Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-08 / 287. szám

1962. december 8. szembaj

I oldal

igény

a helyi iparral szemben, hogy a lehetőségekhez mérten, mind többet igyekezzen kielégíteni a lakosság egyre növekvő javító-szolgáltató rendeléseiből. Jelentős rész hárul e feladatokból a kisipari szövetkezetekre. A KISZÖV vezetősége ezek ismeretében alakította az 1962. évi termelés és szolgáltatás feladatait: A szövetkezeti ipar 490 millió forintot érő termeléséből, az idén már több mint 130 millió forint a lakosságnak végzett munka értéke.

Tíz hónap tapasztalatai alapján általánosságban elmondhatjuk, hogy a kisipari szövetkezetek többsége, a szolgáltató fiókhálózat növelésével, figyelmesebb, gyorsabb és minőségileg jobb munkával, megfelelő kapcsolatot épített ki a lakossággal. Ennek tulajdonítható az az örvendetes jelenség, hogy egész sor szövetkezet a párt- kongresszus tiszteletére teljesítette a szolgáltatások éves tervét.

Nem ünneprontás azonban arról írni, hogy e kedvező eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek számos kisipari szövetkezet javító-szolgáltató tevékenységének alakulásával. Jórészt nekik tulajdonítható, hogy az év utolsó hónapjában elég sok a pótolni való, hogy a szövetkezeti ipar részleteiben is teljesítse a szolgáltatások 1962. évi tervét. A lakossági javításoknál mintegy 10 százalék a lemaradás. Gondot okoz, hogy közel 4 millió forint értékű munka hiányzik a lakossági építőipari tervek teljesítéséből.

Pótolni való tehát bőven akad. Az adós szövetkezetek egy részénél tapasztalható is erőfeszítés. Nem tagadjuk, hogy az építőipari szövetkezeteknél a lemaradás egy részét magyarázza az első évnegyed kedvezőtlen időjárása is. Az év első tíz hónapjának munkáját értékelve és a lemaradás okait vizsgálva, azonban másra is figyelmeztetnek a számok. Ez pedig: a hibás szemlélet és a vezetés gyengesége. íme, a példa:

A szövetkezeti ipar adósságának csaknem a fele öt szövetkezetei terhel. Nézzük őket sorjában! A Bácsalmási Vegyesipari Szövetkezetben, a Kis- kunmajsai Fa- és Építőipari Szövetkezetben és a Tiszakécs- kei Építőipari Szövetkezetben sok baj van a vezetéssel, a műszaki irányítással Kiskunhalason a Fa- és Építőipari Szövetkezetben hosszú ideig nem egyeztek a vezetők. Ezért nem véletlen, hogy e helyeken gyűlt össze a legtöbb adósság. A Jánoshalmi Vegyes- és Építőipari Szövetkezetben pedig a belenyugvást, a lehetőségek keresése helyett a magyarázkodást kell bírálni.

A megye szövetkezeti iparának sokrétűségét tekintve nem törekedhettünk teljességre. Szeretnénk azonban remélni, hogy cikkünk így is szolgált egy tanulsággal: A javítások-szolgál- tatások tervének részleteiben való teljesítéséhez nem elég egyes szövetkezetek jelentős túlteljesítése, ha mások ezt harmadrangú feladatnak tekintik.

Sándor Géza

Süidősz állás

Elkészült a tlszakécskel Béke Termelőszövetkezet 300 férőhelyes süldőszállása. A cseréppel fedett, magtárpadlásos, téglafalú létesítményt a szövetkezet saját kőművesbrigádja építette, s Dániából származó fehér és angol kornvall sertések választási malacaival „népesítik” majd be.

Képünkön Zoboki István építési brigádvezető Németh Béla segédmunkással — közvetlenül az épület átadása előtt — az egyik kifutó ajtaját illeszti a helyére. (Pásztor Zoltán felvétele.)

A% első névadó ünnepség

Soltszantimrén december elején tartották meg az első névadóünnepséget. A községi tanács házasságkötő termét erre az alkalomra rengeteg fehér virággal díszítették fel. — Baglyos György, a KISZ járási végre hajtó bizottságának munkatársa és felesége, aki a járási tanács mezőgazdasági osztályának terv-statisztikai előadója, valamint a névadó anya, Bencsik Veronika az anyakönyvvezető előtt letette a fogadalmat, majd a jókívánságok elhangzása utáni az újszülött ifjabb Baglyas Györgyöt a községi tanács dolgozói. a KISZ-szervezetek és az úttörők értékes ajándékokkal halmozták el. — A község első névadóünnepsége pezsgős pohárköszöntőkkel ért véget.

Mezővári József

Jól jövedelmez

Magas színvonalú gépesítés — jól szervezett munkavédelem

Tapasztalatcserén az NDK-ban

A kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezetben az idén kevés híján 30 ezer gyöngytyúkot neveltek és értékesítettek, átlagosan egy kiló húsz deka feletti súlyban. Egész nyáron folyamatos volt a szállítás. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat vette át az ízletes húsú, külföldön is nagy keresletnek örvendő baromfit, s kilónként 27 forintot fizetett a szövetkezetnek.

Hogy hasznos ez a vállalkozás, azt már az elmúlt év Is bebizonyította. Ekkor kezdték meg ugyanis a félvad szárnyasok nagyüzemi tenyésztését. Nyolcezer gyöngyöst neveltek, és adtak át szerződésre. A módszerek tanulmányozása, s a tapasztalatok elsajátítása révén az idén már valóban komoly méretűvé vált a gyöngyösfarm gyarapítása. Az idei tojáshozam meghaladta az 50 ezret.

A számítások szerint az eddigi átadott gyöngyösök után kilónként 14 forint a tsz tiszta- jövedelme.

A gyöngyös egyébként rendkívül igénytelen jószág. Csupán

5—6 hetes koráig van vele gond: különösen a hőmérsékleti változásokra érzékeny. A megerősödött fiatal szárnyasok a továbbnevelőbe kerülnek, ezer-kétezer darabos turnusokban. A közös gazdaság nyolc majorságában van a szállásuk, amely célra bármilyen énület felhasználható. A gyöngyösök, az átadási súly eléréséig, minimális mennyiségű szemestakarmányt kannak. Fő tánlálékuk: a szántóföldeken található bogarak. S itt jelentkezeik a gyöngyös másik, szintén jelentős haszna.

Az idén a tsz-ben kétszer ötezer férőhelyes csibenevelőt ..üzemeltetnek”, és ezenkívül egy ezer férőhelyes tolóházat is. Jövőre bővítik a nevelőteret, hiszen most már 2000 darabból álló törzsállományt hagynak meg. Más tsz-ek részére is szándékoznak átadni törzsállományt.

Az előnevelő négy gondozója és Sági Pálné baromfifelelős, jövőre a súlygyarapodás után már prémiumot is kap.

H. D.

Közelmúltban a Könnyűipari Minisztérium tíznapos ruhaipari tapasztalatcserét szervezett a Német Demokratikus Köztársaságba. A KGST keretében létrejött tanulmányúton részt vett a Bajai Ruhaüzem több szakembere, illetve kiváló dolgozója is. Miklós István igazgató vezetésével. Hazatértük után, vele beszélgettem élményeikről, tapasztalataikról.

Korszerű technológia

— Tíz nap alatt, legtüzeteseb- ben az auerbachi és lösnichi fehérneműgyár, valamint a TEX- T1MA Gépgyár munkáját, gépeit tanulmányoztuk — mondotta Miklós elvtárs, majd elismeréssel szólott a gyárak korszerű technológiáiéról, a példás munkafegyelemről, s a textilfeldolgozóipar gépparkjának fejlettségéről.

— A különböző munkafolyamatoknál bátran alkalmazzák a kéttűs gépeket, és sok gyorsvarrógép (percenként négyezerkétszáz Öltés) segíti üzemeikben a gazdaságosabb termelést. Szervezési kérdésekben pedig, különösen az áruk minőségi ellenőrzésénél és a vállalati géppark karbantartásánál szereztünk új tapasztalatokat. A minőségi el- ’enőrzést például a textilgyáraktól és a fehérnemű gyáraktól teljesen független állami szerv végzi, a mi viszonyainkhoz kénest. egészen minimális létszámmal.

Prémium

Miklós elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy a gépek karbantartásánál is következetesen alkalmazzák az anyagi érdekeltség élvét. Minden varrodai munkás a saját gépét gondozza. E munkáért — hibapontjaik arányában — 5-től 20 százalékig orémiumbain részesülnek. Ez a módszer bevált az NDK-ban. Jelentősen növekedett a gépek és alkatrészek élettartama.

Beszélgetésünkbe később bekapcsolódott Hegedűs András főműszerész és Mayer András villanyszerelő, aikik szintén sok

hasznos tapasztalattal étrkeztéÖ haza az NDK-ból. ElmondtálB többek között, hogy a magas színvonalú gépesítés mellet* nagy gondot fordítanak a német fehémeműgyárakban a munka* védelemre. A vágószabás zoö szalagkéses motorjai például olyan védőkészülékkel vannak felszerelve, melyek segítségével teljesen megszüntették a nálunk még gyakran előforduló kéz- és ujjsérüléseket.

— Sokat kísérleteznek, jól mű. ködnek újítóik, és szívesen átveszik a KGST-országok fejlettebb munkamódszereit — közölte Hegedűs András főműsze- rész. — Ott jártunkkor indítottak be az auerbachi fehérneműgyárban egy szovjet „Mitrofanov”1 rendszerű gyermeking-gyártő gépsort, melytől a vezetők, előzetes számítások szerint. 25—3« százalék termelékenység-emelkedést várnak. A lösnichi gyárban pedig csupán a harmadik negyedévben — magyar pénzre átszámítva — egymillió forint megtakarítást eredményezett aa ű j í tómozgalom.

Automata gépek

— Tanulmányútunk utolsó napján a leipzigi „Ringhaus' termeiben alkalmunk volt meg* tekinteni a KGST keretében rendezett újító és gépkiállítás* — veszi át a szót Mayer elv« társ. — Itt több NDK-gyártmá- nyú ruhaipari autamatagéppel ismerkedtünk meg. De jóleső) érzés volt. hogy maigyar kollegák munkáját is láthattuk a kiállított tárgyak között. Sikerre* szerepeltek a kiállításon a szegedi és a békéscsabai ruhagyár újítóinak gépei, berendezései.

— A hasznos KGST-tapaszta*

latcsere befejezéseként a TE3CJ TIMA Gépgyárban vendégeskedtünk — mondotta még d Miklós István igazgató. — A Iá-, tottak mellett, ennek külön hasznaként, több gyakorlati út* mutatást Is kaptunk a korábban tőlük vásárolt Warion-sza- 1 a trendszerű gépsor karbantart tására.

Tart Sándor

Á műhelyvezető gondja — a közösség gondja

Szabó Jenőnek, a mélykúti tsz-közd gépjavító műhely vezetőjének élete a gépek között telt el. Harminckilenc éves, és két évtizede dolgozik a szakmában. Ipari tanulóként a Ganz-Vagonban kezdett a gépekkel ismerkedni, majd gépésztechnikusi képesítést nyert. Volt szakelőadó és állami gazdasági gépműhelyvezető. Ez év elején vette át Mélykúton a tsz-közi műhely vezetését.

Munkaköre igen szerteágazó. Nemcsak a szükséges apróbb javításokat végzi azoknak a szerelőknek a segítségével, akiket a tsz-ek melléje adnak — sajnos, a társulásra lépett hat tsz- ben igen kevés ezeknek a száma —, hanem a közel 40 darab termelőszövetkezeti gép rendszeres karbantartásának gondján kívül az üzemanyag- és alkatrészbeszerzés is őrá hárul.

— Tegnap például — sorolja — csapágy és ékszíjtárcsa beszerzése végett a megyeszékhelyre kellett utaznom. Hajnali fél négykor keltem, s miután Kecskeméten eleget tettem a oiegbizatásnak, nyomban tovább itaztam Pestre, ahol kuplung- fárcsát vásároltam.

Meg voltunk róla győződve, hogy a heti két-háromszori utazgatások céliára a műhely- vezetőnek legalább egy motor- kerékpár a rendelkezésére áll. Annál jobban elámultunk, amikor kiderült, hogy csupán egy női kerékpárja van. Ezen jut él — ha eljut a vendégmarasztaló mélvkúti sárban — a tsz-ek javításra szoruló gépeihez. Alkatrészért. üzemanyagért pedig rendszerint vonattal megy.

— Ha nagyobb, súlyosabb alkatrészt szerzek be — veszi át újra a szót —. előfordul, hogy autóstoppal hozom haza, vagy szeméi vpoggyászként adom fél a vasúton.

Amikor a munkaideje felől érdeklődtünk, elmosolyodik:

— Van, amikor éjfélkor is felkeltenek egy-egy sürgős javítás elvéezése vagy alkatrész pótlása céljából. Nem egyszer hajnali „randevút” beszélek meg valamelyik traktorossal, nehogy a gépnek állnia kelljen. Este pedig csak igen ritkáin tudok időben hazamenni.

A termelőszövetkezetektől a tulajdonukban levő gépek számának arányában kapja a mun- kaegvséget, s ezenkívül állami dotációban is részesül.

Az eddigiek élénken mutatják, hogy a gépjavító műhely vezetőjének, de magának az életrevaló tsz-közd vállalkozásnak is sok, megoldásra váró nroblémáia van. Szabó Jenőnek mindenekelőtt szakképzett segítőtársakra, a jelenleg még gvakori beszerző körutakhoz pedig m“<zfelo.iő iárműre van szüksége. Persze, ezeknek az utazgatásoknak a száma nyomban too- vesebb lenne, ha megfelelő mű* helyt és raktárt tudnának létrehozni. Most szűk, nem megfelelő helyiségekben, jobbára kovácsműhelyekben javítanaks Tárgyalások folynak ugyan a gépállomással egy régebbi műhelyépület átadására, érdemi döntés azonban az ügyben mindeddig nem született.

— Nem akarunk mi gigantikus, hipermodern szerelőcsarnokot, mindössze a legszükségesebb javítások elvégzésére alkalmas helyiséget, ahol a gépek ápolásának, javításának, illetve a raktározásnak a feltételei megvannak.

A termelőszövetkezetek anyagi erejének a felsőbb szervek se- gítőkészségével kell párosulnia ahhoz, hogy célkitűzésemke* megvalósíthassuk, s a közös gazdaságok gépesítésének ügyét előbbre vihessük — ez a műhelyvezető véleménye isMi a magunk részéről id bízunk abban, hogy Szabó Jenő

mielőbb megfelelőbb körülmények között dolgozhat majd a község tsz-einek javára, am©» lyek vezetői, tagsága munkájával elégedettek, s tudjak, hogy ha még jobban maga mögött érzi a támogatást, szaktudásából még többet ad majd á közösségnek.