részesül, akkor a TV említett hatása, no meg a diá­kok túlterheltsége ellenére újra fellendül a sport iránti érdek­lődés. Ennek egyik feltétele, hogy ezt a kérdést tartsuk napi­renden. Ne nyugodjunk bele egykönnyen, hogy a fiatalok közönyösek, nincsenek eszmény­képeik, nem lelkesednek sem­miért. Ez nem igaz! KÖVETKEZETES nevelő- munkával ezen a téren is ered­ményt lehet elérni. Próbáljuk meg! Mezei István rási testnevelési és sporttanács elmúlt évben végzett munkájá­nak értékelésére is. A Bács-Kiskun megyei Test- nevelési és Sport Tanács első negyedévi munkatervében to­vábbá fontosabb politikai, szer­vezeti, gazdasági és oktatási feladatok megvalósítása szere­pel. Horváth Ferenc az ismert nevű labdarúgó-játék­vezető 69 éves korában váratla­nul elhunyt. Temetése január 7-én. hétfőn du. 2 órakor lesz a Budai úti róm. kát. temetőben. TST-nek, amely azt véleménye­zi, és végső értékelésre az MTST és a Hétfői Hírek képviselőiből alakult bizottsághoz küldi be. A vetélkedés alapcélja: minél több sportágban, minél eredmé­nyesebb tevékenység, vala­mennyi szinten. ÉrdeVesséaek A skóciai Glasgow város polgár- mesteri hivatala egy úszómedence építését hagyta jóvá. A munkálatok megkezdéséről szóló okmány leszö­gezte: ,,Az új úszómedencét csakis a régi anyagából lehet felépíteni. A régi medence lebontására kizárólag az új felépítése után kerülhet sor!*' A Szovjet Kosárlabda Szövetség különleges táblázatokat dolgozott ki a technikai tudás értékelésére. Lé­nyegük: a játékosok minden akció­ját, a játékban eltöltött percekre át­számítva, külön táblázat alapján, pontokban értékelik. A pontok meny- nyisége együttvéve lehetővé teszi a játékosok eredményességének össze­hasonlítását. Az értékelő táblázatok segítségével figyelemmel kísérhető a játékosok technikai fejlődése is. E táblázatok felhasználhatók a váloga­tott összeállításánál, ha a játékosok­ról a kialakult általános benyomás alapján nem lehet eldönteni, hogy melyikük a jobb. Pierre de Coubertin báró, az új­kori olimpiai játékok megterem­tője. születésének 100. évfordulóját január 1-én ünnepelte a sportvilág. A 25 éve elhunyt Coubertin felesé­ge ma is él, éppen most lépett 102, életévébe. Családi rejtvény karácsonyra című rejtvényünk megfejtése és eredménye. Rejtvényünk felnőtteknek szóló részében a négy rajzos éle „csattanója” a következő: 1. Kiszálláson van. 2. Kará­csony estén szolgálatba áll. 3. Mindjárt kérem, nem repül­hetek. 4. Feleségem angyalha­jat talált kabátomon. A gyermekeknek szóló rész megfejtése: Karácsonyfa — Va­csora — Gyertyaláng — Sok csomag. Egy-egy felnőtteknek szóló ér­tékes könyvet nyert Kocsis László bácsalmási, Vajdina Já- nosné kalocsai, Takaró József izsáki, Tóth József kecskeméti és Dudás Sándor kunfehértói kedves olvasónk. Egy-egy gyermekeknek szóló könyvet nyert ifj. Okner Sándor kalocsai, Bán László kiskun­félegyházi, Várnagy Géza kecs­keméti, Csillik Anna Iajosmi- zsei és Horváth Balázs bajai megfejtőnk. A beküldött számos megfej­tés közül a nyerteseket sorsolás útján választottuk ki. A jutalmakat postán küldjük eL A MUNKAHELYI TESTNEVELÉS , \ Ahogy a rajzoló elképzeli. Némi magyarázat a „közönyére Pályázat a vidék lesjobb sportköre címért

Next

/
Thumbnails
Contents