Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-25 / 20. szám
1963. január 25, péntek 5. oldal GIZI SZAKMÁT TANUL... Törékeny, csendes mosolyé lány G aram völgyi Gizi. a Kiskunfélegyházi Iparitanuló-Lnté- zet II. éves cipőfelsőrész-készítő tanulója. Tanulmányi eredménye kitűnő és mint az intézet KISZ-titkára tevékenyein kiveszi részét munkából, tanulásAz intézet azon kevesek közé tartozik, ahol a lehető legjobban biztosították a tanulók elméleti. gyakorlati képzését A tanulókat — jelenlegi létszám 721 — tanműhelyekben foglalkoztatják. e ennek következtében náluk magas színvonalat — Jó volna mar egy ilyen szép felsőrészt készíteni! — Ga- ramvBIgyi Gizi szakértő szemmel gyönyörködik a nagy kézügyességet igénylő felsőrészben. (Pásztor Zoltán felv.) bői, sportból és a műkedvelő csoportok munkájából is. önmaga által választott szakmájáról. jövőjéről bizakodva beszél: —■ Érdekes, szép foglalkozás m cipőfelsőrész-készítés — mondja — és szüleimmel eevűtt örülünk annak, hogy kedvemre való szakmát tanulhatok. öten vannak testvérek, Gizi a legidősebb. Még egy esztendő van hátra és dolgozhat, megörvendeztetheti keresetével a népes kis családot. A kérdésre, fcogy biztosított-e az itt végzett tanulók szakmában történő elhelyezése? — reménykedő mosollyal válaszd: — Nálunk mindenkit elhelyeznek, ha jól tanul és érti a szakmáját. Engem valószínűleg a cipőgyár alkalmaz majd. igyekszem is a szakmámmal kapcsolatos Ismereteket elsajátítani ért el a gyakorlati oktatás. Országos értékelés alapján, ők állnak a 3—4. helyen. Arra. hogy milyen gondot fordítanak a fiatalok tanulmányi és egészségügyi követelményeinek állandó javítására — jellemző, hogy a megyében egyedül a kiskunfélegyházi ipa- ritanuló-iskola igényelte és tervezte meg a tantermek és felszerelés korszerűsítését. Sőt a tanulóképzés zavartalan megoldása érdekében új iparitanuló- imtézet felépítésére tettek javaslatot. Gizi és társainak sorsa jó kezekben van tehát Kiskunfélegyházán. S talán ez a fő oka annak. hogy az itt végzett tanulók legtöbbje kint az életben mint jó szakember, becsületes dolgozó „öregbíti” az intézet tekintélyét, jó hírét V. Zs. Biztató kezdet Egy oktatófilm ürügyén Diákok a képernyő előtt Hasznos kezdeményezés volt a tv részéről, hogy a szénszünet ideje alatt külön délelőtti műsorösszeállítással gondoskodott a tanulóifjúság foglalkoztatásáról Az első — kedd délelőtti — adás azt bizonyította, hogy a szórakoztatáson túl, az ügyesen megválasztott műsor nagy segítséget nyújt az iskolai tanulmányokhoz is. Első nap a Ludas Matyi, szerdán a Victor Hugo regényéből készült Nyomorultak című filmekben gyönyörködhettek az ifjú nézők, ami azért volt számukra különösen értékes, hiszen mindkét film regényváltozata a kötelező olvasmányok közé tartozik. Nem ártott volna azonban — tekintettel az általános iskolások hiányosabb ismereteire — a film vetítése előtt rövid irodalmi és filmesztétikai tájékoztatót tartani, hogy ezáltal jobban értsék, alaposabban megismerjék az író mondanivalóját és a film művészi értékeit. Az eddig látott kisérő műsor — a falujáró kamera — beállítása szintén dicséretet érdemel, mert könnyed, élvezetes formában ismerteti meg a tanulókkal, a vidék — különösen a falvak — életét, eredményeit, gondjait. A tv már megteremtette a diákok folyamatos délelőtti időtöltésének lehetőségeit, most a művelődési házakon a sor, hogy a körzetükhöz tartozó diákok számára csoportos lenézést szervezzenek. Remélhetőleg megyénk művelődési házainak, otthonainak vezetői is megértették a délelőtti diákadások fontosságát, jelentőségét. Ha mégis akadna olyan hely, ahol még nem figyeltek fel rá, ott sürgősen pótolják a mulasztásukat. —s—a Új törekvések a művészetben Január 26-án, szombatom délután 5 órakor „Újszerű törekvések a művészetben” címmel dr. Végh László zeneszerző tart előadást Kecskeméten a Bács- Kiskun megyei Filmstúdióban. Előadásában ismerteti a köl- lönféle művészeti ágak — elsősorban a zeneművészet — legújabb irányzatait és jelenlegi helyzetét Hírt adtunk róla, hogy a megyei filmhíradó munkatársai szakmai oktatófilmet készítettek Palántaneveléstől a konzerv- gyártásig címmel. A filmet bemutatták a megye vezetői és szakemberei előtt, akik elismeréssel nyilatkoztak az alkotásról. Kedden az Élelmezésügyi Minisztériumban is levetítették a filmet. A szakmai bemutatón részt vettek a Konzervipari Igazgatóság vezetői, valamint az ország konzervipari termeltetési szakemberei. Az a vélemény alakult ki, hogy az alkotóknak sikerült elémiök a célt, a film valóban segítője lesz a termeltetési szakoktatásnak és propagandának. A Konzervipari Igazgatóságnak az a terve, hogy kópiákat készíttet és azt a vidéki konzervgyárak, termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátja, sőt a film folytatásaként minden évben elkészítteti a legmodernebb konzervgyár- tási folyamatok ismertetését. A Bács-Kiskun megyei Filmhíradó munkatársait annál is inkább dicséret illeti, mivel az országban az első ilyen szakmai oktató filmet készítették. Nagyon ügyes a képszerkesztés, végig kíséri öt zöldségféle termesztését, az ültetéstől a szedésig, végül pedig a konzervgyári feldolgozást. Nem volt könnyű a filmhíradó munkatársainak a feladata. Nem kitaposott úton jártak, hanem szinte úttörőként kezdtek a témához. Márciustól egészen a konzerv- idény befejezéséig forgatták a filmet. Tehát majdnem egy évet vett igénybe az elkészülés, hiszen csak így lehetett folyamataiban feldolgozni a témát. Ezt az oktatófilmet biztató kezdetnek tekinthetjük más egyéb jellegű, hasonló produkciók előszeleként A megyei filmhíradó, mint a nevében is benne foglaltatik, híradófilmek gyártására alakult, és egy Ilyen oktatófilm elkészítése bizony eléggé igénybe vette a munkatársak erejét. Jól vizsgázott a tehetséges fiatalokból álló közösség: Ábrahám János az operatőr, Radó Gyula a rendező és Kovács István a szakértő, aki egyébként a Kecskeméti Konzervgyár termeltetési osztályának a vezetője. Dient akarok ünneprontő lenni és a film jelentőségét méltatva olyan alapállásból kiindulni, hogy ne csak dicsérjünk, hanem bíráljunk is, de éppen arra hivatkozva, hogy az első ilyen oktatófilmről van szó, érdemes néhány tanácsot adni, hogy a jövőben hasonló alkotásoknál ezt figyelembe vegyék. Ha egy ilyen összefoglaló jellegű film készül, mint ez is, érdemes bevezetőben tájékoztatni a nézőt, hogyan is alakul nálunk a zöldség- és konzervfogyasztás, miképp növekedik évről évre a termelés. A film elején levő néma képsor az alkotók szerint azért született, mert az érdeklődést akarták felkelteni. Ez az érv véleményem szerint kicsit sántít. Éppen az előbb említett adatok ügyes csoportosításával, beleszőve azt is, hogy a zöldségfélék fogyasztása milyen jelentőséggel bír biológiai szempontból, sokkal inkább felkeltették volna az érdeklődést, mint azzal, hogy a keret játék szereplője elég hosz- szan időzik egy újságelárusító pavilonnál teljesen indokolatlanul, szinte „kilógva” a filmből. A későbbiekben a kutatóintézettel foglalkozó rész hosszú és érdektelen. A vége szintén kissé ügyetlen a filmnek, képsorokban mutatja be a pöfögő vasúti mozdonyokat, szerelvényeket. Itt sem szerepel, hogy például mennyit exportálunk, és hogy a világ minden táján fogyasztják a magyar zöldségféléket, konzervárukat. Dr. Kilb Gyula forgatókönyvéről talán annyit* hogy érdemes lett volna egy kicsit a távlatokra ts utalni, és arra, hogy az említett módszereknél már korszerűbb termelési eljárások is vannak, nagyobb mértékben gépesítik a zöldségfélék termesztését és magát a konzervgyártást is. A kendet biztató, reméljük* ezt az alkotást még sikeresebbek követik. —6 r AZ ÁPOLÓNŐ DIAGNÓZISA — Reménytelen eset... fiatal* jóképű éa — nős. Alekszandr Naszibov regénye A A zizov ezredes egész nap a folyó ügyekkel foglalkozott, amelyekből az ő osztályán mindig temérdek volt. De azért gondolatban újra és újra visszatért a villamoson történt különös esetre. Letette kezéből a tollat, hátradőlt a karosszékben, s gondolkozott. Kombinált, összefüggéseket keresett. Az írókészlet melletti fényképen nyugodott meg a tekintete. Fiatal nő és egy kisfiú állt a tengerparton, s mosolygott a fényképezőgép lencséjébe. A felesége és a fia. 4 A háború kezdete óta, amióta annyira megszaporodott az állambiztonsági szervek munkája, az ezredest jóformán alig látták otthon. Zarifa kezdetben férje szülői érzéseire igyekezett hatni. A fia hetekig nem látja, vágyik utána. Ha messze, távol a családjától dolgozna, nem szólna semmit. De ha már egyszer ugyanott van, ahol ők, akkor neki is nevelnie kell a gyereket Nem segített. Am Zarifa nem hátrált meg. Ilyen nehéz munkához, amelyet a férje végez, nagyon szükséges a rendszeres táplálkozás. S Zarifa mindennap elmegy a hivatalba az ennivalóval. Vár a hallban, amíg az ügyeletes [elszól. Ilyenkor azután akarva, akaratlanul Is időt kell szakítania Azizovnak, hogy lemenjen a feleségéhez. Tegnap egy fél órát töltöttek az ügyeletes szobájában. Azizov sietősen evett. Zarifa pedig az otthoni dolgokat mesélte. Igyekezett jókedvűen, derűsen beszélni, de a szemében bánat bujkált. S Azizov megígérte: holnap este, bármi történik is, időt szakít és hazamegy. — Eszedbe juttassam majd? — kérdezte az asszony, miközben elrakta az edényeket. — Férfiúi szavamra mondom! • A szoba sarkában levő falióra elütötte a tízet. Azizov felállt, bezárta a páncélszekrényt, s vette a kalapját. A gépkocsi lassan haladt a kihalt utcában, az elsötétített ab- lakú, egyetlen fénysugarat ki nem bocsátó házak mellett. A koromsötétben még az épületek körvonalai is alig látszottak. Az utcai hangszórókból zene áradt, halk, nyugtalan hangon. A kocsi a tenger irányába fordult. A hold csak nemrég jött fel. Lágy fénye a Káspi-tó apró ezüstös hullámfodrokat vető, széles, csendes vizén táncolt. Azizov Leengedte az oldalablakot. A tenger aromája áramlott be a kocsiba: a jód, a kátrány és az olaj csodálatos illatkompozíciója. — Kellemes — mondta a sofőr. — Kellemes — ismételte Azizov. A gépkocsi végigfutott a tengerparton, s egy alacsony ház előtt megállt. Azizovot már várták. A fia rohant elébe, nyomában pedig a mosolygó Zarifa ment. Alighogy beléptek a lakásba, megszólalt a telefon. Az asz- szony vette fel a kagylót. — Téged keresnek — mondta a férjének. Az ezredes a füléhez emelte a kagylót. Szemin őrnagy beszélt. Közölte, hogy Scsukó szökést kísérelt meg. — Hogyan történt? — Azizov leült a székre, kigombolta az inggallérját, s meglazította a nyakkendőjét. — Részleteket nem tudok, még nem volt idő, hogy megkérdezzem. Az egyik tiszt tüzet nyitott rá... — Lelőtték? — Azizov felállt. — Csak megsebesült, ezredes elvtárs. Könnyebb sérülés. — Mindegy. Akkor is kár volt. — Azizov elhallgatott. — Hol van most ő? — Ugyanott, a fogdában. — Szóljon a mi orvosunknak, s menjen a doktorral együtt oda. Rögtön megyek én is. Letette a kagylót, s bocsánat- kérőén nézett a feleségére. • Sirokov rendőrőrnagy jelentést tett Azizovnak az esetről. Az ezredes bosszúsan ráncolta össze a homlokát. Ügy látszott* hogy felborul minden terv. Scsukónak átlőtték a lábát. Egy ideig mozdulatlanságra van kárhoztatva. Tehát nem sikerült megvalósítani a szökéssel kapcsolatos kombinációt, amely pedig lehetőséget adott volna* hogy tovább figyeljék, kikkel tart Scsuko kapcsolatot. — Meg lehetne azt csinálni* hogy elterjedjen a hír: a szökés mégis sikerült? — kérdezte Azizov váratlanul a rendőrőr- nagyot. Sirokov meglepődött — Nos? — sürgette türelmetlenül az ezredes. — A szökés* mondjuk sikerült, s a letartóztatott eltűnt. — Azt hiszem, meg lehet tenni — felelte bizonytalanul Sirokov. — A hírt el kell terjeszteni nemcsak a környékbeli lakosok* hanem a rendőrség alkalmazottai között is. Természetesen kivéve azokat, akik jelen voltak az esetnél. Velük külön kell beszélni. Érti, mire gondolok? — Pontosan. — Akkor intézkedjenek. (folytatjuk)
