Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

1963. január 25. péntek 3. oldal Száztizén Itat termelőszövetkezet kötött szerződést ügyvédi munkaközösséggel Megfontoltan, bizalommal... BRAN ANDRÁS, a Termelő­szövetkezeti Tanács megyei megbízottja a közös gazdaságok további megszilárdításának ten­nivalóiról, valamint jogi kép­viseletük helyzetéről tájékozha­tott bennünket. — A megye 272 termelőszö­vetkezete közül eddig már 116- nak van szerződése ügyvédi. munkaközösséggel — mondotta. — A jogász, aki elvállalta va­lamelyik tsz jogi képviseletét, havonta legalább kétszer elláto­gat annak irodájába, s meg­vizsgálja azokat az iratokat, amelyek kötelezettséget rónak a gazdaságra. Ezenkívül nyolc tsz-nek ré­gebb idő óta önálló jogásza A Lepke meg a több'ek Automata gépek és csupa fehérség. Dohányozni tilos! — hirdetik a táblák, pedig az egész üzem a dohányipart segíti. A Nyomdavállalat kiskunmajsai üzemében készülnek a külön­böző cigarettahüvelyek és szivarkapapírok. A Lepke szivarka- papírból idén 800 ezer könyvecske kerül a kereskedelembe. — Képünkön: Munkában a vágó-csomagoló automata kezelői, Ker­tész József né és Bozsó Mária. van, akik a szövetkezetek al­kalmazásában az összes jogi természetű ügyeket intézik. Nemrégiben újabb tizenkét jo­gász jelentkezett, akik szíve­sen vállalnak munkát a szövet­kezetekben. AZ A TERVÜNK, hogy min­den szövetkezet — akár szerző­déssel, akár alkalmaztatással — rendelkezzék a szükséges jogi képviselettel. Tervezzük azt is, hogy megyei szinten szövetke­zeti jogvédő irodát hozunk létre. A Termelőszövetkezeti Ta­nács eddig az állatforgalmi, va­lamint a tejipari vállalatnál alkalmaz szakembereket, akik az áru átadásakor ügyelnek ar­ra. hogy a tsz-eket ne érje sé­relem. Valószínű, hogy az idén hasonló érdekképviseletet léte­sítünk a MÉK-nél és az Alföl­di Állami Pincegazdaságnál is. Sok, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodájába érke­ző panaszt is kivizsgálunk. Ezek többnyire a földjáradékkal kap­csolatosak. Azonkívül mi látjuk el — nemegyszer a bíróság előtt — a szövetkezetek jogi képviseletét a tsz-beruház.ással összefüggő vitás ügyekben. A szövetkezeti gazdaságok­ban ellenőrizzük a vezetőség munkáját is. Többnyire azt vizsgáljuk: tevékenységük mi­ként szolgálja a közös vagyon gyarapítását, nem sértik-e meg a szövetkezeti demokráciát. Ha szükséges, esetenként értesítjük a járási és megyei tanács ille­tékeseit. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK között folyó termelési ver­seny irányításában is tevéke­nyen részt veszünk. Nemrégi­ben a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa versenybizott­ságot hozott létre, amelyhez a megyei versenybizottság felter­jeszti a mesve legjobb ered­ményt elérő 23 közös gazdasá­gát. A versenybizottság az ér­tékelésnél az egyéves fejlődést veszi alanul — fejezte be nyi­latkozatát Brán elvtárs. Bár a hőmérő higanyszála már hetek óta a mínusz 8—10 fok között ingadozik, a bel­politikai élet megyeszerte forr, pezseg ezekben a napokban. A zord időjárás ellenére is alig számottevő eltéréssel az üteme­zésnek megfelelően tartották meg a jelölő gyűléseket, ame­lyeknek több mint 90 százaléka már lezajlott. Az eddigi ta­pasztalatok alapján nyugodtan elmondhatjuk, soha ilyen akti­vitással nem készült még vá­lasztásra a lakosság, mint most. Sok választókerületben a vá­lasztásra jogosultak 70—80 szá­zaléka vett részt a jelölő gyű­lésen. A kalocsai járásban pél­dául megfigyeltek tizenkét vá­lasztókerületet, s azt tapasztal­ták, hogy amíg az 1958-as vá­lasztáskor ezeken a helyeken 380 lakos ment el a jelölő gyű­lésekre, addig most 1370-en dön­tötték el, ki legyen a kerület országgyűlési képviselője, illet­ve tanácstag-jelöltje. Megyénk lakosságának érdek­lődése örvendetesen megnöveke­dett a közügyek intézése iránt, amelyre példa, hogy jó néhány jelölő gyűlésen kicsinek bizo­nyult a helyiség. Sok jelölő gyűlést tartottak magánházak­nál, s ettől nem idegenkedtek az emberek. Sőt, mint a bajai járásban hallottuk, több község­ben azon versengtek a válasz­tók, hogy a gyűlést az ő házuk­ban rendezzék, meleg szobában, és elegendő ülőhelyről is gon­doskodtak. A gyűlések túlnyomó többsége a nagy beszélgetés jegyében zajlott le. Élénk figyelemmel hallgatták az előadók nemzet­közi helyzetről szóló tájékozta­tóját, országunk építéséről, pár­tunk politikájáról tartott beszá­molóját, és a helyi célkitűzé­sekről adott ismertetőjét. Az érdeklődésre jellemző, hogy az emberek nem siettek haza­menni, sőt maguk kérték több esetben a beszélgetés folytatását. Régebben a gyűlések panasz­nap-szérűén zajlottak le, a leg­több felszólaló egyéni sérelmeit adta elő. Pártunk helyes poli­tikája és az utóbbi években el­ért eredményeink nyomán a gyűléseken felszólalóig hangja is megváltozott. Az egyéni pa­naszok nagyrésze megszűnt, s ma már a közügyekről beszél­nek az emberek. Helyeslik a községfejlesztést és a jelöltjü­ket azzal bízzák meg, hogy vá­lasztókerülete részére szorgal­mazza a járdaépítést, • a vízmű­vagy villanyhálózat-bővítést, örvendetes jelenség, hogy már a jelölő gyűléseken kialakul a választók és jelöltek szoros kapcsolata. A választópolgárok „nem várják, hogy a sültgalamb a szájukba repüljön”, s nem mindent a jelölttől várnak. Ea- jaszentistvánon például 10 ezer óra társadalmi munkát ajánlot­tak fel választókerületük fej­lesztésére. Nemcsak a községfejlesztés­ről esik azonban szó, hanem a különböző gazdasági kérdések­ről is. Megyénk dolgozói tud­ják, hogy önmaguk boldogulása nem választható el az egész or­szág érdekeitől. Többet és job­ban akarnak termelni. Több gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezetben kérték például* helyezzenek hozzájuk képzett elnököt vagy agronómust, s ők megmutatják, hogy tudnak dol­gozni és helytállnak a terme­lésben. Bíráló szavakkal sem fukarkodnak a választók, meg­mondják, ami a szívükön fek­szik. A jelölő gyűlések befejezése után is lesznek még találkozók a lakossággal. Tovább folyik a nagy beszélgetés, gyűléseken és a népnevelők útján, hogy megtárgyaljuk a választópolgár rokkal a szocializmus felépíté­sének különböző problémáit. Nagy Ottó Amit a taggyűlés nem pótol A Béke és a Verseny elnevezésű cigarettahüvelyből ennek a többszöröse a termelés. Ebben az évben 25 millió dar. gyártanak azok számára, akiknek jobban ízlik a saját töltetű cigaretta. Potyesz Lászióné fürge gépén több mint 100 ezer hüvely készül naponta. Két százalék tervtúlteljesítés tavaly, ötven százalékkal, érték­ben 11 millió forinttal, több áru az idén. Hogy lesz ez? Sike­rül-e biztosítani a kereskedelem megnövekedett igényeinek ki­elégítése mellett az üzemi ered­mények, a nyereség növelését? Erről beszélgettünk Lakos Gás­párral, a Kecskeméti Faipari Vállalat pártszervezetének tit­kárával, amikor a termelés párt­irányításának helyzetét és fel­adatait vizsgáltuk. Kíséretében azután végigjártuk az egész üzemet. Feljegyeztünk jó dolgo­kat, panaszokat, kommunisták és pártonkivüliek bíráló megjegy­zéseit. Tapasztalataink és a több órás vita nyomán, a következő kép alakult ki bennünk: A bú­torgyár kommunistái általában ismerik feladataikat. Amit látogatásunk során az új­ságíró noteszébe feljegyeztünk, azonban figyelmeztető is. Sokat kell változtatni a pártvezetés je­lenlegi módszerein, hogy a bo­nyolultabbá vált gazdasági épí­tőmunka mellett is következete­sen érvényesüljenek az irányí­tás vezérlő elvei: a gazdaságos­ság fokozása, az önköltség csök­kentése, a termelékenység nö­velése. Az első itt, ami papírra kí­vánkozik, a pártszervezet és a dolgozók kölcsönös bizalomra épülő rendszeres kapcsolata, pa­naszaik gyors orvoslása, jelzé­seik, javaslataik tolmácsolása és megvalósítása, hogy a gazdasági irányítás, a vezetők munkamód­szere segítse a dolgozók alkotó ^'jének kibontakozását. “ti, sajnos, nincs minden rend­ben. Számos olyan esetről érte­sültünk, hogy a dolgozók, sőt brigádok is kérték, vizsgálják felül egyes munkák jelenlegi normáját. A panaszok orvoslása nem jutott tovább az ígérgetés­nél. De más jellegű felvetések­nél is késik a határozott igen vagy a nem kimondása. Hal­lottunk aztán olyan véleménye­ket is, hogy a dolgozók nem lát­ják világosan, mi a célja a most folyó műszaki munkáknak, az asztalosüzem átszervezésének. Ezért idegenkednek az újtól, bi­zalmatlanul szemlélik, hogy fel­borult a megszokott munkarend. Sok a szóbeszéd, találgatás. Még a szocialista címért küzdő brigádok se látják, mire számít­hatnak az átszervezés után. Pedig a most folyó intézkedé­sek sokat ígérnek. Korszerű gyártásszervezéssel olcsóbb áruk, több kárpitozott bútor előállítá­sára készül az üzem. Vele egy időben egyszerűsítik a termelés ügyvitelét. A lényege minden­nek a következő: Eltérően a műit évi gyakorlattól, százas szériákban, szalagrendszerű meg. munkálással történik ezután a bútorgyártás. A munka új rend­je már részleteiben is ki van dolgozva. Előnyös lesz a mun­kásoknak, hogy előre tudják majd, mit vár tőlük minden hé­ten a vezetőség. Az említett gyártásszervezés­sel lényegesen kevesebb lesz, az eddigi 34 napról várhatólag 23 napra csökken egy-egy bútor- garnitúra előállítási ideje. Ez lehetővé teszi, hogy a jelenleg tárolt anyagkészleteket 6—8szá-* zalékkal csökkentsék. így éve* szinten lényegesen kevesebb pénzzel és anyaggal is biztosí­tani tudják a folyamatos műnk ka feltételeit. Más szóval 80 áj dolgozó betanítása mellett is le­hetővé válik, hogy a vállalat b tavalyi 21 millió forinttal szem­ben az idén 32 millió forint ér­tékű bűtort, döntőrészt ú/ gyártmányokat adjon a kereskedelemnek. EzeSfi első darabjai már készülnek. Tömeges előállításuk megkezdé­sére a második negyedévben kés, rül sor. Lelkesedtünk, amikor a párt­titkár és a vezetőség vázolta előttünk a Kecskeméti Faipari Vállalat 1963. évi tervét, a most folyó munka- és üzemszervezés* a korszerűbb gyártástechnológia várható eredményeit. Nagy kár* sőt hiba, hogy a dolgozókkal ezt nem tudatosították — jegyeztük meg többek között. A válasz aa volt, hogy bővített pártvezető­ségi ülés után taggyűlésen is részletesen ismertették a munka új rendjét, ahol sok pártonkí- vüli dolgozó is jelen volt. Ebben nem kételkedünk. AzoS» a hibák viszont, melyeikről cik-a künkben már említést tettünk^ ismételten aláhúzzák: a párttag^ gyűlés, még ha kibővített is, nem« pótolhatja a kommunistái?: rendJj szeres meggyőző-nevelő munkálj ját az üzemben. Ha ez elmarad# nem érződik a párt vezető, ter-j melést irányitó tevékenység»: úgy az üzemben, mint arra * VIII. pártkongresszus határozat tad kötelezik a kommunistákait. (í Sándor Gém J

Next

/
Thumbnails
Contents