Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

t963. január 4, péntek Kecskemétiek a Rádióban FELNŐTTEK A.2E ISKOEAIPADBATÍ December 30-án, vasárnap délután a Magyar Rádió zenei osztálya a Kossuth-adón megemlékezett Kodály Zoltán 80. szüle­tésnapja alkalmából rendezett legjelentősebb hazai kórushang­versenyekről. A riporter megszólaltatta Vásárhelyi Zoltán érde­mes művészt — aki a két világháború között Kecskeméten meg­tartott Kodály-ós bemutatókról beszélt — és Nemesszeghy Lajos­áét, aki az Ének-Zenei Általános Iskola tevékenységéről, a vá­ros zenei életéről tájékoztatta a hallgatóságot. A Rádió bemu­tatta — többek között — a nagy zeneszerző Méz, méz c. alkotását is a Felsőfokú Óvónőképző Intézet Kálmán Lajos által vezetett énekkarának tolmácsolásában. A tápéi parasztlány, Tari Emma tehetségért néhány éve felfigyelt tanítómestere, Tápai Antal szobrászművész. A lány, s Szegedi Kenderfonógyár dol­gozója, rendszeresen foglalkozik azóta képzőművészettel, üzemé­ben, falujában több önálló ki­állítást rendezett. Most a gim­náziumot végzi és érettségi után a főiskolára akar jelentkezni. Képünkön: Rozi néniről, özv. Kónya Imrénéről gipszportrét készít Tari Emma. 1240 lassulója van a dolgozók általános Iskolájának Több mint 1700 hallgató a középiskolák esti és levelező tagozatain Kecskeméten tíz évvel ezelőtt még alig akadt jelentkező a dol­gozók általános iskolájába. Lé­pésről lépésre, kitartó, nevelő, felvilágosító munkával kellett meghódítani az embereket, fel­ébreszteni tudásvágyukat, és be­bizonyítani, hogy saját érdekük is. ha tanulnak és sokoldalúan képezik magukat. Az eredmény? Tíz év alatt 360 analfabéta tanult meg ími- olvasni 3600-an jelentkeztek a dolgozók általános iskolájába, ahol jelenleg 1240 dolgozó tanul. Legtöbbjük üzemi munkás, vagy a környező tsz-ek tagja. Míg ta­valy csak százan, az idei tan­évben 350-em jelentkeztek a ta- nyavilágbóL Egy kis összehasonlítás Érdemes figyelemmel kísérni a nők számának észrevehető emelkedését. 1956 előtt egy-ket­tő, 1956—57-ben 17—20 jelent­kező akadt. Tavaly már 250-en végezték el a VIII. osztályt. Egy évtized eredményeit ösz- szegezve nyugodtan elmondhat­juk: — nagyot lépett előre Kecskeméten a felnőttoktatás. Sőt, ma már ott tartunk, hogy az általános iskola elvégzése után mind többen kapnak ked­vet a középiskolákhoz. Több mint 1700-an tanulnak jelenleg az esti, vagy a levelező tagoza­ton. Legnagyobb az érdeklődés a közgazdasági technikum — 820 fő, — és az általános gim­názium — 530 fő — iránt, de sokan tanulnak még a techni­kumok különféle — gépipari, húsipari, ipari, mezőgazdasági stb. — tagozatain is. Kecske­méten összesen 3000 felnőtt ta­nul, s ez jóval magasabb az or­szágos átlagnál. Kecskeméti tanulságok Hasonló felmérés történt a tsz-ekben is. Itt a dolgozóknak csak egy kis része 40 éven alu­li, hiszen sokan dolgoznak a vá­ros üzemeiben. A tsz-ekben 25 százalék végzett nyolc általá­nost, a többség csak az V—VI. osztályig vagy még addig sem jutott el, magasabb iskolával mindössze 1 százalék rendel­kezik. A város területé® kb. 500 analfabéta él. Felkutatásukra, iskoláztatásukra nem vállalkoz­hat a dolgozók iskolájának igazgatósága. Lelkes szervező munkájuk ellenére a most meg­indult Oktatási évben belterüle­ten csak 25-en, külterületen pe­dig 10-en jelentkeztek alaptan­folyamra. Az alapismereti tan­folyam XI. évfolyamára pedig összesen 40-en iratkoztak be. Megnehezíti még a munkát a nagymérvű lemorzsolódás, kü­lönösen a tanyavilágban, de saj­nos, gyakran előfordul a város­ban is. Beindult az iskola pél­dául a Faipari Vállalatnál, meg is szűnt — lemorzsolódás miatt. Nagyfokú lemorzsolódás mutat­kozik a Parketta Vállalatnál is, pedig ezeknél a vállalatoknál sok a 16 éven aluli dolgozó. Ideje lenne minden vállalat­nál maradéktalanul betartani az 1961. évi III. törvény 3. pa­ragrafusát, mely szerint, ha az üzemben dolgozik olyan tanu­ló, aki még nem töltötte be a 16. évet és nem végezte él az általános iskola nyolc osztályát — ha nincs felmentése —, az is­kolába vissza kell küldeni. Ha pedig felmentése van, köteles rendszeresen részt venni a dol­gozók iskolájának tanításain. Jó példa kellene...I kumi felvételhez legalább két­éves nagyüzemi gyakorlati elő­képzés szükséges. Mivel a tsz- ek elsősorban saját embereikből szeretnék pótolni a szakember- hiányt, kétéves gyakorlattal rendelkező dolgozójuk azonban nincs, vagy csak nagyon kevés akad, jó volna — ideiglenesen — változtatni ezen a kissé me­rev előíráson. Nem ártana, ha a felsőbb ok­tatási szervek arra is engedélyt adnának, hogy a Kertészeti Technikum több osztályt nyit­hasson, mivel a jelen tanévben 128, főleg vidéki jelentkező kö­zül csak 60-at tudott a techni­kum felvenni. Jól beváltak a kihelyezett osztályok városunkban, ahol a kiadásokat a vállalatok viselik és az iskola így közelebb került a felnőttekhez. Szépen halad az általános és középiskolát vég­zettek számának alakulása is, de még jobb lenne a helyzet) ha a társadalmi szervek, isko­lák, üzemek, tsz-ek vezetősége még többet terme a meglevő hibák mielőbbi megszüntetése érdekében. Nagy fedadatok elvégzéséi várja tőlük az új esztendő. Se­gítségükre van szükség afcho^ hogy megszűnjék az analfabé­tizmus, kevesebb legyen a te- morzsolódás, minden dolgozó szerezze meg a műveltségét) szakképzettségét biztosító álap-g — majd magasabbíofcú képe­sítést Hat év után A TIT szabadegyetemének előadásai Ami nehezíti az előrehaladást Kéthetes ssOnet ötén folyta­tódnak a szabadegyetem elő­adásai. Január 8-án, kedden es­te 6 órai kezdettel dr. Kocsis Ferenc, as Élet és Tudomány főszerkesztője Élet és halál clm­Egy levél nyomán léért biks és mikor lesz ? ' Lapjuk december HM számá­ban jai okozta a zavart Kecs­kemét tüzelőellátásábanT** dro­me! cikk jelent meg. s abban ezt olvastam, hogy többek kö­zött az is okozta a hiányt, hogy m környező községek és falvak lakói a TŰZ ÉP-telepeken sze­rezték be szénszükségletüket. SS* eddig rendben is lenne. De miért nincs elegendő szén a megyeszékhelyen kívüli közsé­gekben, s mikor lesz? Ékre sze­retnénk sürgős választ kapni az tfftefcéfcawektfiL Felhő Jómét JÍ kérdésre a FMdiuflveiMzO- we*kezetek Bács-Kiskun me­gye! Központja Építő és Tüzelő csoportjától a következő választ kaptuk: A tdskunmajsai TÜ- ZÉP-telep december hónapban öszosen 4400 mázsa szenet ka­pott Eh a mennyiség a havi előirányzatot túlhaladta. Az egy-kétnapos hiányt a TÜZÉP- telepen csupán vagon hiány okozhatta. A vidéki telepekre a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak, hogy zökkenőmente- tesen érkeznek a szénszállítmá­nyok. Kiskunmajsára január­ban háromezer mázsa szenet, a hozzá való-fát,- valamint egy va­sas, kokszot irányi tanaik. mel tart előadást a filozófiai tagozaton. Csütörtökön, 10-én este 6 óra­kor Króh György zenetörténész, a Magyar Rádió Zenei Újságjá­nak szerkesztője Bartók és a modern európai zene című ér­tekezését hallgathatják meg az érdeklődők a TIT Móricz Zsig- mond utcai klubjában. Ugyan­ezen a napon, a pedagógiai ta­gozaton — a Felsőfokú Óvónő­képző Intézet nagytermében — A gyermek egészségének és testi fejlődésének alapvető feltételei című előadás hangzik eL Tíz év nagyszerű eredményei őrömmel tölthetnek el minden­kit. Nem volna helyes azonban, ha nem vennénk észre — bő­ven akad még tennivaló. A dol­gozók iskolájának igazgatója, dr. Búzás János elmondta, hogy felmérést végeztek az elmúlt évben a város 18 üzemében. Megállapították, hogy az üze­mi dolgozók közül csak 48 szá­zalék rendelkezik az általános iskola nyolc osztályával. Elnnél magasabb végzettsége van 13 százaléknak. Az analfabéták száma pedig őtven. Az utak találkoznak (Vaskúti jegyzet) hl A vezetők Bécs&ai JSaos a tanácselnök, higgadt, nyugodt ember, ö né­met ajkú. de előszeretettel fog­lalkozik a magyar anyanyelvű lakosság ügyeivel. Helyettese, Balassa Pál, viszont délszláv és sokat tesz a német anyanyel­vűek ügyében. A tanácstitkárnő pedig sarkadi származású. Bácska! Jánosnak két lánya van. Felesége magyar. Az egyik veje „szabályszerűen” német, de a másik veje székely fiú. s a két család közt mintaszerű jó kap­csolat van. Az új igazság itt már nemcsak elvi program, hanem behatolt az élet legmélyebb pontjára. Balassa Pálnak, az elnökhe­lyettesnek a fia feleségül vett egy mezőtúii telepes lányi A családban egyszerre beszélnek — hol így, hol úgy — magyarul vagy délszlávui. Az üyen vezetés eleve kizárja a személyválogatást. Ha netalán a mérleg az egyik oldalra bil­lenne, azonnal megvan a lehe­tőség az egyensúlyozásra. A „békés koegzisztencia" vas- kúti makettje ebből a szempont­ból mintaszerű, a laboratóriumi kísérlet eredménye itt is pozi­tív. S a társadalmi ellentét? Gyön­gébb, mint bárhol. Az egységes parasztság kialakítása azért könnyű, mert mindenki egyfor­mán alul kezdte. A bevándor­lók semmi nélkül jöttek, a leg­több őslakos is elvesztette ugyan­ekkor előző birtokát, .Visaant A tudásra, szakképzettségre egyre nagyobb szükség lesz kor­szerűsödő, fejlődő üzemeinkben. S ott, ahol még erre nem Jöt­tek rá a fiatalok, az üzemek vezetőinek, a KlSZ-bizottságok- nak kellene jó példával elől jár­niuk. Baj az — s különösen a tsz-eknél fordul elő — hogy a tagságnak szinte kötelezően elő­írják a továbbtanulást, ugyan­akkor a vezető beosztásban le­vők maguk nem érzik ennek szükségét. Akadályozza még — elsősor­ban a mezőgazdaság! szakem­ber-utánpótlás zavartalanságát — a felsőbb szervek intézkedése, hogy a mezőgazdaság technl­mindenkinek egyforma lehető­ség nyílt az újrakezdésre. Érdemes ebből a szempontból megfigyelni a tanácsfcitkáimő sorsát. Kilencen voltak testvé­rek odaát Békésben. Apja nincs­telen uradalmi cseléd. Így me­séli a sorsot: — Hirdették, hogy lehet te­lepülni. Üresen állnak a házak. Sokan útnak indultunk Mind nagycsaládosok Kubikosok, nap­számosok, gazdasági cselédek Apám itt szép házat és 12 hold földet kapott. Saját magunk urai lettünk — odaát még há­zunk se volt. Apám. s aJdk velünk jöttek, már 194 8-ben beléptek a szö­vetkezetibe. Anyámmal, s test­véreimmel. jaj, de sokat is dol­goztunk. Később lehetőségem nyílt a tanulásra. Mindig erre vágytam. Elvégeztem a nyolc általánost, majd a közgazdasági techni­kumba iratkoztam. Most vég­zem a negyedik osztályt. A testvéreim? Nos. négyen ál­lami gazdaságban dolgoznak Három lánytestvérem férjhez- ment Egyik nővérem Pesten A Bernard Shaw Pymaflunjfié bői készült musicalt My Csfer La­dy címen 1895-ben mutatták bei New Yorkban. A példádén kész- «asfltert aratott darabot batéal féB éven keresztül megszakítás nélkül játszották, amely így 2717 előadást ért meg éa 20 mülid dollárt jövedelmezett Lényege­sen többe*, mint amennyit Shatt, műved együttesen jövedelmeztek Nemrég került sor a* utolsó előadásra, melye* az évek során felhalmozott használati tárgyak árverése követett. A legtöbbet Ígérő 200 dollárt adott az em­lékekért. dolgozik elárusító egy bizomá­nyi áruházban, öten lakunk itt Ketten Pesten, egy Makón, egy pedig visszament Békésre. — És a mama? — Anyám „útközben” van». Sorra járja az unokákat, min­dig ott, ahol legnagyobb a szük­ség. Ír a nővérem, hogy nagy- mosás lesz. Jöjjön el segíteni) várják az unokák És anyám megyen... Ez az életrajz önmagában megmagyarázza, hogy SándaB Mihályné miért tud olyan ter­mészetes kedvességgé!, mindig lényegre tapintó találékonyság­gal mozogná a falu bonyolult problémái közt Az alföldi ma­gyar élet legnehezebb területé* ről jött, a Viharsarokban miméi den vihart átélt, de átélte a fel*’ emelkedés, a tanulás mindent-; erőt megfeszítő örömét és fé-Ú szültségét is. Tudja, hogv e& nemcsak neki. hanem a fal«; minden tehetséges, tanulni vágyai embere előtt is nyitva áll. s ess» az átélt múlt és megkűzdött je­len teszi alkalmassá a vezetésre Németh GáSttJ ) _. . ^ Jf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents