Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-20 / 16. szám
I ▼ífég proletárja?, egyesQTJefek! hím A MA&VAR. SZOC'AUtSTA MVWKÄSPÄRT RACS-K*SKV8W MC&VTEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Ara 60 fillér IMS. JAN. 8«, VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1962. évi népgazdaságfejlesztési terv teljesítéséről 1962-ben, a második ötéves tervidőszak második évében a népgazdaság egésze, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága — a terveknek megfelelően — Jelentősen tovább fejlődött. A nemzeti jövedelem — annak ellenére hogy a mezőgazdaság terméseredményeit az időjárás 1962-ben is kedvezőtlenül befolyásolta — az előzetes számítások szerint körülbelül 5 százalékkal növekedett. Az ipari termelés, a termelékenység, a kül- és belkereskedelmi forgalom a tervnek megfelelően alakult. Az eredmények elérését nagyban előmozdította az MSZMP nyolcadik kongresz- szusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny. Ipar A szocialista ipar termelése az elmúlt évben — mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1961- ben, ezzel kismértékben meghaladta az 1962. évi népgazdasági tervben előírt színvonalat és több mint 2 százalékkal múlta felül a második ötéves terv 1962. évi előirányzatát. 1962-ben ma ipar fő ágazatai közül a bányászat 4 százalékkal, a nehézipar (bányászat nélkül számítva) M százalékkal, a könnyűipar 5 százalékkal, az élelmiszeripar 8 százalékkal növelte termelését, AZ 1962- EV Sris bau kit kőolaj viUamosemergia acél hengereit acél alumínium csúcseszterga mosógép autóbusz ‘ televíziós vevőkészülék hűtőszekrény nitrogénműtrágya szuperfoszfát cement pamu tszövet gyapjúszövet cipő hús vaj sör Az 1962. ev végén és 1963 elején fokozódó szénfelhasználással a széntermelés és a szénbehozatal nem tartott lépést, ezért ez év elején a szénkészletek csökkentek és helyenként időleges szénellátási nehézségek léptek fel. 1962-ben — a tervnek megfelelően — 5,7 százalékkal nőtt az állami iparban az egy munkásra és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés. A munkások és alkalmazottak száma az állami iparban egy év alatt 3.3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán a termelés növekedésének 63 százaléka adódott a termelékenység növekedéséből. 1962-ben csökkent a termelési költségek szintje is, a csökkenés mértéke azonban ^ az előzetes számítások szerint — kisebb volt a tervezettnél. 19G2-ben az ipari anyag- és Termékkészletek tovább növekedtek. A növekedés mértéke Az ipar egészén belül továbbra is a gépipar és a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban: 1962-btn a gépipar 11 százalékkal, a vegyipar Ifi százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A gépiparon belül — az ötéves tervben kitűzött céloknak megfelelően — legnagyobb mértékben a szerszámgépgyártás, a híradástechnika és a műszeripar fejlődött. A három gépipari ágazat termelése együttesen 1962-ben 24 százalékkal volt több, mint 1961- ben és arányuk a gépipar egész termelésén belül az 1961. évi 20 százalékról 1962-ben 22 százalékra emelkedett. A vegyipar egyes ágazatai közül 1962-ben is a gyógyszeripar és a műtrágyagyártás termelésének növekedése volt a leggyorsabb: 1962- ben 35 százalékkal több gyógyszert és 18 százalékkal több műtrágyát gyártottak, mint 1961- ben. Nagymértékben fokozódott a műanyagok gyártása is, a hazai termelés azonban a szükségleteknek még csak kis részét elégítette ki. Az élelmiszeriparban az év folyamán különösen a húsipar (11 százalékkal), a baromfifeldolgozó ipar (10 százalékkal) és a konzervipar (12 százalékkal) termelése nőtt. Egyes fontosabb iparcikkek termelése 1962-ben a következőképpen alakult: [ TERMELÉS Mennyiségben Ax »el. évi termelés százalékában 28.7 millió torma 101,7 1.5 millió tonna 106,5 1.6 millió tonna 112,6 9,1 milliárd kwo 108,9 2,3 millió tonna 113,6 1.6 millió tonna 111,3 53 ezer tonna 103,3 335 db 105,6 215 db 117,2 348 db 120,1 S10 ezer darab 118,0 17 ezer darab 141,5 Í53 ezer tonna 107,0 424 ezer tonna 129,5 1.7 millió tonna 106,2 272,5 millió m1 106,4 13,9 millió m1 100,7 22.8 millió pár 98,5 122 ezer tonna 113,1 14,« ezer tonna 94,3 2.8 millió hl 101,2 azonban kisebb volt, mint 1961ben. Az iparvállalatok egy része az elmúlt évben sem fordított kelló gondot gyártmányainak korszerűsítésére, nem kellőképpen biztosította a bel- és külföldi keresletnek megfelelő minőséget és választékot. Mezőgazdaság — felvásárlás A mezőgazdaság 1962. évi eredményeit a késői kitavaszodás, a májusi fagy, a nyári aszály és az 1961. évi igen gyenge takarmánytermés kedvezőtlenül befolyásolta. A mezőgazdaság 1962. évi bruttó term úése ezért nem érte el a tervezett szintet, de némileg meghaladta az 1961. évit. A mezőgazdaság bruttó termelésén belül 1961-hez képest a növénytermelés eredményei viszonylag kedvezőbben alakultak, mint az állattenyésztésé. A növénytermelésen belül őszi búzából a termésátlag egy kát. holdra számítva 10,3 mázs.% egy hektárra számítva 17,9 mázsa volt, alacsonyabb mint a kimagasló 1961. évi, de magasabb, mint az azt megelőző évek bármelyikében. Az állami gazdaságok termésátlaga őszi búzából egy kát. holdra számítva 13,7 mázsa, egy hektárra számítva 23,9 mázsa volt Az ország őszi búza vetésterületének 43 százalékán nagyhozamú búzaíajtákat termeltek. A kukorica, burgonya, cukorrépa terméshozama 1962-ben magasabb volt, mint a kedvezőtlen termésű 1961-ben. Zöldségfélékből is több termett, mint 1961-ben. A szőlő- és gyümölcstermés — a fagykárok folytán — lényegesen kedvezőtlenebb volt, mint 1961-ben. 1962-ben egy kát. hold szántó- területre 127 kg, egy hektárra számítva 221 kg műtrágya jutott, 23 százalékkal több, mint 1961-ben. 1962-ben több mint 380 000 kát. holdat (220 000 hektárt), 65 százalékkal nagyobb területet öntöztek, mint 1961-ben. Az év folyamán 7700 traktort, 5100 traktorekét, 1100 arató-cséplőgépet és több más munkagépet kapott a mezőgazdaság. Az év végén a mezőgazdaságban mintegy 50 000 traktor volt. A fontosabb munkák gépesítési színvonala tovább emelkedett: az állami gazdaságokban a gabonaaratást teljes egészében, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben több mint háromnegyedrészben géppel végezték. Az év folyamán mintegy kétszer akkora területen telepítettek szőlőt és gyümölcsöst, mint 1961-ben. Az 1962 októberi állatszámlálás adatai szerint a sertések száma 7,8 millió volt. A szarvasmarha-állomány ugyanezen időpontban meghaladta a 2 milliót és lényegében ugyanannyi volt, mint 1961-ben. 1962-ben az összes felvásárlás — a tervbe« előirányzott 10 százalékkal szemben — 5 százalékkal haladta meg az 1961. évi szintet. Az összes felvásárláson belül a vágómarha-felvásárlás 7 százalékkal, a vágósertés-felvásárlás 22 százalékkal, a baromfi- felvásárlás 25 százalékkal, a zöldségfelvásárlás 24 százalékkal volt több, mint 1961-ben. 1962. évben gyümölcsből 33 százalékkal, borból 11 százalékkal volt kevesebb a felvásárlás, mint egy évvel korábban. 1962. évben a tej felvásárlás ugyanannyi, a tojásfelvásárlás 10 százalékkal kevesebb volt, mint 1961. évben. Közlekedés A közlekedési vállalatok 1962- ben kb. 215 millió tonna árut szállítottak és 18 milliárd árutonna-kilométert teljesítettek, ami valamivel kevesebb, mint amennyit a terv előirányzott. A teherszállítás teljesítménye 6 százalékkal, a távolsági utasforgalom 9 százalékkal volt több, mint 1961-ben. (Folytatás a 2. oldalonJ A NÉP JELÖLTJEI A kecskeméti járásban már csaknem befejeződtek a jelölő gyűlések. Fotóriporterünk egy országgyűlési képviselő, egy megyei, három járási és egy községi tanácstagjelöltet örökíteti meg Csík Antalt, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatóját jelölték országgyűlési képviselőnek a városföldiek. Képünkön Csík elvtárs dolgozószobájában rendezi a jelölő gyűlésen a választó- polgárok részéről elhangzott feszólalásokat. Kerekegyházán Dobos Erzsébet vezető óvónőt jelölték járási tanácstagnak. A jelölt — az óvoda népszerű Erzsi nénije — « délutáni pihenő ideje alatt a gyermekek álmát örsi. Jelölő gyűlés után készült felvételünk Jakabszálláson, a hót Borsós Györgyöt, a KISZ megyei bizottságának titkárát megyei tanácstagnak, Vörös Vilmost, a kecskeméti járási pártbizottság első titkárát járási tanácstagnak, Pólyák Mihályt, a község híres baracktermelőjét községi tanácstagnak jelölték. Képünkön a je» löltek Wolfordt Mihály községi népfrontelnökkel és néhány választópolgárral beszélgetnek. Tiszavári Dezsőnét, a Tiszakécske Községi Tanács V. Rí igazgatási csoportjának előadóját járási tanácstagnak jelölték. A jelölt mint a község anyakönyvvezetője, ottjártunkkor éppen egy ifjú párt esketett. Talán foglalkozásából ered a népszerű- téae?
