Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-05 / 3. szám
1963. iamiár 5. szombat 3. oldal A VITA ELMARADT... Riportot akartam írni egy párttaggyűlésről. A kezdet jónak ígérkezett. Kecskeméten az új esztendő első hétköznapja után az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatának dolgozói nagy számban gyűltek össze a vállalat modern, új irodaházában, hogy meghallgassák a pártvezetőség taggyűlési beszámolóját. ,A beszámolót Kókai Ferenc, a pártszervezet titkára terjesztette elő. Fejlődésünk mérföldköveit, a szocialista építőmunka eredményeit vázolta. Előadásának nagyobb részét a választások politikai előkészítése alkotta. Bár a résztvevők közül sokan személyes tapasztalataik alapján ismerik a Horthy időszak választási módszereit, a beszámolóban ismertetett összehasonlítás azonban mégis mindenkit megdöbbentett. Pőrére vetkeztetve állt a résztvevők előtt a tőkés rendszer választásnak nevezett parádéja. A föld- hirtokosok és tőkések állama a dolgozók jelentős részét megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy beleszóljon az ország ügyeinek intézésébe. A szavazáson való részvételt bizonyos iskolai végzettséghez, azonkívül sokévi egy helyben lakáshoz kötötték. Ilyen körülmények között a munkások és parasztok igazi képviselői nem kaptak helyet a parlamentben. Az előadó részletesen beszámolt népi demokratikus rendszerünk parlamentjének összetételéről, a tanácsok munkájáról, majd Kecskemét fejlődését ismertette. Amíg beszélt, én a résztvevőket figyeltem. Többen jegyzeteket készítettek. Egy barázdás arcú, idős munkás ezeket írta jegyzetébe: „A megyeszékhelyen 442 új lakást adtak át az elmúlt évben. Egy esztendő alatt 63 utcában készült portalanított kocsiút Kecskeméten.” Feljegyezte még, hogy a város csatornázására az idén 20 milliót költenek, a Műkertet szórakozó, kiránduló hellyé alakítják át, a Horváth Döme utcában pedig 1500- személy ellátására alkalmas közétkeztetési étterem létesül. . Riportot akartam írni és ezért a beszámoló után kíváncsian vártam a vitát. Ez azonban elmaradt. Mindössze ketten szólaltak fel, azok is egészen röviden. Miért nem tették szóvá a gondokat, ■ problémákat, miért nem mondták el a véleményüket, javaslataikat többen is? Egy fiatalembert szólítottam meg. KISZ-tag, most szavaz először. — Mit mondhattunk volna? Ügy érzem, az előadó mindent kimerített. Egyébként a választás most nem jelent túl nehéz feladatot. A párt politikája helyes, a lakosság támogatja azt és eredményeink is kézzelfoghatóak. Meggyőződésem, hogy a jelölőgyűléseken a legjobbakat jelölik, olyanokat, akik élvezik a lakosság bizalmát. Nem kétséges, hogy ezekre a jelöltekre a szavazatát is szívesen adja a lakosság. A fiatalembernek abban igaza van, hogy a párt politikája helyes, hogy a tanácsok eredményes munkát végeztek, és az is biztos, hogy a lakosság javaslata alapján a legjobbakat veszik fel a jelöltek listájára. Ifjú barátunk azonban egy kicsit leegyszerűsíti a dolgot. A választások jelentőségét nem lehet kizárólag a szavazásra korlátozni. Ez az esemény a választáson kívül a nép egységes, határozott állásfoglalása kell, hogy legyen a szocialista építés és a béke ügye mellett. A párívexetőség beszámolója nagy vonalakban méltatta ugyan a választás jelentőségét, kitért a feladatokra is, azonban a tennivalókat helyes lett volna alaposabban megvitatni, a nehézségeket, gondokat is célszerű lett volna számba venni. Mit tesznek a vállalat terveinek teljesítése érdekében, milyen módon és milyen feladatok elvégzésére mozgósítják a lakosságot? A pártvezetőség beszámolója kerekebb, egészebb lett volna, ha többen elmondják véleményüket és ezzel segítenek a tennivalók meghatározásában. Reméljük, legközelebb így lesz. Nagy József TIZENHATEZER FORINT Egyéni korában is jó gazda hírében állt Bátyán Kovács János, a Haladás Tsz tagja. Mint U községben annyian, ő is jól növedelmezö ipari növényeket, fűszerpaprikát és majoránnát termesztett hat és fél hold földiének egyharmadán. • Két éve, mióta a szövetkezeti gazdák sorába lépett, szorgalmát nemcsak a közösben, de az egy hold háztájiban is eredményesen gyümölcsözteti. örömmel dicsekszik a múlt évi terméssel. — Majoránnát háromszáz négyszögölön termesztettem. ?Tisztított állapotban 250 kilót vettem le róla. Szerződést kötöttem rá, de majd csak a tavasszal értékesítem. Jól jön a hétezer forint, amit majd akkor kapok érte. Nagyon szépen sikerült a 200 négyszögölön termett 600 kiló cseresznyepaprika ts. Ilyen termés még Bátyán is titkaság. Ebből az összbevételem 3600 forint lesz. Egy részét már értékesítettem. Ezer négyszögölön kukoricát termesztett, száz négyszögölön pedig különböző zöldségféléket, krumplit és babot — a háztartási szükséglet számára. Padlására 23 mázsa kukoricát hordott fel a háztáji földről. Megkérdem, miként egyezteti 'Sssze a közösben végzett munkát a háztáji föld gondos megművelésével. — Nem könnyű dolog ez — feleli —, de megoldható. Hetente legalább egy napot a háztájiban töltök Ha a közösben szorít a munka, marad a vasárnap. Vagy pedig a hajnali érák. Á verseny nem ért véget Parádi Ferencné — a Kecskeméti Cipőgyár egyik szocialista brigádjának a vezetője, aköny- nyűipar kiváló dolgozója már 19 esztendeje foglalkozik cipőfelsőrész-készítéssel és 1945 óta tagja a pártnak. A munkaterem, ahol dolgozik, gépek zajától hangos. A futószalag mellett ülő asszonyok és lányok ügyes kézmozdulattal illesztik a cipőfelsőrészeket a géppuskaként kattogó varrógépekbe. — Minden . percet igyekszünk kihasználni — mondja Parádfi- né, amikor teljesítményük iránt érdeklődünk. — Legnagyobb eredménynek azt tartjuk — folytatja —, hogy a minőségi követelményeket sikerült túlteljesíteni és az előirányzottnál 3 és fél százalékkal több első osztályú cipőt gyártottunk. , Megtudtuk tőle, hogy a VIII. pártkongresszus megnyitását azzal köszöntötték, hogy addig pótolták az év elején keletkezett 3000 pár cipő lemaradást, és a megmunkálási hibát a korábbi 3-ról 1,8 százalékra csökkentették. A brigád terveiről ezeket mondja. — Megbeszéltük a tennivalókat és elhatároztuk, hogy a kongresszusi versenyt nem tekintjük befejezettnek; A párt- kongresszus óta részlegünk terveinek időarányos teljesítésében két nap előnyre tettünk szert. Ez pedig azt eredményezte, hogy a futószalag beszerelése miatt előállott kétnapos kényszerpihenő nem okozott gondot az év végén. A varrógép berreg, és Pará- diné kitűnő szemmértékkel igazgatja a tű alá az apró lábbelik felsőrészét. A munkadarabokat figyeli, közben folytatjuk a beszélgetést. A szocialista brigád élete, a tanulás, a közös kirándulások, családlátogatások kerülnek szóba. A brigádtagok készségesen támogatják egymást a munkában, átadják tapasztalataikat, munka- módszereiket. Az együttműködés természetesen nem korlátozódák a műhely falai közötti életre. Trepák Zoltánnénak, például fát vágtak, amikor beteg volt, Nagynénak pedig az új ház felépítésében segédkeztek. A brigád példája azt bizonyítja. hogy összefogva, közös erőfeszítéssel dolgozva kevesebb a gond, több az öröm, nagyobbak a munka eredményei. —gy —f aeooeo<yxyyvvinr>nQrvvvvvvwv"l^vs<v>ftW Hasznos újítás A számvetés azt bizonyítja, hogy Kovács János egy hold háztáji földjéről 16 ezer forint értékű terményt takarított be. Ez a szám önmagáért beszél. H. D. CR. BAUER FERENCCEL, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növénytermesz, tési osztályának vezetőjével beszélgettünk a kecskeméti H-rozs- rói, amely fajta kinemesítésének érdeme az övé. — Intézetünk 1950. óta foglalkozik rozsnemesítéssel — mondotta. — Az akkori növénynemesítő telepen azonban igen kezdetleges körülmények között végezhettük a kutatómunkát. Kutató tevékenységünk célja egy olyan, bővebben termő fajta előáll ítása volt, amely a mostoha körülmények között, futóhomokon is gazdagabb hozammal fizet, mint az egyéb fajták. A nemesítés során a holdanként] 4—5 mázsa átlagtermést sikerült 5—6 mázsára emelnünk: jó minőségű, barna homoktalajon pedig — amit a rozs a legjobban szeret — rekordterméseredményt értünk él. Az Országos Fajtakísérlett Intézet tápió- szelei gazdaságában hét hold átlagában ?8,34 mázsa volt a hozam. Ehhez hasonló átlagról eddig nincs tudomásunk. A sikerrel elvégzett nemesítést követően a fajták előzetes állami elismerésben részesülnek. Végleges elismerésre pedig akkor szokott sor kerülni, amikor A Hevéeiai Állami Gazdaságban, a mezőgazdasági nagyüzem dolgozóinak számos ésszerűsítését, újítását alkalmazzák már. Az újítómozgalom fellendítése végett — miként közöltük —az ősz folyamán újítási bizottságot hoztak létre a gazdaságban. Azóta a legjelentősebb újítást — amelyet már alkalmaznak is — Endre József, a központi gépjavító műhely szerelője nyújtotta be a bizottságnak. Az UE— 28-as típusú traktorok sebességváltójának a javítására, illetve átalakítására dolgozott ki új, az eddiginél biztonságosabb módszert. Tizenöt UE—28-as traktor már az újításnak megfelelően átalakítva üzemel. Az eddiginél biztonságosabb üzemelés mellett nem csekély jelentőségű az a kölitségmegtaEgymillió rozsszem az új növény már jelentősebb területen elterjed, köztermesztésben van. A kecskeméti H- rozs 1959-ben nyert előzetes elismerést. s valószínűleg a végleges elismerésére sem kell sokáig várni. Az 1954-ben létrejött H-rozsot már a következő évben egy-egy holdas próbatérül eteken vetették el a megye több részén, leginkább Orgovány, Bugac, Kiskunhalas és Kiskőrös környékén. ÉRDEKES és ugyanakkor megnyugtató volt tapasztalnunk, hogy az egyholdas parcellák a következő éVben már nem egy esetben 10 holdasra növekedtek, s önkéntes vetőmagcsere útján gombamódra szaporodott megyénkben a H-rozstermő terület. Mire a fajta elismerése megtörtént. már 10 ezer holdon termesztették. Elterjedtsége egyébként az elismerésnél Is döntő tényezőként .játszott közre. A mai becslések szerint Bács-Kiskun megye 70—80 ezer holdas rozs-vetésterületének mintegy az egyharmadán termesztenek H-rozsoti karítás sem, amelyet a gépeknél esetleg előforduló hiba Idja, vitásánál elérnek majd. Az ide vonatkozó kormány- rendelet értelmében Endre Jó zsefet a gazdasági eredmény — vagyis a traktoronként megtakarított javítási költség — 8 százaléka. a 15 traktor után köze 1000 forint illeti meg. Gépesített fakitermelés Évente 80 ezer köbméter fát termelnek ki — nagyrészt télen — a Kiskunsági Erdőgazdaság területén. Az idei munkát jelentősen megkönnyíti, hogy a favágó brigádokat német gyártmányú fűrészgépekkel látták el. Gazdaságaink vetőmagszükségletét megközelítően sem tudjuk még kielégíteni. A minisztérium által megszabott elitmag- keret kis mennyisége miatt az idén mindössze 215 mázsa nemesített vetőmagot adhattunk ki a továbbszaporító állami gazdaságoknak és tsz-eknek. Ebből a mennyiségből, amit ugyanany- nyi holdon szaporítanak tovább, az első évben 1500, a másodikban pedig 8—10 ezer mázsa, illetve ennyi holdra elegendő fémzárolt vető-magot tudunk a köztermesztésbe adni. Ami a rozzsal kapcsolatos további kutatásunkat illeti, soron következő feladatunk a heteró- zis-hatás kihasználásának a növelése. AZ IDÉN szakmunkásaink irányítása mellett — a politechnikai oktatás keretében — a középiskolák tanulói apró ollókká] két és félmillió virág kasztrálását végezték el. Az ebből nyert egymillió szemet kis parcellákba egyenként vetettük el. Jövőre kerül sor annak elbírálására, h-ogy mely keresztezéseknél mutatkozik a legjobb he- terózis-hatás — magyarázta végezetül a neves kutató. xt. Az emberért A kormány 1959-, majd 1960- ban hozott intézkedései és határozatai sok sérelmet orvosoltak megyénkben is a társadalombiztosítással kapcsolatban. Ezeknek az intézkedéseknek nyomán nőtt a biztosításba bevontak száma, s ezzel egyidőben fejlődött a szol gáltatások színvonala, sikerült viszonylag megnyugtatóan rendezni a nyugdíjaknál felmerülő gondok egy részét is. ■ Négy és fél év alatt különböző szolgáltatások címén 1 milliárd 883 millió 305 ezer forint került a biztosítottakhoz. A pénzben kifizetett összeg pedig az 1958. évi 301 millióról 500 millió fölé emelkedett. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági dolgozók táppénzét 66 százalékra, az egységes anyasági segélyt 1500 forintról 2000 forintra emelte fel kormányzatunk. 1958-ban megyénkben nyugdíj címén 164 millió forint került a dolgozókhoz. Ez az összeg 1961- ben 274 millióra nőtt. Ezenkívül sokat költöttünk még a kórházak és az orvosi ellátás javítására. Az 1958-ban elköltött 62 millió forint 1961-ben 107 millióra emelkedett Mint ismeretes, kormányzatunk nemrégen több olyan jogszabályt hozott, amelyek a lakosság szociális és egészségügyi ellátásának további javítását célozzák. Ezek több vonatkozásban kiterjesztik és fejlesztik a betegségi biztosítás szolgáltatásait Például az eddlgiakkei szemben a betegségi biztosítás keretében a kórházi ápolásra szoruló dolgozót időbeli korlátozás nélkül kell ingyenes ápolásban részesíteni. A gyógyászati segédeszközök ára is olcsóbb. A dolgozó nők táppénze is emelkedett. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége és az SZTK megyei alközpontja az elmúlt években hozzákezdett a társadalombiztosítási munka demokratizálásához. E téren dicséretes eredményeket értek el. Az üzemi ki- fizetőhelyek számát az 1959. évi 96-ról 1962. június végéig 125-re növelték. Ma már a dolgozók 72 százaléka a munkabérrel együtt kapja a táppénzt. Ennék az új módszernek eredményeként meggyorsult, s egyszerűbb lett az ügyintézés. Üzemeink egy részében létrehozták az ellenőrzési, valamint a nyugdíjelőkészítő bizottságokat, amelyeknek segítségével tovább gyorsítjuk az ügyintézést, ezáltal sok felesleges fáradságtól kímélik meg munkástársaikat. A bizottságban tevékenykedők sok segítséget kaptak az SZTK társadalombiztosítási alközpontjától és a kirendeltségek dolgozóitól, akik számtalan tájékoztatót, előadást tartottak a biztosítással összefüggő dolgokról. E néhány adat is bizonyítja. hogy államunk milyen messzemenően gondoskodik a dolgozó emberről. Egyúttal jól példázza azt is. hogy amint anyagi lehetőségeink engedik, fokozatosan megvalósítsuk azokat az el- kéozeléseket, amelyeket a VIII. pártkongresszus elénk tűzött e tekintetben.
