Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-08 / 287. szám
1963 február 24-re tűzték ki az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását XVII. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Ara 60 fillér 1962. DEC. 8, SZOMBAT A 2 Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1963. február 24-re kitűzte az országgyűlési választásokat és a tanácsok tagjainak általános választását. Az Elnöki Tanács megállapította a fővárosi, a megyei és a megyed jogú városi választó kerületek számát. Rendelet az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A kormányrendelet első fejezete a választási szervekre vonatkozó rendeletekkel foglalkozik. A választásokat különböző szintű választási szervek bonyolítják le. Az országos választási elnökség tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelöli ki és az országos választási elnökség tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsa előtt esküt tesznek. 1963. január 2-án a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és községben választási elnökséget kell alakítani. A tanácstagok választásának levezetésére 1963. január 2-án tanácsi választókerületenként választókerületi bizottságokat kell alakítani. A bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megfelelő helyi szerve jelöli ki és közli az illetékes tanács végrehajtó bizottságával. A választókerületi bizottság látja el a tanácstag megválasztásával kapcsolatos teendőket. A kormányrendelet ezt követően szavazókörök kialakításáról és szavazatszedő bizottságok megalakításáról intézkedik. A kormányrendelet második fejezete a jelöléssel, az ország- gyűlési képviselők lajstromának összeállításával és tanácstag-jelöltek bejelentésével foglalkozik és ismerteti az országgyűlési választókerületeket. A választásokat jelölés előzi meg. Az egyes tanácsi választókerületek lakossága, a tömegszervezetek, továbbá az üzemek, gépállomások, állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a hivatalok és intézmények dolgozói, valamint a fegyveres erőknél szolgálatot teljesítők 1963. január 10 és 29 között gyűléseket tartanak, amelyeken javaslatot tesznek az egyes képviselőjelöltekre, illetőleg tanácstagjelöltekre. E gyűléseket a Hazafias Népfront helyi szervei, a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével szervezik. A kormányrendelet harmadik fejezete a szavazásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A választási elnökségek 1963. február 12-én választási hirdetményt tesznek közzé, amely tartalmazza a szavazókörök sorszámát, valamint a szavazó helyiségek pontos megjelölését is. A választási hirdetménnyel egyidejűleg a vá- 'asztási elnökség falragasz útján közhírré teszi az ország- gyűlési választókerület lajstromát és az illetékes választási elnökség a tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, foglalkozását és lakcímét. A szavazás a választás napján 7 órától 20 óráig tart. Ha a névjegyzékbe felvett választók valamennyien szavaztak, a szavazatszedő bizottság 20 óra előtt is lezárhatja a szavazást. A kormányrendelet negyedik fejezete a választási eredmények megállapításáról, kihirdetéséről, a képviselők megbízó- leveleinek kiadásáról, ötödik fejezete a pótválasztásokra vonatkozó rendelkezésekről, hatodik fejezete pedig a választásokkal kapcsolatos vegyes rendelkezésekről intézkedik. Kormányrendelet a választók névjegyzékének összeállításáról A jogszabály kimondja, hogy a választásra jogosult állampolgárokról úi néviegyzéket kell készíteni. Ebbe fel kell venni minden olyan állampolgárt, aki nagykorú, valamint azt, aki a 18. életévét 1963. február hó 24-ig betölti. Nem lehet a választó névjegyzékbe felvenni azt, aki a közüevektől. illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet alatt áll: szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van; rendőri felügyeleti alatt áll, avagy elmebeteg. A választók névjegyzékének összeáll it ása összeíró lapok alapján történik, amelyeket kijelölt összeíró biztosok 1962. december 9—13. napja között osztanak ki. Az érdekelt személvek az összeíró lapokat: 1962. december 17-ig kötelesek kitölteni ás aláírni. Ha valaki tes+i fogyatékossága miatt, vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés, stb.) az összeíró lapot nem töltheti ki, helyette hozzátartozója, szomszédja, vagy az összeíró biztos is kitöltheti. Az összeíró lapok alapján a végrehajtó bizottság megállapítja, kik vehetők fel a választók névjegyzékébe. A választók ideiglenes névjegyzékét legkésőbb január 12-ig elkészítik és 1963. január 14-től január 19-ig a végrehajtó bizottság hivatali helyiségében közszemlére teszik ki. A névjegyzéknek a város belterületére vonatkozó részét a házakban is ki kell függeszteni. Az ideiglenes névjegyzékről történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt felvétel ellen pedig bárki kifogással élhet. Ha a végrehajtó bizottság megállapítása szerint a választók névjegyzékéből történő kihagyás törvényellenes volt a ki- ■ f •••• ' {»tárjál, egyesüljetek! Mit mutatnak a szövetkezeti előtértek? Nagyobb zfildségtermS területre, több szálsstakarmányra és kocára van szükség Közös gazdaságaink jövő évre szóló előzetes tervei már novemberben elkészültek. Üjszerű vonás a tervezésnél, hogy a termelőszövetkezetek már szeptemberben tudták, hogy milyen beruházásokra kapnak lehetőséget. Ami a kenyérgabonák vetés- területét illeti, az a megyei előirányzattól elmarad. Ez a nagymértékű szőlő- és gyümölcsöstelepítéssel. valamint a szálas- takarmánytermő területeik növelésével magyarázható. Kedvező eredménnyel kecsegtet viszont az a tény, hogy a gabonák korábban kerültek a földbe. Míg tavaly október végéig a kenyér- gabonák vetésterületének a 36,8 százalékán — 76 ezer holdon — az idén ugyanebben az időszakban 130 ezer holdon, az összes vetésterületnek a 70 százalékán volt földben a vetőmag. Hiba azonban, hogy nagyhozamú búzát az előirányzott 60 ezerből csak 50 ezer holdon vetettek 4 takarmánygabonák vetésterülete — a kukoricáéval együtt — azonos a múlt évivel. Ezen belül termelőszövetkezeteink — tekintettel a növekvő állatállományra* és a hústermelés követelményeire — az őszi ár- nárt 5000 holddal nagyobb te- -ületen vetették el, mint tavaly. Nagymértékben növelni igyekeznek a szántóföldi szálasta- karmánytermő területeket is, nem mindenütt tesznek azonban '«•ellő erőfeszítéseket a rét- és 'eselőterületek hozamának nö- ’’elésére. elhanyagolnák azok ápolását. A téli időszakot e mu- ’asztás pótlására (vízszabályo- ’ás, terül etegyen getésj még jó1 ki lehet használni, s a vízmentes területeken kora tavasszal a rendelkezésre álló' műtrácva- mennviségből már a legelőkre !s kell juttatni. Bár tsz-einkben a zőldségter- mő területek aránya a szántóföldekéhez viszonyítva növeke dóst mutat, ennek ellenére a megyei előirányzatban szereplő 29 ezer hold zöldségessel szemben a közös gazdaságok 26 ezer holdat állítottak terveikbe. Igaz. hogy az öntözéses termesztés fokozásával a hozamok növekednek majd — egyrészt a szükséglet, másrészt pedig a zöldségtermesztés jövedelmezősége azonban megköveteli a megyei ösz- szesített terv teljesítését. 4 termelés szakosítása a tsz-ek jövő évi terveiben az eddiginél fokozottabban érvényesül. A növényféleségek termesztésének tervszerű elosztása — a termelési hagyományok, a rendelkezésre álló munkaerő és termelőeszközök, valamint az áruértékesítési lehetőségek figyelembevételével — jó irányban halad. A szakosítás az ösz- szes területnek egyelőre mintegy a tizecLrészét érinti, elsősorban az ipari növények termesztésével kapcsolatban. Ricinust például 1962-ben egész megyénkben 1800 holdon termesztették, jövőre pedig csupán három járásban — a bajaiban, a kalocsai, ban és a kiskunhalasiban — összesen 1300 hold lesz a ricinustermő terület. A du na versei járásban a rostkender termesztésével az idei 17-tel szemben hat termelőszövetkezet foglalkozik majd. A tassi Petőfi Tsz- ben például 150 holdon terem a rostkender. A népgazdasági terv az állat- tenyésztés fejlesztését illetően, inkább a minőség javítását és az állati term<%hozamok fokozását célozza. Termelőszövetkezeteink a jövő év végére mintegy három és fél ezer szarvas- marhával kívánják növelni állományukat. Ez a törekvésük síikor kedvező, ha ezen belül a +ebénállomány arányát is erőteljesebben fokozzák. Jelentős lemaradás mutatkozik azonban a sertésállomány illesztésében, a kocaállomány d arabszámát illetően is. Közös zazdaságaink a meglevő 13 440- "ól 15 430 darabra kíván ják növelni a kocaállományt. Ez 14.R százalékos növekedést jelent ugyan, de 26,5 százalékos növekedésre lenn» szükség ahhoz hogy az elötervek és az «154 irányzat megegyezzenek. — A a egyes járásokat tekintve, a kiskőrösinek az. előzetes tervei kirívó arányú csökkenést mutatnak. Egyedül a kiskunfélegyházi járás tervei múlják felül a» előirányzat tervszámát. A jövő évi juhállományt vsi szont közös gazdaságaink a most meglevő 110 ezerrel szemben 15» ezer darabra növelik. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében megyénk szövetkezetei eddig is az élen jártak, S az ezzel kapcsolatos jövő évi célkitűzéseik sem adnak okot a szégyenkezésre. Öntözhető területeiket több mint 10 ezer holddal növelik, ebből 7000 holdon esőztető, háromezren pedig felületi öntözést alkalmaznak. Az öntözés fejlesztésére fordítandó összeg meghaladja a 60 millió forintot. A beruházási tervek között az első helyet a szőlő- és gyümölcsöstelepítésé foglalja el. Szőlőt az előirányzatban szereplő 6000 helyett mintegy 9 ■ r, fól ezer holdon kívánnak jö\ őre telepíteni. Ennek feltételei iszapon’tóanyag, gépek, pénzűéri re- dézet, stb.! biztosítva vannri a szőlőtelepítési tervének tű'1 élesítése egyébként helyesen lük ö- zi megyénk termelésiéi lesz' Isi célkitűzéseit is. Ami a gyümölcsösök tel erűié, sét illeti, szövetkezeti gazdasálaink az előirányzott 3350 b'őd helyett több mint 5 és fél ere* holdon végzik azt el. E nagyarányú telepítés végrehajtás i- hoz azonban az illetékes sziveknek gondoskodniuk kel] m megfelelő mennyiségű facser' a«( tékről. Az egyes fajtákat tőén is nagy eltérések muí-hj koznak a gazdaságok igényei ^ a rendelkezésre álló cseme ’hj mennyisége között. Almát. Például az előirányzott 200 heb-ctjj 2200 holdon kívánnak szövetkezeteink telepíteni, a szilvatp’e- pftést viszont az elő’rányzotjj 200-zal szemben mindössze S<f holdon akarják végrehajtani. M f hagyott személy adatait pótnévjegyzékbe veszik fel. A végrehajtó bizottság az általa alaptalannak tartott kifogásokat átteszi az illetékes járásbírósághoz, amely meghallgatás céljából megidézi azt a személyt, aki kifogással élt és azt is. akinek a névjegyzékbe történő felvételére a kifogás vonatkozik. A végleges névjegyzék közszemlére tételére 1963. február 8. és 12. között kerül sor. Ha a választójogosult személy a választók névjegyzékének összeállítását követően állandó lakhelyét megváltoztatta, az új lakhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságtól kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A ml emberünk —, így jellemezték a vezetők Mészáros Jánosnét, a Kalocsai Vas- és Fémipari Szövetkezetben. Dicséret ez, aminek tanulságos története van. Mészárosné előtt, négy éve még ismeretlen volt a könyvelési szakma. Akkor kezdte tanulni, mi is az a tartozik és követel? Ma viszont ő a főkönyvelő helyettese. Holnap pedig maga is számviteli vezető lesz, közgazdász a termelés és gazdálkodás egyik gyakorlati irányítója. Egyetemi leckekönyvében egész sora szerepel már a sikeres vizsgáknak. Két év még és diplomát kap a Közgazdasági Egyetem pénzügyi és könyvviteli szakának elvégzéséről. (Pásztor Zoltán felvétele.)
