Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-24 / 19. szám
3. oldal 1963. január 34. csütörtök A lionares&sus után A nép jelö’tje Tegyük gazdaságosabbá és korszerűbbé AZ ORVOS a beruházásokat! Tudott dolog, hogy a népgazdaság folyamatos fejlődését a beruházások biztosítják, azoknak hatékonysága nagymértékben befolyásolja az előrehaladás ütemét. Beruházási tevékenységünk akkor elégíti ki a követelményeket, ha a legkevesebb befektetéssel gyorsan hozza létre a leggazdaságosabb, az ország szocialista fejlődését legjobban szolgáló alkotásokat. Ezért szükséges, hogy a beruházó vállalatok, tervezők és kivitelezők a be: jházások színvonalát növeljék. Ha alap nélküli a beruházási terv — nincs megfelelő építőanyag, gép vagy egyéb más hiányzik — ez kedvezőtlenül alakítja a további előrehaladást. A terv realitása tehát a gondos előkészítéstől és megalapozottságtól is függ. Sajnos, még ma is vannak olyan beruházók, akik a tervezett létesítménynél kisebb ösz- szeget tüntetnek fel a szükségesnél. Ez aztán azzal jár, hogy az eredeti határidő elhúzódik, a sok millióba kerülő épület a tervezettnél később szolgálja a népgazdaság érdekeit. Ez történt a vaskúti borkombinátnál is. Az eredeti terv 19 millió elköltését jelölte meg 1961. évi befejezéssel. Ezzel szemben az állandó módosítások következtében 1962. év végéig 27 millió forintot költöttek a létesítményre. Ugyanez a helyzet a Kecskeméti Reszelőgyárnál. Az eredeti program 28 millió forintot Irányzott elő 1961. évi befejezéssel. Az állandó módosítások — az alátervezés, a menet közbeni technológiai változtatások — következtében az előbb említett összeg 47 millióra növekedett, az átadási határidő pedig a legújabb program szerint 1963. év végén lesz. Nagyobb beruházásaink tervezése ma már körültekintőbben és színvonalasabban történik, mint korábban, érvényre jutnak a gazdaságossági szempontok is. Alig van olyan beruházási mutató, amely 1962-ben ne lenne kedvezőbb, mint 1961- ben volt. Mégis azt kell mondani, hogy sok még a javítani való. Ezek közül a tervezési késedelemről néhány szót. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították — különösen az értékhatár feletti beruházásoknál —, hogy a kivitelezést gyakran akadályozta a műszaki tervek késedelmes elkészítése. Emiatt a Hosszúhegyi Állami Gazdaság 350 katasztrális hold gyümölcsösének öntöző berende- Eése — amelyre 4 millió 647 ezer forintot irányoztak alő — • tervezett 1962. évi december fcl-e helyett előreláthatólag csak ez év derekán készül eL Találkozunk másfajta esetekül is, amikor a műszaki tervek még a beruházási hitel megszerzése előtt elkészülnek. Ez (történt a Kecskeméti Konzervgyár kazánházának esetében. A (terv még 1957—59-ben került a Vállalathoz, az építkezést pedig Vsak 1962-ben kezdték el. Í A hitel késedelmes megszerzése miatt figyelembe véve a technikai fejlődést, a tervet át kellett dolgozni Ezért 51 ezer forintot fizetett ki n vállalat. Hasonló helyzet alakult ki a volt Bányászati Berendezések Gyáránál, ahol az Czembővítéssel kapcsolatos tervek három évvel előbb láttak napvilágot a kivitelezésnél. Az építkezés megkezdése előtti felülvizsgálat után módosítani és kiegészíteni kellett az eredeti tervet, ami újabb 420 ezer forintba került. Az előbb említettek arra figyelmeztetnek, hogy túl korán sem szabad tervezni. A tervek korai elkészítése, valamint a technika rohamos fejlődése arra int bennünket, hogy a beruházások hatékonysága szempontjából hangoljuk össze a közreműködő vállalatok és intézmények munkáját, s ragaszkodjunk a beruházások rendjéről szóló kormányhatározat betartásához. A beruházók anyagi érdekeltsége megkívánja, hogy a tervező, a kivitelező és a gépszállító vállalatok az eddiginél sokkal inkább a beruházó igényeinek megfelelően dolgozzanak. Ennek szükségességét hangsúlyozza a VIII. pártkongresszus ide vonatkozó határozata, amely többek között kimondja: „Népgazdaságunk fejlődése jelentős mértékben attól is függ, hogy milyen hatékonyan használjuk fel a népgazdaság fejlesztéséhez rendelkezésre álló eszközöket. A beruházások fontos követelménye: kapacitások optimális nagysága, mely lehetővé teszi a legkorszerűbb technológia alkalmazását, a nemzetközi műszaki színvonal elérését.” Kárpáti András Üvegház — saiát erőből A kunpeszéri Parasztbecsület Temiclöszövetkezet h-zdái a közelmúltban saját erőből 300 négyzetméter termőfelületű üvegházat létesítettek. Mihelyt az enyhébb idő beáll, hozzáfognak egy másik, 40 méter hosszú, s az előbbinél nagyobb alapterületű üvegház elkészítéséhez is. Képünkön Homoki József és Laczkovlcs György tsz-gazdák az ágyúsokat egyengetik, amelyekbe a mintegy két hete elvetett 6 ezer paradicsompalánta a jövő hó közepe táián kerül kiültetésre. 360 aktivista” 99 — Négy százalékkal növelni kell a gombolyagok sűrűségét A fontos hírt Vetélő elvtárs, a minisztérium munkatársa hozta, aiki azt is megmondotta, hogy: — az ügy fontosságára való tekintettel az aktívákon keresztül sürgősen minden dolgozóhoz „le kell vinni a sűrítés kérdését”. — Mi legyen hát a teendő? — kérdezte Pamut elvtárs, a gombolyaggyár igazgatója. — A legegyszerűbb és a leggyorsabb módszer az lesz — javasolta Orsómé, a párttitkár —, ha a párt-, a KISZ és a szak- szervezet a maga vonalán aktívaértekezletet tart. Orsó- né javaslatát a szakszervezet és a KISZ vezetői is elfogadták. Első lépésként a párt- és KISZ-tit- kárnő, valamint a szakszervezet elnöknője összeszámlálta a gyár aktíváit. Kitűnt, hogy minden szerv 120 aktívát tud mozgósítani. — Már kedden összehívták a 120 pártaktivistát és megállapodtak abban, hogy szerdán a KISZ, csütörtökön pedig a szakszervezet tart aktívát. * Orsómé már az első percben felmérte a helyzetet. Megelégedve állapította meg, hogy lehet az aktívákra építeni, hiszem egy beteg és két szabadságon levő kivételével a 120 aktivista megjelent. — Ügy gondolom, nem volna értelme a sok beszédnek, inkább rátérek a tárgyra. A haza érdeke és a gyár becsülete követeli, hogy a gombolyagot négy százalékkal sűrűsítsük. Persze — tette hozzá nagy nyomatékbal — a siker biztosítéka a dolgozók mozgósítása. .. A beszámolót követőem 15 felszólalás hangzott el. Mindenki ígérte, hogy a négy százalék meglesz. Az első sűrűsítő aktívát követő reggelen a párttitkárnő megelégedetten adta ót tapasztalatait Szólnának, a KISZ-titkámak. — Utasította munkatársnőjét, hogy Ismételten értesítse a KISZ-élettel foglalkozó idősebb és fiatalabb 120 aktivistát. A munkatárs teljesítette hivatását, kétszer is végigjárta az üzemet a nw>hívóval. HUSZONÖT éve él Bátyán dr. Vitéz László, a község orvosa. Ha meglátják, messziről köszöntik régi ismerősként az emberek. Jól ismeri örömeiket, gondjaikat, nincs olyan panasz, amiről ne tudna, de ne szeretne mindjárt „orvosolni” is. Szoros szálak fűzik a község életéhez. Megalakulásától kezdve tagja a községi — 1958-tól pedig a megyei tanácsnak. — Tavaly szeptemberben — emlékezik — az egészségügy átszervezéséről tárgyaltunk a megyei tanácson• Tettem néhány javaslatot és bevallom, jó érzés volt, hogy visszhangra találtak. Így egy kicsit nekem is részem volt abban, hogy még jobb legyen a gyógyítás, a betegellátás nálunk. KÜLÖN vállalták munkatársával — s erre jogosan büszke —, hogy háromhetenként hívás nélkül felkeresik otthonukban az öregeket. Megnézik, akad-e panasza, kívánsága, szükséges-e számára az orvosi beavatkozás? Gyakran előfordul, hogy a falubeliek felkeresik othonában is orvosukat. Tanácsot kérnek vagy segítséget — s bizalmukra nemcsak szavakkal válaszol. — Hiszen ami számukra magánügy, valójában a köz, mind- annyiunk érdeke. Volt itt például két kislány. Okosak, rátermettek, hát csak természetes, hogy mindent elkövettem — vegyék fel őket a megyei védőnő intézetbe. Ha jellemezni akarnám, valahogy így lehetne: — hivatásának megszállottja. És messzire lát. Tudja, hogy a közösségért, az emberek jobblétéért csak a társadalom segítségével lehet eredményesen küzdeni. Mint tanácstag, orvos, vagy magánember mindig egyet akart és álcar ma is: — jobb életmódot, egészséges, vidám embereket falun. MUNKÁJA, harca nem volt hiábavaló. Bátyán minden gyerek óvodai elhelyezését megoldották és tavaly a tisztasági mozgalomban második helyezést értek el a járásban• Vágyaik között szerepel a törpevízmű építése és hisznek ebban, hogy meg tudják valósítani. A lakosság látja, hogy nagyot változott, más lett az élet Bátyán az elmúlt évek alatt, s ebben Vitéz Lászlónak nem kevés része van. Bizalmuknak, ragaszkodásuknak az iskolában nemrég megtartott jelölő gyűlésen adták tanújelét. Egyhangúlag es újból megyei tanácstaggá jelölték. Nagy szavak. ígéretek nem hangzottak el a jelölő gyűlésen. Anélkül is tudta mindenki, hogy az ő jelöltjük, csakúgy mint eddig tette — mindannyiuk közös ügyét szolgálja továbbra is... V. Zs. Újítás a nyomdában A Bács-Kiskum megyed Nyomda Vállalat múlt évi újítási fel- adattervéban szerepelt egy olyan berendezés elkészítése, amely lehetővé teszi, hogy egyes kereskedelmi nyomtatványokat a megrendelő kívánsága szerinti sorlyukasztással közvetlenül a nyomással egy időben lássanak el. A sorlyukasztás eddig külön erre a célra gyártott gépen történt, és egy munkásnőnek szinte teljes munkaidejét lekötötte. Az ország különböző nyomdáiban korábban már készítettek perforáló gépet, de ezek a szerkezetek nem voltak tökéletesek, legtöbbször erősen megrongálták a sfknyomógép érzékeny gumihengereit. Nemrég a kecskeméti nyomda betűöntőjének Hegedűs Józsefnek sikerült olyan perforáló szerkezet prototípusát elkészítenie, amely a nyomógépre szerelve elvégzi a kész nyomtatványok soriyukasztását. anélkül hogy a gépben valamilyen kárt tenne. Hegedűs József 1500 forintot kapott újításáért, melynek bevezetése előzetes számítások szerint mintegy 20 ezer forint megtakarításit jelent. A Bács-Kisikun megyei Nyomda Vállalat műszaki vezetői most azt tervezik, hogy az újfajta sorlyukasztó géppel ellátják a vállalat bajai, kalocsai, kiskunfélegyházi telepeit, és a szakszervezet közreműködésével elősegítik, hogy az újítást az ország többi vidéki nyomdájában is alkalmazzák. K. A. Szálné elvtársnő sem csalódott Már az első percekben felmérte a helyzetet. Megelégedetten állapította meg, hogy a KlSZ-aktí- vára, mely szép számmal összejött, lehet építeni, hiszen egy beteg és két szabadságon levő kivételével százhu- szan megjelentek. A párttitkárral és a szakszervezeti elnökkel közösen elkészített beszédvázlat alapján — rövid bevezető után — rátért a tárgyra... A beszámolót követően ismét elhangzott 15 felszólalás, melyekből az csendült ki, hogy a sűrűséget négy százaléknál nagyobb mértékben is lehet növelni. A KISZ sűrűsítő aktíváját követő reggelen a gyár vezetői megbeszélést tartottak. — A mai naptól már pontosan 234 aktivitsa dolgozik. Reméljük, a szak- szervezettel sem vallunk szégyent — sarkallta Pamut elvtárs a mindig tettre kész Fonóné elvtársnőt. — Délben minden kiderül — mon. dotta Fonóné elvtársnő. S hogy a szakszervezeti aktíva sikerét biztosítsa, saját maga értesítette a dolgozókat az előgombolyí- tóban csakúgy, mint az utógombolyító- ban. Az ügy fontosságára való tekintettel egy beteg és két szabadságon levő kivételével a 120 szakszervezeti aktíva is pontosan megjelent. Ismét elhangzott 15 felszólalás. Minden ment, mint a karikacsapás. A harmadik napon, miközben a szak- szervezet értekezletet tartott. Orsóné és Szálné elindultak a műhelyek felé. Elvégre is a párt- és a KISZ- munka fontos része az ellenőrzés. Végigjárták az elő- és utógombolyltót. Ahogy az egyik üzemből a másikba mentek, úgy növekedett meglepetésük, kétségbeesésük. Sehol egyetlen pártvagy KlSZ-aktivis- ta. Tanácstalanul, lógó orral ballagtak az igazgatód iroda felé, miközben a folyosón a párt- és a KISZ-tagokkal találták magukat szemben. Mindketten megkönnyebbültek és egyszerre kérdezték: — Hát magtűt hol?..'.' És a népes gyülekezet egyszerre felelte: — szakszervezeti aktíván voltunk, hogy a gombolyag sűrűbbé váljon. Lányai Sándor
