Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-30 / 24. szám
tWS. Január SO, szerda S. eífiaf Lehet-e ? Hárman a családból... ■4 kulturális élet jobbá tétele, minőségi javítása legalább olyan fontos feladat, mint a termelés intenzitásának növelése. A két dolog összefügg, akár az ipar vagy a mezőgazdaság vonatkozásában szemléljük. A kalocsai járás egyik jelentős kulturális múlttal rendelkező községben, Szakmaron mutatkozik talán legélesebben e megállapítás helyessége, sajnos, nem a legszerencsésebb kihatásukkal. A községben, amelyhez Felsőerek, Alsóerek, Gombolyag, Réztelek, Keserűtelek, Öregtény szállások tartoznak — mindegyik 5(1—100 házból álló település — hat termelőszövetkezet működik. A közös gazdaságok területi adottságai nem rosszak, a földek megműveléséhez azonban igen kevés a fiatal munkáskéz. Hol vannak a fiatalok, akik nem is olyan régen ott voltak a tsz-ek alapításánál, sőt a megyei, majd az országos kulturális versenyben is előkelő helyezéseket értek el? A válasz egyszerű: máshol dolgoznak, elsősorban Budapesten és Kalocsán. Ok nélkül nincs okozat s az alapvető nehézségek kőéül most csupán egyet említettünk. /I község közös gazdaságai Borából öt a múlt esztendőt mérleghiánnyal zárja. A Rákóczi Tsz kivételével a részesművelés helytelen aránya, a rossz üzemszervezés és közvetve a népművelés elhanyagolása játszott közre a mérleghiány kialakulásában. S ez a másik igen döntő ok, amiről részletesebben ts érdemes beszélni. A községi tanács vezet® azt mondhatnák, mi megteszünk mindent, ami tőlünk telik, hiszen az évi költségvetésben a kulturális alapra fordított ösz- ezeget kiutaljuk, s ebben benne foglaltatik a kultúrház vezetőjének 3600 forintos évi tiszteletdíja is. Ez azonban nem minden! Ma a rádió, a televízió korában, szinte hihetetlenöl hangzik, mégis így van, hogy egy olyan községben és szállásokon, ahol villany van a kul- túrházban, s a KISZ-esek által kiharcolt volt kocsmahelyiség szobájában nincs rádió és nincs televízió. Még egy magnetofon, lemezjátszó vagy egy szórakoztató társasjáték sem található. Mi vonzaná itt a fiatalokat az otthon maradásra, a tsz-hcn való munkára, ha a kulturálódás alapvető feltételei te hiányoznak? Folytassuk az okfejtést! A községben értelmiségiek, pedagógusok — akik a tanítás nehéz, fárasztó munkáját végzik — mit tesznek Szakmáron és szállásain azért, hogy a szocialista kultúra, a műveltség a fiatalok és a felnőttek igényeit is kielégíthesse? Részt vállalnak ugyan a továbbképző iskola munkájában, néhány TIT-elő- adás megszervezésében, de ezenkívül művelődési jellegű tevékenységet nem igen fejtenek ki. Ezekből is világosan kitűnik, mennyire igaz, hogy a kulturális kérdések milyen szorosan összefüggnek a gazdasági feladatokkal. Szakmáron is, máshol is — ha a fiatalok megtalálhatták volna a kulturálódás lehetőségeit, otthon, a tsz- ben dolgoznának! A fiatalok, de az idősebbek is mind a saját, mind az ország gondjait, eredményeit világosabban érzékelnék, ha többet foglalkoztak volna nevelésükkel. Ha összegezzük a Szakmárról elmondottakat, kitűnik: mindenki szívügyévé kell tenni a gazdasági és a kulturális munkát. A művelődés sikerei a magasabb gazdasági eredményekben is tükröződnek. A gazdasági mutatók emelkedése viszont nagyobb lehetőséget nyújt a kul- turálódásra. Lehetséges tehát Szakmáron is, másutt ts megvalósítani ezt az összhangot? Feltétlenül, csak akarni kell! Gémes Gábor Két út Nina Hibbin, a Daily 'Worker filmkritikusa visszapillantást nyújt az 1902-t év filmtermésére. Véleménye szerint a nyugati filmgyártásnak két fő iránya van: közepesen drága fekete-fehér szalagra fényképezett mai témájú filmek kevésbé ismert színészekkel; mammutfil- mek, tucatnyi neves sztárral, amerikai főszereplővel, sematikus történettel. Ügy látszik, e téren Hollywood szerepét újabban Róma vette át. Ez utóbbi filmek előfeltételei: egyszerű nyelvezet, mely könnyen szinkronizálható, kínzások, orgiák és tömegmészárlások. A Steeve Reeves fele ókori témájú, áltörténelmi filmek a felsőbbrendű ember filozófiáját hirdetik, ami nem is olyan ártatlan dolog, mint amilyennek látszik. Szintén nemzetközi jellegűek, többnyire amerikai—angol, olasz— angol és nyugatnémet—angol koprodukcióban készülnek a kommunistaellens. hidegháborús hangulatú filmek. Egyre ritkábban fordul elő ma már, hogy az apa mesterségének a fiúk is folytatói legyenek. A Budimácz családban azcribam nemcsak apáról fiúkra szállt a műszerész szakma szeretete, hanem ráadásul egy munkahelyen dogoznak. Baján a Finomposztó Vállalat műhelyében. A papa Budimácz Márk főművezető, a nagyobbik fiú lakatos, István a legkisebb harmadéves vasesztergályos ipari tanuló. Szorgalmas, csendes gyerek. A közgazdasági technikum második osztályának jeles tanulója és ahogy mondták róla — kiválóan ért szakmájához is. Apja tekintete büszkén siklik végig rajta, ahogy a munkapadnál el- mélyülten. ügyesen dolgozik. Közös vágyuk, hogy később, ha már sikeresen elvégezte a technikumot egyetemre menjen, mérnök váljék belőle. — Hát ez még távoli terv — mondja a papa — egyelőre csak tanuljon, dolgozzon szorgalmasan. ne hozzon szégyent a fejemre. Ettől nem is kell félni. Budimácz Márk nem panaszkodhat sem a fiára, sem a keze alatt nevelkedő húsz ipari tanulóra. A műhelyből kikerült tanulókból váltak — eddig még mindig — a vállalat legkiválóbb munkásai és remélhetőleg ezután sem lesz másként. Ami a szorgalmat illeti, abból nincs is hiány és azokról, akik itt a műhelyben „vérbeli“ szakemberré fejlődtek a vállalat gondoskodik. Mév a gyengébbeknek is biztosít képességüknek megfeleBudimácz István a munkapad mellett. lő beosztást a gyár valamelyik részében. Lelkiismeretesen neveli az utánpótlást Budimácz Márk és remélhetőleg teljesül majd az a vágya is. hogy fia már mérnökként folytatja tovább a tőle tanult mesterséget — s — a Eqy év alatt harminchatezer hallgató A bajai városi-járási TTT-elnökség és a járási művelődési osztály nemrég elkészített összesítése szerint, tavaly 761 tudományos ismeretterjesztő előadást tartottak a bajai járásban, melyen 36 000-en vettek részt. Az előző évekhez képest rendkívül nagy az előadások és a hallgatók számának növekedése. Egyes témakörökből például kétszer-háromszor annyi előadás volt mint 1960'61-ben. A mező- gazdaságban dolgozók, tsz-tagok szaktudásának fokozását tekintve, azonban ez az arány nem elég kedvező. A december végéig elhangzott 700-nál több előadás témái közül mindössze 307 j természettudományi és mezőgazdasági jellegű akadt. Az őszi betakarítás és vetés elhúzódása miatt eltolódtak az 1962. november-decemberre tervezett tsz-akadémiák ez év januárra és februárra. Félő. hogy emiatt a tsz-gazdák nem tudják eléggé kihasználni — szakmai tudásuk gyarapítására — a téli napokat Bár a tavaszi munkák kezdetéig van még néhány hét. a tsz-akadémiák és mezőgazdasági élőadássorozatok sikeres megtartása érdekében körültekintő szervező munkára van szükség. Jónak mondható a közgazdasági témájú előadások számának növekedése, a korábbi 30-ról közel 60-ra és az óvodás vagy általános Iskoláé gyermekek szüleinek pedagógiai továbbképzése. 1961-ben 111, tavaly 191 gyermekneveléssel kapcsolatos előadás hangzott el 50—60 hallgató előtt. A pedagógiai előadások hatása máris lemérhető. A szülők és a nevelők között kialakult a jó* személyes kapcsolat. Több szülő vesz részt m szülői értekezleteken, egyéb iskolai rendezvényeken és a szülők felelősségérzetének növekedéséből következik az is, hogy csökkent az iskolai hiányzások száma, javult a tanulók előmenetele. A TIT városi-járási elnöksége és a járási velődési osztály most azon fáradozik, hogy az 1962. évi ismeretterjesztés tapasztalatait hasznosítva a tavaszi munkák kezdetéig minél több termelőszövetkezeti gazda vegyen részt a szak- képzettséget, általános ismereteket nyújtó előadásokon Kiss Antal — Menj csak, menj csak, holnap megkapod. — Az öreg betárta az ajtót, ■ a petróleumfőző fölé hajolt. Gyorsan kiitta a tejrt s megette a krumplit is, amelyet még előtte való estén főzött. A lelke mélyén nyugtalanságot érzett. Nem pontosan hajtotta végre az utasítást. A rá- diogramm úgy szólt, hogy a kertes házból kijövő férfit az állambiztonsági szerveknek adja át, s nem a rendőrségnek. Igaz, próbált valamit tenni, hogy a rendőrségi vizsgálat közben ráterelődjön az állambiz- tonságí szervek figyelme is. De mi lesz, ha azt a bizonyos dolgot nem veszik észre, s a rendőrség minden különösebb vizsgálat nélkül szabadon engedi? Tudta jól: a hírszerző-főnökség mindig igyekszik ellenőrizni ügynökeit. Ilyen ellenőrző feladátot maga Is kapott már. Mi lesz, ha ezúttal is sor kerül egy ilyen ellenőrzésre, amely ráadásul könnyen kiderítheti, hogy a rendőrség nem vette be a horgot, s az illető urasan távozott a börtönből.... Ebben az esetben őt egykönnyen megvádolhatják, hogy félre akarja vezetni a gazdáit. Ezért pedig alaposan megfizethet. S 6 most már tudja jól, mivel jár ez a fizetség. Nem, nem. Cselekedni kell, még hozzá azonnal, órákon belül. Meg kell győződnie, hogy minden úgy sikerült-e, ahogy kell. • Csengett a telefon. Azizov ezredes felvette a kagylót. Siro- kov rendőrkapitány beszélt. Közölte, hogy gyanús látogató járt a rendőrség mellett levő teá- zóban. A tulajdonos tudta, hogyan kell felelnie, ha valaki érdeklődik a tegnapi eset után. Azt mondta, hogy a tolvaj megszökött. De az egész dolgot elrontotta a gyerek, akinek nagybácsija a tulajdonos. A kisfiú meg akarta védeni a rendőrség becsületét, s megmondta, hogy nem igaz a szökés. A látogató megszimatolta, hogy valami nincs rendben, s időben kereket tudott oldani. Azizov megkérdezte: — öreg ember? Szilvakék öltöny, barna kucsma volt rajta? — öreg, de nem öltönyben, hanem zubbonyban és ellenzés sapkában. — Milyen intézkedést tettek? — Minden illetékest értesítettünk. A kézrekerítése folyamatban van. Azizov letette a kagylót. Szemin jött be hozzá. — Befejeztük a házkutatást, ezredes elvtárs. Semmi nyomravezetőt nem találtunk. Kivéve ezt. — Egy nagy borítékot tett az asztalra. Azizov egy négyrét hajtott újságot vett ki belőle. Szétterítette, s az egyik oldalán egy számoszlopot talált. — Gondolja, hogy sifrírozott? — Lehetséges. Az ezredes csengetett. A titkár jött be a hívásra. — A laboratóriumba — Fejével az újságra intett. — A laboratóriumba és a rejtjelesekhez. Tegyék át folyóírásra. Kérje meg őket, hogy iparkodjanak. A titkára fogta a borítékot az újsággal együtt, s kiment. Szemin folytatta a beszélgetést. — Kiderült, hogy tegnap este valaki járt Scsuko lakásán. — Aztán, hogy letartóztatták? — Igen. Rögtön utána. Egy öreg ember. A főbérlő beengedte a szobába, amelyet Scsuko bérelt. Negyedóráig pepecselt ott. Levelet írt Scsukónak. De aztán mégsem hagyta ott az írást. Meggondolta. Azt mondta, hogy később, majd estefelé ismét elmegy. — És nem ment el? — Nem. Feltételezésem szerint az őszszakállú volt. — Figyelje meg ezt a momentumot: az öreg azonnal Scsuko letartóztatása után ment oda. Közvetlenül a letartóztatás után. Miért? — így ítélhette meg a helyzetet. Scsukót letartóztatták, de még nem érkeztek kihallgatni. Következésképpen egyelőre még nem kellett tartani a házkutatástól. Tehát kockázat nélkül mehet oda, nem fenyegeti a veszély, hogy a nyomozók karjába fut. Azizov egyetértőén bólintott. — Egyszerűen érthetetlen, hogyan van érdekelve ez az ősz- szakálló Scsuko sorsában. — mondta maga elé, mintha csak hangosan gondolkodna. ... Estére a laboratórium elkészült a vizsgálattal. Ujjlenyomatokat találtak az újságon. Egybevetették a letartóztatott Scsukó daktiloszkópiai lenyomataival, de nem azonosak. Megnézte a laboratórium az újság egvik oldalára írottakat is. A toll rövid, meg-megszakított mozdulataival írták a számokat. Az írásszakértők összehasonlították Scsuko kézírásával, de nem jutottak egységes véleményre. A grafikai szakértői vizsgálathoz kevésnek bizonyult az anyag. Nem sokkal később megérkeztek az adatok a rejtielbontóktól is. A számoszloo valóban rejt- ieles írás volt. Minden különösebb erőfeszítés nélkül sikerült megfejteni. Ezt a szöveget kapták: „Szerencsésen megérkeztem. Várom a küldöncöt a csomaggal.” — A csomaggal — ismételte elgondolkozva Azizov. Hirtelen felállt, s felemelte a hangját. — Arra nem gondol, őrnagy, hogy ez az újság és a rajta talált rejtjeles írás csak fondorlat? Igen, igen, fondorlat és semmi több. Azt gondolta őkelme. hogy ezt is bevesszük. — Ö? — Az őszszakállú. — Feltételezi ezredes el'-társ, hogy övé az újság? — Ma még egyszer figyelmesen tanulmányoztam azokat a. jelentéseket, amelyeket munkatársaim adtak Scsuko egyes lépéseiről, kezdve az ejtőemyőa leszállástól egészen addig, amíg a városunkba nem ért. Olvassa el a szabad idejében. Rendkívül érdekes. Scsuko vagy háromszor mesterien átjátszotta a tiszteket az ellenőrző helyeken. Pedig azok tapasztalt, jószemű emberek. S most engem arról akarnak meggyőzni, hogy ez a hétpróbás ügynök a tulajdon bőröndjébe dugta azt a rejtjeles szövegű újságot. Micsoda badarság! — Igaz is, hiszen nem valami körmönfont módszerrel rejtjelezték — mondta elgondolkozva Szemin. — Nyilván azért, hogy tel les bizonysággal meg tudjuk fejteni. (Folytatjuk^
