Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-23 / 18. szám

Lehetőségek és a valóság Gyümölcs- és szőlöexporfimli a mérlegen A mezőgazdasági mérnökök továbbképző tanfolyamán Cza- ní'k Sándor, a HUNGARO- FRUCT osztályvezetője előadást tartott a gyümölcs és szőlő ex­portálásának helyzetéről. Is­mertette a fontosabb gyümölcs­féleségek értékelésével kapcso­latos kilátásainkat a külföldi piacon. Elmondotta, hogy exportunk je­lentős hányadát a szőlő és gyü­mölcs kivitele képezi. A gyümölcsfogyasztás Európa- szerte emelkedik, de a külföl­di piacokra nem nagy számban kerülnek a hazánkra jellemző áruféleségek. Ezek közül a kaj­szi. a jonathán és a hagyma az, ami kifejezetten „hímgaricum”- nak nevezhető. Szép csomagolás! Az igényes fogyasztópiac a ki­fogástalan minőségen kívül megkívánja a tökéletes csoma­golást is. Mintegy 4—5 éve ex­portálunk például spárgát. A piacokon ekkor már bőven volt francia, olasz és hollandi spár­ga. A md árunkat viszont olyan tökéletes, finom csomagolásban sikerült szállítanunk, hogy az­óta a spárga is szinte magyar jellegzetességgé vált, „betör­tünk” vele a piacra, és megnö­vekedtek exportálásának a ki­látásai. Szőlőből a sasiíla. az izsáld sárfehér — amelyet „Golden Chasselas” néven ismernek — és az othelló keresett külföldön, emellett kisebb mértékben a borszőlőfajták is. Az európai piacokon túlnyomórészt anagy- bogvójú, illatmentes csemege­szőlőfajtákat kedvelik. A hazai fajták közül a Poczik Ferenc gyöngyösi szőlőtermelő nemesí­tette, kemény húsállományú, augusztus végére beérő Pannó­nia Kincse az. amely az Afuz Ali fajtát van hívatva külföl­dön pótolni. E szőlőfajta na­gyobb arányú elszaporítása a közeljövő feladatai közé tarto­zik. A legfontosabb exportevü­möl esünk, az alma. Legkedve­zőbb elhelyezési lehetősége a magvar jonathánnak van. Ég­hajlati viszonyainknak köszön­Kínálják a hízót Disznópiacnak mondják, ám valóságos vásárnak is beillik hetipiaci napokon Kecskeméten a Csongrádi út környéke. Meg­lepően nagy a hízó-kínálat. — Szebbnél szebb jószágokban vá­logathat az érdeklődő, folyik is az alkudozás, ám a vége nem mindig kedvező a gazdára néz­ve. Nemegyszer megesik, hogy kétszer, háromszor is el kell szekereznie a piacra, mire ve­vőre talál a sok jó falatot kí­náló „portékája”. S bizony, elő­fordul, hogy a gazda megvakar- gatjaafüle tövét: miért is nem szerződött le a vállalattal?! Gáspár Mihály, bócsai szakszövetkezeti gazda négy szép ser­tést hozott a piacra. Ö az elégedettek közé tartozik: 18,50-ért, Si etve 19,50 forintos kilónkénti árban kettőre már vevőt talált. B hogy mi lett a másik kettő sorsa? Nem vártuk ki. Reméljük a un ban ő is, és a közelében a sokak által megbámult három é? fél mázsás „Peti” nevű hízóját kínáló Dinnyés Antal kun­szállási tsz-gazda is üres szekérrel és tömött erszénnyel kocsizott h- 7^ Ha valahol népszerű, ezen a piacon igazán az a lacikonyha. Ezúttal azonban nem annyira a csábító illatú falatok hódítanak, mint inkább a forralt bor. Csíp a hideg, jól jön ilyenkor egy kis belső „fűtés”! De lámcsak. az itt sorakozók között nincs egyetlen nő sem. Ök inkább a külső meleget kedvelik, s az itt- ©tt rakott kis tüzecskék fölött melengetik dermedt kezüket... (Femy—Pásztor) hető, hogy belőle még a szom­szédos államokban sem tudják a miénket megközelítő minősé­get teremeszteni. A barachmoly „beleszólt“ A kajczibarack-kivitelben ta­pasztalható visszaesés az elmúlt két évben pusztító aszályon kí­vül főként a barackmoly kár­tételének tulajdonítható. A fel­vevő államok két éve karantén kártevőnek nyilvánították a ba- raokmolyt, amelyből ha a va­gonban csak egyetlen eleven vagv holt Példányt is találnak, az árut nem veszik át. Ez az intézkedés érthetően a saját termelőik érdekeit is szolgálja. Mivel kajszitelepítéseink na­gyobb része szórványterületen van, ez megnehezíti a barack­moly elleni védekezést. E tekin­tetben a nagyüzemi ültetvények hoznak maid végső me“o1dást. őszibarackból elsősorban a sárgahúsú. magvaváló fajtákat kedvelik külföldön, de megfe­lelő méretben és csomagolásban a fehérbúsúak Is elhelvezhe- tők. Az előbbiek közül már sza­porítás ala+t van a ielenleg ex­portált Ford-nál küllemében és belső tartalmában is lényegesen előnyösebb Dixv Red és a Red Heaven továbbá az ezekhez ha­sonló és Szegeden előállított T—1 és TX fajták. Tízszecannvi is elltelne...! A bogyósok termesztése nem fejlődött az igények arányában, holott az exportlehetőségek igen jók. Hazánk legnagyobb szamó­catermő területei Bács-Kiskun megyében találhatók, s ennek megfelelően a legtöbb export­áru is a megyéből kerül ki. Az eddig termesztett fajta helyett számos új magyar — például az Eszterházv korai — és külföldi — Surprise — fajtáé a jövő. Az eddig exportált mennyiségnek a tízszeresét is megvásárolnák kül- fö! dön. Jó lehetőségekkel kecsegtet a fekete ribizke és a meggy ex­portja is. Az utóbbi mint asz­tali és mint ipari gyümölcs is igen keresett, a kontinensen a kereslet meghaladja a kínálatot. — mondotta a HUNGARO- FRUCT osztályvezetője. J. T. A TERMELŐSZÖVETKEZET irodájának ablakában sárga vász­nát lobogtatja a fény. Bent, a jó melegben serény munka fo­lyik: zárszámadásra készülnek Pálmonostorán a Keleti Fény Termelőszövetkezetben. Hosszú számoszlopra hajolva találjuk Nánási Magdolnát, aki az érett­ségi után a tsz-ben helyezkedett el, mint adminisztrátor, s azóta is itt dolgozik szorgalmasan. Munkájával a termelőszövetke­zet is meg van elégedve. — A tsz-ben talán még job­ban megtalálom a számításomat, mintha valamelyik városi üzem­ben vagy hivatalban dolgoznék — mondja mosolyogva a fekete hajú, törékeny termetű kislány. — Itt laknak a szüleim is a fa­luban. Ez sokat jelent számom­ra. Eleinte, az első hónapokban 850 forintot kaptam, de az idén ezt felemelték ezerre, s a fize­tésemen kívül még havi 20 mun­kaegységet is a javamra írnak. Azt hiszem, igazán meg lehetek elégedve. A BESZÉLGETÉS közötti percnyi szünetekben újra és új­A nép je!ő!t:e Jó szomszéd A KAPUCSUKÓDÁSRA va­lahonnan az udvar túlsó végé­ből botjára támaszkodva jön elém. Idősebb, javakorabeli asz- szony, Solt egyik választókerü­letének tanácstagja: Dani La­josáé. Neve ott szerepel a köz­ség 55 tanácstagjelöltjének lis­táján. A konyhában, ahol beszélge­tünk, édesanyjának és két uno­kájának főz ebédet. Mialatt a fazékban és a lábasban fő az étel, 12 éves tanácstagságának idejéből elevenít fel emlékeket. Immár háromszor szavazott neki bizalmat a választókerüle­tében lakó 28 család. Közéleti tevékenységével méltán érde­melte ki e bizalmat. Szorgal­mát, segítő készségét a háztar­táson kívül a közösség javára is igyekezett hasznosítani. Ta­valy és az azelőtti évben pél­dául az Ady Endre és a Posta utca gidres-gödrös szakaszának rendbehozására szervezett tár­sadalmi munkát. Közbenjárásá­ra a községi tanács téglát, föl­det szállíttatott a két utcába — az ott lakók pedig tanácstagjuk vezetésével járhatóvá tették a korábbi esztendőkben nyáron poros, télen meg sáros útsza­kaszt. A KÖZHASZNÚ munkától senki sem sajnálja idejét vá­lasztókerületében. Faddi Gábor és Bajusz János, csakúgy mint Németh Antal és Bajnok Pál- né, nem restellnek ásót, lapátot fogni, ha szükség van rá. Ak­kor is szívesen ajánlották fel segítségüket, amikor tanácstag­juk az ifjúsági park tavaly megkezdett építésére hívta őket. Munkához látott a kerület La­kossága, s majdnem 30 köbmé­ter földet egyengettek el. A parképítés idei befejezésében egyébként — mint Dani Lajos- né mondja — szintén segítenek majd. — Az elmúlt évtizedben, de főleg az utóbbi esztendőkben, sokat gyarapodtak választó■- rületem lakói. Érdeklődési kö­rük is egyre nő. Két család iá- vételével már mindenütt van rádió. Egy-egy családnak na­ponta két-három újságot is visz a postás — sorolja. IZÜLETI gyulladása rrh'H ugyan kissé nehezére esik a já­rás, de teendőit még így is el tudja látni. Tanácstag és párt­tag, — se kettős elkötelezett­ségnek a lakosság javára vég­zett legjobb munkával igyekszik megfelelni. Választói szeretik, becsülik Dani Lajosnét. Bizalommal for­dulnak hozzá. S amire megké­rik, ha csak lehet, el is intézi. Választóinál nem ritka vendég. Felkeresi őket, beszélget velük munkájukról, napi gondjaikról, örömeikről. Mint c jó szom­szédasszony. • Kedden érkezett a hír: Dani Lajosnét — immár negyedszer — ismét jelölték tanácstagnak. Kohl Antal Ötvenéves juHlenm (Tudósítónk írja.) Bensőséges keretek között, az egész község érdeklődésétől kí­sérve ünnepelte meg a napok­ban a csátaljai önkéntes tűz­oltótestület fennállásának ötve­nedik évi jubileumát. Az ün­neplők között helyet foglaltak az alapító tagok: Péntek Péter, Röckl Mátyás, Beslity Márton, Klein Márton. Hajnal József, valamint a meghívott vendégek, köztük Pétiké János, a járási tanács vb. titkára — ott voltak a község vezetői, a különböző szocialista szektorok képviselői. Ablcrkfűfés A Lengyel Népköztársaság üvegipari központi laboratóriu­mában kidolgozták az áramve­zető üveg gyáx-tásának techno­lógiáját. Az ilyen üvegből ké­szült ablaktáblák, a hálózatba bekapcsolva, nemcsak a laká­sokban. hanem a vonatokon is felhsználhatók, mint fűtőtestek; Valószínű, hogy a közeljövő­ben a gőzfűtés, a távfűtés, a légfűtés stb. mellett megjele­nik egy új fogalom: az ablak­fűtés. Lány a számok mellett Kedves színfoltja volt az ün­nepségnek az ajándékok és dísz­oklevelek átadása, valamint a hivatalos részt követő műsor, majd az ünnepi ebéd, amelyen 180 fő vett részt A szépen és eredményesen működő testület jelenleg 134 ta­got számlál, s a vagyonvédelem feladatán kívül igen közhasznú a művelődési tevékenysége iák fúvós és tánczenekarral rendel­kezik, s a község kulturális éle­tében tevékenyen részt PETŐFI NÍPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Pető« Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó- Mezei István Igazgatd Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szára. Szerkesztőségi t°l efon központ: 26-19. 25-16 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál ás kézbesítőknél. Előfizetési dfi 1 hónapra 12 forint. ra hozzáfog a hatalmas szám- oszlop összeadásához. — Nem lenne kényelmesebb és gyorsabb, ha számológépet vennének? — De igen! Már próbálkoz­tunk, vele, a bankiól meg is kap­Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065 tűk a kiutalást, sajnos, azonban összeadó gépet sehol sem talál­tunk. Nagy szükségünk lenne rá, különösen ilyenkor, amikor reggel nyolctól késő estig dol­gozni kell. — Hogy mivel foglalkozom szabad időmben? — ismétli a kérdést elgondolkozva, aztán mosollyal az arcán válaszol: — Sok mindennel. Legszívesebben a kultúrházba megyek el tele­víziót nézni, vagy beszélgetni, szórakozni a KISZ-iStákkal. Meg akarnak választani KlSZ-titkár- nak a faluban. Mondja, el mer­jem vállalni? — kérdezi, s ér­zem, hogy őszintén kíváncsi a véleményemre. — Persze hogy el — felelem határozottan. — Ha a többiek megbíznak magában, szinte kö­telesség, hogy elvállalja. ARCÁRA komolyság ül, 4 villanylámpa fénye ráveti suga­rát, s az megvillan sötét, mély szemében. Aztán újra a szám­oszlop fölé hajlik, s ceruzája fürgén lépked lefelé a számok lépcsőjén. ,Q—t ,

Next

/
Thumbnails
Contents