Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-18 / 14. szám
1963. Január 18, péntek 3. oMM A% útjelmők előre mutatnak 500 fős étkezde és korszerű aufőszenrz létesül, szolgáltató kombinát épül Kiskörösön, a megye első járási kisipari szövetkezetében Van kiút a seakadékbél Tapaszta átok a sóit! Rákóczi T erme.őszövsikezeibeti mint 10 millió forint értékű javítást-szolgál tatást éa lakossági építést végez as idén. Ha ehhez hozzávesz- szük az exportrendelésre készülő faipari gépek értékét, akkor a megye legnagyobb kisipari szövetkezetében a kedvezőbb tevékenységek képezik az össztermelés 25 százalékát. És miből teljesítik a többit? Faipari gépekből 8 millió forint értékű az eddigi rendelés. Az összes vas- és fémtömegcikk ára eléri a 32 millió forintot. Bútortermelésünk, 40 darab lakókocsi gyártása és 35 ezer darab bukósisak készítése pedig, fedezi a többi! — Szorgalom, szakmai tudás ezek szerint megvan az 50 millióhoz. De ilyen értékű termelés és szolgáltatás mellett, hogy érvényesül az az elv: áld többet ad, az többet is kapjon — kérdeztük az elnököt — örömmel közölhetem, hogy aa OK1SZ vezetősége jóváhagyta egy 500 dolgozó részére alkalmas üzemi étkezde építését. Ezt saját kivitelezésben készítjük a Műszaki Egyetem tervezőinek segítségévei. Ugyanitt egy korszerű autószerviz is épül az idén. A kettő értéke megközelíti a 2 millió 500 ezer forintot Ez már tény. Tervbe van véve emellett, egy szövetkezeti szolgáltató kombinát építése is. Az OKISZ, a Bács-Kiskun megyei KISZÖV, de a megyei tanács is támogatja ennek felépítését Kiskőrösön szintén házi kivitelezésben. Remélem, rövidesen ebben is megszületik a végső döntés, s az építést rövidesen megkezdhetjük. Azt hiszem, ez elég bizonyíték, hogy erőfeszítéseinket beruházással Is támogatják felsőbb szerveink. Sándor Géza Vastag hó alatt dermednék a gépek a solti Rákóczi Termelőszövetkezet majorságában. Tető, szín nincs fölöttük. Pedig a múlt évben szépen gyarapodott a szövetkezet gépparkja, minthogy a megszüntetett Solti Gép. állomásról jócskán kapott gépeket. Csupán az erőgépek száma 16-ra emelkedett A szövetkezet gazdái, akik közül sokan dolgoznak a majorságban, nem veszik észre ezt? De igen! Sőt, helytelenítik is a hanyagságot. Kifogásolja például Oleva József, az egyik sertés gondozó is. — De miért nem szól a vezetőségnek? — kérdezzük. Hallgatás a válasza. A szövetkezeti gazdák magatartására különben nem a közöny a jellemző. — Tíz év múlva is szeretnénk ezekkel a gépekkel dolgozni — mondják többen is. — De mi lesz így velük? Mi lesz, mi lesz? — « i kérdés gyakran elhangzik most a közös gazdaságban. És nem kicsi a bizalmatlanság a vezetőséggel szemben, és nem ok nélkül. A munkaegység 10—11 forintot ha ér, de azt már év közben megkapták előlegként S azt is tudják, hogy jóllehet, a múlt évben saját erőből semmiféle beruházást nem eszközöltek, mégis marad a tavalyi 1 millió 300 ezer forintos mérleghiány. Kétségtelen, a tavalyelőttről származó mérleghiányt nagyban előidézte az, hogy a 2300 hold közös szántó 200 holdján létesített kertészetben fúrt csők utakhoz a májusra ígért öntözőberendezést csak decemberben kapták meg. így a hatalmas befektetés ráfizetéssel járt, nem Ms mértékben az illetékes szervek nemtörődömségének következményeként is. A múlt évi gyenge takarmánytermés miatt részint az aszály, másrészt a rossz munkaszervezés okolható. A műtrágyát például kihordták ugyan a földek szegélyére, de nem szórták szét. Ennek következtében a 460 holdon termesztett árpa és a 250 hold kukorica termése — az itteni talaj egyébként jó minősége ellenére — nem lesz elegendő a 110 szarvasmarha, az éves összesítésben ezer sertés és a 3000 tojótyúk takarmányozására. Ezért a tsz-nek 12 vagon abraktakarmányra lenne szüksége. —- Venni kellene, de honnan? — tépelődnek a vezetők. S ha meg is veszik, az Arát miből fizetik ki? Hiszen a tervezettnél 300-zal kevesebb hízott sertést értékesítettek, s az átadottak súlya is a megkívánt mérték alatt maradt A heäyteÄe* nyozás miatt a tejtermelés is visszaesett hhee járult még, hogy a 65 holdon termett ikersoros szójabab teljes egészében tönkrement. A fűszerpaprikát százalékosan művelték, jó része mégis a földön fagyott, mert elszállítását nem szervezte meg a vezetőség. Az elnök, a 32 éves Török Imre nemrég lemondott. Tavaly az első fél évet elnökképző iskolán töltötte. Amikor visszatért teljes volt a felfordulás. Potó Gyula, a fiatal főagronómus jó szakember, de a munka szervezésében neki sincs gyakorlata. Molnár Andrásnak, az elnökhelyettesnek pedig nincs tekintélye és egyéb vonatkozásban sem áll tisztségének magaslatán. — Sok lényeges dolgot nem közöltek velünk — panaszolja a 70 éves örsi Gábor, a vezetőség egyik tagja. — Ha valami hibára akartuk felhívni az elnökbe» lyettea, vagy a párttitkár figyelmét, azt mondták rá: „Nem keB mindent észrevenni!" A vezetésben nem volt tehát összhang. Töméntelen a baj, de temaá» szetesen van kiút S megtették az első lépést ezen az úton. Elsősorban a munkai egyelem szilárdítására vonat, kozóan. A legutóbbi közgyűlésen elhatározták, hogy mindet* szövetkezeti gazda köteles rendszeresen részt venni a közös mun kábem. A határozat ellen vétők háztáji földjének a területét csökkentik, s nem kapják meg természetben a grhoruvjá- randóságukat sem. A zárszámadó közgyflMeen egyúttal új elnököt is választanak. Kurucz Józsefet, a sohl Szikra Tsz jelenlegi üzemgazdászát már hónapok óta hívják elnöknek a szőve rinn im« gazdák. — Nem hinném, hogy as éti személyem elegendő lenne ti körülmények megváltoztatásé, hoz — mondja, miután a kUA- tások felől érdeklődünk tőle. — De úgy hiszem, ha helyreállA» juk a szövetkezeti demokráciád és támogatnak a gazdák, ez M eredményeken is megmutatkozik majd. Az ösztönző módszerek alkalmazása, szervezett irányítás — ezek a céljaim. Reméltük, bogy a vezetők és a tagság közötti szakadékod amely az említett okok miatt jött létre, sikerül megszüntető! közös erőfeszítéssé! Hatvant DMA Több verseny győztese Néhány hónapja dolgozik Kecskeméten a cukráezüzemben D. Kovács Etelka tanuló. A szorgalmas és ügyes kezű kislány több kiállításon és versenyen nyert már első dijai. Többek között első lett egy nemzetközi bemutatón is, amit ac elmúlt év novemberében tartottak. Munkájával kiérdemelte a Szakma ifjú mestere elmei. Képünkön Etelka as Ízletes bécsi kockákat készíti. öles hó keríti a szőlős határt A téli csendben csak a fagy ropog. A halk beszéd is messze hallik. De bent az üzemben közel hajiunk egymáshoz, hogy értsük, mit is mond a másik, — olyan nagy a zaj a Kiskőrösi Vegyes Szövetkezet gépgyártó üzemében. Sorozatban készül itt a 600-as, 800-as szalagfűrész, meg az új gyártmányuk, a precíziós körfűrész. Előállítóik zöme a termelőszövetkezetben nevelődött. s ahogy a termelés fejlődik, úgy lesz itt mind több a vasasok száma. — Az útjelzők előre mutatnak — mondja act irodában Gárdonyi Herman elnök, aki egyben mint társadalmi pártmunkás, a járási pártibizottság Ipari osztályát vezeti. Ma már össztermelésünk kétharmadát a vasipari gyártmányok képezik, ■ dolgozóinknak a felét ezekben a szakmákban foglalkoztatjuk. Gond ftt te bőven akad a termelés folyamatosságának biztosításában. Tennivalóink nagyobb része mégis a többi szakmában adódik, hiszen a szövetkezeti összevonások után, a vasasok mellett közel húsz szakma mestereit és dolgozóit egyesíti szövetkezetünk. — Mit vár idén a Kiskőrösi Vegyes Szövetkezettől a népgazdaság? — Kereken 59 mflJJÓ forint termelési értéket, vagyis minden dolgozónktól 160 ezer forint értékű árut és szolgáltatást, hogy Kiskörös mellett, a Járás lakosságának Igényeit la kielégíthessük. Ez nemcsak szándéka, de feladata a vegyes szövetkezet dolgozóinak. Megyénkben ugyanis ők ismerték fel először, hogy a területi elv alapján szervezett járási szövetkezet, az első feltétele a gyorsabb ütemű fejlődésnek. Az átszervezés viszonylag rövid időt vett igénybe. öt szövetkezetét vontak itt össze a tagság közös akaratából. Ma már egy szövetkezetben dolgoznak a közös célért an Izsáki vegyes, a kiskőrösi cipész, a kiskőrösi szabó, a Ma- to&rOs! fodrász és a vegyes azö■i Hi I, i, if tartat. Összefogásukkal vált tehetősé hogy a tavalyi esztendőhöz mérten IS százalékkal növeljék n gyártott áruk értékét És még egy szám, ami ennél te többet mood: A KteMrM Vcgyee Saüveti- henet a Járón területén több Választópolgárok Vannak szavak, amelyekkel nehezen barátkozunk meg, ■ amelyek régi rossz emlékeket ébresztenek bennünk. így vagyunk ezzel is: választópolgár. Pedig nem a szó a hibás, hanem a hajdani tartalma, a kép, amelyet akarva-aka- ratlan néha még ma ia hozzákapcsolunk. Ilyenkor érezzük, milyen szegényes is a nyelv, hogy nem tud rögtön valami új, találóbb kifejezést alkotni megváltozott fogalmainkra. így hót élünk vele, míg el nem kopik a régi értelme, ■ új nemzedékünk tudatában teljesen ismeretlenné nem válik az, ■mire a felnőttek jó rész* ma még kénytelen emlékezni. Pedig nem is a választópolgárokkal volt baj abban az időben, hiszen azok — például az 1939-es Horthy-Magyar- erszágban — alig tették ki harminc százalékát az összlakosságnak. Szívesen szavazott volna — nem nyíltan, mint kellett —, hanem titkosan, a többi felnőtt honpolgár is, mert volt véleménye, szándéka, akarata — csak éppen választójoga nem, mert attól elütötte a különféle Mvételekkel telitűzdelt rendelet A cenzusok kiterjedt hálózata „szűrte” a választásra jogosultakat, s ezen a szűrőn a kétkezi munkások, egyszerű dolgozó emberek nagy serege nem csúszhatott át. Tízéves magyar állampolgárság, hosszabb ideig tartó egyhelyben lakás, hat elemi iskola, férfiaknál 26, nőknél 30 éves életkor — s a nyílt és burkolt megszorítások egész serege volt az a rosta, amelyet egyre szűkebb nyílással alkalmaztak a rendszer biztonságos uralma érdekében. Munka után vándorló kubikosok, munkanélküliek, a iskolát önhibájukon kívül el nem végzett emberek, a gazda jóvoltából gyakran helyet változtató sommások, cselédek, zsellérek nem nyilváníthattak véleményt a szavazásokon, s ha igen, abban sem volt köszönet. Hogy miért? Annak elmondására kicsinynek bizonyulna e cikk terjedelme, s másutt, mások el is mondták már. Ide talán csak annyit, hogy az országgyűlésben 1931-ben: nyolcvan- négy földbirtokos, 15 bankár, 46 állami főtisztviselő, s 19 magas rangú katonatiszt foglalt helyet „Egyik kutya, másik et>n — ahogy akkoriban mondták az (egyszerű emberek. Könnyen kínálkozna ezzel szemben az összehasonlítás, hiszen minden újságolvasó ember előtt közismert, hogy hat és háromnegyed millió szavazó járul az urnákhoz február 24-én az országban. Nem nehéz kiszámítani, hogy ez minden épkézláb és értelmes — magyarán szólva épelméjű —, becsületes — tehát bűncselekményből kifolyólag hivatali jogaitól egy időre el nem tiltott — tizennyolc éven felüli állampolgárt magában foglal nemre és társadalmi helyzetére, műveltségi színvonalára és egyéb körülményeire való tekintet nélkül. Nincs szükség cenzusokra, korlátozásokra, sem a nyílt szavazás leplezetlen és proíán terrorjára ahhoz, hogy egyöntetű és „akaratunknak” megfelelő legyen ez a választás. Nincs rá szükség, mert az ország, s a megye vezetői egyet akarnak a választópolgárokkal, a képviselők azonos célokért küzdenek választóikkal, a tanácstagok a lakossággal. S ez az érdekazonosság forrasztja egybe a nemzet színe- javát, ma már osztály kotlátok és megkülönböztetést Mentő származásbeS hátrányok nélkül. így nyer új értelmet a szó: választópolgár Bács-Kiskun megyében is. Megyénkben, ahol békességben és dolgos összefogásban élnek különböző anyanyelvű emberek, kommunisták és vallásos érzületű személyek, munkások és parasztok, egyszerű hivatali dolgozói* és tudós kutatók.., S az említett szóval kapcsolatos rossz emlékeink is így válnak lassan semmivé, elmossa őket az idő. Ahogy az út hosszát — amikor már száz kilómé^ tereket jutottunk előre — nem mérica* keljük folyton az első méterekkel, úgf törpül, zsugorodik össze az a hajdan» volt régi is, amit nem felejtünk, dti nem is rágódunk rajta őrökké. Hisz az út felfelé és folyton előre visz, * nekünk az a napfényes új a fontosabb — amiben ma és holnap élünk. S ha majd — megsokasodott jogainte* nál fogva — szavazópolgárként az ur» nák elé járulunk, erre, csakis erre az újra tesszük majd le a „voksot” — hogy az a másik, a feledésre ítélt, ne térhessen vissza soha többé. & Tm m m
