Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-09 / 288. szám
1962. december 9. vasárnap I. oldal Ügyes fiatalok Nagy Dénes és Benkovics József KISZ-fiatalok pár évvel ezelőtt szerezték meg a segédlevelet a Kecskeméti Faipari Vállalatnál. A kongresszus! versenyben vállalták, hogy kifogástalan minőség mellett, 1C5 százalékra növelik teljesítményüket. Jelenleg 106,5 százaléknál tartanak. Ez azt jelenti, hogy a Viki heverőbői Beváltak a hazai öntöző berendezések Megyénk mezőgazdasága az idén eddig 83 hazai és 43 külföldi gyártmányú öntözőberendezést kapott Termelőszövetkezeteink 50 hazai és 21 külföldi berendezéssel gazdagodtak. A hazai öntözőberendezések általában megfeleltek a követelményeknek. Üzembiztosak, és mivel a szükséges meghajtó erőt a közismert Csepeű-Diesel motorok szolgáltatják, a tarta- lékalkatrész-szükséglet biztosítása nem ütközik nehézségekbe, hiszen ugyanilyen motorokkal működnek a Csepel tehergépkocsik és az UE—28-as traktorok is. Az alkatrészekről szólva, inkább a nyomó-oldali tartozékok tekintetében volt fennakadás, ezenkívül a szivattyúk tartalék- alkatrészeinek a beszerzése okozott gondot. A gumitömítések — a berendezéseknek e viszonylag olcsó, könnyen előállítható, de nélkülözhetetlen alkatrészei — is alig-alig voltak beszerezhetők. Ami az üzemzavarokat illeti, különösképpen a külföldi öntözőberendezések motorjainál fordult elő gyakran hiba. A Man- nesmann-cég ezért kötelezettséget vállalt arra. hogy az öntözési idény befejeztével valamennyi berendezés főjavítását elvégzi, majd ennek megtörténte után újabb jótállási időt biztosít. A főjavítások lebonyolítását illetően a tárgyalások még folyamatban vannak. Valószínűnek látszik, hogy a főjavítások elvégzése céljából a cég szervizkocsijai a helyszínen keresik majd fel az üzemeltető gazdaságokat. Egy-egy hazai öntözőagregát négy, a fotelből pedig öt-hat darabot készítenek el egy műszakban. Segítik a termelőszövetkezeteket A Solti Állami Gazdaságnak az állattenyésztésben alkalmazott gépek javítását végző szerviz-állomása a megyei társgazdaságokén kívül a környező termelőszövetkezetek tehenészeteinek fejőberendezéseit, tejfeldolgozó gépeit is javítja. A gazdaság műhelykocsija rendszeresen meglátogatja a hartai és a solti közös gazdaságok tehenészeteit, s a szerelők a kisebb javítások elvégzésén kívül a gépi berendezések szakszerű üzemeltetésére !S megtanítják a tehenészeteket. Az elkövetkező években bővítik a szerviz-állomás hálózatát, s újabb szövetkeze« gazdaságokban javítják ki a szobán levő gépeket. Amíg jelenleg 5000, 1965-ben már mintegy 30 ezer szarvasmarha után végzik el ezt a munkát. Az állami gazdaság egyébként a téli hónapokban bemutatókat, tanfolyamokat szervez, amelyeken a szakemberei megismertetik a gépek helyes kezelését, alkalmazását az állat- gondozókkal. ára különben — a tartozékokkal együtt — mintegy félmillió forint; az importberendezéseké pedig az egymilliót is megközelíti. Ez az összehasonlítás is arra késztet, hogy 1963-ban a lehetőségekhez képest hazai gyártmányú berendezéseket üzemeltessünk. Az alacsonyabb beszerzési áron kívül nem utolsósorban jelentős körülmény az is, hogy így a berendezések garanciális javítását is könnyebben lehetne megoldani. Ezzel kapcsolatban az AGROKER már javaslatot is tett felügyeleti szervének. J. T. Félezer hízott sertés Állandóan bővül a második esztendeje gazdálkodó szalk- szentmártoni Hunyadi Termelő- szövetkezet majorja. A többi között saját erejéből és állami hitelből két sertésfiaztatót és négy hizlaldát is építettek, amelyekben jelenleg 480 hízót és 40 anyakocát tartanak. Év végéig a tervezett 360 helyett félezer hízott sertést adnak át — egyenként 115 kilogramm átlagsúlyban — az Ál- latforgalmi Vállalatnak. A jövő évi hízó-alapanyagról is gondoskodtak már, mégpedig a saját sertésállomány szaporulatából. Éppen mondta Bözsike, van eladó kukoricájuk, gabonájuk, szalonnájuk. Azelőtt sokszor azt is úgy vették. Bözsike fejni jár a tsz-be, az ura pedig takarmányom Tavaly zárszámadáskor kilenc, vagy tízezer forintot kaptak, pedig ezenkívül minden hónapban munkaegységenként tíz forintot vettek fel előlegbe. Azóta van rádiójuk, bepucol tatták a házukat, most meg a lányuk lakodalmára készülnek... Aztán — talán attól tartva, hogy túlságosan is rózsaszínűnek festi a kisszállási világot közbeszúrta Tóthné, hogy azért akadnak ma is, akik jajgatnak, hogy így. meg úgy a tsz, túl korán kezdődik a munka, mintha egyéni korukban délben keltek volna. Aki azonban dolgozik annak van is. S máris előhozakodott egy másik példával. Az idős Üveges Feri bácsi valamikor fehér- kesztvűs urasági inas volt. Most kapja a tsz- nyugdíjat. de azért családi művelésre öt hold kukoricát és két hold répát is vállalt. S 76 éves létére olyan virgoncán száguld a kerékpárján! A felesége közben a Petőfi Tsz-nek is besegített a hagyma szedésben Van eredménye: tizennyolc- éves Rózsika lányuknak megvették a bútort és „fiatalítják” a magukét is. — Art mondja nekem a múltkor Feri bácsi — folytatia Tóthné — szomszédasszony, aki ma jajgat. annak büdös a munka!... És hogy a mi előreh a1 adásunkról is mondjak valamit: két éve vagyunk a tsz-ben. Azóta vettünk e?v szobabútort. bővítettük a házat egy üvegessel, van rádiónk és ki gondolta volna, hogy még írógép is kerül a házhoz. A nagyobbik lányomnak vette az uram 2800 forintért. Merthogy gép- és gyorsíró iskolába jár __A kisebbik most nyolcadikos. ki tűnő tanuló. Azt szeretnénk, ha belőle meg ag- ronómus válna. Az apja legalábbis nagyon biztatja rá, mert kell a szakember a tsz-ben... Lámcsak, milyen következetes a tsz-ért „halni kész” tanácstag papa! A közösre gondol akkor is. ha leánya jövőjéről, pályaválasztásról van szó. S hogy a kislányokra terelődött a szó, így folytatja Tóthné: — Tudia. olyan sokszor eszembe jut. mennyire más az életük a mai gyerekeknek! Alig nőnek ki a pólyából, máris csupa nylon holmikban járnak, mégis sokszor panaszkodnak. És mintha mese volna, úgy hallgatják, ha az ember a maga gyerekkoráról, a hajnalhasadástól szürkületig tartó napszámról, vagy egy akkori fiatalos csintalanná <?ért járó bérlevonásról beszél... — De hogy is értenék!’ — mondja kis szünet- nyi gondolkozás után. — Hiszen ők már másféle világba születtek. . Megváltozott az élet Kisszálláson. És közben átformálódnak maguk az emberek is. Miközben a jobb megé1 hetesért munkálkodnak, nyitott szemmel lámák, személyes Déldájukon érzékelik a tegnap és a ma közötti különbségeket. S hogy így van. abban naev a részük a Tóth Gyuláné- hoz hasonló ..háztáii felelősöknek”, akik, miközben szorgalmukkal le’rm^nves^m'ikkel és asz- szonvi szívük egész melegével szinte észrevétlen hasznosítják magukat, szintén a közösségért fáradoznak. Ferny Irén Káros szemlélet A technológia a tartalékok „királynője”. Vagyis, ha a régi termelési módszert újra cseréljük fel, különösebb beruházás nélkül egy-egy terméket az eddiginél rövidebb idő alatt, tehát olcsóbban állíthatunk elő. A megyei pártértekezlet beszámolójában is sok szó esett erről a fontos tennivalóról, s hogy nem ok nélkül, azt néhány példával bizonyítjuk. A Kecskeméti Faipari Vállalatnál a bútorok szögelését időt rabló módon kézzel végzik, holott egy kárpitszegező pisztollyal percenként hatvan darab szöget .udnának elhelyezni akár a legkeményebb bükkfába is. A Kecskeméti Autójavító Ktsz-nél néhány gyártmány előállítását ugrásszerűen tudnák növelni, ha a kézi munkafolyamatok egy részét gépesítenék. Másutt a nyersanyagok és a készáruk utaztatása drágítja meg a termelési költségeket. A korszerűtlen termelési módszerek alkalmazásának jó része van abban, hogy megyénk üzemeiben ez év kilenc hónapjában a termelés növekedésének csak 17 százaléka származott termelékenység emelésből, a többit a létszám növelésével értük el. A régi technológia megszokott, ezért természetesnek és jónak tűnik a műszaki és fizikai dolgozók előtt. Pedig világszínvonalat megközelíteni, illetve elérni elmaradt, korszerűtlen technológiával gyártott termékekkel nem le-3 hét. Ezért van nagy jelentősége az üzemek közötti tapasztalat- cseréknek. E téren példamutató munkát végez a Bajai Ruhagyár. Nemcsak a testvérvállalatoknál, hanem a külföldön tapasztalt új, a termelést gyorsító, olcsóbb módszereket gyorsan alkalmazzák. Hasonló törekvésekkel találkozunk a Bajai Gyapjúszövetgyárban, a Bajai Villamosipari Vállalatnál és még néhány helyen. Az új technológiák bevezetését több helyütt helytelen szemlélet akadályozza. Azt hangoztatják: ami másutt jó, az «rá biztos, hogy nálunk is megfelel. Távol áll tőlünk az általánosítás. Egyet azonban hamr <- zunk: másoktól mindig valami jót tanulni. Sok bel t gyakorlattá merevedett a -t említett szemlélet. Enne'- vekeztében a tapasztala* -s re küldött újításoknak elea - sző hányadát fogadják el, vesztik be, legtöbb esetben azon'von az íróasztal valamelyik fiókjába süllyesztik. Bátorságot, kezdeményezőkészséget, előrelátást, következetességet követel az új termelési eljárások alkalmazása a gazdasági élet kulcspozíciójában tevékenykedőktől. Egy pillanatra sem feledhetik: korszerűbb gyártmány korszerűbb technológiát, technikát követel. V. K. 30 tonna könyv terven felül A Bács-Kiskun megyei Nyomdaipari Vállalat éves tervében eredetileg 12 millió forint értékű áru előállítása szerepelt. Év közben azonban új üzemtelepek szervezésére, új gyártmányok bevezetésére került sor. Ezzel egy időben 16 millió fo- rint értékben hagyták jóvá a nyomda termelési tervét. A Petőfi Népében már hírt adtunk róla, hogy a munkaverseny pezsdítő hatására nyomdászaink a VIII. kongresszust az éves terv teljesítésével köszöntötték. Most a vállalat újabb felajánlásáról értesültünk. December végéig több mint 2 milliá forint értékben 30 tonna köny* vet és vegyes nyomtatványt állítanak elő terven felüL Pa»- suth László: Esőisten siratja Mexikót című regénye már elkészült 32 ezer példányban. Ea egyben afféle jubileum is, hiszen a vállalat fennállása óta ilyen magas példányszámban még nem készült könyv Kecskeméten. Horváth Béla Végkor című verseskötete és Radnóti Miklós összes versei ugyancsak a könyvesboltokba kerül az ég vége előtt »QOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO» Feri bácsi, meg az istrángok — Feri bácsiii! — hangzik a kiáltás a tassi Petőfi Termelőszövetkezet irodaházának verandáján. — Megyek már, megyek! — ugrik fel 64 éves korát meghazudtoló, fiatalos fürgeséggel a szövetkezet raktárosa, Horváth Ferenc. Ez a jelenet naponta tucatszor ismétlődik. Hol a fogato- soknak, szerelőknek, hol meg a bognároknak van szükségük valamire. Ilyenkor Feri bácsi máris indul az ő furcsa „birodalmába”. Tarka dobozok, vasak, szögek, csavarok, legalább 50 féle változatban, egyéb szerszámok, kannák, zsinegek, kötelek, istrángok találhatók itt. Mi minden kell egy szövetkezetben! De Feri bácsi nagyon iól eligazodik itt, úgy ismeri a csavarokat, hogy a szerelők se jobban. Igaz, két éve „űzi” ezt a foglalkozást, vagyis amióta a szövetkezetbe lépett. Most az egyik fogatos lép a raktárba. Kezében szakadozott istrángok. Átnyújtja Feri bácsinak, aki pár percig szakértő szemmel mustrálgatja, aztán így szól: — Nem lehetne ezt még megjavítani? — Nem — szól amaz. — Tél- msén szétszakadt. Hiába toldanám össze, a deres úgyis széttépné. — Nem bánom, adok újat — így a raktároa —, de jobban *9* gyázz rá! A fogat« elégedetten távozik* Feri bácsi pedig bizalmasan ezt mondja: — Tudja, ravasz emberek ezek a fogatosok. Nem szívesen javítják a szerszámot. Ha egy kis hiba van rajta, már eldobják. Azt is tudják viszont* hogy jól megnézem a használtat, mielőtt újat adnék. Visszatérünk az irodába, s ott folytatjuk a beszélgetést, örömmel meséli, hogy nemrégiben tíz napot üdült Harkány- fürdőn. A járásból huszonhármán voltak ott, szövetkezeti gazdák. Nagyon jól esett neki a pihenés. Megkérdem: küldött-e képeslapot az itthon maradottaknak? — Bizony, minden irodistának küldtem. A szövetkezet fiatal kertésze* Márton Sándor lép mellénk. Ő helyettesítette Feri bácsit a távolléte alatt. Kezében képeslap. — Nekem is küldött — m* tatja, s a lap hosszúkás betűvel rótt szövegére mutat. Elolvasom: „Üdvözöl Feri bátyád. Az istrángokra vigyázz!” Lám, még az üdülés a laté sem feledkezett meg a raktáré rosi gondokról. H. Q»
