Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-05 / 3. szám

1963. iamiár 5. szombat 3. oldal A VITA ELMARADT... Riportot akartam írni egy párttaggyűlésről. A kezdet jó­nak ígérkezett. Kecskeméten az új esztendő első hétköznapja után az ÉM Bács-Kiskun me­gyei Építőipari Vállalatának dolgozói nagy számban gyűltek össze a vállalat modern, új iro­daházában, hogy meghallgassák a pártvezetőség taggyűlési be­számolóját. ,A beszámolót Kókai Ferenc, a pártszervezet titkára terjesz­tette elő. Fejlődésünk mérföld­köveit, a szocialista építőmun­ka eredményeit vázolta. Elő­adásának nagyobb részét a vá­lasztások politikai előkészítése alkotta. Bár a résztvevők kö­zül sokan személyes tapaszta­lataik alapján ismerik a Horthy időszak választási módszereit, a beszámolóban ismertetett össze­hasonlítás azonban mégis min­denkit megdöbbentett. Pőrére vetkeztetve állt a résztvevők előtt a tőkés rendszer választás­nak nevezett parádéja. A föld- hirtokosok és tőkések állama a dolgozók jelentős részét meg­fosztotta attól a lehetőségtől, hogy beleszóljon az ország ügyeinek intézésébe. A szava­záson való részvételt bizonyos iskolai végzettséghez, azonkívül sokévi egy helyben lakáshoz kötötték. Ilyen körülmények kö­zött a munkások és parasztok igazi képviselői nem kaptak he­lyet a parlamentben. Az előadó részletesen beszá­molt népi demokratikus rend­szerünk parlamentjének össze­tételéről, a tanácsok munkájá­ról, majd Kecskemét fejlődését ismertette. Amíg beszélt, én a résztvevőket figyeltem. Többen jegyzeteket készítettek. Egy barázdás arcú, idős munkás eze­ket írta jegyzetébe: „A megyeszékhelyen 442 új lakást adtak át az elmúlt év­ben. Egy esztendő alatt 63 ut­cában készült portalanított ko­csiút Kecskeméten.” Feljegyezte még, hogy a város csatornázá­sára az idén 20 milliót költe­nek, a Műkertet szórakozó, ki­ránduló hellyé alakítják át, a Horváth Döme utcában pedig 1500- személy ellátására alkal­mas közétkeztetési étterem lé­tesül. . Riportot akartam írni és ezért a beszámoló után kíváncsian vártam a vitát. Ez azonban el­maradt. Mindössze ketten szó­laltak fel, azok is egészen rö­viden. Miért nem tették szóvá a gondokat, ■ problémákat, miért nem mondták el a véleményü­ket, javaslataikat többen is? Egy fiatalembert szólítottam meg. KISZ-tag, most szavaz először. — Mit mondhattunk volna? Ügy érzem, az előadó mindent kimerített. Egyébként a válasz­tás most nem jelent túl nehéz feladatot. A párt politikája he­lyes, a lakosság támogatja azt és eredményeink is kézzelfog­hatóak. Meggyőződésem, hogy a jelölőgyűléseken a legjobba­kat jelölik, olyanokat, akik él­vezik a lakosság bizalmát. Nem kétséges, hogy ezekre a je­löltekre a szavazatát is szíve­sen adja a lakosság. A fiatalembernek abban iga­za van, hogy a párt politikája helyes, hogy a tanácsok ered­ményes munkát végeztek, és az is biztos, hogy a lakosság javas­lata alapján a legjobbakat ve­szik fel a jelöltek listájára. Ifjú barátunk azonban egy ki­csit leegyszerűsíti a dolgot. A választások jelentőségét nem le­het kizárólag a szavazásra kor­látozni. Ez az esemény a vá­lasztáson kívül a nép egységes, határozott állásfoglalása kell, hogy legyen a szocialista építés és a béke ügye mellett. A párívexetőség beszá­molója nagy vonalakban mél­tatta ugyan a választás jelentő­ségét, kitért a feladatokra is, azonban a tennivalókat helyes lett volna alaposabban megvi­tatni, a nehézségeket, gondokat is célszerű lett volna számba venni. Mit tesznek a vállalat terveinek teljesítése érdekében, milyen módon és milyen fel­adatok elvégzésére mozgósítják a lakosságot? A pártvezetőség beszámolója kerekebb, egészebb lett volna, ha többen elmondják véleményüket és ezzel segíte­nek a tennivalók meghatározá­sában. Reméljük, legközelebb így lesz. Nagy József TIZENHATEZER FORINT Egyéni korában is jó gazda hírében állt Bátyán Kovács Já­nos, a Haladás Tsz tagja. Mint U községben annyian, ő is jól növedelmezö ipari növényeket, fűszerpaprikát és majoránnát termesztett hat és fél hold föld­iének egyharmadán. • Két éve, mióta a szövetkezeti gazdák sorába lépett, szorgal­mát nemcsak a közösben, de az egy hold háztájiban is eredmé­nyesen gyümölcsözteti. örömmel dicsekszik a múlt évi terméssel. — Majoránnát háromszáz négyszögölön termesztettem. ?Tisztított állapotban 250 kilót vettem le róla. Szerződést kö­töttem rá, de majd csak a ta­vasszal értékesítem. Jól jön a hétezer forint, amit majd akkor kapok érte. Nagyon szépen si­került a 200 négyszögölön ter­mett 600 kiló cseresznyepaprika ts. Ilyen termés még Bátyán is titkaság. Ebből az összbevéte­lem 3600 forint lesz. Egy ré­szét már értékesítettem. Ezer négyszögölön kukoricát termesztett, száz négyszögölön pedig különböző zöldségféléket, krumplit és babot — a háztar­tási szükséglet számára. Padlá­sára 23 mázsa kukoricát hordott fel a háztáji földről. Megkérdem, miként egyezteti 'Sssze a közösben végzett mun­kát a háztáji föld gondos meg­művelésével. — Nem könnyű dolog ez — feleli —, de megoldható. He­tente legalább egy napot a ház­tájiban töltök Ha a közösben szorít a munka, marad a va­sárnap. Vagy pedig a hajnali érák. Á verseny nem ért véget Parádi Ferencné — a Kecske­méti Cipőgyár egyik szocialista brigádjának a vezetője, aköny- nyűipar kiváló dolgozója már 19 esztendeje foglalkozik cipő­felsőrész-készítéssel és 1945 óta tagja a pártnak. A munkate­rem, ahol dolgozik, gépek zajá­tól hangos. A futószalag mel­lett ülő asszonyok és lányok ügyes kézmozdulattal illesztik a cipőfelsőrészeket a géppus­kaként kattogó varrógépekbe. — Minden . percet igyekszünk kihasználni — mondja Parádfi- né, amikor teljesítményük iránt érdeklődünk. — Legnagyobb eredménynek azt tartjuk — folytatja —, hogy a minőségi követelményeket si­került túlteljesíteni és az elő­irányzottnál 3 és fél százalékkal több első osztályú cipőt gyártot­tunk. , Megtudtuk tőle, hogy a VIII. pártkongresszus megnyitását azzal köszöntötték, hogy addig pótolták az év elején keletke­zett 3000 pár cipő lemaradást, és a megmunkálási hibát a ko­rábbi 3-ról 1,8 százalékra csök­kentették. A brigád terveiről ezeket mondja. — Megbeszéltük a tennivaló­kat és elhatároztuk, hogy a kongresszusi versenyt nem te­kintjük befejezettnek; A párt- kongresszus óta részlegünk ter­veinek időarányos teljesítésé­ben két nap előnyre tettünk szert. Ez pedig azt eredmé­nyezte, hogy a futószalag besze­relése miatt előállott kétnapos kényszerpihenő nem okozott gondot az év végén. A varrógép berreg, és Pará- diné kitűnő szemmértékkel igazgatja a tű alá az apró láb­belik felsőrészét. A munkada­rabokat figyeli, közben folytat­juk a beszélgetést. A szocialis­ta brigád élete, a tanulás, a kö­zös kirándulások, családlátoga­tások kerülnek szóba. A bri­gádtagok készségesen támogat­ják egymást a munkában, át­adják tapasztalataikat, munka- módszereiket. Az együttműködés természetesen nem korlátozódák a műhely falai közötti életre. Trepák Zoltánnénak, például fát vágtak, amikor beteg volt, Nagynénak pedig az új ház fel­építésében segédkeztek. A brigád példája azt bizonyít­ja. hogy összefogva, közös erő­feszítéssel dolgozva kevesebb a gond, több az öröm, nagyobbak a munka eredményei. —gy —f aeooeo<yxyyvvinr>nQrvvvvvvwv"l^vs<v>ftW Hasznos újítás A számvetés azt bizonyítja, hogy Kovács János egy hold háztáji földjéről 16 ezer forint értékű terményt takarított be. Ez a szám önmagáért beszél. H. D. CR. BAUER FERENCCEL, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növénytermesz, tési osztályának vezetőjével be­szélgettünk a kecskeméti H-rozs- rói, amely fajta kinemesítésének érdeme az övé. — Intézetünk 1950. óta foglal­kozik rozsnemesítéssel — mon­dotta. — Az akkori növényne­mesítő telepen azonban igen kezdetleges körülmények között végezhettük a kutatómunkát. Kutató tevékenységünk célja egy olyan, bővebben termő faj­ta előáll ítása volt, amely a mos­toha körülmények között, futó­homokon is gazdagabb hozam­mal fizet, mint az egyéb fajták. A nemesítés során a holdan­ként] 4—5 mázsa átlagtermést sikerült 5—6 mázsára emelnünk: jó minőségű, barna homoktala­jon pedig — amit a rozs a leg­jobban szeret — rekordtermés­eredményt értünk él. Az Orszá­gos Fajtakísérlett Intézet tápió- szelei gazdaságában hét hold át­lagában ?8,34 mázsa volt a ho­zam. Ehhez hasonló átlagról ed­dig nincs tudomásunk. A sikerrel elvégzett nemesí­tést követően a fajták előzetes állami elismerésben részesülnek. Végleges elismerésre pedig ak­kor szokott sor kerülni, amikor A Hevéeiai Állami Gazdaság­ban, a mezőgazdasági nagyüzem dolgozóinak számos ésszerűsíté­sét, újítását alkalmazzák már. Az újítómozgalom fellendítése végett — miként közöltük —az ősz folyamán újítási bizottságot hoztak létre a gazdaságban. Azóta a legjelentősebb újítást — amelyet már alkalmaznak is — Endre József, a központi gép­javító műhely szerelője nyújtot­ta be a bizottságnak. Az UE— 28-as típusú traktorok sebesség­váltójának a javítására, illetve átalakítására dolgozott ki új, az eddiginél biztonságosabb mód­szert. Tizenöt UE—28-as traktor már az újításnak megfelelően átalakítva üzemel. Az eddiginél biztonságosabb üzemelés mellett nem csekély jelentőségű az a kölitségmegta­Egymillió rozsszem az új növény már jelentősebb területen elterjed, köztermesz­tésben van. A kecskeméti H- rozs 1959-ben nyert előzetes el­ismerést. s valószínűleg a vég­leges elismerésére sem kell so­káig várni. Az 1954-ben létrejött H-rozsot már a következő évben egy-egy holdas próbatérül eteken vetet­ték el a megye több részén, leg­inkább Orgovány, Bugac, Kis­kunhalas és Kiskőrös környé­kén. ÉRDEKES és ugyanakkor megnyugtató volt tapasztalnunk, hogy az egyholdas parcellák a következő éVben már nem egy esetben 10 holdasra növekedtek, s önkéntes vetőmagcsere útján gombamódra szaporodott me­gyénkben a H-rozstermő terü­let. Mire a fajta elismerése meg­történt. már 10 ezer holdon ter­mesztették. Elterjedtsége egyéb­ként az elismerésnél Is döntő tényezőként .játszott közre. A mai becslések szerint Bács-Kis­kun megye 70—80 ezer holdas rozs-vetésterületének mintegy az egyharmadán termesztenek H-rozsoti karítás sem, amelyet a gépek­nél esetleg előforduló hiba Idja, vitásánál elérnek majd. Az ide vonatkozó kormány- rendelet értelmében Endre Jó zsefet a gazdasági eredmény — vagyis a traktoronként megta­karított javítási költség — 8 szá­zaléka. a 15 traktor után köze 1000 forint illeti meg. Gépesített fakitermelés Évente 80 ezer köbméter fát termelnek ki — nagyrészt télen — a Kiskunsági Erdőgazdaság területén. Az idei munkát jelen­tősen megkönnyíti, hogy a fa­vágó brigádokat német gyártmá­nyú fűrészgépekkel látták el. Gazdaságaink vetőmagszük­ségletét megközelítően sem tud­juk még kielégíteni. A minisz­térium által megszabott elitmag- keret kis mennyisége miatt az idén mindössze 215 mázsa neme­sített vetőmagot adhattunk ki a továbbszaporító állami gazdasá­goknak és tsz-eknek. Ebből a mennyiségből, amit ugyanany- nyi holdon szaporítanak tovább, az első évben 1500, a második­ban pedig 8—10 ezer mázsa, il­letve ennyi holdra elegendő fémzárolt vető-magot tudunk a köztermesztésbe adni. Ami a rozzsal kapcsolatos to­vábbi kutatásunkat illeti, soron következő feladatunk a heteró- zis-hatás kihasználásának a nö­velése. AZ IDÉN szakmunkásaink irá­nyítása mellett — a politechni­kai oktatás keretében — a kö­zépiskolák tanulói apró ollók­ká] két és félmillió virág kaszt­rálását végezték el. Az ebből nyert egymillió szemet kis par­cellákba egyenként vetettük el. Jövőre kerül sor annak elbírá­lására, h-ogy mely keresztezé­seknél mutatkozik a legjobb he- terózis-hatás — magyarázta vé­gezetül a neves kutató. xt. Az emberért A kormány 1959-, majd 1960- ban hozott intézke­dései és határozatai sok sérelmet orvosoltak me­gyénkben is a társadalom­biztosítással kapcsolatban. Ezeknek az intézkedések­nek nyomán nőtt a bizto­sításba bevontak száma, s ezzel egyidőben fejlődött a szol gáltatások színvona­la, sikerült viszonylag megnyugtatóan rendezni a nyugdíjaknál felmerülő gondok egy részét is. ■ Négy és fél év alatt kü­lönböző szolgáltatások cí­mén 1 milliárd 883 millió 305 ezer forint került a biztosítottakhoz. A pénz­ben kifizetett összeg pe­dig az 1958. évi 301 mil­lióról 500 millió fölé emel­kedett. Ismeretes, hogy a mező­gazdasági dolgozók táp­pénzét 66 százalékra, az egységes anyasági segélyt 1500 forintról 2000 forint­ra emelte fel kormányza­tunk. 1958-ban megyénk­ben nyugdíj címén 164 millió forint került a dol­gozókhoz. Ez az összeg 1961- ben 274 millióra nőtt. Ezenkívül sokat költöt­tünk még a kórházak és az orvosi ellátás javításá­ra. Az 1958-ban elköltött 62 millió forint 1961-ben 107 millióra emelkedett Mint ismeretes, kor­mányzatunk nemrégen több olyan jogszabályt ho­zott, amelyek a lakosság szociális és egészségügyi ellátásának további javí­tását célozzák. Ezek több vonatkozásban kiterjesztik és fejlesztik a betegségi biztosítás szolgáltatásait Például az eddlgiakkei szemben a betegségi biz­tosítás keretében a kór­házi ápolásra szoruló dol­gozót időbeli korlátozás nélkül kell ingyenes ápo­lásban részesíteni. A gyó­gyászati segédeszközök ára is olcsóbb. A dolgozó nők táppénze is emelkedett. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksé­ge és az SZTK megyei al­központja az elmúlt évek­ben hozzákezdett a társa­dalombiztosítási munka demokratizálásához. E té­ren dicséretes eredménye­ket értek el. Az üzemi ki- fizetőhelyek számát az 1959. évi 96-ról 1962. jú­nius végéig 125-re növel­ték. Ma már a dolgozók 72 százaléka a munkabér­rel együtt kapja a táp­pénzt. Ennék az új mód­szernek eredményeként meggyorsult, s egyszerűbb lett az ügyintézés. Üzemeink egy részében létrehozták az ellenőrzési, valamint a nyugdíjelőké­szítő bizottságokat, ame­lyeknek segítségével to­vább gyorsítjuk az ügy­intézést, ezáltal sok feles­leges fáradságtól kímélik meg munkástársaikat. A bizottságban tevékenyke­dők sok segítséget kaptak az SZTK társadalombiz­tosítási alközpontjától és a kirendeltségek dolgozói­tól, akik számtalan tájé­koztatót, előadást tartot­tak a biztosítással össze­függő dolgokról. E néhány adat is bizo­nyítja. hogy államunk mi­lyen messzemenően gon­doskodik a dolgozó em­berről. Egyúttal jól pél­dázza azt is. hogy amint anyagi lehetőségeink en­gedik, fokozatosan meg­valósítsuk azokat az el- kéozeléseket, amelyeket a VIII. pártkongresszus elénk tűzött e tekintetben.

Next

/
Thumbnails
Contents