Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-23 / 18. szám

ft. oldat 1963. Január 23, szerda Eredményes beszélgetés A francia—nyugatnémet tárgyalások Amerikai gazdaság — 1062. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁJÁN figyelők szerint váratla­nul a közös piac és Ang­lia belépése van a napi­renden. Von Hassel bon­ni hadügyminiszter és párizsi kollegája, a Bun­deswehr és a francia hadsereg közös fegyverke­zési programját beszélte meg. A bonni kormány továbbra is jelentős anyagi eszközökkel iárul hozzá ehhez a programhoz, és további összegek folyósítását helyezte kilátásba. Macmillan angol miniszterelnök a konzervatív párt egv nagygyű­lésén a közös piacba való belépés problémáival ^foglalkozva választ adott de Gaulle francia mi­niszterelnöknek. aki mint köztudomású, megtor­pedózta az Angliával kapcsolatos tárgyalásokat. Az angol miniszterelnök elismerte, hogy erős el­lentétek vannak a nvugati hatalmak között, s keserű szemrehányásokat tett de Gaulle-nak. majd reményének adott kifeiezést. hogy a fran­cia államfő makacskodása ellenére is megvaló­sul Anglia csatlakozása KENNEDY amerikai elnök hétfőn üzenetet intézett az Egyesült Államok kongresszusához az ország gazdasági helyzetéről. A mellékletként közzétett dokumentumok azt mutatiák. hogy az amerikai gazdaság úiiáalakítása a háború utáni válságok sorozatát követően erőtlenül megy vég­be. íren nagy a kihasználatlan termelőkanaci+ás és igen nagy a munkanélküliség. Az elmúlt év­ben a tecmaiés növekedése csak fele akkora volt mint lílfü-ben és a beruházások sem érték el a várt szintet. Lanvhult az üzleti tevékenység is. A kereslet ma már krónikusan elmarad a kíná­lattól. Az elnök gazdasági tanácsadói a lövőre né^ve semmi íót nem ígérnek az amerikaiaknak. 1963-ban a számítások szerint ugvanolvan ke- szintre lehet számítani mint amelv az utóbbi évek alatt lassította az Egyesült Államok gazdaságának fejlődését. Kében kommentálja Hruscsovnak és Kenne- dynek a nukleáris kísérletek betiltásával kap­csolatos levélváltását. Az említett cikk megálla­pítja, hogv ez az esemény jelentős lépés előre a kérdés békés rendezése felé. Érdekes körül­ményre hívja fel a figyelmet a lap: ha ugyanis a Szovjetunió és az Egvesüit Államok nem tud­na egyezményt elérni a kísérletek eltiltására, nem marad remény arra. hogy elébe vágjunk más országok nukleáris kísérleteinek. Ez a hely­zet már a világméretű „végtelen atomverseny- be” torkollik, s ennek a kimenetele a leena- gyobb katasztrófákat rejtheti magában. Egvesek megállapítása szerint — közli az AP New York-i megfigyelőié — az Egvesüit Államok. Nagy- Britannia és a Szovjetunió most közelebb került, mint az utóbbi két év során valaha is ahhoz, hogv megegyezésre jusson az atomfegyver-kísér­letek eltiltása ügyében. NYUG AT-EURŐPA két „makacs öregembere” tegnaoelőtt megindult tanácskozásainak második nsoja úiabb érdekes feileménvekhez vezetett. Először is Sehőder. bonni külügyminiszter Ang­lia közös piaci csatlakozásával kapcsolatban ja­vaslatot tett a Brüsszelben kirobbant válság át­hidalására. A javaslat lényegében arra irányul, hogv Franciaország ne ragaszkodiék a Nagv- Britanniával folyó tárgyalások teljes megszakí­tásához. bánom járuljon hozzá, hoffv az Euróoai Gazdasági Közösség végrehajtó bizottságát bíz­zák meg az eddigi tárgyalások mérlegének ösz- szeállításával. Ez a bizottság egvben javaslato­kat tenne a válság megoldására. Az Adenauer— de Gaulle megbeszélések második naoián reggel tovább folyt a két államfő eszmecseréje is. Meg­MARATONI KONFERENCIA BRÜSSZEL: A közös piaci tárgyalások immár 16. „mara- éími konferenciája” ülésezik Anglia tagságának feltételeiről. A képen: (jobbról) lord Heath, a brit küldöttség vezetője, (balról) Colombo földművelésügyi miniszter, az olasz küldöttség vezetője. U Thant vá'acza Nkrumahnak NEW YORK. Az ENSZ New York-i köz­pontjában hétfőn nyilvánosság­ra hozták U Thant válaszát Nkrumah ghánai elnöknek • Csőmbe letartóztatását sürgető levelére. Az ENSZ főtitkára ar­ra hivatkozik, hogy a Csőmbe rilen — Lumumba meggyilko­lásának gyanúja , miatt — ki­adott letartóztatási parancs gya­korlatilag érvényét vesztette, mert a parancs kiadása óta a kongói központi kormány tár­gyalt Csombéval. Mindezek alapján — írja — Nkrumah felhívásának nem tehet eleget. Nemzetközi együttműködés a szputxiyikok megfigyelésében LENINGRAD. Alia Maszevics, a Szovjet Tu­dományos Akadémia csillagá­szati tanácsának alelnöke a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában elmondta, hogy a szovjet és az amerikai mű­holdak optikai megfigyelése „kooperatív alapon, egy sokol­dalú nemzetközi együttműködési Hazautazott a magyar pártküldöttség Berlinből BERLIN. (MTI) Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első rit­kára és Sándor József, a Köz­ponti Bizottság tagja és osztály- vezetője, akik Kárpáti József­fel, hazánk berlini nagyköveté­vel együtt a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán a Magyar Szocialista Munkás­pártot képviselték, hétfőn éjfél­tájt hazautaztak az NDK fővá­rosának keleti- pályaudvaráról. program alapján” történik. A programot a szovjet, csehszlo­vák. lengyel, bolgár, magyar* német (NDK) és a Mongol Tu­dományos Akadémia dolgozta ki és valósítja meg. — Ez azt jelenti — mondotta Álla Ma­szevics —, hogy megkezdődött annak az egységes tervnek a végrehajtása, amelytől lényege­sen függ az egyes megfigyelő állomásoktól beérkező adatok tudományos értéke. Csőmbe zsoldosé! Dilelsba költöztek KOLWEZI. Csőmbe zsoldosai Kolweziben — jelentik a nyugati hírügy­nökségek — „díszfelvjnással” búcsúztak gazdájuktól hétfőn, közvetlenül az ENSZ-csapatok bevonulása előtt. A zsoldosok ezután fegyvereikkel és felsze­relésükkel két vonaton, vala­mint egy gépkocsi-oszloppal el­indultak az angolai határnál fekvő Dilolo város felé. MXKXKKXXHWKXWOOO« Az „ Alger Republicain"-nál Henri AUeg ismert algíri sza­badságharcos újságírót a fran­ciák tíz év börtönre ítélték. A börtönből 1961. október 3-án megszökött. Algéria függetlensé­gének kikiáltása után újra megindította lapját, az Alger Repuoiicaint. 1962-ben Magyar- országra is ellátogatott. Képünkön: Henri Alleg és Henry Zanettazzi tördelőszer­kesztő a lap nyomdájának sze­dőtermében. (MTI Külföldi Képszolgálati A mi rizsi neonfénvelt mögött fiz „éjszaka királynőjének“ üzletei A padsorok zsúfolásig meg­teltek, a folyosón szorongtak az emberek: régen nem láttak ennyi érdeklődőt a párizsi bí­rósági épület ódon falai. A per egy film körül forgott, Eddie Constantin és Carla Marker fő­szereplésével, az elmúlt eszten­dő végén mutatták be a fran­cia fővárosban. A vádat Helene Martini emelte azzal az indok­kal, hogy Az éjszaka királynője című film őt és férjét rágal­mazza, kedvezőtlen színben tünteti fel. Az amerikai film- gyártók ügyes ügyvédei kivéd- ték a támadást, e a bíróság el­fogadta álláspontjukat, hogy Az éjszaka királynőjében csupán képzelt személyek szerepelnek, Martini asszonynak tehát nincs joga felháborodnia. A valóság­ban azonban mindenki tudta Párizsban, hogy a film nem ki­talált történet, néhány lényeg­telen apróságtól eltekintve tény­leg Helene asszonynak és el­hunyt férjének üzelmcire derít fényt. Libanonból kicsempésznek egv ügynököt Ha valaki megtekinti Párizst, • Louvre és az Eiffel-torony Kelleti okvetlen ellátogat a neonfényektől vibráló Pigalle térre is, az éjszakai élet köz­pontjába. A mulatók reklámjai egymást igyekeznek túlharsog- tii, a promoterek (felhajtó-por- tások) szinte ráncigálják befelé az idegent, soha nem látott lát­ványosságokat ígérve. Vajon gondol-e arra a vendég, hogy jóformán akárhova tér be, frankjai végül is egy titokzatos asszonynál, Helene Martininál kötnek ki... Kezdjük azonban elején a különös történetet. A háború előtt Damaszkusz központjában volt megtalálható Nachat Mar­tini ügyvédi irodája. Lassan mind kevesebbet foglalkozott peres ügyekkel, irodája azon­ban valóságos búcsú járóhelye lett a ' nek. Amit mindenki sejtett, rövidesen beigazolódott: Martini doktor a francia, sőt az angol titkosszolgálat ügvmökeként dol­gozott. A háború után jobb­nak látta, ha otthagyja szülő­városát és áttette székből vét Li­banonba. Itt olyan sötét poli­tikai üzelmeket folytatott, hogy halálra ítélték. De csak távol­létében, mert a francia titkos szolgálat előzőleg kimentette értékes emberét. 1949-ben érkezik Párizsba, te­kintélyes tőkével, melyet siet befektetni: megvesz a Pigalle-on két eladó mulatót. A szakmából nősül, felesége Helene de Gres- sac, nevével ellentétben nem főúri származású, hanem az egyik legfelkapottabb strip-tease táncosnő. Martini úr (Megkezdi titokzatos kettős életét. A fel­színen az éjszaka ura, rövide­sen tizenkét mulatót birtokol, többek között a Folies Pigalle-t, a Robinsont és a Sheherezadet. Megvásárol két színházat, vala­mint három kisebb kabarét is Ha bármit venni akar, a pénz mintha korlátlanul folyna ke­zébe — azt rebesgetik, hogy a titkosszolgálattal együttműköd­ve nagyszabású fegyver tereske delmet és kábítószer-csernpesze- tet folytat Ázsiában és Afriká­ban. Egy fehér Cadillac tülköl Több lap munkatársai meg­próbálják kifürkészni sötét út­jait, de kevés sikerrel. Párizs keleti noromvárnsában, a ville- menoni kastélyban testőrök vi­gyázták nyugalmát, elkísérték akkor is, amikor jól ismert fe­hér Cadiliscián vésighajtott „bi­rodalmán”. Amikor megérkezett valamelyik mulatójához, el­kezdett hangosan tülkölni, jól­lehet ez tilos. A rendőrség azon­ban minden esetben elnézte ezt. Nachat Martini ugvanis rend­szeresen ajándékokat juttatott az illetékes rendőrtiszt viselők­nek. Martini „nagyüzemére” jel­lemző, hogy kétezer nyolcszáz ember dolgozott számára állan­dóan. köztük például háromszáz vetkőző táncosnő. Aki ellent­mondott, tönkretette. — Akit elbocsátott, az nem tudott el­helyezkedni. Felvette a harcot a konkurenciával is, elsősor­ban a Guerin-csoporttal. Pierre Louis Guerin, az egykori gyógy­szerész. aki a Lido és a Moulin Rouge birtokosa, szembe akart szállni Martinival, de az meg­fenyegette. Végül „fegyverszü­netet” kötöttek, ennek során Guerin megtarthatta ugyan hí­res mulatóit, de tovább nem terjeszkedhetett. Martini viszont egyre gyarapította intézményei­nek számát. 1960-ban Nachat Martini hir­telen meghalt — döbbenetesen stílusosan, fehér Cadillacjában, egyik mulatója előtt érte a szív­roham. Azzal számoltak, hogy az üzlet szétesik, özvegyét meg­támadt-: a különböző rendű és rangú Szíriái rokonság, a va­gyonból ráeső részt követelve. A végrendeletet azonban nem lehetett kétségbevonni, négy közjegyző előtt történt az alá­írása. A rokonság dolga végezet­lenül vonult vissza Aleppóba. Helene Martini pedig egyedüli örököse és jogutóda lett élhalá- lozott férjének, Az elvez érek lázadóba Következett az alvezérek lá­zadása. Mindazok, akik koráb­ban magúk is kisebb banda ve­zérek voltak, de azután Nachat Martininak behódoltak, jgye­tek lerázni az új főnököt. A fehér Cadillac dudája azonban ismét harsogott, mintha mi sem történt volna. S amikor Jules Farguest, az egyik rebellist „vé­letlenül” baleset érte, a többiek jobbnak látták a visszavonu­lást. Helene Martinit elismer­ték az „éjszaka királynőjének”* kegyetlenségével és céltudatos­ságával férje nyomába lépétt Ügy nyilatkozott, hogy meg akarja „reformálni” a Pigalle-t s környékét. Párizsnak erről a különös fi­gurájáról készült el a beveze­tőben már említett film, amely igyekszik, amennyire csak le­het, hű krónikása lenni a töss ténteknek. Martini és özvegye természetesen nem a saját ne­vükön szerepelnek benne, de művész legyen, aki nem ismer rájuk. A film tovább pereghet* de folytatódnak Helene asszony üzelmei is, a fények mögött az ő árnyéka húzódik meg. S a mulatók bejárata előtt, éjfél körül egy fehér Cadillac tül­köl, amihez a sarki flic (a pá­rizsi rendőr gúnyneve) szolgá­latkészen szalutál... 8. £ A LEGJELENTŐSEBB amerikai napilapok — köztük a New York Times is — vezéreik-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents